Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-23 / 195. szám

VII. ÉVF. 195. SZÁM ARA 50 FILLÉR Ujabb rendelet a részleges tagosításrtl Fiókot léiesii Szegeden a Gorkij-könyvtár A desaki délsalát kulturcsoport előadása Badapesten SZERDA, 1950 AUGUSZTUS 23. A ROMÁN NEP ÜNNEPE — A BÉKETÁBOR ÜNNEPE Nagy ünnepe van ma a Román Népköztársaság dolgozóinak. Felszabadulásuk évfordulóját ünneplik. Most hat esztendeje, 1944 augusztus 23-án a diadalmas Szovjet Hadsereg felszabadítása döntötte meg a fasiszta önkényuralmat Romániában és a román nép szenvedésekkel telt történelmében ekkor lett először szabad, saját sorsának ura. 'A' román nép felszabadulásával óriási fejlődés indult meg Romániában éppen úgy, mint mindazokban az országokban — köztük hazánkban is, — amelyet a Szovjet Hadsereg szabadított fel. Ma a Román Népköztársaság dolgozó népe felszabadulásának hatodik évfordu. lóját a demokrácia és a szocializmus erői hirtelen növekedésének, a reakció és az Imperializmus erői gyöngülésének, a békéért folytatott harc hatalmas, lendületes kiszélese. désének, a koreai nép által az imperialista tátnadók ellen vívott hősies és diadalmas haréával való tántoríthatatlan szolidaritásának feltételei között ünnepelheti meg. A kommunisták Vezetésével, a Szovjetúnió iránytmutatása nyomán Románia politikai, gazdasági és társadalmi életében forradalmi átalakulások mefttfk végbe és a Román Népköztársaság dolgozó népe ma büszkén tekinthet az elmúlt hat esztendőben megtett útra, a legyőzött akadályokra. A nagybirtokosságnak, mint osztálynak a felszámolása, a Népköztársaság létrehozása, a főbb Ipari termelőeszközök, a bankok, a szállító és biztosító vállalatok államosítása, az államgépezet felfrissítése és az Ideiglenes Bizottságok beiktatása, — ezek a munkásosztálynak és Pártjának, a népi demokratikus rendszer vezető erejének főbb vívmányai. Ezeket a vívmányokat, ezeket az eredménye, ket, s a fejlődés bennük rejlő további lehetőségeit ünnepli a mai napon minden román dolgozó. Ez az ünnep azonban nemcsak a román nép ünnepe. Ünnepünk nekünk, magyaroknak is, akiket hosz. szú időn keresztül igyekeztek az úri Magyarország vezetői szembeállítani a román dolgozókkal. Ünnepe ez a nap minden más nemzetiségű békeszerető dolgozónak is, mert a felszabadult román nép egyik erős részét jelenti annak a tábornak, amely a Szovjetúnió vezetésévei következetes békeharcot folytat az imperialisták háborús gyújtogató kísérleteivel szemben. A Román Népköztársaság, — akárcsak a többi népi demokratikus országok, — a munkásosztály pártjának irányítása alatt, a proletár nemzetköziség szettemében á béke ügyét akarja szolgálni, a békéérl akar harcolni, ezért követi kill. és belpolitikájában egyaránt a nagy Szovjetúnió példáját. Valamikor Délkelet Európa, — beiine Románia — egyike volt aháborús tűzfészkeknek. Ennek alapiát az a soviniszta nacionalista politika jelentette, amelyet Románia levitézlett urai fulylatlak ugyanúgy, mint a környező államok, köztük Magyarország hazaáruló vezetői is. A nacionalizmus, mint a munkásosztály egységbontására használ! fegyver, a proletáriátus tömegeit akárta elaprózni, a dolgozók egységét akarta megtörni, hogv ezzel spgifse a kapitalista kizsákmányolás, megerősödését és megkönnyítse az | országnak az imperializmus kezére juttatását. A Román Népköztársaságban megszüntették ezl a soviniszta-nacionalista politikát és a Sztálini nemzetiségi politika alapján kemény harcot indítottak a nemzetiségi kérdés megoldására. Gheorghiu Dej elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára már 1945 ben leszögezte egyik beszédében, hogy „a demokrata pártok: élükön a Román Kommunista Párttal, az együttélő nemzetiségek tel jes jogegyenlőségét, a demokrácia fejlődése és megszilárdítása egyik feltételének tekinti". Ennek szellemében indult meg a román nép éí az együttélő nemzetiségek soviniszta megnyilvánulásai ellen folytatott küzdelem és azoknak az anyagi feltételeknek a biztosítására irá nyúló munka, amelyek minden nemzetiség számára megteremtik nemcsak a jog szerinti, de a tényleges egyenlőség feltételeit is A Román Népköztársaság a nemze tiségi kérdés helyes megoldása ér dekében kifejtett áttandó és mód szeres erőfeszítéseivel tevékenyen járul hozzá a Szovjetúnió vezette imperialislaellenes, demokratikus tábornak a hatadásért és a békéért folytatott harcához. 'A' Román Népköztársaság mai ünnepe ezér! jelent számunkra, magyar dolgo zók számára, s a világ valamenynyi békeszerető dolgozója szúrná ra is ünnepet A béketábor ünnepe, a tartós békééit folytatolt harc egyik je lentős állomása a román nép fel szabadulásának mai ünnepe. A román dolgozók azonban tudják, hogy az igazi ünneplést az jelen ti, ha állandó fokozott munkával, a Párt iránymutatásának követésével építik országukat. A Román Népköztársaság dolgozó népe ezért halad napról napra határozottab ban, mind biztosabb lépésekkel az építés útján és halad a kitű zött cél: a szocializmus felé. A román dolgozók is a jövőbe néznek ahol egyre biztatóbb körvonalak ban rajzolódik ki a szocialista felvirágzás korszaka, az a korszak, amikor tervszerű munkával vég leg felszámolják országuk elmara döttságát, s fejlelt iparú, korsze rű. virágzó szocialisla mezőgazdasággal rendelkező országgá alakit ják Népköztársaságukat. A jövő év január .elsején meginduló ötéves állami terv még virágzóbb jövőt biztosit a román dolgozók nak. A dolgozó nép életszínvonala 80 százalékkal emelkedik az ötéves terv folyamán Éhhez az ipari szín vonal hatalmas arányú kifejlesztő sét-e, a szocialista munkaversenyek még szélesebbkörü kiterjesztésére van szükség. 'A Párt vezetése mellett ennek legfőbb biztosítéka az a lelkes támogatás, amelyet a ro mán dolgozó tömegek nyújtanak Nnpról-napra szélesedik a munka versenymozgalom, napról napra újabb és újabb kiemelkedő ered menyek születnek meg, mert a Román Népköztársaság munkásosztá lya tudatában van annak. hogy eíizel hozzájárul hazája megerösí téséhez, ugyanakkor a Szovjetúnió és annak lángeszű Vezetője. Sztálin elvtárs által irányított béketá bor megerősítéséhez. Az egyre szé lesedő mtinkaverseny, az iparban és mezőgazdaságban egyaránt, egyben a dolgozó tömegek határozott válasza is az angol-amerikai hábo rús uszítóknak, a koreai nép ellen támadóknak és a Tito-banda aljas üzelmeinek, amellyel fegyveres tá mndáSra készült Románia ellen. Hiába acsarkodnak a háborús uszítók, hiába támadnak az impe rialislák aljas bandái a békés koreai népre, mert amint a felszaba dult Románia eddigi sikerei is mu tatják, a békelábor ereje sokkal hatalmasabb és mind jobban növek vő erő. Mind nagyobb, mind halai masabb az a tábor, amely a Szovjetúnió köré tömörül, hogy a béké fejlődési biztosítsa a dolgozók szá mára. A Román Népköztársaság mai ünnepén ezért fordulunk bálá val a nagy Szovjetúnió felé, amely a felszabadulást, a boldogabb jövő lehetőségét hozta, s biztosítja továbbra is a világ minden dolgozó jának. A mai napon, amikor szere tettel köszöntjük a szabad Román Népköztársaságot, a kinyújtott ha ráti kéz találkozik a környező népi demokráciák baráti jobbjával is. De ezek a kezek harcos ököllé for málódnak, ha bárki meg akarná tá madni az eddig elért eredményeket, meg akarná zavarni a további építő munkát A Román Népközlársa ság mai felszabadulási ünnepe fi gvelmeztelő is az imperialista háborús gyújtogatok számára, hogy mind erősehbá kovácsolódik a Szov jetúniö állal vezetett béketábor ereje és póruljár, aki ez ellen a tábor ellen emel kezet. Szocialista ipaiunk mellett szocialista mezőgazdaságunk is lesz Gerő Ernő elvtárs felszólalása a Ssovjetunióból hazatért parasztküldöttség értekezletén A Szovjetunióból hazatért magyar parasztküldöttség; tagjai kedden reggel a MÉMOSz-széktázban értekezletet tartottak. Az értekezle.en elsőnek Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a küldöttség vezetője, tartott beszámolót, majd az egves küldöttek szólaltak fel. Felszólalt az ér ekezleten Gerő Ernő elvtárs államminiszter is. — A legközelebbi hetekben, valószínűleg szeptember folyamán ellátogatnak hozzánk a Szovjetunióból, Kárpát-Ukrajnából a magyar kolhoztagok, a szocialista munka hősei, hogv itt elmondiák tapasa alataikat, azt, hogy hogyan érték el ők a kolhozok útján a szovjet hatalom támogatásával — Kárpát-Ukrajnának, mint tudjuk, nem különleges jó termőföldjén — olyan hatalmas eredményeket, amiről itt, Magyarországon még álmodni sem nerünk — mondotta Gerő elv'árs. Az eredménvek, amelyekről az elvtársak beszámoltak — mondotta a továbbiakban Gerő elvtárs — nagyon szépek. Különösen nagyoknak tűnnek az eredménvek. ha a mai helyzetet összehasonlítjuk azzal, ami két évvel ezelőtt volt. De ha abból indulunk ki, hogy hova kel] eljutnunk, meg kell vaíanunk. csak a kezdetén vagvunk. Hiszen el kell jütnunk néhány 'sztendőn belül oda, hogv a dolgozó parasz ság túlnyomó többsége önként belépjen a termelőszövetkezetbe. hogy nekünk ezertétezer holdas termelőszövetkezeteink legyenek, hogy termelőszövetkezeteinknek tanult agronóruu. mi, jó technikusa1 legyenek, hogv a termelőszövetkezetek a mainál sokkal magasabb terméseredményeket érjenek el. nagyobb zredményekef állaUenyésHésünk terén is. hogv a termelőszövetkezetek tagjainak magas kultúrája, műveltsége legven, hogy a termelőszöve kezeli tagök reermekel tömegesen menjenek a '-özép- és főiskolákba. A régi tagokkal erfvüHvéve jelenleg 70 000 családtagja van a trremlőszüvetkezeteknek. azoknak a száma pedig, akik betéphetnek, mert dolgozó parasztok, körülbc'iil egymiPió, akkor látjuk, mekkora munkát kell végeznünk és a munkának egy részét most kell elvégez, nőnk. nem akkor, amikor elkezdődik az őszi szántás-vetés. 'Azt kérdezik néha fölünk, miért vagyunk amellett, hogy a tszcsék 'ejícsztésénél ebben az évben mindenekelőtt a meglévő termelőszövetkezelek erősítésére és ahol ilyen nlnesen, új termelöcsonortok létrehozására kell törekedni Mit tehet csinálni olyan földterületen, ahol van 12—15 tag és 40—50 hold föld. Miféle gépesítést lehet ott alknl •nazni? Hogyan lehet ott alkalmazni a tudomány eszközeit? Nyilvánvaló, ahhoz, hogy a fer. -nelőszövetkezet komolyán megtudta mutatni előnyeit az egyéni gaz'álkodássnl szemben, az kell. hogy 'egven jókora darab, lehetőleg őszszefüggő terület, amelyre rá lehet 'reszteni a nagy génét, a traktort, a korribájnt és egvéh erőket, ahol 'odománvos. mezőgazdasági munkát 'ehet végezni. — Szeretnék szólni néhány tét — mondotta a továbbiakban ""ró e'vtárs — az ereénüeg gaz'álkodó parasztok kérdéséről. A 'termelőszövetkezeti csoportjainkban eléggé elterjedt egy rocsz szokás: amig valaki egyénileg razdálkodó paraszt volt és kéte'Vei voltak a termelőszövetkezetet illetően, ferdén nézett a termelőszövetkezetre, de amikor belépett a tszcs-be, akkor ferdén, szinte ellenséges szemmel nézett a még kinnlévő egyénileg gazdálkodó parasztra. Ne felejtse el cgyetSen tszcstag sem, hogy tegnap még egyénileg gazdálkodott, mint ahogy az egyénileg gazdálkodókból holnap már tszcstag lesz, ha mi jól dolgozunk. Vannak, akik ugy gondolkoznak: földünk van elég, jószágot ad az állam, dolgozunk, minek eresszünk be többet? Ha többet beeresztünk, akkor többet kell osztozni. Helytelen ez elvtársak! Ha több tagot efesztür.k be és szervezünk be, ez nem azt jríenf. hogy többel kelj osztozkodni, hanem azt jelenti, hogy többön lehet osztozkodni, mert több lesz a csoporttag, nagyobb lesz a terűiét, nagyobb lesz a gazdaság, jobban 'ehet gépesíteni az agrotechnikát, a tudományos esz közöket alkalmazni, jobb eredményeket érünk el. Termelőszövetkezeteinkben van egy másik káros hajlamosság. Espdig egyes helyeken az: kitelepülni a faluból. Néhány termelőszövetkezet valahogy teljesen elszigetelődött a falutól. Kitelepült valami régi úrj tanyára, távol a falutól és fgy teljesen elszigetelődik. Szerintem ez veszedelmes jelenség, ezért ör vendetes jelenség és üdvözölni kell azokat az első fecskéket, amelyek jelentkeznek, hogy úftyszóíván az egész község dolgozó parasztsága mindenestül belép a termelőszövetkezeti csoportba és megalakítja a maga egységes ter melőszövetkezetét. Jelenleg nálunk még csak néhány ilyen eset van. de meggyőződésem, hogy az őszi fejlesztés után még ebben az évben lesznek nekünk egész termelőszövetkezeti községeink, — ahogy itt mondották: szocialista községeink — és lesznek nekünk később szocialista községeink és lesznek nekünk később szocialista járásaink és majd néhány év múlva szocialista megyénk is. Lesz nekünk a szocialista ipar mellett szocialista mezőgazdaságunk — lesz szocialista Magyarországunk. — Az elvtársak közül sokan megköszönték a Szovjetunió kormányának, Sztálin elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártjának. Rákosi elvtársnak, hogy kiküldték őket a Szovjetunióba, lehetőséget adtak nekik, hogy ott saját szemükkel győződjenek meg arról, mit ér el a szocialista szovjet rendszer a nép, a Párt vezetésével, Sztálin elvtárs vezetésével Megérte, hogy valóban a há'-a érzésével emlékednek meg erről a nagy kitüntetésről és bizalomról- Engedjék meg azonban, hogy megfordítsam a kérdést, mert van a dolognak égy másik oldala is. Engedjék meg, hogv a Magvar Dolgozók Pártja. Rákosi elvtárs nevében megköszön jeni Önöknek jó munkájukat és kívánjak ahhoz n munkához amely még valamennyiük és mindnyájunk elölt áll. sok sikert o magyar népi demokráciánk, szocialista mezőgazdaságunk javára. Feldübörgő viharos taps fogadta Gerő elvtárs beszédét. A küldöttség tagjai helyükről felállva, leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelték a Szovjetuniót. Sztálin elvtársat, a Magyar Dolgozók Párt iát' és a magyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat Magvar államférfiak üdvözlőtáviratai a román nép felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából „I. G. Fafhon úrnak, a Rom án Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Bukarest. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében, kérem, fogadja( elnök úr legmelegebb jókívánságaimat nemzeti ünnepük alkalmából. Kívánom, hogy a magyar és a román nép a barátság és az együttműködés szálait egyre szorosabbra fűzve építsék tovább országaikban a szocializmust és tá ntorl hatatlanul fo'ytassák a harcot közös felszabaditójuk, a hatalmas Szovjetunió o'dalán a béke "gyéért. Rónai Sándor.'* * „Petru Groza, a Román Na pköztársaság minisztertanácsa elnökének, Bukarest. Kérem, fogadja őszinte jókívánságaimat a román nép nemzeti ünnepe alkalmából. Ezen a törtenelmi évfordulón a baráti magvar nép nagv elismeréssel tekint a Román Népköztársaság kivívott naev eredményeire és a Szovjetunió vezetésével a szocializmus építéséért és megvédéséért folyó hősi harcáho z teljes sikert kíván. Dobi István. ' * „Anna Pauker asszonynak, a Román Népköztársaság kü'ü"vminiszterének, Bukarest. A Román Népköztársaság r.agv nemzeti ünnepe alkalmából, kérem, fogadja szívből jövő üdvözletemet. A Szovjetunió felszabadító harca nemcsak országaink szabad fejlődését tette lehetővé, hanem meg eremtette a magvar és román nép barátságának szilárd álapját is. Törhetetlen barátságunk a Szovjetunióhoz és a két rtép között érvre Inkább elmélyü'ő együttműködés fontos tényezői ahnak, hogy a békefront ránkeső szakaszán eredményesen foly ássuk a harcot a háborús gyújtogató' ellen, függetlenségünk és békénk biztosításáért. Káltay Gyula."