Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-23 / 195. szám

SZERDA, 195®. AUGUSZTUS 23 5 Ma délután ünnepélyes keretek között választják meg a „Megvédjük a békéf'-mozgalom Szeged Városi Bizottságéi Ma délután a szegedi Béke Bi­zottságok tagjai összegyűlnek a Magyar-Szovjet Társaság székhá­zában, hogy ünnepélyes gyűlés keretében válasszák meg a „Meg­védjük a békéf'-mozgalom Sze­ged Városi Bizottságát. A „Meg­védjük a békét"-mozga!on Szeged Városi Bizottságának megvá­lasztása ujabb jelentős állomá­sát jelenti a szegedi dolgozók békéért folytatott harcának. Ujabb állomását jelenti annak a harcnak, amelyet a világ béke­szerető dolgozói a Szovjetunio vezetésével vivnak a bábomra uszító imperialistákkal szemben, akik a világ dolgozóinak szabad­ságára és függetlenségére törnek. A szegedi dolgozók átérzik a békéért folytatott harc fontos­ságát, különösképpen most, ami­kor az imperialista támadók Ko­reában a legaljasabb eszközökkel igyekeznek megsemmisíteni a koreai nép szabadságát és elnyo­mást, szenvedést akarnak zúdí­tani a hős koreai népre. Minden szegcdi dolgozó érzi és tudja, hogy az imperialisták fokozódó háborús tevékenysége még erőteljesebb helytállásra kell, hogy késztesse a magyar dolgozó népet. Az imperialisták nemcsak a koreai nép, hanem az egész világ békeszerető népé­nek életére törnek. A mi vála­szunk: még inkább szervezetté tesszük a békéért folytatott har­cot a termelés, az ellenség el­leni harc frontján. A szegedi dolgozók örömmel és lelkesedés­sel üdvözlik a „Megédjük a bé­két"-mozgalom Szeged Városi Bizottságának megválasztását, mert tudják, hogy ez a bizott­ság is fokozott segítséget nyújt majd nekik a békéért folytatott harc győzelemre vitelében. A „Megvédjük a békét"-moz­galom Szeged Városi Bizottsá­gát ma délután 6 órakor a Ma gyar-Szovjet Társaság székházá­ban választják meg ünnepélyes keretek között, A gyűlésen részt­vesz a mozgalom országos bizott­ságának kiküldötte is. El a kezezel Koreától Holnap mutatják be a nagyszabású koreai dokumentfilmet Április 4 én, felszabadulásunk ünnepén, barátaink jöttek el hoz­zánk, mindazok, akik velünk együtt a Szovjetunió-vezette bé­ketáborban harcolnak a tartós békéért, ;szabadságért és függet­lenségért. A béke harcosai között, akik Magyarországra jöttek, itt volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége is. Ajándékképp a magyar nép­nek magukkal hozták fiatal de­mokratikus filmgyártásuk egyik dokumentfilmjét, mely Észak­Korea népének felszabadulási ün­nepségéről szól. Napjainkban, amikor az egész világ dolgozói­nak figyelme és szolidaritási a hősiesen harcoló koreai nép felé fordul, egyre erősödik az „El a kezekkel Koreától" mozgalom, amikor a magyar dolgozók meg­fogadták, hogy termelésük ered­ményeinek fokozásával segí ik küzdelmüket, különösen nagv'e­lentőségű és időszerű a koreai do­kumentfilm bemutatása. A fűmen látjuk 1949 augusztus 15 ét, a felszabadulás ünnepét, a hála és szeretet megnyilvánuló sát a Szovjetunió és a nagy Sztá­lin iránt, a koreai nép vezetője, Kim-Ir-Szen elvtárs felé sugárzó bizalmát. Felvonulnak a tribün előtt Észak-Korea hadseregének fe­gyelmezett. korszerűen felszere't csapatai. A nép virágesővei, ki­törő örömmel üdvözli katonáií, a béke harcosait. A koreai filmek is megerősíte­nek bennünket abban a hitb°n, hogy ez a hősiesen harcoló nép visszaveri az imperialisták táma­dását, megvédi szabadságát és függetlenségét. A film útját dol gozóink hatalmas érdeklődési fogja kísérni. Minden magyai dolgozónak látnia kell ezt a fű met, melv a velünk egy táborban küzdő koreai nép nagy ünnepé' és az ország két részének éleser különböző életét mutatja be. Fiókot létesít Szegeden a Gorkij könyvtár és a szovjet Horizont könyv- és zeneműkiadó A dolgozóit kérésére a Gorkij­könyvtár több vidéki városban könyvtárat létesít. Szegeden, Mis­kolcon, Székesfehérvárott, Pé­csett és Győrött már a közeljö­vőben megnyitják a fiókkönyviá­rakat. Ezek a városok már tel­jesen kész, 1200 könyvvel rendel­kező könyvtára1 kapnak, melyek­ben a szovjet. írók politikai, mű­szaki, tudományos es szépirodal­mi műveit is megtalálhatják i dolgozók. Azokban a városokban ahol ezeket a könyvtárakat léte sitik, a Gorkij-könyvtárban mü ködő Horizont szovjet könyv- í: zeneműkiadó is nyit fiókot. Tt a legújabb szovjet folyóiratok;!' is megtalálhatják az érdeklődők Jelenleg több mint 200 szovje' folyóirat érkezik Magyarországi;" a Horizon'-válialaton keresztül,. Bartók Béla halálának ötödik évfordulója Szeptember 25-én lesz ötödik éve, hogy Bartók Béla, a nagy ma­gyar zeneszerző és zenetudós meg­halt. Halálának évfordulójáról a magyar népi demokrácia méltó mó­don emlékezik meg. Operaházban és a Zeneművé­szeti Főiskolán művészhangverse­nyek lesznek. A Magyar Zeneművé­szek Szövetsége ünnepi ülésen em­lékezik meg a nagy magyar zene­szerzőről. Vidéki nagyvárosaink­ban ünnepi üléseket rendeznek, amelyeken a Bartók Béla Szövet­ségbe tartozó kórusok műsorokat adnak Bartók Bé'-a műveiből. A Zeneműkiadó NV Bartók kó­rusműveiböl új kiadást készít. A rádió pedig folyamatosan veszi fel legkitűnőbb művészeink előadásá­ban Bartók kiemelkedő műveit. Az új Zenei Szemle, a Magyar Zeneművészek Szövetsége folyó­irata szeptemberi számát teljes egé­szében Bartók emlékének szenteli FEL A BÉKE VÉDELMÉRE Békeharc-bízottságok a Román Népköztársaságban Még frissen él emléke­zetünkben a világ béke­őrének, a hatalmas Szov­jetunió nagy vezérének, a v'lág dolgozói példa­képének, Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjának tiszteletére megrendezett sztálini műszak hatalmas eredménye. Soha olyan lelkesedéssel olyan őszin­te, igaz és meleg szere­tettel még nem lendült bele munkába dolgozó ember min/ amilyen me­leg szeretettel fogott hozzá és vitte végig a magyar dolgozó nép a sztálini műszakot. A fel­szabadulás óta eddig nem tapasztalt munkaeredmé­nyeket hozott a magyar népi demokrácia számára ez a műszak. És mos/ jött a koreai műszók! Mig a sztálini műszak alatt a mélységes hála és szeretet melegé­nek sugara csillogott dol­gozó társaim szemében, addig a koreai műszak alatt a minden akadályt elsöprő és megsemmisítő elszántság és akarat,erő sugárzót/ ki ugyanazon szemekből. Igen! Elszántság, amely mögött a harc; fűz szik­rája csillogott! Szikra, amely 1950 augusztus 7­én hét óra harminc perc­kor, a munka megkezdé­sekor elemi erővel lángra lobbant. Voltak dolgozók, 226.25 százalékig akik bár jól megértették és magukévá tették a mi­nisztertanács határozatát a bér. és normarendezés­sel kapcsolatban, mégis, az új norma első hetében — július 31-től augusz­tus 5-ig — megtorpan­tak, A régi, elavult, laza norma után úgy érezték, hogy új normájuk szor„„. 100 százalék alatt moz­gott új teljesítményük. Azután elérkezett aug. 7. A már jót ismert kép tárul a csendes szemlélő elé a szegedi Dohány­gyár NV. bejáratánál. A télórai sajtóolvasásra igyekeztek az üzem dol­gozói. Felületes szem­lélő semmi különöset nem látott volna ezeken a munkába igyekvő em­bereken, Én azonban láttam. Éreztem, a mun­kába igyekvő dolgozók bensejében valami rend­kívüli erő feszül ame­lyet egyetlen szikra órá­kon vagy talán csak per­ceken belül is lángra lob­bant majd. A közös sajtó olvasá­son egyetlen szó hang­zott el: „Koreáért!" A szikra kipattant és vér­vörös lángbetükkel írta fel a világtérképre; ,,EI a kezekkel Koreától!" És megindult a munka! Ez nemcsak egyszerű termelőmunka volt, ha­nem harc! Harc elvtársa­im A Triumph és ü. M. szivarkalöltőgépek által kitöltött minden szivarka egy-egy jój irányzott lö­vés volt az amerikai im­perialisták aljas bandá­jára, A Quester dohány­vágógépkés minden egyes csapásával 0,6 mm-t vá­gott je Truman hatal­mából. Csattogtak a gé­pek zizegtek a fáradsá­got nem ismerő kezek kö­zött a dohánylevelek. A kocsányozónők, amikor tüneményes gyorsasággal kirántották egy-egy do­hánylevélből a kocsányt, mintha egy-egy imperia­listának az álarcát rán­tották volna le. A do­hánylevél-válogatónak az egészséges dohánylevelek közül a rothadt, pené­szes levelek gondos és gyors kiválogatásával mintha as imperialistá­ka/ válogatták volna kl as amerika/ nép közül A bálabontók háncsvágó kése nyomán mintha a még elnyomás alatt élő népek milliói szabadul­tak volna meg rablán­caiktól, Az állatánog ke­zelés dolgozói, mint egy küzdő hadseregnek ellátó oszlopa, harcolt a koreai műszak sikeréért. Az üzem különböző rá szein elhelyezett munka­helyek, műhelyrészek, mint egy-egy küzdő csa­pattest és a hozzájuk tartozó irodák szellemi dolgozóinak apparátusa, élükön a műszaki osz­tályvezetőkkel, mint egy jó alosztályparancsnokság vezette az egyes osztá­lyokat. Berregtek a szá­mológépek, ontották ma­gukból a legmeglepőbb eredményeket és a tele­fonkészülékeken órán­ként futottak a jelenté­sek a. „központba", a párttitkári irodába, ahon­nan az üzem „vezérkara" a Pártveze'.őség és a vál­lalatvezctöség gondosan előkészített terv szerint irányította a műszakot A munka fronján váll­váll mellett küzdött min­den dolgozó. Egymás­után /örtek előre a sor­ból 100 105, 110, 121 százalékog eredmények, egészen Juhász Lajosné 226.25 százalékáig. Augusztus 12-én 12 órakor a műszak• lezá­rult de a harc koránt­sem szűnt meg és nem is szűnik meg az imperialis ták végső megsemmisíté séig, a béketábor győ­zelméig. Győri Imre Dohánygyár békebizottság titkára A Román Népköztársaságban a Román Munkás Párt nég a Béke Hiveinek Kongresz­3zusa előtt megkezdte a széles iolgozó tömegek mozgósítását a békevédelmi harcra. 1948 szep­ernber 10-én létrejött a békevé­lelmi harc első romániai szerve: i Román Népköztársaság értel­miségeinek a béke és kultura megvédésére irányuló kongresszu­sának előkészítő bizottsága. Ennek a kongresszusnak az elő­;észitése és lezajlása (1949 már­cius 20—31) megmutatta a ro­mániai dolgozó tömegek magas öntudatát, a béke hivei romániai mozgalmának tömegalapját, a Román Népköztársaság dolgozó népének egységét a békéért foly­tatott nagyszerű harcban. 1949 december 8-án a pártak­iva előtt a Tájékoztató Iroda Magyarországon 1949 november második felében megtartott meg­beszéléseivel kapcsolatban tar­ott előadásában Gheorghiu-Dej elvtárs kihangsúlyozta, hogy: „Hazánkban a legszélesebb le­hetőségek állnak rendelkezésre nlihoz, hogy a békéért folytatott harcot óriási békevédelmi tö­megmozgalommá változtassuk át. Hazánkban a hatalom a munkás­osztály kezében van, amely a bé­kéért, az imperializmus ellen vi­vott harc vezető ereje. Népünk nagy többsége súlyosan érezte, mit jelent a háború. A férfiak, nők, ifjak gyűlölik a háborús uszitókat, azokat, akik a csalá­dok millióira újra gyászfátyolt akarnak dobni. Dolgozó népünk a "zocializmust épiti és eltökélte, hogy megvédi a békét, a bizton­ságot, a nemzeti függetlenséget." 1949 május 12-én megválasz­tották a ,RNK állandó Békevé­delmi Bizottságát, amely első fel­adataiként vállalta: a Béke Hí­vei Világkongresszusa anyagá­nak a széles ^ömegek előtt való feldolgozását; a béke megvédé­séért folytatott harc október 2-i ünnepének megszervezését, stb. A Békevédelmi Bizottság résztvett november 7-ének a Nagy Októ­beri Szocia'ista Forradalom év­fordulójának és december 21-nek, Sztálin elv tára 70. születésnapjá­nak megünnep'ésében. Mindezek a békéért vivott harc jegyében rajlottak le. geszédesek azok a számada­tok, amelyek a tömegek 'észtvételét tanúsítják a békéért vívó t harc különböző megnyil­vánulásaiban. A béke nemzetközi napjának, október 2-ának előkészítésére irá­nyuló felvilágosító és mozgósító munkában 150.000 párt- és tö­megszervezetbeli népnevelő vett részt. A Romániai Szovjetbaráiok Egyesülete 200 000 ember ál al végighallgatott 138 előadásban is­mertette a Béke Hívei Kongresz­3~usának anyagát. Október 2 elő­készítésére a falusi megbeszélé­sek ezreit tartolták a dolgozó parasztok. Egyedül Mehedinti megyében 96 megbeszélése tar­tottak 42.000 dolgozó paraszt résztvételével. A Béke-nap tiszie­etére rendezett üzemi gyűléseken több mint egymillió munkás vet, részt, A Szovjetbarátok Egyesü­'ete (ARLUS) által Bukarestben rendezett „A Szovjetunió a bé­kéért vivőt! harc élén" című ki állítást 500.000 dolgozó tekintet­te meg. Sztálin elvtárs 70. születésnap­ának lelkes megünneplése a bé­kéért folytato t harc hatalmas ömgejellegét öltötte. ^ agy tömegek lendületes moz­gósítsa a békéért vívott harcra, a béke hívei mozgalmá­nak fejlődése és kiszélesedése le­he ővé tették szervezeti megerö­ödését, az egész nép mozgalma-' vá való kiszélesítését. 1950 februárjában az üzemek, falvak, intézetek, gépállomások, skolák stb. dolgozóinak milliói megkezdték a békeharc-bizottsá­gok megválasztását. A Román Népköztársaság területén kb. 17 ezer békeharc-bizottságot alakí­tottak 240.000 aktívával. A békeharc-bizottságok tevé­kenységében megnyilvánul a tö­megek alkotó kezdeményezése. Számtalan bizottság járult hozzá a békevédelmi mozgalom tömeg­alapjának • evőleges kiszélesítésé­hez. A resicai békeharc-bizottság például számos látogatást tett a falvakban, hogy segítséget nyújt­son a helyi békeharc-bizottságck­nak. A „Dinamó" üzem békeharc­bizot sága felvilágosító tevékeny­ségét kiterjesztette a dolgozók családjaira is. 2 zámos faluban a békeharc­bizottság tagjai élenjárnak a mezőgazdasági munkák elvég­zésében. Több községben — pél­dául a baiamegyei Dolhesti köz­ségben —. a békeharc-bizottság külön a békéért folytatott harcra mozgósító kultúrműsorokat ren­dez a kulíúrotthonban. A békeharc-bizottságok élet­képességének valóságos vizsgája volt a stockholmi bákcfelhivásra való aláírásgyűjtési akció. Az április 12-én kezdődő és junius 5-én befejezett kampány alkal­mával a békeivet a békeharc-bi­zottságok által mozgósított 10 millió 048.670 román állampol­gár irta alá. Ez az eredmény nemcsak a román nép tántorít­hatatlan békeakaratát fejezi ki, hanem a békeharc-bizottságok egyik jelentős szervezési és po­litikai sikere is. Ez a siker an­nál fontosabb. hogy az osztály­ellenség ellen vivott rendkívül éles harc körülményei között valósult meg. Az osztályellenség fogcsikorgatva kísérelte meg visszatartani a becsületes embe­rek tömegeit a békeiv aláírásá­tól, mert aljas próbálkozásait meghiúsította a béke tevőleges harcoménak ébersége. Igy a Ro­mán Népköztársaság dolgozó né­pének engesztelhetetlen gyűlölete a háborús gyújtogatok ellen cse­lekvően nyilvánul meg. ^ Román Népköztársaság dolgozó népe békeharcá­nak jelentős szakasza nyilvánul meg az imperialista támadók el­len hősiesen és diadalmasan har­coló koreai néppel való tántorít­hatatlan szolidaritásban, amely kifejezésre jut a koreai nép har­cának támogatására tett munka® felajánlásokban, valamint abban a 77 millió lejben, amit a romá­niai szakszervezetek gyűjtöttek és küldtek el a koreai Szakszer­vezeti Tanácsnak az amerikai ratCótámadások áldozatainak megsegítésére. Az RNK Állandó Békevédelmi Bizottsága a közelmúltban meg­vitatta és elfogadta a Román Népköztársaság békeharc-bizott­ságai országos kongresszusa elő­készítésének tervét. A Román Népköztársaság bé­keharc-bizottságai kongresszusa tiszteletére a fcékeharc-bizottsá­gok és a tömegszervezetek ki­állításokat, előadásokat és sport­ünnepélyeket rendeznek, amely, lyel milliós tömegeket mozgósí­tanak majd még tevékenyebb harcra a béke megvédéséért az amerikai imperialisták ellen. A könyvkiadók a kongresszus alkalmából 40 könyvet adnak ki, melyek a békeharc kérdéstivei foglalkoznak. A kongresszus ide­jén pedig kulturális és sportün­nepélyeket szerveznek. A békevédelmi mozgalom ál­landó fejlődése ujabb nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a Ro­mán Népköztársaság erős bástya a béke arcvonalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom