Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-11 / 158. szám
KEDD. 1950. JULIUS II. 5 Sikeresen teljesítették első félévi tervüket A SZEGEDI ÜZEMEK Az ötéves terv teljesítésében az első félév alatt nagy eredményeket értünk el Pártunk vezetésével és a Szovjetunió példája nyomán. Ezek az eredmények azonban csak úgy voltak elérhetők, hogy az öntudatos munkások állandó harcot vívtak a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció ügynökei, a normacsalók és bércsaűók ellen. A szegedi üzemek nagyrésze július 30. ra befejezte az ötéves terv első félévét. A SZEGEDI JUTAFONÓGYÁR NV féléves tervét június 19-én fejez, te be. A selejtet a fonoda 76.6 százalékkal, a szövődé pedig 69.4 százalékkal csökentette. Ezek az eredmények annak tudhatók be, hogv az államosítás után megváltozott a dolgozók viszonya a munkához. Jobban vigyázak a gépekre, az anvaemegtakarítást szem elő t tartották. Ezek az eredmények a Párt iránymutatása mellett születtek meg és a párttagok jártak elől jó példá. val. A SZEGEDI KÖZÚTI VASPÁLYA első félévi tervét utasszállíítás terén 110.8 százalékra, vonalépítésben 105.5 százalékra, az előirányzott javítási munkálatokat 150 százalékra teljesítette. A tervteljesítésben kitűntek a műhelyből Varga Sándor 122 százalékos átlaggal, a vonalon Csipak Mihály és Hajas Ferenené hibapont nélkül. A DOHÁNYGYÁR ÉS AZ ORION BŐRGYÁR 100 százalékos teljesítést ért el. A Gázgyár sem maradt le, dolgozók tervüket 113.9 százalékra teliesítették. A GYUFAGYÁRBAN Bartók Istvánné június 30-án szeptember 21-i tervén dolgozott. Sipos Ferenené pedig szeptember 7-i trrvén. Az izeim az ötéves terv első félévének tervét 111.4 százalékra teljesítette. 119 százalékos eredményt értek el a LÁDAGYÁR dolgozói. Nem is csoda, hiszen olyan Öntudatos elvtársali dolgoznak ott, mint Márta Mihály és Hanák Sándor, akik mindketten 200 százalékos átlaggal termelnek. De nem sokkal maradnak el mögöttük Sebők Miklós és Szabó Jenő szélezők, akik 180 százalék átlagot értek el. Az ötéves terv teljesítése, sőt túlteljesítése valamennyi államosított üzem célja. A WINTER KEFEGYÁRBAN az értékelőirányzatot 147 százalékra, a mennyiségi előirányzatot 125 százalékra teljesítették. A LEMEZGYÁRBAN az első félévet forint értékben június 2-án, mennyiségben június 24-én fejezték be. A dolgozók újabb felajánlásokat tettek a terv túlteljesítésére. Az ellenség azonban nem alszik s iparkodik megakadályozni a terv teljesítését. Igy törént meg, hogy a DÉMA CIPŐGYÁR csak 89.9 százalékra tudta első félévi tervét teljesíteni. Nem kaptak megfelelő mennyiségű fa. sarkot a Rcbo és Ignáczi, Popper, Verebély, magánvállalatoktól. Ezek a tőkések az első negyedévben szabotálták a termelést és a DÉMA cipőgyár ennek következtében első negyedévi tervét csak 77.4 százalékra tudta teljesíteni. Ezeknek a gyáraknak az államosítása után megfelelő mennyiségű sarkot kaptak és a második negyedévet már 100.4 százalékra tsijesítették. Már felfelé szalad a grafikon, örömmel tervezik, hogy a 10.91 százalékos lemaradást a jövő félévben behozzák. Az uj munkakönyv fegyver a munkafegyelem lazitói ellen Hatíyas-telepböl- RÁKOSI-TELEP Hattyas-telep dolgozói Komócsin elvtárs képviselői beszámolóján kérték, hogy a telepet Rákosi elvtársról nevezzék el A nagy eső ellenére is sokan gyűltek össze Hattyas-telepen szombaon este a gazdakör helyiségében, hogy meghallgassák ifj. Komócsin Mihály elvtárs, az Országos Agitációs Osztály vezetője képv:selői beszámolóját. Molnár elvtárs szavalata után Komócsin elvtárs megtartotta képviselői beszámolóját. Elmondotta, milyen nagy különbség van a Horthy-rendszer és népi demokráciánk képviselői között. A nép képviselői a szovjet képviselők példájára közvetlen kap csola ot teremtenek a választók kai. Kérte a jelenlévőket, hogy hozzászólásaikban tárják fel a hi,1 bákat, és levél utján is tartsanak állandó kapcsolatot a képviselőkkel, hogy azok a dolgozók javasla'ai szerint járjanak el. Horváth Gyula elvtár^ hozzászólásában tolmácsolta a telep dolgozóinak kívánságát és kérte, hogy a telepet Rákosi elv'-ársról nevezzék el. Javasolta, hogy alakítsanak helyi pártszervezetet, mert 60 párttag van, akik az alsóvárosi pártszervezethez tartoznak, amely a teleptől messze van. Deák András kérte, hogy ÉPÜL A SZOVJET FALU... előtti időktől O zlálin elvtárs a XVII. pártkongresszuson a parasztság, a falu kérdéseivel foglalkozva igy raj. zolta meg a forradalomelötti falu képét: „. .. A legszembetűnőbb helyen a templom állt. azután as előtérben néhány jobb ház, a zsandáré, a papé, a kuláké, a háttérben a parasztok düledező viskói..." Felvázolta a mai szovjet falu képét is: ,... . Helyébe lép az új falu, társadalmi és gazdasági épületeivel, klub. jaival, rádiójával és bölcsődéjével, traktoraival, kombájnjaival, cséplőgépeivel, automobiljaival,.." Sztálin elvtárs beszédében a falu fejlődésének két állomása, a sötét mult és a ragyogó jövőt igérő boldog jelen került egymással szembe, A Szikra kiadásában most megjelent Zadonszkij; „Épül a szovjet falu" cimű könyv azt mutatja be, hogyan jutott idáig a fejlődésben a szovjet falu, a szovjet parasztság, Volgán-túli falvakban a mult század 80-as éveiben gyakran megjelent Lew Nyikolajevics Tolsztoj gróf. a hires orosz iró. Leveleiben, írásaiban sokat foglalkozik a gavrilovkai, patrovkai és környékbeli pa. rasztság nyomorával, A kép megdöbbentő. A kulákoknak kiszolgálta, tott orosz kisperaszf tönkremenve béres, vagy koldus sorsra jut. Éhínség, szellemi nyomorúság és a holnaptól való félelem teszj még sötétebbé Tolsztoj leírásában a parasztok helyzetét. 1949-ben Zadonszkij szovjet iró ugyanezeket a falvakat, Gavrilovkát, Patrovkát kereste fel. Kezében Tolsztoj feljegyzésével, felkereste ugyan. azokat a családokat. Zadonszkij a _ béres, koldus apák fiait mutatja,' ményekhez, hatalmas gazdasági po. rajtuk keresztül ismerteti a falu j litikai, kulturális sikerekhez vezette harcát a Nagy Októberi Szocialista s ez as erő: a Bolsevik Párt. Forradalom előtti időktől napjainkig... ntudatos szovjet kolhozparasstok gazdasági és kulturális életét rajzolja meg az iró, az idősebbek emlékein keresztül összehasonlítja a jelent a múlttal. Olyan hatalmas és mélyreható változás menf itt végbe. hogy a fiatalabb kolhoztagok nem is tudják elképzelni a régi nyomorúságot, Valóban a csinosan épült házak, as elégedettség, a jókedv az arcokon, a villany, a rádió, az autók, a kombájnok, a szép kultúrház, a 8 órai munkaidő, a szabad, boldog, kizsákmányolás, mentes élet láttán nehéz elképzelni a mult mérhetetlen nyomorát, a kol. dus-sorsot, a düledező viskókat, a zsandárszuronyt a látástól-vakulá. sig terjedő munkaidőt, a kizsákmányoló kulákot. Hatalmas fejlődés ez, amelyet a szovjei falu 30 év alatt tett meg és amely joggal vívja ki a világ csodálatát. A szovjet falut a Bolsevik Párt, a régi béres apák öntudatos kommunista fiai építették „új falu"vá. Nehéz, de gyözedelmes harcok során vitték diadalra a szovjet parasztság ügyét. Ma nem jogfosztott, Írástudatlan, kizsákmányolt küldusparasztok, hanem szabad, öntudatos, egyenjogú, tanult, a korszerű techni. kát felhasználó, magabiztos, boldog, elégedett parasztság él az épülőt, szovjet faluban. Gavlinovka. Pa'rov. ka Tolsztoj által megfestett képe igy változott meg. A szovjet paraszt, ság új, boldog életét a kolhozokban ugyanaz a hatalmas mozgató erő te. remtette meg, amely a Szovjetuniót minden téren soha nem látotf eredHattyas-telepre is vezessék ki a villamost, mert a telep idős dolgozóinak különösen fárasztó a hosszú ut, amig a városba érnek. — Mi ketten a fizetésből vigan megélnénk, de gyermekeim is vannak és az OTI nem biztosit elég családi pótlékot — mondotta Papp Lászlóné. Kérte, hogy emeljék fel a családi pótlék öszszegét. Ezután rámutatott arra, hogy a telepen nem szervezték meg kellőképpen a korpa kiosztását. De nemcsak a hibát tárta fel, hanem javasolta, hogy a korpát a telepi Népbolt váltsa ki és oszszá szét Wolgár Ferenc kérte, építsenek több vizkifolyót a telep vízellátásának biztosítására. Bárdos István hozzátette: — Fáradtan jövünk haza a munkából és kétszer-háromszor kell fordulnunk 600 métert, mig behordunk annyi vizet, hogy meg tudjunk mosakodni. A népi demokráciában jobban élünk, tanulunk és jobban is tisztálkodunk. Ugy gondolom, mielő.t bevezetnék minden házba a vizet, előbb létesítsenek többfelé közkifolyót. Szabados Lajos kérte, hogy a 15 éves Hattyas-íelepi könyvtárat cseréljék ki, frissítsék fel. Itt a telepen a dolgozók nagyon szívesen olvassák a marxista-leninista könyveket. Ezenkívül kérte, hogy a kisebbsulyu malacok u'.án ne kelljen ugyanannyi zsirt beadni, mint a 200 kilósak után, amilyeneket a zsiros kulákok vágnak. Bárdos István elvtárs javaslatában meghatározta, hol kellene közkifolyót építeni, hol kellene villanyégőket felszerelni. Kérte, helyezzenek ki a telepre OTI orvost. mert ez nagyon megkönynyiíené a telep dolgozóinak egészségügyi ellátását. Komócsin elvtárs válaszolt az igyes felszólalásokra, megígérte, rogy a felvetődött kéréseket a lehetőségekhez képest teljesíteni fogják. Ez a képviselői beszámoló is bebizonyította, hogy a dolgozók bizalommal fordulnak problémáikkal a népi demokrácia képviselőihez, mert meggyőződtek róla, hogy kérésük meghallgatásra talál, FI erő elvtárs nagyjelentőségű beszédében nyomatékosan felhívta a figyelmet az egyes üzemekben megmutatkozó fegyelemlazulásra. „Népgazdaságunkban meg mutatkozó hibák és hiányosságok felszámolásában rendkívül fontos a munkafegyelem és u népi demokrácia általános fegyelmének megerősítése" — mondotta beszédében és felhívta a figyelmet, hogy elsősorban széleskörű felvilágosító munkával el kell érni, hogy minden dolgozó tisztában legyen a munkafegyelem fontosságával. Hozzátette azonban: „A munkafegyelem megszilárdítása érdekében be kell vezetni az összes fizikai és sseilcmi dolgozók számára, akik bérből, Ulo've fizetésből éinek, az újrendszerü munkakönyvet, melyre vonatkozóan a minisztertanács Pártunk vezetőségének a kezdeményezésére határozatot hozott". Hasonló értelemben hozott határozatot Pártunk Központi Vezetősége: „A politikai felvilágosító munka mellett megfelelő fegyelmező intézkedéseket is kell alkalmazni; a fegyelem megszilárdítása érdekében az összes dolgozóknak új munkakönyvet kell adni". A munkakönyvek kiadásának előkészületei még csak most folynak, az ellenség azonban megpróbálja ennek az intézkedésnek az élét népi demokráciánk ellen fordítani. Az ellenség — élén a jobboldal szociáldemokratákkal — igyekszik a dolgozókat az új munkakönyv ellen hangolni, igyekszenek összehasonlítást tenni a mult rendszer munkakönyve és a nemsokára kiadásra kerülő új munkakönyv között. Ép, pen ezért minden dolgozónak tisztában kell lenni az új munkakönyv jelentőségével, tudnia kell, hogyan verje vissza az ellenség támadásé\ mindenki tudja, miyen félelmetes fegyver volt a mult. ban a tőkések kezében a munkakönyv. Nem egy család hosszú évek nyomorúságát köszönheti egy-egy bejegyzésnek, aniely a munkakönyv lapján arról tanúskodott, hogy gazdája sztrájkban vett részt, vagy esetleg más formában merte felemelni tiltakozó szavát az embertelen kizsákmányolás ellen. Egyegy ilyen bejegyzés azt jelentette, hegy évekig lehetett kilincselni munka után, persze hasztalanul. Merőben mást szolgálnak a közeljövőben Szegeden és az egész megyében is bevezetésre kerülő új munkakönyvek. Az új munkakönyv kifejezi azt a megváltozott viszonyt, amely ma az öntudatos dolgozót munkájához, üzeméhez fűzi. Ennek megfelelően egész más bejegyzések kerülnek be az új munkakönyvbe. Ide kerülnek azok a kitüntetések, melyeket a dolgozó a szocializmus építése során kiérdemelt, itt tüntetik fel a szakmai vonalon mutatkozó fejlődést, az elvégzett szaktianiolyamokat, a jó munkáért kapott jutalmakat s mindazt, ami hűen tükrözi jó viszonyát munkájához, a nép államához. ^mellett azonban Pártunk, államunk az új munkakönyvvel fegyvert ad az öntudatos dolgozók kezébe.. Fegyvert a lógósok, dologkerülők, hanyag munkások: fejlődésünk gátlói ellen. Az elmúlt héten számoltunk be például arról a rombolásról, melyet az ellenség végzett a Szegedi Késárugyár NV-ben. Rombolást végzett az ellenség nemi csak a technika vonalán, hanem még az öntudatos munkások soraiban ls. A dolgozók közül igen sokan nem ismerték fel a munkához való megváltozott viszonyt, géptörések fordultak elő, el nem végzett munkáért akartak fizetést felvenni, sőt az is előfordult, hogy egyesek sztrájkra lázítottak. Előfordult, hogy az egyik művezető, akiről bebizonyosodott, hogy szabotálta a termelést, úgy oldotta meg a kérdést, hogy egyszerűen áthelyeztette m,agát s most másik munkahelyen zavartalanul kezdheti elölről a terv szabotálását. Az új munkakönyv birtokában sokkal könnyebb lett volna a Késárugyárban is megoldani a kérdéseket. Elejét vette volna az új munkakönyv a lógásoknak, bércsalásoknak s ha a szabotáló művezető könyvébe belekerült volna ez a tény, egész biztos jobban a körmére néztek volna új munkahelyén, mint igy. Á vasárnapi számunkban adtule hírül, hogy a Szegedi Kenderből eltávolított 13 bércsaló közül egy mezei munkán „helyezkedett el" s a kévébe rejtett kaszadanabbal akarta a cséplőgépet tönkretenni. Bizonyos, ha a cséplőgépnél az új munkakönyvével jelentkezett volna, melyben a beírás azt hirdéti, hogy, mint aktivan ellenséges bércsalót, jobboldali szociáldemokratát távolították el a Szegedi Kendcrfonógyárból, — nem nagyon került volna a cséplőgépnél olyan beosztásba, hogy alkalma lett volna elkövetni a szabotázskísérletet. Ékesen bizonyítják a fenti példák, milyen fegyvert ad Pártunk a dolgozók kezébe az új munkakönyvvel. A munkakönyv elmondja már a munkábalépés pillanatában, vájjon becsületes munkással áU szemben nz üzem, vagy sem. Az új munkakönyv teszi lehetővé, hogy megszüntessük a munkaerő hullámzását, mivel minden alkalommal be kell jegyezni a könyvbe a munkábalépés, illetve kilépés időpontját. I^indezek a szempontok arra hívják fel a figyelmet, hogy nem lehet az új munkakönyvek kér. dését egyszerű adminisztratív feladatnak tekinteni. Az új munkakönyv bevezetése harci kérdés, további előrehaladásunk, a tervek sikerének egyik jelentős állomása. Az új munkakönyvek bevezetése csak akkor járhat sikerrel, ha üzemi pártszervezeteink, iizemi bizottságaink alapos felvilágosító munkával megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy az új munkakönyv a rend és fegyelem megteremtésének eszköze, saját előmenetelük, szakmai fejlődésük segítője. De meg kell magyarázni azt is, hogy milyen hatékony segítséget jelent az új munkakönyv a hanyag munkások, a bércsalók, az ellenség uszályába került öntudatlan dolgozók aknamunkájának elhárításában is. Igen nagy hiba lenne azonban az is.^ ha funkcionáriusaink a másik végletbe esnének és a.P hinnék, hogy az új munkakönyvvel, mint valami „csodaszerre" már meg van oldva a munkafegyelem megjavításának kérdése. Az új munkakönyvek bevezetésével még nem tettünk meg mindent ezen a téren és a funkcionáriusaink feladata az. hogy az új fegyverrel gazdagodva, továbbfejlesszék Szeged és Csongrád megye dolgozóiban a munkához, a nép államához fűződő új, szocialista viszonyt. A kenyércsata győzelmeit ünnepeifék Petőfi-telep dolgozói Petőfi-telep dolgozói vasár, nap nagy lelkesedéssel vettek részt az aratási és cséplési népünnepélyen. amelyen megünne. pelték a dolgozó nép kenyérért vivott csatájának győzelmeit. Már a kora reggeli órákban mozgaJmi indulóktól és parasztszekerek zörgésétől volt hangos a Petőfi-telepi földművesszövet, kezet környéke. Színpompás, lelkes csoportok Sztálin és Rákosi elvtársak képeivel, vörös lobo. góktfkl érkeztek a földművesszövetkezet elé. A szövetkezet elől 9 órakor indult el a felvonulók lelkes csoportja a Vásárhelyisugárúton be a Széchenyi térre. A Szegedi Pártbizottság épülete előtt egyemberként harsogta a tömeg: „Éljen a Párt! Éljen Rákosi! Megvédjük a békét!" A felvonulók ezután visszatértek a Petőfi-telepre, ahol az MSzT III. és a DISz helyiségében ünnepi nagygyűlést tartottak. Strack Ádám elvtárs beszédé, ben elmondotta, hogy úgy vehetjük ki részünket a legjobban a béke megvédéséből, ha a termésbetakarítási munkákat a Párt iránymutatásává' végezzük el. Igy segítséget tudunk nyújtani a szabadságért küzdő koreai nép. nek is. Délután és este kultúr- és sportműsor szórakoztatta az aratási és cséplési népünnepély résztvevőit. Este vacsora és tánc zárta be a jó' sikerült ün. népségét. Tóth József X,