Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-24 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK 195(1 AUGUSZTUS 31 24 Behozzák az első félévi tervteljesífésben mutatkozó lemaradást a Keramit téglagyár dolgozói A közeljövőben nagy beruházásokkal bővül az üzem Szovjet emberek a békéért A' Szeded vidéki Téglagyá­rak NV legnagyobb üzeme a Keramit Téglagyár. Naponta sok-sokezer téglát gyártanak építőiparunk számára s ez' messzi vidékekre, mint Dél­Pestmegyébe. Bács-Kiskun megyébe és Csongrád megye különböző részeire is elszál­lítják. Nagy jelentősége van téglagyáraink működésének, biztosítaniok kell az orszá­gunkban megindult hatalmas méretű építkezések anyagellá tását. ^ Mégis a Szegedi Keramit Téglagyárban az első két ne­gyedévben komoly lemaradások mutatkoztak a tervelőirányzat teljesítésében, de lemaradás mutatkozik még jelenleg is, bár bizonyos javulás már ta­pasztalható. A lemaradásnak több oka vot. Nem működött az egyik kemence, később in­dult be a termelés és egyéb hiányosságok voltak. Ezeknek nagyrészét azonban már a harmadik negyedévben kikü­szöbölték. ami jelentős mér­tékben segítette a téglagyár kapacitásának emelkedését. Működésbe állították, rendbe­hozták az eddig kihasználat­lanul álló kemencét, új gépet állítottak be munkára, de jelentős mértékben hozzájá­rult a termelékenység fokozá­sához a munkaverseny ki­szélesítése. azok a felajánlá­sok. amelyeket a dolgozók tettek nagy ünnepeinkre s leg­utóbb a koreai műszakra. Az olmúlt hónap során már 244 ezer téglával többet gyártattak, mint a megelőző hónapban. az előirányzatot nyerstéglában 104. égetottben pedig 123 százalékra téliesí­tettek és a termelés jelenleg is emelkedést mutat. Szemlél; tetően bizonyítja ezt a koreai műszak is. amelynek idején a dolgozók jelentős része fokoz­ta termelését. Igy például az é"etőkemencénél dolgozó Pe­tőfi és Kossuth brigád tagjai a műszakot megelőző átlagtel­jesítményükre vállalt kétszá zalékos többtermelést 4 száza­lékra teljesítették. Szép ered­ménye volt Csejtei Sándor fűtőnek és Gyurek Sándor szénbehordónak is. akik a válallt háromszázalékos ön­költségcsökkentés helyett 8 százalékosat értek el. A koreai műszak tehát újabb fellendü­lést adott a munkaversenynek, a termelékenység fokozásának s minden jel arra mutat, hogy ra a lendület nem fog csök­kenni. A dolgozók munkakészségét kiegészítik azok a nagy beruházások, amelyeket tervbevettek a Ke­ramit Téglagyár kibővítésére és modernizálására. A tervek egy része már testet is öltött. Megkezdték egy nagyteljesít­ményű mfiszárító építését többmillió forintos beruházás­sal. Ez a műszárító lehetővé teszi majd. hogv a téglagyár télen is üzemképes legyen és működjék, megszűnik a szege­di téglagvá!'ns eddigi idény­jellege Tervbov -'ét a kéz, téglaverő gépe '"'csét, ugyan­csak hatalmas összegek befek­tetésével. Emellett f:j gépház, Keller-szárífó és új prés is készül majd a téglagyár ter­melékenységének fokozáséi a. Több mint kétmillió forintos beruházással átépítik az egvik kemencét, amelynek kapacitá­sa így jelentős mértékben megnövekedik. Mindezek a beruházások és építkezések lehetővé teszik, hogy íövöre már kát műszakban működhessék a téglagyár és a termelés legalábbis duplájá­ra emelkedjék az évi előirány­zathoz viszonyítva. Mindezek a tervek, amelyek a Keramit téglagyár kibővítését és modernizálását célozzák, komoly befektetést jelentenek. Megvaló­sulásuk megteremti az üzem többtermelésének technikai elő­feltételeit. Azonban ez magában még nem biztosítja a kívánt ered­mény bekövetkezését. Sok a ten­nivaló a dolgozók politikai neve­lése. a szocialista munkaverseny megszervezése területén. Érmen a dolgozók nevelése érdekében nem szabadna előfordulni olyan esetnek például, hogy az egyik tisztviselő nyilvánosan kézcsók­kal illesse kolléganőjét a dogo­zók előtt. Ez a polgári szokás rendkívül rossz hatással van, kü_ lönösen, ha figvelembe vesszük, hogy ugyanez a tisztviselő az Alkotmány ünnepén „elfeledke­zett'' a fenti „jómodorról" és si­kamlós viccekkel akarta az év­fordulót .ünnepélyesebbé" tenni a kultúrest alkalmából, miközben konferált. Az ilyen kultúrműso­rok sem alkalmasak arra, hogy neveljék a dolgozókat, hozzája­Tuljanak politikai öntudatuk emeléséhez. A pártszervezet aktívái, a párt­bizalmiak és népnevelők még nem végeznek elég hatékony munkát, márpedig enélkül nem követke­zik be a kívánt fejlődés. Mutat­koznak hiányosságok a munka megszervezése körül is. Gyakori a belső munkaerőhullámzás, több­ször kerülnek más-más munkafo­lyamatba dolgozók. Megtörténik az is, hogy emiatt egyes dolgo­zók elmennek más munkára, más­hova dolgozni, ahol esetleg töb­bet keresnek. Ez is egy rendkí­vül káros jelenség, amelynek nem szabadna előfordulnia. A Keramit téglagyár pártszer­vezetének tehát az a legelső fel­adata, hogy erőteljesen fokozza az agitácrót, aktivizálja a népnevelöket és a pártbizalmiakat. Fokozni kell a pártszervezet irányításával a tö­megszervezetek munkáját, mind szervezési, mind agitációs vona­lon. Ha a pártszervezet munkája alaposabb, szélesebbkörű lesz, még nagyobb öntudatra ébrednek a téglagyári dolgozók is és érvé­nyesül a Párt vezetőszerepe az üzemben. Igy a beruházásokkal párosul a dolgozók munka iránti lelkesedése és aktívabb részvé­tele a szocialista munkaverseny­ben : bekövetkeznek a kívánt eredmények. A Keramit tégla­gyár valóban egyik legjelentő­sebb. legnagyobb kapacitású, jó üzemünk lesz, amely termelésé­vel hozzájárul népgazdaságunk erősítéséhez. Életem legszebb álma valósul meg, ha itt is ugv lesz, mint a Szovjeiunióban — mondotta Bimbó látván szentesi paraszt küldött, aki társaival együtt ui lermetöcsoportot alakit Nagyobb öröm nem érhette vol­na a Bimbó gyerekeket, mint ami­kor édesapjuk hazaérkezett a Szov­jetunióból. Legkisebbik, a Laci gye­rek, mintha csak megérezte volna, hogy szép ajándékot fog kapni, messzire elébeszaladt apjának a dűlőúton. Nem érte csalódás Bim­bó István, a környék legboldogabb embere nem iött. mert nem jöhetett tirej kézzel- Súlyos csomagjai tele voltak szép ajándékokkal, melyek­kel a szovjet emberek, a kolhnzpa­rasztok elhalmozták a parasztkül­döttség minden tagját. A graima­font, a damaszt abroszokat, a csil­logó „Pobieda" karórát emlékbe kapta Bimbó István, de vett a fiá­nak harmonikát is. Ennek a szép szovjet hangszernek a hangját az­óta. még a késő éjjeli órákban is hallják az alsórétiek... Bimbó István szentesi mintagaz­da le sem pihent a nagy út után, azonnal bement a DÉFOSz-ba, Tudta, hogy várjak Várta Sipos Mihály és a többiek, akikkel már az indulás előtt elha­tározták: új termelőcsoportot hoz­nak létre. Erőt, biztatást akartak kapni tőle, hogy még nagyobb len­dülettel foghassanak a szervező munkához. Hozzájuk sietett tehát Bimbó István, hogy elmondhassa hekik minden örömét, élményeit és mindazt a sok szépet, amit a szov­jet kolhozmezőkön tapasztalt. A DÉFOSz helyiségében úgy körül­fogták a kis- és középparaszok. hogy azt sem tudta, melyik kérdés­re válaszoljon. Elevenen éltek ben­ne a nagyszerű benyomások és érezte, hogy kötelessége ezeknek az igazságot kereső becsületes em­bereknek mindent, de mindent el­mondani. Jó földek vannak a szentesi Al­sóréten. Búzából az idén is 12 má­zsa volt az átlag. De Lénárd Fe­renc négyholdas úigazda nem tud nyugodni, mióta Bimbó elmondot­ta a kolhozparasztok termésered­ményeit. ő már régebben nagyon jól tudta, hogy egyéni műveléssel meg sem lehet közelíteni a 29—30 mázsás terméshozamot, azért is csatlakozott Bimbó István kezde­ményezéséhez, aauj csoport megnlakltáaáhoa. Két dűlővel távolabb Sipos Mi­hály középparaszt tanyája kandikál ki az akáccserjék közül- Az egész gazdaságon meglátszik, hogy tulaj­donosa jó szakember akár a föld­művelés. akár az állattenyésztés terén, de Sipos Mihály másra vá­gyik. Bimbó — mivel váratlanul újra visszautazott Pestre — csak annyit tudott neki mondani: „éle­tem legszebb álma va'-óspl meg, ha itt is úgy lesz mint a Szovjetunió­ban." Azóta végképp elhatározta, hogy az idén minden körülmények között megkezdik a közös gazdál­kodást. Elmondja, miként akarják összehozni a csoportot: — Nem ér ez igy semmit — kezdi. Jól meghánytaim-vetettem magamban a kérdést és látom, hogy az elaprózott gazdaságokon nem lesz életképes az országunk. Mi lesz az ipari és egyéb dolgo­zókkal. ha mi parasztemberek csak annyit termelünk, amennyi a meg­élhetéshez elég? Ilyen formában szocializmusról nem lehet beszélni. Csak úgy emelkedhet minden em­bernek az életszínvonala, ha a me­zőgazdasági termelés nem egy­helyben topog, hanem lépést tart nz ipar fejlődésével. Amit Bimbó István már eddig elmondott, az is erőt ad nekünk a csoport szervezé­séhez és a szovjet kolhozparasztok példája biztosíték arra, hogy győattnk ebben a harcban, Veliink vannak már id. Lénárd Im­re, Labádi István. Csendes János, Lénárd István és Gyarmati Lajos do'-gozó parasztok is, ők is ugyan­így gondolkodnak. Bimbó fstván szentesi minta­gazda csak az elkövetkező napok­ban számol be részletesen a szov­jet mezőgazdaság világraszóló fö­lényéről- Kis- és középparasztok százai várják ezt a beszámolót, melyből a színtiszta va'-óságot akarják megtudni a kolhoz-életről. Súlyos veresége lesz a szenteskör­nyéki kulákoknak és a nagyüzemi gazdálkodás ellen acsarkodó min­denfajta ellenségnek. Egyre több lesz azoknak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik Bimbó István szemtanú szavaiból meggyőződve az igazságról, rálépnek arra az útra. amely a gondtalan életet je­lenti számukra. N. I. A szovjet dolgozók sztahánovista békeműszakokat tartanak. Ezzel is kinyilvánítják az egész nép szilárd békeakaratát. A Litván Szövetségi Köztársaság vilnai elektromos áram­méröárugyárban Karisz Szvatalisz brigádja 280 százalékra teljesítette előirányzott tervét. A képen a brigád sztahano­vistát összegezik a békeműszak egyik napjának eredményeit. Kiváló eredményt ért el a sztahánovista bckeműszakbr'n M. I. Kinyin, a sztálingrádi traktorgyár vágószerszámüze­mének egyik híres sztahánovistája, aki a múlt heten kezdte 1952. évi normúját végezni. Kiosztották az ötéves tervkölcsön kötvényeit Amilyen lelkesedéssel folyt le mult év őszén az ötéves terv­kölcsön jegyzése, ugyanolyan örömmel vették át a dolgozók a kifizetett kötvényeket­Már július 15 én megkezdte az Országos Takarékpénztár a vi­déki tételek szétosztását. Ezen a napon 180 mázsa kölcsönkötvényt kaptak meg a vidéki központok. A munka legjava az augusztus 4-től 15-ig terjedő időszakra esett. Körülbelül 14.000 vállalat­nak és intézménynek osztották szét és küldték ki postán a le­plombált csomagokat. A tervköl­csön-megbízottak által kiosztott kötvényeket — néhány olyan vál­lalat kivételével, amelv elhanya­golta a tervkölcsönkötvény át­vételével kaDcsoiatos teendőket — mindenütt átvették már. Ezek a vállalatok annál inkább igye­kezzenek pótolni a mulasztást, mert Népköztársaságunk kormá­nya az előre bejelentett időben, sőt korábban kezdi meg a tervköl­csön visszafizetésé L Uj rendelet szabályozza a közszolgálatialkalmazottak társadalombiztosítási bejelentéséi és járulékfizetését A közszolgálati alkalmazottak baleseti, öregségi biztosítására vo­natkozóan a minisztertanács rende­letet adott ki. A rendelet végrehaj­tása tárgyában közzétették a nép­jóléti minisztérium két rendeletét. Az új szabályozás sok felesleges bürokratikus munkától szabadítja meg az államigazgatást. A jövőben a kinevezett állami alkalmazottakat csak betegség esetére biztosítják az OTI-náL bal­eseti, öregségi és egyéb biztosítá­sokat pedig az állam saját pénz­ügyi kezelésében önbiztosítás kere­tében látja el. Az ideiglenes, nem kinevezett al­kalmazottakat az OTI-nál egyéni­leg be kell jelenteni- A bejelentett alkalmazottak után az állam a költségvetésbe illesztve egy ösz­szegben fizeti az OTI járulékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom