Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

4 KEDD, 1950. AUGUSZTUS ». i PÁRTÉLET • Pártszervezeteink feladata a termelőcsoportok őszi továbbfe/lesztésénél a nagyszerű küzdelem, amely idei kenyércaatánkat kezdettől fogva jellemezte, méltó kifejezője egész dolgozó parasztságunk hűségének és ragaszkodásának, a Párt és a népi demokrácia iránt. Azok az eredmények, amelyeket az elmúlt években mezőgazdaságunk területén •— de különösen a szocialista szektorainkban — elértünk, lényegesen megerősítették a munkás-paraszt szövetséget, elősegítették a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődését. Mindenütt az országban, így Csongrád megyében is, bebizonyosodott. hogy az egyéni parasztgazdaságok nem képesek felvenni a termelési versenyt a gépi erőt nagyban felhasználó szocialista gazdaságokkal. Azok a tömeges termelőcsoport-látogatások, amelyeket az egyéni dolgozó parasztok szerveztek, azt bizonyítják. hogy minden előfeltétel megvan újabb bázisok létrehozására és a régiek megerősítésére. Kis- és középparasztjaink maguk jöttek rá, hogy a Rákosi elvtárs által megjelölt út valóban az egvedüli leghelyesebb út e. boldog jövő felé. M egyénk térülőién már alig van olyan termelőcsoport, ahol ne lennének belépni szándékozók, alig van olyan község, vagy település, ahol nem történt volna kezdeményezés új csoport létrehozására. Csongrádon például eddig 12 dolgozó paraszt jelentkezett a Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoportba tagfelvételre, köztük Szabados Balázs 17 holdas középparaszt, aki ezeket mondotta: „Két évig, figyeltem a termelöcsoportok működését és beláttam, hogy mezőgazdaságunk az egyéni, elmaradott gazdálkodási formával nem tarthat lépést az ipar fejlődésé vei. Meglátogattam hét term tőcsoportot és mindenütt örömteljes munkát, megelégedett embereket láttam. Összes gazdasági felszerelésemet és két bivalyomat is beviszem magammai a csoportba," A csongrádi pártbizottság — nagyon he vesen — nem elégizik meg az önkéntes jélentkezésokkgl, hanem rendszeres népnovolőmunkával segíti elő, hogv minél több dolgozó paraszt megismerje a nagyüzemi gaziá'kcdás előnyeit. [" udni <>!1 umiban minden pártszervezetnek, hogy „ ... Csak az olyan egyesülések értékesek, amelyeket a parasztok maguk, szabad elhatározásukból szerveztek meg és amelynek előnyeiről ők maguk a gyakorlatban is meggyőződtek. (Lenin.) Dj a türelmes felvilágosító muoica nem mond ellent a szigorú önkéntesség elvének, mert minden kommunistának országépítő kötelessége, hogy megmagyarázza a dolgozó parasztoknak azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket a közös gazdálkodás nyit meg előttük. Gyökerében helytelen és káros minden olyan álláspont mint a csongrádi Táncsics tszcs, elnökié, aki önelégülten így nyilatkozik: „Vagyunk mi már ctegen, nincs szükségünk új belépőkre." Az ilyen elvtársak a kulák malmára hajtják a vizet, hiszen a faluknak e gálád ellenségei éppen azt Rkarják elérni, hogy a dolgozó parasztokat elszigeteljék a szövetkezetektől. Pártszervezeteinknek éppen a kulákok támadásainak visszaverése végett kell mm den támogatást megadni a most mindenütt alakulóban lévő „új belépőik csoportjának" és az „előkészítő bizottságoknak". A belépni szándékozó, illetve új csoportot alakítani akaró dolgozó parasztokkal a tszcs-k pártszervezeteinek kell foglalkozni elsősorban. Nekik kell tökéletesen megismertetni a csoport belső életét, az alapszabály minden pontját, a munkaegység kiszámításának módját. Az „új belépők csoportjának" tagjait meg kell hívni a cscportértekezletekre, hogy megismerkedjenek minden belső problémával. Az üzemi pártszervezetek népnevelői hívják magukkal a "belépni szándékozókat és együttesen tudatosítsák tovább a csoport elért eredményeit. Qe nem maradhatnak ki ebből a nevelő munkából a községi alapszervezetek sem. Az egyénileg gazdálkodó párttagjainktól Pártunk mind jobban megköveteli azt, hogv eevéni magatartásukkal támogassák a terme, lőcsoportokat. Mindenütt hangsúlyozzák ki a tszcs, eredményeit, szervezzenek a dolgozó parasz tokból látogatást a termelőcsoport gazdaságába. Igy csinálták Csákiék őszre uj életet kezdenek A TERMELŐCSOPORTBAN Sokan álldogálnak a szeOedi földmilvcssxövetkezet központi irodájának folyosóján. Dolgozó parasztok, fejkendős parasztasszonyok, kezükben cédulácskát szorongatnak, türelmesen várják, hogy megkapják a beadott gabona árát és a prémiumot, Már előro számolgatják, ki mit vesz a gabona árán. Legtöbben ruházati cikket, a fiatalasszonyok babakelengyét vagy edényfélét. — Mégis csak jó, hogy szerződtünk a gabona beszállítására — mondogatják. — A mázsánkénti 6 forint is na gyon jól jön a háztartásba, amit n gabona árán felül kapunk. Csáki Mihályné is ott áll a várakozók között, öt hold juttatott földjük van, 16 és félmázsa gabonájuk termett. Ebből kivetlélc a fejadagot, vető• magot, befizették az adót, 5 mázsára pedig szállítási szerződést kötöttek. Be is adták az utolsó szemig. Most azidán eljött Csáki néni, hogy felvegye az árát, és az érte járó prémiumot, 5 mázsáért 30 forint jutalmat. Megdolgoztak érte keményen, meg is érdemlik. Csáki néni már előre számolgatja, vájjon mennyi kell még a 30 forinthoz, hogy egy öltözet alsóruhát vehessen a férjének. Csáki Mihály már 70 éves, felesége 10 évvel van möOötle. Két tehénkével szántották meg a gabonának a földet. Bizony nem megy le az eke olyan mélyen a földbe, mintha a gépállomás traktora szántotta volna. El is határozták, hogy őszre új életet kezdenek. ők is belépnek a Baktóban megalakuló új termelőcsoportba. Hetven év nagy idő, különösen ha abból 65-öt szellényen, küszködve kell eltölteni a kuliknál, látóstul vakulásig dolgozva. Mert ez volt a sorsa Csáki Mihálynak és feleségének is. hosszil éveken keresztül, miközben öt gyereket neveltek fel. Most azzal az 5 hold földdel, amit a népi demokrácia juttatott nekik, újabb lépést tesznek a jobb élet, a boldogulás felé. Egy érzik, ha az idő el is telt már egy kicsit felettük, de ahhoz még nem öregek, hoOy ne tudjanak új életet kezdeni. Éltek már sok rosszat, élni akarnak még jót is. Meggyőződtek már arról, hogy boldogulásuk, méQ jobb életük útja a termelőcsoporl s ha őszre belépnek a csoportba, még meg elégedettebb, gondtalanabb életük lesz. ezt Nagylakon, ahol a pártszervezet vezetésével meglátogatták a földeáki Dózsa csoportot és ennek következtében sok dolgozó paraszt határozta el, hogy őszre ők is belépnek. Csakis ilyen szervezett előkészítő munkával lehet a falu szocialista átalakulását elősegíteni, igy lehet eredményesen szétzúzni a kulákok dühödt ellenállását. A falun folyó osztályharc mai szakaszában egy pillanatra sem szabad defenzi vába vonulnunk, a kommunisták vezetésével a dolgozóknak állandóan támadni kell az ellenséget Megyénk területén egyes helyeken a termelőcsoportoknál nincs meg ez a támadó szellem a kulákokkal szemben, sőt itt-ott egy kis opportunizmus nyilvánul meg irányukban. Ez ilyenformán néz la: „te ne bánts engem és akkor én sem bántalak téged." Világos, hogy a kulák tovább kártékonykodik, néha alig megfogható, csendes formában — de mindenütt árt, ahol teheti. "J" ermészetes, hogy a termelőcsoport és a kulákok közötti ilyen „békés megnemtárna, dási szerződés" elriasztja a nagyüzemi gazdálkodástól a dolgozó parasztokat, akik a kulákot, — mint rémhirterjesztöt, mint gyujtogatót, mint kizsákmányolót — megvetik és utálják. Nagyjából igy van ez a tömörkényi Haladás tszcs-ben is, ahol mindössze 2 uj belépni szándékozó van, mert a pártszervezet szerint nincs kulák a környéken. Kulákok Tömörkényen is vannak, de a népnevelők még csak egyszer tartottak agitációs napot, nem tartják fontosnak, hogy a kívülállók megismerjék a csoport eredményit. Az ilyen elbizakodottság súlyos károkat okozhat számunkra. Már pedig feltétlenül el kell érni, hogy ezen az őszön annyira megerősödjenek, számbelileg gyarapodjanak termelőcsoportjaink, hogy minden faluban komoly gazdasági és politikai erőt képviseljenek és egész népgazdaságunknak szilárd pillérei legyenek. A népnevelők agitáo'ójuk során különös gondot fordítsanak arra, hogy akár az „uj belépők csoportja", akár az „előkészítő bizottság" tagjainak feleségei és munkabíró családtagjai is belépjenek a csoportba. A dolgozó parasztasszonyok megnyerése terén még sok hiányosság van és ez egyik oka annak, hogy a klerikális reakció meséinek még nem egy helyen hitelt adnak. Arról van szó, hogy nem lehet lebecsülni a kulák és a fekete reakció összefonódott erejét, hanem állandóan le kell leplezni és szét kell zúzni kártevő tevékenységét. £bben a harcban mindenütt pártszervezeteteknek kell az élen haladni, nekik kell vezetni ezt az alulról jövő kezdeményezést A kommunisták mutassanak jó példát a kívülálló dolgozó parasztok előtt, ők lépjenek be elsőknek a termelőcsoportokba. Igy adunk méltó választ az amerikai imperialista őrülteknek, igy védhetjük meg a Szovjetunió vezetésével teremtő békénket. Nagy István Embertelenül kinozzáft a politikai internáltakat a titoisták a golz-oioKi haláltáborban A Zerl I Popirllit, az Albán Munkáspárt központi Kp ja leírja, hogy milyen embertc! :n kínzásokat alkalmaznak a Goli Ótok szigetén felállított interná. lótáborokban a jugoszláv politikai internáltak ellen. A tüskésdróttal védett táborokban kommunisták, hazrliak „élnek", akiket 2-20 évig terjedő büntetésre Ítéltek. A tábor, ban a legnehezebb munkát kell végezniük, ami alól a súlyos betegek sem mentesek. A munkában kimerült foglyokkal mázsás súlyokat hurcoltatnak és kény. szeritik őket, hogy mezítláb sza. ladjanak éles köveken. Más büntetéseket is alkalmaznak a titoisták, amely a szadizmus tetőfokát éri el. Beton.celiákba zárják a foglyokat, amelyekben összezsugorodva tartózkodhatnak, más cellákba térdtől nyakig emelkedik a viz, miközben hideg cs meleg szé'áramlat váltakozik. • Ezekben a kínzókamrákban ngpokon keresztül sínylődnek az elitéltek. Amikor a foglyok a gok szenvedés után már az utolsó órákat élik, az „ambulanciának" neve. zett helyiségekbe viszik őket, aho| sem orvos, sem ápoló nincs. Ezek a betegek soha nem térnek vissza társaikhoz. Ebben a táborban vesztetto életét — folytatja a lap — Szávo Jarics, a montenegrói nép nagy fia. Hasonló fogolytáborokban sínylődnek Jugoszlávia legkiválóbb harcosainak ezrei. A jugoszláv nép — fejezi be a Zeri I Popullit — élen a kommunistákkal, hive„ a marxizmun. leninizmus elveihez, egyre fokozza tevékeny ellenállását, amig felszabaditja hazáját a fasiszta kémektől és hóhéroktól. Vándorkiállítást rendez a SzÖVOSz a falu dolgozóinak küldendő árucikkekből A Szövetkezetek Országos Szövetsége kiállítást rendezett azokból az iparcikkekből, amelyeket a dol. gozó parasztság megnövekedőit vásárlóerejének kielégítésére küld falura. A kiállítás bemutatja mindazokat az iparcikkeket, amelyeket a dolgozó parasztság csak a városban talált meg és amelyeket ezután a helyt Népboltokban és a Nemzeti Vállalatok raktáraiban is állandóan megvásárolhatnak. A kiállításon bemutatott árucikkeket augusztus háromtól hétig az ország valamennyi megyéjének egy- • egy községében mutaí ják be, augusztus 17-töl november 15-ig pedig közel nyolcszáz községben kerülnek bemutatásra. A SZABAD KOREÁBAN A pártépités munkájának nélkülözhetetlen fegyvere OLVASD TERJESZD A hosszú japán meg&zállás alatt a koreai gyermekek köziil azok, akik egyáltalán tanulhattak, gyakran hoztak haza csekkeket az iskolájukból. E csekkeken gondosan kacskaringózott hieroglifák figyelmeztették a szülőkot, hogy haladéktalanul fizessék meg a büntetést azért, mert gyermekük koreai szót mert kiejteni. A koreaiak gyűlölték elnyomóikat és bár megtanultak japánul beszélni, senki sem tilthatta meg nekik, hogv koreai módra gondolkodjanak. Ezek a gondolatok pedig veszélyesek voltak az ellenség számára. A demokratikus Észak-Koreában ennek a világnak lassan már minden nyoma eltűnik. Azóta már megszerkesztették a 24 betűből álló koreai ábécét és egyre ritkábban használják a bonyolult, nehezen megjegyezhető hieroglifákat, amelyekből tölbb mint ezret kellett az embernek eszében tartania, hogy úgv-aihogy olvasni tudjon. Az ősi koreai népi kultúra — amelyet a japán elnyomók sehogy sem engedtek felszínre kerülni — ma ismét szabadon fejleszthető. A phömgjangi színházakba és mozikba ragyogó nemzeti viseletbe öltözött nők és európai öltözetű férfiak járnak. Mintha jelezné, hogy az új élet a nemzeti hagyományokat is tovább fejleszti. A színpadokon és a film vásznán életre kelnek az ősi népi legendák, felhangzanak a népi dallamok hangjai és újjászületnek a nemzeti hő&ök alakjai. Munkások és parasztok leányai, fiai adják elő a régi népi táncokat és néoi balleteket. A koreai népi kultúra mellett döntő helyet foglal el a klasszikus orosz és szovjet művészet és irodalom. Koreában hatalmas példányszámban jelennek mee Puskin, Krilov, Tolsztoj, Sotohov es Fagyejev művei. Iszakovszkij verseinek gyűjteménye Phöngjangban egy nap alatt elfogyott. Az ismert klasszikus orosz és szovjet darabok hatalmas sikereket érnek el. Nem egy darab száz előadáson túl volt műsoron. Minden téren lemérhetőek azok a.Jiatatmas változások, amelyek Észak-Koreában végbementek, mióta a Szovjetunió felszabadította az országot. A koreaiak még ma is emlékeznek azokra a falvakra és városokra, amelyekben a betegség pusztított. A megszállt, leigázott koreai népet valósággal tizedelte a kolera. Me.* a japán Orvosi Hiradó is megírta, hogy 1920-ban 14.229 kolerában megbetegedett koreai közül 13.368-an pusztultak el. És a kolerajárvány úgyszólván minden évben megismétlődött. A japánok rendőröket használtak orvosoknak, akik felfegyverkezve körülvették a kolerával fer. tűzött falvakat és városokat, kihajtották a betegekkel együtt az egészségeseket is és kolerabarakokba hurcolták őket, amelyeket aztán lezártak. Ezrivel pusztul tak el ezekben az élő temetőkben az emberek. Más betegségek hasonlóképpen pusztították a népet. A felszabadul! 9 Észak-Korea népe felől ezt a veszedelmet is elhárította. A szovjet csapatokkal együtt érkeztek a szovjet orvosok, akik nagv erővel láttak hozzá a betegségek megszüntetéséhez. Ma már széleskörű betegségmegelőző munkát végeznek az éazakkoreai egészségügyi szervek, egymásután épülnek fel a kórházak, egészségügyi intézetek, tudományos kutató intézetek, melyek sikeres harcot vívnak a betegségek ellen. Lehet-e egy pülanatig is csodálkozni azon, hogy a koreai nép olyan hősiesen védi szabadságát, függetlenségét, emberi életét, melyet a felszabadító Szovjet Hadsereg tett lehetővé? Hódmezővásárhely területén 10 termelócsoport és 3 tányérész 100 százalékig befejezte a cséplést Szegvár, Mindszent versenykihtvá. sa nagy lendítőerőt adott az egész cséplésnck és terménybegyíijtésnek. 'A' termelőszövetkezeti dolgozók, dolgozó kis- és középparasztok nagy lelkesedéssel végzik mind a cséplést, mind pedig a terménybegyiij'iést. Hódmezővásárhely területén a Vörös Csillag, Schönherz, Ságvári, Marx. Somogyi Béla, Táncsics, Május 1, Filrst, Rózsa Ferenc és az Előre termelőszövetkezeti csoportok, valamint Atkasziget, Kopáncs és a répásháti tanynrészek 100 százalékig befejezték a cséplés? és a terménybcgyüjtésben is elég jól haladnak.