Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-05 / 180. szám

Vasárnap adják át az élenjáró községek, földmiivesszövetkezetek és a makói járás dolgozó parasztságának a vándorzászlókat ***v ... VII. ÉVF. 18ft SZAM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. AUGUSZTUS 5. MEG TIZ NAP Ma két hete. hogy Szegvár és Mindszent dolgozó parasztsága el­indította Alkotmányunk egyéves for­dulójának méltó megünneplésére a terménybegyüjtési versenyt. Mi tör­tént a vcrsenyelindítás óta? Azt hisszük, nem kell sokat bi­zonyítani: a versenykihívás nem ma­radt pusztába kiálto'it szó. Csongrád megyében nincs olyan község, vá­ros, ahol a dolgozó parasztság leg­öntudatosabbjai közt ne talált vol­na számos követőre. A szegényparasztság legöntudato­sabbjai, jóllehet nagyrészük csupán íöldadófizetésre köteics, a termé­szetbeni földadójuk többszörösét ajánlják fel „C" vételi jegyre az áilamnak. Ugyanígy kötelezettségeik túlteljesítésével bizonyítják be Is­mét a Párt, a kormány, az állam iránti bizalmukat nemcsak a pár holdas parasztság, hanem a közép parasztság leghaladottabbjai is. A' be adásukat magas százalékban végzÖ dolgozó parasztok valamennyien az zal az elhatározással teljesítik köte lezettségüket, hogy méltóan ünne peljék 'Alkotmányunk elsÖ évfordu lóját és ezzel is szolgálják a világ dolgozóinak békehareát. Vég nélkül sorolhatnánk azok neveit, akik nem­csak 100, hanem 200 százalékon is felül teljesítették ezideig beadási kötelezettségüket. A „C" vételi jegy­re legtöbbet beadó egyéni verseny­ző dolgozó parasztok közül a me­gyében a következők kerültek az első tíz helyre: 1. Szőke János Mindszent 40.36 mázsa 2. Csernik István Mindszent 33.— M 3. Balázs János Kiszombor 32.— S 4. Miklovicz István Nagylak 25.— 99 5. Fried Károly Nagymágocs 25— n 6. Szablcs László Derekegyháza 23.63 19 7. Martok Mátyás Apátfalva 20 — 99 8. Kocsis Pál Nagymágocs 18.— A «. Gyenge János Apátfalva 14.50 99 10. Kardos János Apátfalva 10.— * Csongrád megye dolgozó paraszt­sága begyűjtési versenymozgalmá­nak eddigi eredményeiben — a Ki­magasló túlteljesítések mellett — nagv szerepük van az egyre na­gyobb számú 130—140—1«0 száza­lékos teljesítményeknek. Nem kis­részben ezeknek köszönhető, hogy egyes községeink, mint Nagykirály­hegyes, Folgyö, Klárafalva, Kövegy és még számos község a begyűjtési ütemterv túlteljesítéséről számolhat be. Ezeket a dolgozó parasztokat kell követni minden becsületes, ha­záját igazán szerető kis- és közép­parasztnak. A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága — elfogadva Rács-Kiskún megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsá­ga versenyfelhívását, — cllentervet dolgozott ki. Eszerint a cséplés be­fejezésének határideje ma telik le. 1. Makói járás 2. Csongrádi járás 3. Szegedi járás 4. Szentesi járás A járások eredményei mulatják, hogy bizony még sok tennivalónk van. 'A' begyűjtési verseny eddigi ál­lását nem értékelnénk helyesen, ha csupán az eredményekről, a helyen­kénti túlteljesítésről beszélnénk —, ha nem látnánk meg a verseny­mozgalom kiterjedésének korlátait, azt, hogy a verseny ma még min­dig nem öleli fel teljes egészében a dolgozó parasztságot, még nem fejlődött az egész dolgozó paraszt­ság tömegmozgalmává. A helyzet ma igen sok községben az, hogy • politikailag legfelvilágosultabb pa­rasztok jó példát mutatnak a ver­senyben, de van olyan része a falu dolgozó parasztságának, amely nem kapcsolódolt még be tevéké, nyen ebbe a mozgalomba. Mi az oka annak, hogy a begyűj­tés még az elmaradott községek­ben nem vált széles népmozgalom­má? Nem mondhatjuk azt, hogy még nincs behordva a földekről a gabona, vagy sok a csépeletlen ga­bona a szérűskertekben, vagy ud­varokban, és ezért késne a begyűj­tés. És ki hinné el, hogy Felgyő, Királyhegyes s a többi községek, amelyek több mint 160 százalékra teljesítették beadási kötelezettségü­ket, csak azért vannak előbb, mert már régen elcsépeltek? Azt hisszük, senki. Mert a községek szomszédai, akik alig pár kilométerre vannak tfilük, a behordást és cséplést is be­fejezték, de még mindig jóval alat­ta járnak a 100 százalékos teljesí­tésnek. Azt nem tagadhatjuk, hogy a be­hordás késlekedése és a cséplés be nem fejezése bizonyos fokig kihat a terménybeadás ütemére. De aki csak a cséplésscl magyarázná a le­maradást, az akarva-akaratlanul el­terelné a figyelmet a hibákról, aka­dályozná a helyenkénti lemaradás A munkálatok állása, az a lelkese­dés, amellyel a cséplőmunkások az utóbbi napokban dolgoztak, arra enged következtetni, hogy ma estig sikerrel fejezik be a cséplést. Az október 2-ig szóló terménybegyüj tési ütemterv teljesítését augusztus 15-re vállalta a Végrehajtó Bizott ság. Ettől a naptól még 10 nap vá­laszt ef bennünket. Ahogy közele­dik a kitűzött nap, úgy fokozódik a dolgozó parasztok, a községek és járások versenye. Mind nagyobb ütemben gyűlik a gabona a föld művesszövetkezet raktáraiban. Dol­gozó kis- és középparasztok a Ver­melőcsoportbeliekkel váilt-vállhoz vc'ive harcolnak, küzdenek, hogy erre az időre sikerrel fejezhessük be a gabonabegyüjtést. Ebben a versenyben járásaink között az alábbi sorrend alakult ki. 78 százalékos teljesítéssel 65 • '2 s » 60 s » igazi okainak felismerését és kikü szöbölését. Annak, hogy egyes községek és városok elmaradtak a begyűjtésben, nem kis részben a jó népnevelő munka hiánya az oka. A verseny­mozgalom kiszélesítéséhez, a sikerek eléréséhez azonban nemcsak a fo­kozott felvilágosító munka szüksé­ges. Elengedhetetlen ehhez a falusi reakció, a kulákok és klérus elleni következetes harc. Egymásután so­rolhatnánk fel azokat a községeket, ahol még bizony elég gyenge lábon áll a kulák-elszámolta'.ás. Szatymaz az utolsók között kullog a begyűj­tési versenyben. A dolgozó parasz­tok igyekeznek beadni gabonájukat. Nyári Antal, Bárkányi Anlal s a többi szatymazi kulákok elcsépel'iék ugyan gabonájukat, de még a mai napig sem vitték be begyűjtési kö­telezettségüket. Miért nem adják be ezek a kulákok és hasonszőrű tár­saik a gabonát a magtárba? Nem nehéz megállapítani. Azért, hogy ez­zel lerontsák a község dolgozó pa­rasztjainak jó terménybegyüjtési eredményét. A dolgozó parasztok azzal vála­szolnak a kulákok mesterkedésére, hogy még nagyobb mértékben fo­kozzák a terménybeadást. Nem en­gedik, hogy a kulák elüsse őket fi négyforintos prémiumtól, amit még hét napig kapnak meg azok. akik beadják gabonájukat. Különösen észlelhető ez a csongrádi járásban, ahol azért is küzdenek és igyekez­nek. hogy megelőzzék a makói já­rást. A lerménybegyüjtés fokozása, a beadás meggyorsulása azt mutat­ja, hogv ba a makói járás nem igyekszik, egy-két napon belül el­hódítják tőle a megtisztelő elsősé­get. Falusi pártszervezeteink karolják fel a községek öntudatos dolgozó parasztjainak kezdeményezését, lel­kesedését, szervezzék, vezessék még nagyobb odaadással, fokozott harci éberséggel és lankadatlan munka­készséggel a dolgozó parasztság be­gyűjtési versenyét, hogy augusztus 15-re teljesíthessük 100 százalékig Alkotmányunk évfordulójára vállalt kötelezettségünket. » Malik elvtárs megállapításai a Biztonsági Tanácsban az USA koreai támadásáról A Biztonsági Tanács Malik elv. társnak, a Szovjetunió képviselő­jének elnöklete alatt augusztus 3-án tartott ülésén foglalkozott az ideiglenes napirend elfogadá­sának kérdésével, amelyet Malik 2lvtárs a Tanács elnöke augusz­tus 1-én előterjesztett. Mint ismeretes, az augusztus 2-i ülésen a Tanács elé két javas­latét terjesztettek megvizsgálás­ra. A szovjet küldöttség javasla­tát, hogy a Tanács tárgyalja meg a kinai népi kormány elismerésé­nek kérdését Kina törvényes kép­viselőjeként a Biztonsági Ta­nácsban, majd pedig vitassa meg a koreai kérdés békés rendezését. A második javaslatot az Egyesült Államok küldöttsége terjesztette elő és ebben azt követeli, hogv a Tanács első napirendi pontként vizsgálja meg az USA Észak-Ko­rea ellen irányuló határozati ja­vaslatát. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Tanács au­gusztus 2-i ülésén Austin ameri­kai küldött módosítást nyújtott be, amelynek az a célja, hogv el­sősorban a koreai háború kiter­jesztésére irányuló amerikai ja­vaslat megvizsgálását érje el. Jebb, angol küldött, alci első­nek szólalt lel a csütörtöki ülé­sen, támogatta Austin augusztus 2-án beterjesztett módosítását. Az USA beavatkozott a koreai polgárháborúba Ezután Malik elvtárs, mint a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Kiemelte, hogy a Tanács már harmadik ülésén foglalkozik ügy­rendi kérdésekkel, még pedig a napirendi pontok megszövegező­iével. Malik elvtárs kijelentette, hogy a vita során két alapvető Álláspont mutatkozott: az első a koreai kérdés megtárgyalása a békés rendezés alapján, amint azj. n Szovjetunió javasolja. A máso­dik: a Korea ellen irányuló ag­resszió fokozásának céljából kö­zeledni a koreai kérdéshez. Malik elvtárs hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió a békés rendezés­hez vezető eljáráshoz igyekszik tartani magát, miközben az USA kormánya megkísérli, hogy ha­mis képet adjon a koreai esemé­nyekről. az USA koreai agresszió, jának álcázása céljából. , Malik elvtárs ezután a jelenlegi koreai helyzet kialakulásának történetével foglalkozott. Tények mutatják — hangoztatta beszé­dében —, hogy a háborút Koreá­ban az Egyesült Államok provo­kálta, és hogy Li-Szin-Man, az Egyesült Államok bábja, Mac­Arthur parancsait teljesítve indí­tott támadást a 38. szélességi fo­kon át. Malik hivatkozott az ame­rikai lapokban július 26-án meg* jelent fényképfelvételekre, ame. 'yek Dullest, az amerikai külügy­minisztérium tanácsosát és Mu­chio délkoreai amerikai nagykö­vetet ábrázolják amerikai tisztek­kel és Li-Szin-Mant fegyveres erőinek képviselőivel körülvéve a 38. szélességi foktól délre lévő 3áncokban. Malik elvtárs megje­gyezte. hogy Dulles és Muchio „nem ibolyát szedtek", hanem agressziót készíte tek elő. Malik elvtárs kijelentette, az Egyesült Államok provokálva a koreai há­borús cselekményeket. a kialakult helyzetet arra használta fel, hogv fegyveres erejével beavatkozzék. Az Egyesült Államok — folytat­ta Malik elvtárs — kétségkívül támadó Koreában. Malik elvtárs hangsúlyoz'®: a koreai kérdés lényege abban áll, hogy Koreában polgárháború fo­lyik. Az Egyesült Államok be­avatkozott e polgárháborúba Az amerikai szárazföldi, tengeri és légi erőkkel rátámadt a koreai népre. Ez nyilt agressziót jelent — állapította meg Malik elvtárs. Az Egyesült Államok most igyekszik kiszélesíteni a koreai agressziót és azt kiterjeszteni Á.zsia más vidékeire. A Biztonsági Tanács előtt — folytatta Malik elvtárs — két le­hetőség áll: választhat a békéhez vezető út, vagy a háborúhoz ve­zető út között. Az ideiglenes na­pirenddel kapcsolatban előterjesz­tett szovjet javaslatok célja a koreai kérdés békés rendezése. E javaslatok utat mutatnak a bé­kéhez. Másrészt az USA javasla­tának a koreai háború kiterjesz­tése a célja. A Biztonsági Tanácsnak válasz­tania kell a két út között Ezt a választást azonban csak abban az esetben teheti, ha össae'étele törvényes. Ennél az oknál fogva a Szovjetunió küldöttsége szór. galmazza, hogy a Biztonsági Ta­náig haladéktalanul ismerje el a kinai népi kormány képviselőjét. Ha erről nem vesznek audomást, akkor a Tanács minden határo­zata törvénytelennek bizonyuk Ezzel kapcsolatiban Malik e'v­társ kijelentette, hogy a Tanács­nak az Egyesült Államok szorgal­mazására Koreáról hozott határo­zata törvénytelen és érvénytelen. Malik elvtárs megismételte. hogy a Szovjetunió küldöttsége felhívja a Tanácsot, tűzze az ide­iglenes napirendre azt a két pon­tot. amelyet a Tanács elnöke már előterjesztett. A szovjet küldött­ség követeli azt is, hogy a Ta­nács utasítsa el a koreai háború kiterjesztését célzó amerikai ja­vaslatot. India támogatja a szovjet javaslatot Ezuitán Rau, India képviselője szólalt fel és kijelentette, hogy az indiai küldöttség helyesli Ma­lik elvtárs részéről előterjesztett két pont napirendre tűzését, de véleménye szerint az amerikai ja­vaslatot szintén napirendre kell tűzni. Rau indítványozta, a Ta­nács mindenekelőtt szavazzon a napirend tárgyában, majd dönt­sön abban a kérdésben, hogy a szovjet javaslatokat vagy az USA Javaslatát vizsgálják meg elsősorban. Favzi, Egyiptom képviselője, támogatta az indiai megbízott ál. láppontját, majd javasolta, hogy a Tanács minden további tárgya­lás nélkül szavazzon a napirend elfogadásának kérdésében. Ezután Austin amerikai küldött javasol­ta, hogy a Tanács szavazza meg augusztus 2-án előterjesztett „módosítását'', Austin arról panaszkodott, hogy Malik elvtárs „propaganda támadásokra" használ'a fel hely­zetét az Egyesült Államok ellen. Azt igyekezett bizonygatni, mint­ha az Egyesült Államok támadó vállalkozása hozzájárulást jelen­tene a béke megteremtéséhez, de semmiféle tényt nem sorolt fel annak az elitélő bírálatnak a megdöntésére, amellyel Malik elv. társ az USA agresszióját illette. „Lármával soha nem oldottak m eg viszályt" Austin beszéde után Malik elvtárs kijelentette, hogy mint a Szovjetunió delegátusa, vá­laszolni kíván Austin hiszté rikus megjegyzéseire. Lármá­val és hisztérikus kiáltozások­kal — mondotta Malik elv­társ — soha nem oldottak meg semmiféle viszályt. Ma­lik ejvtára hangsúlyozta, hogy Austin meg sem kísérel ta Malik egyetlenegy kijelenté4 eónok megdöntését sem. Chauveü, &z utána felszó­laló francia küldött bejelentet­te, hogy a francia küldöttség támogatja az USA álláspont­ját. Jugoszlávia képviselője kijelentette, hogy tartózkodik a szavazástól a napirendi pontok kérdésének sorrendjé­ben, de a koreai viszály bé­kés rendezésének kérdésével kapcsolatban is. Malik elvtárs ezután határozatot hozott ar­ról, hogy a Tanácsnak előbb meg kell szavaznia az ideig­lenes napirend pontjait: a kí­nai népi kormány képvisele­tének és a koreai viszály bé­kés rendezésének kérdécét. Jebb. Angjia küldötte kifo­gásolta ezt a határozatot. Rö­vid vita után a Tanács szava­záshoz folyamodott és eluta­sította Malik elvtárs határo­zatát. Az elnök határozata el­len szavazott; Equador, Fran­ciaország, Norvégia, Anglia, az Egyesült Államok, Kuba és a Kuomintang. A határozat mellett a Szovjetunió és In­dia. Jugoszlávia és Egyiptom tartózkodott a szavazástól, Ezután a Tanács a szavazás eredményeként elhatározta, hogy napirendre tűzi az USA részéről javasolt pontot. E ja­vaslatra szavazott: Equador. Egyiptom, Franciaország, Norvégia, Anglia, az Egye­sült Államok, Kuba és a Kuo­mintang, Ellene szavazott a Szovjetunió. India és Jugo­szlávia tartózkodott a szava­zástól. A továbbiakban a Tanács szavazott a Kínai Népköztár­saság képviselőinek bebocsá­tásáról szótó pont napirendre tűzésének kérdéséről, öt or­szág a napirendretűzés mel­lett szavazott: a Szovjetunió, India, Jugoszlávia, Norvégia ós Anglia. Ellene szavazott az Egyesült Államok, Francia­ország, Equador. Kuba és a Kumintang képviselője. A sza­vazástól Egyiptom képviselő­je tartózkodott. A koreai kérdés békés ren­dezéséről szóló ég a szovjet küldött részéről előterjesztett pont napirendre tűzése mel­lett szavazott három ország: a Szovjetunió, India és Egyip­tom. El]ene szavazott az Egye­sült Államok. Anglia, Fran­ciaország, Equador, Kuba, Norvégia és a Kuomintang képviselője. A jugoszláv kül­dött tartózkodott a szavazás­tól. Malik elvtárs ezután beje­lentette, hogy ilyenformán a napirenden csak egy kérdés, az Egyesült Államok részéről előterjesztett kérdés marad. — A Szovjetunió — mon­dotta Malik elvtárs — ezt a határozatot törvénytelennek tartja, amely a koreai kérdés rendezésének megakadályozá­sára irányul. E határozat cél­ja, hogy akadályozza a Biz­tonsági Tanács törvényessé­gének visszaállítását dy mó­don, hoűy az öt állandó tag résztvegyen a Tanács munká­jában. A Biztonsági Tanács legkö­zelebbi ülését augusztus 4-re 'űzték ki. i ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom