Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-12 / 159. szám

# SZERDA, l!>.-»0. JULIUS 12. Súlyos mulasztásokat követtek el a barattyosi állami gazdaság vezetői Azonnal intézkednie kell az állami gazdaságok megyei alközpontjának Csongrád megyében az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok — a szocialista mezőgazdaságot épitő szektorok — példamutatóan élenjártak a minisztertanács határozatának végrehajtásában, az aratási munkálatokban, a cséplésben. Dolgozó kis- és középparasztjaink az ő példájuk nyomán kezdték meg idejében az aratást, a behordást, kezd.ék meg a cséplést. így sikerült szocialista szektorainknak kivívni az élenjárók szerepét Csongrád megyében, amelyeknek minden cselekedete kihatással van egyénileg gazdálkodó parasztságunkra. A megyében egyedül a baratytyosi állami gazdaság az, amely eddigi munkája nyom'-1 nem töltötte be ezt az élenjáró szerepet. Egy-két példa is rávilágít erre az aratási és cséplési munkálatok időszakában. A barattyosi állami gazdaság lemaradt az aratási munkálatokban, pedig a nagytőkéi és a várostanyai állami gazdaság dolgozói is segédkeztek az aratásnál. Késlekedésük mintegy 6—? százalék szemveszteséget okozott Az aratási munkálatoknál felmerült hibák most kihatottak a cséplési munkálatokra is. Az állami gazdaság akkor kezdte meg a cséplést, mikor a megye számos állami gazdasága már jelentette a cséplés befejezését. A hibák alapia a nagyfokú szervezetlenség Mi az oka a barattyosi állami gazdaság nagyfokú késlekedésének? A lemaradás gyökere a nagyfokú szervezetlenségben, a vezetőségnek a gazdaság dolgozóitól való elszakadásában található. A gazdaságot uraló szervezetlenségre mutat rá az az eset is, amikor a cséplőgépet kivontatták a gabonaföldre, hogy megkezdjék a cséplést, de a gépet lerögzítő ékeket ..elfelejtették" kivinni. Mintegy félnapi időveszteséget jelentett, mig egy kocsit visszaküldték a központba az ékekért. A szervezetlenség uraita az aratási munkálatokat is. A gazdaság mintegy "0 le szerződött munkást tart nyilván, ebből csak 10 a férfi dolgozó. Megfelelő számú aratómunkások leszerződ.etéséről még sem gondoskodtak. Természetesen nem tudták idejében elvégezni ennyi munkaerővei az aratási munkálatokat. A gazdaság vezetősége nem áll hivatása magaslatán A szervezetlenségből fakadó hibák rávilágítanak arra, hogy a barattyosi állami gazdaság vezetése rossz. A gazdaság vezetői nem állanak hivatásuk magaslatán. Elszakadtak a gazdaság dolgozóitól. A felelősség nagyrészt a gazdaság vezetőjére, Szász Györgyre hárul, akinek magatartása szinte kompromittálja az állami gazdaságot. Hogy hanyagul vezeti a gazdaságot, azt az állandó lemaradások, késlekedések tényként igazolják. Nem is lehet jó ott a vezetés, ahol a gazdaság dolgozói meglátják ugyan a hibákat, de nem mernek szólni, „mert hát akkor a gazdaságvezető megharagszik". Az sem egyeztethető össze a „jó gazdaságvezetéssel", hogy amikor például baj volt a bérezés körül a munkacsapatvezetők hanyagsága miatt, akik nem irták be a megfelelő teljesítéseket, a gazdaságvezető Szász György adta azt a „tanácsot", hogy: „Írjatok be idegen neveket és majd azokra kifizetjük a béreket" (hogy a felsőbb szervek rá ne jöjjenek a hanyagságra). Ez a csalási kísérlet a gazdaság öntudatos dolgozóiból megvetést váltott ki. Szász György szégyenletes módon megfutamodva, a bérelszámoló nyakára küldte az elégedetlen dolgozókat Az elmondottak bizonyítják a gazdaságvezető helytelen, sőt ellenséges magatartását, mégsem mondható, hogy egyedül őt terheli a felelősség a hibákért. A felelősség Megjelent az üzemi és városi Népnevelő legújabb száma A Pápai Textilgyár NV egyik népnevelője, Nagy Margit eh-társ nő „Ki kapta az új beruházásokat?" című levelében felhívja a® üzemek népnevelőinek figye'mét, magyarázzák rtieg dolgozó társaik, nak,, hogy a hatalmas ipari beruházások medernizáhák a gépeket, gyorsabbá, könnyebbé tették a inunkat és ezután helytelen és káros az egész népgazdaság számára a régi laza normákkal dolgozni. A „Magasabb munkatermelékenység — magasabb életszínvonal" című cikkben többek között a következőket olvashattuk • „Gondoskodnunk kell arról, hogy több új gépet termeljünk, gyárépületet építsünk, amelynek segítségével később még több lakás, fogyasztási cikket termelhe'ünk, még jobban emelkedik a dolgozók életszínvonala." A fejlődésünket gáttó elavult normákról ír a következő cikk, Frank Ferenc, a Telefongyár népnevelője, a munkásáruló jobboldali szociáldemokraták aknamunkáját leplezi le a Telefongyárban. Cser Lajos elvtárs, a Dimitrov-téri építkezés párttitkára arról ír, hogyan ismertek magukra a Dimitrov-téri építkezés dolgozói, amikor Rákosi elvtárs legutóbbi két nagyjelentőségű beszédét brosúrában újra elolvasták. hogyan javuh meg a munka Rákosi elvtárs útmutatása nyomán. A „Népnevelő" új száma cikket közöl még ötéves tervünk teljesítésének meggyorsításáról és végül „Korea népe a mi békénkért is harcol" címmel ismerteti a koreai helyzetet, az imperialisták aljas támadásai elleni ftarc állását és a magyar dolgozók feladatait a béke megvédése frontján. A titoisták erőszakos beszolgáltatásokkal rabolják ki a jugoszláv szegényparasztokat A Bol gár Né ok öztársa .-tagban élő jugoszláv po'ii.ikai emigránsok lapja, a Napre.l „Levelek Jugoszláviából" című rovatában közli moráviai lakosok egv csoportjának levelet: A jugoszláv fasiszták, hogv teljesítsék a jug.szláv fasiszta kormány fő jelszamút: „Mindent az 1950-es exportért", erőszakos és rabló beszolgáltatást szervez. Elsőnek lenni a sportban, elsőnek lenni a munkában ! Ehhez «egíl az MHK -sportmozgalom ! tek. Kirabolták a legszegényebb gazdaságokat is. Mivel a parasztok elrejtették marháikat, borukat, a titóisták éjjel hajtották vígra rablásaikat. Éjtszaka rontottak Morávia falvaira a jniüc stákból és falusi ügynökükből állá „bizottságok". A „hullarablók" betörnek a házakba, ra'vlen ellenszolgáltatás nélkül elhurcolják a szarvasmarhákat-. Jugoszláviába í egyre inkább fokozódik az elkeseredett dolgozó parasztság e'száut harca, amellyel fel ak.gr szabadulni a rabló és terrorista Titó-rendszer alól. terheli a gazdaság politikai helyettesét és vezető agronómusát is. A gazdaságvezettí kiadta utasításait anélkül, bogv a vezetőséggel átbeszélte yblna, a politikai helyettes pediig nem egy esetben a gazdaságvezető utasításaival ellenkező utasítást adott. Az „eredmény" az, hogy az egyik kéz nem tudja, mit cselekszik a másik. A vezetők hibája és a pártszervezet gyöngesége okozta, hogy lejáratták a barattyosi állami gazdaság tekintélyét a környékbeli dolgozó parasztok előtt. A gazdaság párttitkára bár igyekezett felvilágo sítani a dolgozókat és igyekezett a hibáknak e]ejét venni, — de elaprózódott az olyan munkákban, melyek nem képelek feladatát. így a jószándékúnak mondható cselekedetei mintegy fedőlapul szolgáltak az elkövetett hibáknak. Az állami gazdaságok megyei központja bürokratikusán kezeli a hibák kijavítását Felsőbb segítséget kellett volna adjon az állami gazdaságok megyei központja. Az aratási és cséplési munkálatoknál felmerülő hiányosságok rámutattak arra, hogy a hibák gyökere mélyen visszanyúlik már a tavaszi munkálatokig. A vetési munkálatok után. a minisztertanács nővén yápolási határozatának végrehajtása idején a megyei központ felhívta a barattyosi állami gazdaság figyelmét is: gondoskodjanak elegendő munkaerőről. Az állami gazdaság nem tett eleget a felhívásnak. Már a növényápolásnál is mutatkozott ezért lemaradás. A megyei központ nem figyelt fel az akkor mutatkozó hibákra. Sőt most, amikor a hibák már a lehető legsúlyosabbá váltak, most sem lép fe] határozottan. A jegyzőkönyvek halmazait vették már fel a hiányosságok okairól, elbürokratizálják a dolgot, anélkül, hogy javítanának rajta. Ezzel a hibákat nem oldják meg. Eg.vet|en kivezető ú' van csak, ha a megyei központ leveti a baratytyosi állami gazdasággal szemben eddig tanúsított bürokratizmusát, a lehető legrövidebb időn belül gondoskodik olyan új gazdaságvezetőkről. akik a gazdaság dolgozóival együtt képesek lesznek a megyei központ, a vásárhelyi pártbizottság segítségével a hibák továbbfajulását megakadályozni, a gazdaság egészséges továbbfejlődését gátló hiányosságokat ki küszöbölni. Barattyosnak vissza kell nyernie élenjáró szerepót A feladatok, amelyek a barattyosi állami gazdaságra hárulnak, nagyok és felelősségteljesek- De csak a feladatok maradéktalan végrehajtása, a hibák kiküszöbölése biztosít, hatja a barattyosi állami gaz-daság. nak azt az élenjáró szerepet, amellyel dolgozó népünk állama bízta meg. Ellenségeink minden erejükkel arra törekszenek, hogy az állami gazdaságok szerepét helytelenül állítsák be, elidegenítsék tö'e a dolgozókat. Meg kell mondanunk, hogy e^ a barattyosi áüaimi gazdaságban bizonyos mértékben sikerült is. Éppen ezért á'laimi gazdaságainknak, így a barattyosi á'laml gazdaságnak is minden cselekedetében, munkájában, harci kérdést kell látnia. Számolnia kell azzal, hogy minden cselekedetét figyelik dolgozó parasztságunk tömegei, s az ö munkájukon keresztül ítélik meg szocialista mezőgazdaságunk építését. Az irányító szervek hassanak oda, hogy a gazdaság dolgozói már most, a cséplési munkáltok idején hozzákezdhessenek a hiánvosságok kiküszöböléséhez, hogy a barattyosi állami gazdaság példaképpé váljon Csongrád megyében. Zöld Sándor elvtárs, belügyminiszter tart előadást a szombati összevont pártnapon Szeged dolgozói nagy érdeklődései tekintenek a szombati összevont pártnap elé. A párttagok és a pártonkívüli dolgozók is tudják, hogy a szombati pártnap anyaga igen fontos és értékes útmutatásokat nyújt majd számukra munkájuk elvégzésében, a napi feladatok megöldúsában. Az összevont pártnap szombaton délután háromnegyed hatkor kezdődik a Dohánygyár udvarán. Előadó: dr. Zöld Sándor elvtárs, bel. ügy miniszter, a Központ^ Vezetőség és a Politikai Bizottság tagja, Vonjuk be a dolgozókai is a bürokrácia utvesziőibe 1 — igy képzeli el a biirokiácia elleni harcot a MAV Vasúti Főosztály Mint ismeretes, a Déimagyarország június 18-i számában bírálatot mondottunk a MÁV szegedi pályaudvar gyorsáru- és teherraktár dolgozóinak bürokratikus bérrendszeréről. A cikkben megállapítottuk, hogy a feneketlen bürokrácia miatt a rakí.ári dolgozók közül senki sem tudja kiszámítani saját keresetét és a szervezetlenség miatt túlságosan hosszú a munkaidő, aminek jelentős részét nem használják ki. Továbbá a dolgozók minden különösebb elszámolás nélkül kapják a fizetést, azt sem tudják, mennyi volt a különböző 1 evőnás — Követeltük, hogy a MÁV központi igazgatósába karöltve az illetékes szervekkel, rövid időn belül . .. számolja fel az itt megmutatkozó bürokráciát és szervezetlenséget. Erre a közlekedésügyi minisztérium sajtószolgálatának vezetőjétől az elmúlt napokban a következő valaszt kaptuk: „Lapjuk június 18,-i számában megjelent, ,,Tűnjék el a bürokrácia a MAV-nál is" című cikkre Vasúti Főosztályunk az alábbi felvilágosítást adta; A raktárjavitások munkabére három részből tevődik össze: Először az árumozditással eltöltött időre eső teljesítménybérből, 2. Az egyéb mun. kával, raktárrendezés, stb. töltött időre eső időbérből és 3. A várakozással töltött készenléti idő díjazásából, A hármas elszámolás a jelenlegi bérezési rendszernél nem mellőzhető, bár kétségkívül nehézséget okoz a keresetek kiszámításánál és valószínűleg ez okozza azt, hogy a teljesítménybérek bevezetése, a normák kihirdetése ellenére egyes dolgozók niég nincsenek tisztában azzal, hogy teljesítménybérben dolgoz, nak-e, vagy sem. A kétségek eloszlatása végetf a Főosztály, utasította a Szegedi Igazgatóságot a szegedi dolgozókkal ismertessék a bérezési rendszert és a keresetek kiszámító, sának módját." A levélnek az idevonatkozó rá. szét szószerint közöltük azért, hogy mindenki megérthesse, a Budapesti Vasúti Főosztály egyes vezetői még most sem értették meg tisztin, hogy miről van lényegében szó. A levélben, bár maguk is elismerik, hogy bürokrácia uralkodik a MÁV szegedi raktárai dolgozóinak bérelszámolási rendszerében, de ezt a hibát úgy 'átszik azzal akarják kiküszöbölni hogv a dolgozókat >* be akarják vezetni a bürokrácia úfcves hőjébe ahelyett, hogy más vállalatok új bérrendszeréhez hasonlóan, egy jól áttekinthelő bérelszámolási rendszert dolgoznának ki. Egy szót sem szólnak arról, hogv miért „zsebből adják" a fizetést, vagyis eltekintve a mai bonyolult bérrendszertől, miért nem számolják el a végzett munka áiát kellőképpen & dolgozók felé is. Azt sem vetik fel, hogy miképpen lehetne a várakozással eltöltött, időbérben kifizetett munkaidőket hasznosítani. Ebből tehát tisztán megállapítható, hogy a Vasúti Főosztály vezetősége még mindig rosszul viszonyul a bfrálalhoz, nem látja gyökerében a hibákat és nem látják az illetékes elvtársak. hogy ezzel tulajdonképpen az ellenség aknamunkáját könnyítik w>~ Szükségesnek tartjuk, hogv a MÁV Főosztály karöltve a MÁV szegedi állomásának vezetőivel és dolgozóival, még egvszer vizsgálja meg ezeket a kérdéseket. N -m szabad, hogy félkézzel kezeliünk olyan dolgokat, amelyek a birálathoz való rossz viszonv és a felületes munka következtében az ellenség szekerét tolná előre. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL Nagyarányú munkás és úttörő üdültetések Albániában Ar albán szakszervezetek II. kongresszusa tárgyalta a munkások egészségvédelmének a kérdését. Az Albániai Szakszervezetek Központi Tanácsa a kongresszus határozata alapján nagy gondot fordí'í a munkások egészségének megvédésére. Durresben, Vloraban, Pogradecben, Bogéban. Shirokeban, Boboshticeben, Qaf-Shtameban és Dardheban, Albánia legszebb helyein létesítettek üdülőket. A darshei és a qaf-shtamei üdülőhelyeken olyan, munkások és alkalmazottak töltik szabadságukat, akiknek szervozOtileg erősödniök kell. E két helyen, valamint az úttörőtáborokban a csoportok egy-egy hónapig tartózkod- ( nak, mig a többi üdülőhelyen 15 na- í pig. A durresi, vlorai és pogradeci üdülőhelyek június 3-án nyil'íak meg és október 2-án fejezik be az üdültetést. Az úttörők valamennyi tábora július 15-én nyílik és a táborozás augusztus 20-ig tart. Több üdülőhely nyílt meg június közepétől és szeptember közepéig marad üzemben. Az üdülőhelyek cs úttörőtáborok élelmezéséről a kormány külön határozatot hozott. A munkások az üdülőhelyeken napi 4.000—4.100 ka. lóriát kapnak, a testileg gyengébbek napi 5.000 kalóriát, mig az úttörő táborok számára napi 3.600 kalória az előirányzat. Az üdülőket és táborokat felszerelik könyvtárral, hangszerekkel, sporteszközökkel, rá. dióval és gramofonnal. Több üdülőhelyen filmvetítő készüléket állítottak fel. Minden egyes táborban és üdülőhelyen kultúrfe'elős működik, aki a dolgozók és az úttörök ideológiai és politikai fejlesztéséről, valamint szórakoztatásukról gondoskodik. A Szakszervezetek Központi Tanácsa mellett létesített külön bizottság előre kidolgozta az üdülőhelyek kultúrprogramját. Az üdülőhelyekre elsősorban a legjobb dolgozókat, élmunkásokat, az újítókat, a szervezetek aktivistáit és a Nemzeti Felszabadító Háború rokkantjait u'alják be. A munkások és az úttörők 40 százaléka teljesen ingyen üdül, mig a többiek az étkezés önköltségi árának 30 százalékát fizetik. Az üdülőhelyek és táborok fenntartására a Szakszervezetek Központi Tanácsa a mult évben 15 millió leket kö'tött, ebben az évben 52 millió lek az előirányzott összeg. E számok is mutatják, hogy Albániában a Párt és a kormány vezetéséve! a szakszervezetek milyen ko-, molyan gondoskodnak a legfőbb érték; az ember egészségéről.