Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-02 / 151. szám

4 TASARNAP, 1950. JT7T.TTS % Versenyfelhívás 500 mázsás szállítási szerződés kötésére A Szabad Nép junius 29-i számában olvastam, hogy Kertész György, az érpataki földművesszővetkezet terményfelvásárlója elindította a 100 mázsás szállitáskötési mozgalmat. Bejelentem, hogy ehhez a nemes mozgalomhoz csatlakozom és ezenkívül be. jelentem, hogy elindítom az 500 MÁZSÁS MOZGALMAT —- ­és nemes szocialista versenyre hívom az ország minden föidmii­v(^.szövetkezetének alkalmazottait a száiliíási szerződéskötés si­kere érdekében. Én a mai napig 517 mázsára kötöttem száillitási szerződést. Terményfeleló'3ök, szövetkezeti alkalmazottak! Fel te­hát a nemes versenyre az 500 mázsás szállítási szerződéskötési s.iezgalom sikere érdekében! SZÉLL FRIGYES, az ószentiváni földmüvesszövct. kezet terménj-feielöse. L4NGOKBAN SZEREI NE LA1NI A PLÉBÁNOS A HATÁRI C songrád megye dolgozó pa­rasztjai nagy arcvonalat al­kotva harcolnak, teljesitik az ara­tás, cséplés és terménybegyüjtés munkáját. Népünk ellenségei, a ku­lákok és a klerikális reakció pedig mcsterkedéseivel igyekszik gátolni a munkák időbeni jó elvégzését. Pit­varoson Mathaeidcs Gyula plébános az elmeit héten már annyira ment, hogy nem akarta megengedni a falu dolgozóiból, a DÉFOSz és DlSz tagjaiból álló tűzőrség megfigyelői­nek. hogy a templom tornyából el­lenőrizhessék. figyelemmel kisérhes­sék a falut és a határt. * torony az szent hely, mondta Mathaeides Gyula. Ha a tűz­őrség tagjai ott tartózkodnak, meg­bccstelenílik. szcntségtelenítik a templomot És erre az állítására kü­lönböző aljas rágalmakat eszelt ki és kürtök szét a faluban. Mit akart elérni Mathaeides Cvula? Valóban szentségtelenné vá­lik a torony, ha a dolgozó paraszt­ság saját érdekében innen figyeli a határt és őrködik egész évi mun­kájának eredménye felett? Nem. Ezt Mathaeides Gyula sem állíthat­ja. Mas volt az ő célja. Meggátolni, hogy idejében észrevegye a tűzőrség, ha a kulákok, a falu ellenségei, fel­gyújtanák valahol a határt és így eleiét vehessék a nagyobb kárnak. £gészen biztos, nem tartaná szent helynek a pi'tvarosi plébános a tornyot, ha onnan égő csóvákat hajigálnának a keresztbe­rakott gabonákra, vagy ha az ellen­ségnek adhatnának tűzjeleket, biz­tosan maga volna az első aki fel­rohanna a toronyba, hogy ezeket a műveleteket végrehajtsa. Mathaeides Gyulának ez a cselekedete is bizo­nyítja, hogy lángokban szeretné lát­ni Pitvaros határát, örömmel látná, ha elhamvadna a dolgozó nép egész évi munkájának eredménye. Mind­ezt most kimula'ta és Pitvaros dol­gozó népe tisztán, világosan látja, hogy kit takar a reverenda. MOZGALMAS ÉLET A KOLIHIOZFÖLDIEICEM Nagy lendülettel halad a Szovjetunióban az aratás, cséplés, terménybegyüjtés és vidáman ünnepel a dolgozó parasztság ják az egyes kolhozokhoz kiren­delt állandó gépcsoportok mun­káját. A cséplőállomások ezen a módon megszakítás nélkül dol­gozhatnak. A gazdasági szakértők és az ag­ronómusok előre kijelölték a szérűkben a megfelelő helyeket, a cséplőállomások gabonamagtárait és hombárait. 'K kazalrakókkal előre megbeszélték a munka mene­tét. A fiatal kolhozparasztokat megtanították a helyes boglya­és kazalrakásra. Gondjuk volt a zsákok megfelelő előkészítésére is, ami gondtalan kezelés esetében akadályokat okozhat. A íctaharitásnál is a munkaegység biztosítja a legjobb jövedelmet A mimsder'ar.ácsi határozat V ;lr.ia a learatott száraz gabo. iv.inak gyors asztagba hordását is. A munkaegység-könyvben megtaláljuk a szekérre adogatok é- az asztagrakók átlagos napi cljesílményét és munkaegysé­get is. Az asztagmester átlagos Erpí teljesítményelöírása nem szerepel, hanem csak a munka­egysége. TeHesítményét az inté­zöbizot sáig állapítja meg, vagyis rTt. hogy hány asztagralcó mun­kíjét irányítja és hány u"án ' t.ia cl az asz tagmesteri teendő­ke.. Az aszíaernester részt vesz ez asztag belsejének a ra­kásában is. így végzett munkája után a munkaeev. réget az asztagrakók mun­kaegységének megfelelően számítjuk ki. Ha fel ételezzük, hogy az asz­tagrakók őszi búzából 163 ke­resztet raktak be átlagosan, ak­kor 125.4 százalékos teljesít­Erényt értek el. Munkaegységük a 33 kereszt felül.eljesítés fi­r"p" embevételévCl így alaikul: 3 20 + 0.30 = 1.50. Az asztag­tr.ester teljesítménye szintén 3 25 4 százalékot ér el. Munka­egysége a 25.4 százalékos fe­lül teljesítés u án járó 0.38-dal emelkedők. Lesz: 1.4 + 0.36 = 1.76 munkaegység. A behordás Amennyiben a csoport úgv találja, hoigv a keresztek behor­d árához becsztofcl' fogatok az 1 km ie előirt 60 keresztnél töb­bet is behordanak, minden külö­nöcetb megerőltetés nélkül, úgy e csoportértekezle emelje fel teljesítményüket 15 százalékkal. Így pé'lául az őszi kalászosoknál tsz új, átlagos napi teljesítménv­r.'('lírás 60 + 9 = 69 kereszt lesz. Ami helyet a könnyebb számí­t' s kedvéért vehet a csoport, 70 keresztet. Ez lesz az az új átla­gos napi teljesítmény, melynek elvégzése u án írunk a fogatos javára 1.2 munkaegységet. A murikaepveégkönyv a tava­szi és őszi kalászosoknál egy aránt 10-es elevátoros cséplőgép átlagos napi teljesítményét adja meg. Itt a cséplőgéphez beosztott 24 csoporttag munkája egymást kiegészíti. A cséplés A cséplőgéphez beosztottak munkájuk természetéiül füg­gően különböző munkaegy­séget érdemelnek ki. így például az etető 1.4 munka­egységet, ha átlagos teljesít­ményelőirást elvégzi a gép. ami. ben nekik jelentős szerepük van. Jegyezzük meg jól, hogy az előírt, illetve kiérdemelt munkaegységeken a csoport­tagok nem osztozkodnak, hanem külön-külön megkap­ják azt. Ha tehát például a cséplőgép 510 keresztet csépelt el, akkor az e.etők munkaegysége így ala­kul : a 400 kereszt elvégzése után beírandó 1.4 munkaegység, míg a 110 kereszten felüli teljesítés után 0.39 munkaegység. Össze­sen 1.79 munkaegység, amit nem kettéosztva, hanem külön­külön bejegyzik az etető tag­könyvébe. Az új harcok — melvet a kö­vetkező év magas terméseredmé­nyéért vívnak meg a csoportok — a tarlóhántással kezdődnek, melv a gyomok pusztításának egyik leghatásosabb eszköze. A Szovjetúnióban a kom­bájnok ulán akasztva halad­nak a tárcsák, melvek azon­nal elvégzik a tarlóhántást. Nálunk is követni kell ezt a példát és azonnal kezdjük meg a tarióhán.: ást, amit az aratók munkája nem fékezi azt. A tar­lőhántást végezhetjük tárcsával vagv ekével. A tárcsával végzett tarióhán ás átlagcs napi teljesít­mény-előírása keítős lófogat esetén a talai kötöttségi fokától függően 2—3 kat. hold. A cso­por;tag javára munkaegység írandó — hacsak az átlagos na­pi teljesítményei6',írást végzi el. A szovjet kolhozok és szovhozok dolgozóinak is ezekben a napok­ban, éppúgy, mint a magyar dol­gozó parasztságnak, legfontosabb tennivalója és legfőbb gondolata az aratás, cséplés, terménybegyüjtés minél előbbi becsületes teljesítése. Tádzsikisztán forró, napsütötte vidékén is nagy lendülettel folyik a termésbetakarítás. Sok itt a me­leg és a fény: a gabona gyorsan érik. Sztalinabadtól nem messze a Hisszari-völgyben gyapotültevé­nyek, gabona, és ipari növények végelláthatatlan területei húzódnak. Holdanként 20 mázsa búza Közvetlenül az elöhegyektől a Vahs-folyó partjáig a köztársaság egyik legnagyobb gabonatermesztő körzetének, a dagan-kiiki körzet kolhozainak vetései terülnek el. Sűrű falként áll a sárgáló árpa, érik a sűrű őszi búza, helyenként beérett a len is. A mezők rend­kívül^ élénkek, teljes erővel folyik a termésbetakarítás. Nagy len­dülettel gyűjtik a gabonát. Nagy­szerű eredmények születnek. A „Szocializmus" és a „Jangiabád"­kolhozokban minden holdról 15— 18 mázsa árpát és 12—15 mázsa búzát csépelnek. A ,,Pravda"-kol­hozban Taubai Tagajev kommu­nista brigádjában a termés egyes táblákon 20 mázsát is adott. A „Pravda"-kolhoz, a „Kommu­niszt Tadzsikisztana"-kolhozzal együtt, elsőnek kezdett aratáshoz. A munkálatokat gyorsan, tervszerű­en bonyolították le. A tervet minden­re kiterjedő gondoskodással jó elő­re elkészítették. Pontosan megha­tározták az aratás, a cséplés és gabonabcgyüjtés idejét. „ Első teendő: a gabonabegyujtés Négy napot irányoztak elő az árpa aratására. Pontosan felfektet­ték a kombájnok munkaútját.Ez tet­te lehetővé, hogy például Tahtas Namazov kombájnvezető — ma­gánjáró kombájnnal — már az első napon 28 holdat aratott. Har­madik nap vége felé készen vol­tak az árpa aratással és megkezd­ték a búza betakarítását. Első teendőjük az állami gabo­nabeadás volt, mert ezt törvény­nek tekintik. Azonnal kocsikra ke­rült a gabona: a kolhozvezetőségi épület mellett hosszú, megrakott szekérsor állt. Az első kocsira Sztálin elvtárs hatalmas, színes képét szerelték fel. A többire fel­iratokat készítettek: „Ujtermésű gabonái az államnak", „Becsülettel teljesítjük első törvényünket". Alig értek a „Pravda"-kolhozbe­liek a begyűjtési központhoz, ha­sonló szekérsorok érkeztek ké­pekkel, feliratokkal, zászlókkal díszítve a „Kommuniszt Tadzsi­kisztána", a „Vorosilov" és az „Ittyifok" kolhozokból. Körülbe­lül 300 mázsa gabonát vett át az első napon a dagan-kiiki begyűj­tési központ. Ilyen arányú be adás az aratás első napjaiban még soha sem volt. A nagy nan és azok tiszteletére, akik elsőnek adták le a gabonát, gyűlést tar­tottak. I legfőbb minőségű gabona Alin Kajumov. a „Pravda"-kol­hoz elnöke a gyűlésen tudta meg, hogy beszállított gabonájukat, mint a legjobb minőségűt fogadták el. Felszólalásában lelkesen jelentet­te ki: — Mi kezdtük meg a gabona­beadást a köztársaságban és Ígér­jük, hogy mi is fejezzük be első­nek I Mire befejeződött a gyűlés, be­sötétedett. 'Akkor valamennyien felkeresték a beadási központ mellett levő klubbot. A szépen és kényelmesen berendezett olvasóte­remben teáztak, rádiót hallgattak és elolvasták a legfrissebb újságo­kat, folyóiratokat. Egyesek az agi­tátorokkal beszélgettek, mások a körzeti fogyasztási szövetkezet pa­villonjához mentek ajándékokat vásárolni az otthoniaknak. Másnap a begyűjtési központ felé újabb szekérsorok vonultak. Az egész dagan-kiiki körzetben nagy lendülettel végzik az aratási begyűjtési munkálatokat. Működnek a kombájnok, a kolhozok és szov­hozok hatalmas térségein. A teher­autók és szekerek pedig végelát­hatatlan sorokban viszik a ga­bonaközpontok felé az új termést. Segítenek a gédállomás dolgozói A dolgozó parasztság örömében osztoznak mindenütt a Szovjet­unióban a gép- és traktorállomá­sok dolgozói is, akik munkájukkal hozzájárultak a kolhozok kiváló terméseredményeihez. A luzsszkiji gép- és traktorállomás dolgozói is, a bö termésben munkájuk gyü­mölcsét, alkotó erejük bizonyíté­kát látják, ök munkálták meg a „Zaklinyevszkij"-kolhoz földjeit, ahol most hatalmas rozstáblák te­rülnek el. Kalászbaszökkentek a sűrű tavaszi vetések, s dúsak a burgonyabokrok. A kolhozföldeken mindenütt az őszi búzát aratják. 'A'z eredményeket elsősorban a munkálatok jó előkészítésének kö­szönhetik. A „Vörös Otthon"-ban — a klubban — tárgyalták meg részletesen, miként lehet a fel­adatokat jól megoldani. Alaposan felkészültek a betakarítási mun­kálatokra. Idejében megnézték, milyen új termelőeszközökre van szüksége a gépállomásnak. Ez év­ben több „KD 35" típusú Diesel­traktort szerezlek be. Ez a géptí­pus alkalmazkodik a legjobban az északi dombos vidék talajához. Kitűnő munkát fejtenek ki a növényi magtermelés terén is. Felállították a vöröshere cséplő és fejtő gép-csoportot. Kuhnn elv­társ. kommunista mechanikus ja­vaslatára öt éséplő-fejtő gépcso­portot alkottak. Ezek a csoportok a gép. és traktorállomás terüle­téhez tartozó összes vöröshere-ter­melőket felkeresik. Cséplés - megszakítás nélkül i Nagy gondot fordítanak az ál­lomás kommunistái az üzemi tar­talékok teljes kihasználására. A cséplési munkálatok ebben az év­ben átlag 15—20 százalékkal nö­vekedtek az előző évihez képest. A munkák sikeres lebonyolítása ér­dekében átmenő forgalmú cséplő­gépcsoportokat is létesítettek, amelyek szükség esetén támogat­Határidő előtt ... A legfontosabb munkálatokat pártértekezleten tárgyalták ki és határozatba vették a termés be­takarításának és beadásának ha­táridőelőtti teljesítését. Sokrétű a gép- és traktorállomáa munkája. Ahol a gépek megjelen­nek, az aratással egyidejűleg már folyik a cséplés is. Az aratást vég­ző gépek is kettős munkát végez­nek. Egyre több olyan gépet állí­tanak be, amely az aratással egy­idejűen mindjárt elvégzi a tarló­hántást is. A tarlóhántás legelső­sorban azért fontos, mert meg­akadályozza a talaj elgyomosodá­sát, a talajban levő gyomnövények magjainak kikelését. Nem nőhet ki a boglárka, konkoly, kutyatej, vad­zab stb., de megakadályozza a kártevő bogarak garázdálkodását is. A gépállomás dolgozói szeretik a földet és mindent elkövetnek, hogy minél többet hozzanak ki belőle. Kötelességtudásuk és a munka iránti szeretetük döntő módon hozzájárul a kolhozok, az ország hatalmának növeléséhez és ezzel a békemozgalom erősítéséhez. Ma a nép arat Romániában A súlyos, tömött kalászfejek meg­hajolnak a száron. Húzzák lefelé. A szél ütemesen lengett « sárga búzatengert. — Gazdag aratásunk lesz az idén! _ Ugy mutatkozik. Lesz dolguk a cséplőgépeknek! Pricop Sotir, Fundulea község ideiglenes bizottságának titkára, elé­gedetten tekint végig a dús gabona­földeken. Mellette áll Petre Ilié, a pártszervezet titkára. Pillanatra sem szünetel a munka. Még a váltásnál sem. A román föl­dek dolgozói már tudják, hogyan lehet a perceket kihasználni. Megta. nullák a szovjet emberektől. A cséplőgépek dobja egyenletesen veri ki a szemet. Jó nézni, ahogy hullnak kifelé. A traktorok a tarló­hántásnál dolgoznak. Annak, hogy a gépek kiút dolgoz­hatnak a mezőn, története van. Há­rom megrongált motorja volt a föld. müvesszövetkezetnek. Egyiket sem tudták megjavítani. Ott hevert vala­mennyi a kulákok udvarán. Kazán­juk behorpadt, hiányoztak az alkat­részei. Egy reggel azután futótűzként terjed el a hir a faluban.­— Megjöttek a bukaresti munká­sok! Az autó a malom udvarára állt be. Üzemi munkások szálltak le róla. Azonnal munkához láttak. Akkor vették észre frunduleaiak, hogy az autó jól felszereli mozgóműhely: a bukaresti rendező pályaudvar mühe. lyének „repülőfiókja." Az odasereglettekhez a munkások egyike, Petre Dimifru szólott: — Eljöttünk, elvtársak, hogy se­gítségetekre legyünk. Szerte az or­szágban járnak a mozgóműhelyek. Javítják a gépeket. Egyetlen cséplő­gépnek sem szabad munkátlanul állnia! Ivan Sarba, a szövetkezet egyik tagja n szomszéd községben járt aznap. Estére tért vissza. Amikor meg. látta a csillogó gépeket, nem Ismeri rá a nemrég még rozsdás, avultnak hitt masinákra, A munkások segi* lettek a dolgozó parasztoknak. • Ma már, teljes erővel folyik az aratás. Dől a gabona... nőnek az érett búzaasztagok. Csattog a csép­lőgép dobja, gyűlnek az aranyos búzaszemek megtelnek a magtárak. A népi demokratiktxs Románia dol­gozói örömmel figyelik a gazdag aratást. A dúsan termő gabonaföldek meg­szólaltatták a román népköztársa­ság müvészeif is. Költök, irók, zene­szerzők, színészek műveikkel és mű­vészetükkel mind hozzájárulnak a tervek és ezzel egyidejűleg az állam­mal szembenj kötelezettségek telje­sítéséhez. Jassiban a ,,Torna" írói kör feldol­gozta a Párt és a kormány határo­zatát a mezőgazdasági munka meg­szervezéséről. A fiatal irók kötele­zettséget vállaltak, olyan irodalmi művek megírására, amelyek megörö­kítik az aratási-begyűjtési munkála. tok szépségét, Gamian költő a begyűjtésről tr szebbnél-szebb verseket. Ion Istrati Q falun folyó osztályharcot tükrözi vissza müvében, A román művészeti minisztérium 53 vándormozit szer­vezett, hogy a falvak fokozott film­ellátásáról gondoskodjék. Szabad­téri előadások keretében bemutat­ják rövid filmekben a Szovjetunió aratási-cséplési munkamódszereit. Egy-egy előadás után megvitatják a filmet és megbeszélik a felvetődött gyakorlati problémákat. Ha nem is dúsan, azelőtt is arat­tak a román földeken. De kinek volt belőle öröme? A földesurak­nak, kulákoknak, a kizsákmányolók, nak, Ma a nép arat. Erről szólnak a dalok, a versek. És erről beszél, I a román mezők dolgozóinak mo­I sólya... Már virágzik a gyapot a dombegyházi állami gazdaságban Dombegyházán, az állami gazdaság 200 holdas gyapottábíáján kinyíltak az első virágok. A gazdaság dolgozói három nap alatt fejez­ték be a búza aratását, a keresztek száma holdanként 50 de vannak olyan területek is, ahol 70, sőt 80 búzakereszt van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom