Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-07 / 155. szám

'2 PÉNTEK, 1950. JULIUS 7. A nyelvtudomány néhány kérdésékez Válasz Je. Krasenyinnikova elvfársnőnek Sztálin elvtárs cikke a Pravda julius 4-i számában gos dolgokat találni. Világos, hogy ezt az értékeset és tanulságosat á't kell venni N. J. Marrtól és lel kell Használni, 5. Kérdés- Sok nyelvész • a szovjet nyelvtudományban észlelhető pangás egyik okának a formalizmust tartja. Nagyon szeretnénk tudni az ön véleményét arról, hogy mi a formalizmus a nyelvtudományban és hogyan lehet leküzdeni? Válasz: N. J. Marr és „tanítványai" formalizmussal vádolnak minden nyelvészt, aki nem osztja N. J. Marr ,,új tanát". Ez természetesen komolytalanság és esztelenség. N. J. Marr a nyelvtant üres „formaságnak", azokat az embereket pedig, akik a nyelvtani szerkezetet a nyelv alapjának tartották, formalistáknak tekintette. Ez már merő ostobaság. Azt gondoltam, hogy az „űj fan" szerzői azért fundálták ki a „formalizmust", hogy megkönnyftaék harcukat ellenfeleik ellen a nyelvtudományban. A szovjet nyelvtudományban észlelhető pangás oka nem az N. J. Marr és „taniványai" által kifundált „formalizmus", hanem az arakcsejevi rendszer és az elméleti fogyatékosságok a nyelvtudomány területén, Az arakcsejevi rendszert N. J. Marr „tanítványai" teremtették meg. Az elméleti zűrzavart N. J. Marr és legközelebbi fegyvertársai vitték be a nyelvtudományba. Hogy megszűnjék a pangás, egyiket is, másikat is fel kell számolni. E fekélyek eltávolítása meggyógyítja majd a szovjet nyelvtudományt, kivezeti a széles országútra és lehetővé teszi a szovjet nyelvtudománynak, hogy az első helyet foglalja el a világ nyelvtudományában. 1950 június 29. L SZTÁLIN. Dél-Korea egyharmada felszabadult A Reuter hírügynökség délkoreai tudósítója jelenti, hogy az Oszamnál bevetett amerikai haderők 35 százaléka megsebesült vagy fogságiba esett. MacArthur tábornok tokiói fő. hadiszállása közli: Szuvon— Oszan térségében tovább tart az északkoreai hadsereg átkaroló akciója, A Reuter Iroda és az Associated Press jelenti: MacArthur tábornok délkoreai főhadiszállása közölte, hogy az északkoreaiak 12—16 kilométert hatoltak előre és elfoglalták Pjongtaek városát. Mc Artney, a Reuter Iroda délkoreai tudósítója jelenti: az északkoreai tüzérség és gyalogság csütörtökön hajnalban újabb támadást intézett és további 25 kilométerre szorították vissza az amerikaiakat. Hajnalban P.fongtaeknél áttörték az amerikai fedezékeket 56 kilométerre délre Szöultól s megindultak a Szoiigvan és a Csonan felé vezető országúton. ! Az AFP jelenti: Katonai megfigyelők szerint az amerikai egységek 48 óra alatt 35 kilométert vonultak vissza. A Reuter, az AFP és az Associated Press, valamint az indiai rádió jelentése szerint az északkoreai néphadsereg Dél-Korea területének egyharmadrészét felszabadította. A lipcsei rádió a föngjangi rádió jelentésére hivatkozva közli, hogy Szuvontól keletre a néphadsereg katonái a szerdai csata után az ellenség halottai között számos japán katonát és tisztet találtak. Az ötórás kocsikirakás harci feladat A szállítómunkások szakszervezetének felhívása A Pruvda július 4-i száma Sztálin elvtára nyelvtudományi cikket küzll „A nyelvtudomány néhány kérdéséhez" címmel. Á Pravda megjegyzi, hogy a cikk a „Bolsevik" 12. számában jelent meg. KRASENYINNIKOVA ELVTÁRSNÖI Válaszolok az ön kérdéseire. I. Kérdés: ün meggyőzően mutatja ki cikkében, hogy a nyelv sem nem alap, sem nem felépítmény. Megfelelne-e az igazságnak, ha azt tartanánk, hogy a nyelv olyan jelenség, amely az alapnak is, a felépítménynek is sajátja, vagy pedig helyesebb volna, ha azt tartanánk, hogy a nyelv közbülső jelenség? \ álasz: Természetesen a nyelvnek, mint társadalmi jelenségnek, sajátja az a minden társadalmi je. hűségre, köztük az alapra és a felépítményre is jellemző közös vollás, bogy a 'társadalmat szolgálja, ugyanúgy mint minden más társadalmi jelenség, köztük az alap és a felépítmény is. De ezzel tulajdonképpen ki is merítettük azt a közös vonást, amely minden társadalmi jelenségre jellemző. A továbbiakban komoly különbségek kezdődnek a társadalmi jelenségek között. 'Arról van szó, hogy a társadalmi jelenségeknek e közös vonáson kívül megvannak a maguk különleges sajátosságai, amelyek megkülönböztetik őket egymástól, amelyek mindennél fontosabbak a tudomány szempontjából. A felépítmény kiilön. leges sajátosságai abban rejlenek, hogy a felépítmény politikai, jogi, esztétikai és más eszmékkel szolgálja a társadalmat és létrehozza a társadalom számára a megfelelő politikai, jogi és egyéb intézményeket. Miben rejlenek már most a nyelv különleges sajátosságai, amelyek megkülönböztetik más társadalmi jelenségektől? Ezek a sajátosságok abban állnak, hogy a nyelv úgy szolgálja a társadalmat, mint az emberek érintkezésének eszköze, mint a gondolatok kicserélésének eszköze a társadalomban, mint olyan eszköz, amely lehetővé teszi az embereknek, hogy megértsék egymást és megszervezzék a közös munkát az emberi tevékenység minden területén, a termelés terii. létén éppúgy, mint a gazdasági viszonyok területén, a politika 'terűleién éppúgy, mint a kultúra területén, a társadalmi életben éppúgy, mint a mindennapi életben. Ézek a sajátosságok csakis a nyelvre jellemzők, éppen azért a nyelv önálló tudomány — a nyelvtudomány — tanulmányozásának tárgya. A nyelv c sajátosságai nélkül a nyelvtudomány elveszítené jogát az önálló létre. Röviden: a nyelvet nem számíthatjuk sem az alapok, sem a felépít niények kategóriájához. Nem számíthatjuk a nyelvet az alap és a felépítmény között álló „közbülső" jelenségek kategóriájához sem, minthogy ilyen „közbül, ső" jelenségek nincsenek. De talán lehetséges lenne a nyelvet a társadalom 'termelőerőinek kategóriájához, mondjuk a munkaeszközök kategóriájához számítani? Valóban, a nyelv és a munkaeszközök között van bizonyos hasonlóság: a munkaeszközök, akárcsak a nyelv. sajátságos közömbösséget tanúsítanak az osztályok irányában és egyaránt szolgálhatják a 'társadalom különböző osztályait, a régieket éppúgy, mint az újakat. Vájjon ez a körülmény ad-e okot arra, hogy a nyelvet a munkaeszközök kategóriájához számítsuk? Nem, nem ad okot. Egy időben N. J. Marr, amikor látta, hogy ez a tétele — „a nyelv felépítmény az alapon" — cllenve. lésekkel találkozik, elhatározta, hogy „átépíti magát" és kijelentette. hogv ,,n nyelv munkaeszköz". Igaza volt-e N. J. Marr-nak, amikor n nvelve't n munkaeszközök kategóriájához számította? Nem, semmicsctre sem volt igaza. A nyelv és a munkaeszközök között ugyanis az imént említett hasonlóságon kívül egyéb hasonlóság nincs. Ehelyett azonban a nyelv és a munkaeszközök között gyökeres különbség van. Ez a különbség ab. ban áll, • hogy a munkaeszközök anyagi javakat termelnek, míg a nyelv semmit sem termel, mindössze szavakat „termel". Pontosabban szólva: az emberek, ha van munkaeszközük, anyagi javakat tudnak termelni, de ugyanezek az emberek, ha van nyelvük de nincs munkaeszközük, nein tudnak anyagi javakat termelni. Nem nehéz megérteni, hogy ha a nyelv képes volna anyagi javakat termelni, a fecsegők lennének a világ leggazdagabb emberei. 2. Kérdés: Marx és Engels úgy határozzák meg a nyelvet, mint „a gondolat közvetlen valóságát", mint „gyakorlati..., valóságos 'tudatot". „Eszmék — mondja Marx — nem léteznek a nyevtől elszakítva". Véleménye szerint milyen mértékben kell a nyelvtudománynak a nyelv értelmi oldalával, szemantikával, illetőleg történelmi szemasziológiával (jelentéstannal) és stilisztikával foglalkoznia, avagy egyedül a formának kell-e a nyelvtudomány tárgyának lennie? Válasz: A szemantika (szema. sziológia) a nyelvtudomány egyik fontos része. A szaivak és kifejezések értelmi oldalánaác komoly jelentősége van a nyehv tanulmányozása terén. Ezért a szemantikának (szemasziológiának) méltó helyet kell biztosítani a nyelvtudományban. A szemantika kérdéseinek feldolgozása és adatainak felhasználása során azonban semmiképpen sem szabad túlértékelni a szemantika jelentőségét, s még kevésbbé szabad vele visszaélni. Néhány nyelvészre gondolok, akik a kelleténél jobban belemerültek a szemantikába és megvetően kezelik a nyelvet, mint „a gondolat közvetlen valóságát", amely elválaszthatatlanul kapcsolódik egybe a gondolkodással, elszakítják a gondolkodást a nyelvtől és azt állítják, hogy a nyelv elavulóban van, hogy nyelv nélkül is meg lehet lenni. Vegye alaposan szemügyre N. J. Marr következő szavait: ,,'A' nyelv csak annyiban létezik, amennyiben hangokban jelentkezik; a gondol, kodó tevékenység megjelenési forma nélkül is végbemegy... A nyelv (a hangos nyelv) ma már azon az úton van, hogy átadja funkcióit új találmányoknak, melyek feltétlenül legyőzik a teret, a gondolkodás viszont felfelé halad a múltban felhasználatlanul hagyott tartalékainak és új szerzeményeinek segítségével, s fel kell váltania és teljesen helyettesítenie kell a nyelvet. A jövő nyelve — a természeti anyagtól níenles technikával fejlődő gondolkodás. Semmiféle nyelv, még a hangos nyelv sem állhat meg előtte, amely mégiscsak kapcsolatban van a természet szabá lyaival". (Lásd: N. J. Marr Válogatott munkái.) 11a ezt a „munka-mágikus" titkos beszédet lefordítjuk egyszerű nyelvre, arra az eredményre lehet jutni, hogy: a) N. J. Marr elszakítja a gondolkodást a nyelvtől; b) N. J. Marr úgy véli, hogy az emberek érintkezése nyelv nélkül is megvalósítható, magának „a természeli anyagtól" mentes gondolkodásnak, ,,a természet szabályaitól" mentes nyelvnek segítségével; c) N. J. Marr azzal, hogy elszakítja a gondolkodást a nyelvtől, „megszabadítja" a nyelvet „'természeti anyagától" — az idealizmus mocsarába süpped. Vannak, akik azt mondják, hogy a gondolatok az ember fejében előbb keletkeznek, semmint őket a beszédben kimondják, vagyis nyelvi anyag, nyelvi burok nélkül kelet, keznek. úgyszólván meztelen formában. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Bármilyen gondolatok keletkeznek is az ember fejében, csak a nyelvi anyag alapján, a nyelvi meghatározások és mondatok alapján fejődhetnek. és létezhetnek, Gondolatok, amelyek mentesek a nyelvi anyagtól, mentesek a nyelvi „természeti anyagtól" — nem léieznek. „A nyelv a gondolat közvetlen valósága" (Marx). A gondolatok realitása a nyelvben nyilvánul meg. Csak idealisták beszélhetnek olyan gondolkodásról, amely független a nyelv „természeti anya. gától", csak idealisták beszélhetnek nyelvnélküli gondolkodásról. Röviden: a szemanlika átértékelése és a szemantikával való viszszaélés N. J. Marrt az idealizmushoz vezette el. Következésképpen, ha megtisztítjuk a szemantikát (szemasziológiát) az olyanfajta túlzásoktól és visszaélésektől, mint amelyeket N. J. Marr és néhány „tanítványa" követett el, az nagy hasznára válhat a nyelvtudománynak. 3. Kérdés: ön tökéletesen helyesen mondotta, hogy a burzsoá és a proletár eszméi, képzetei, szokásai és erkölcsi elvei egyenesen ellentétesek. Ezeknek a jelenségeknek osz. tályjellego feltétlenül visszatükröződött a nyelv szemantikai oldalán (olykor pedig a formáján — szótári készlétén — is, amint az ön cikke erre helyesen rámutat). Beszélhetünk-e a konkrét nyelvi anyag és elsősorban a nyelv értelmi oldalának elemzése során a nyelvben kifejezett fogalmak osztálylényegéről, különösen azokban az esetekben, amikor nemcsak az ember gondolatának, hanem a valósághoz való viszonyának nyelvi kifejezéséről van szó, vagyis amikor külö. nősen élesen tűnik ki az ember osztály hovatartozása? Válasz: Röviden szólva, ön azt akarja tudni, hatnak-e az osztályok a nyelvre, beviszik-e a nyelvbe sajátos szavaikat és kifejezéseiket, vannak-e olyan esetek, amikor az emberek ugyanannak a szónak és kifejezésnek különböző értelmi jelentést adtak osz'tályhovatartozásuktól függően? Igen, az osztályok hatnak a nyelvre, beviszik a nyelvbe sajátos szavaikat és kifejezéseiket és néha különbözőképpen értik ugyanazokat a szavakat és kifejezéseket. Ehhez nem fér kétség. Ebből azonban nem következik az, hogy a sajátos szavaknak és kifejezéseknek éppúgy, mint a szemantikai különbségeknek komoly jelentőségük lehet az egységes nemzeti nyelv fejlődése szempont, jából, hogy képesek gyengíteni jelentőségét, vagy megváltoztatni jellegét. Először is ilyen sajátos szó és kifejezés éppúgy, mint a szemantikában előforduló különbség olyan kevés van a nyelvben, hogy az egész nyelvi anyagnak alig egy százalékát képviselik. Következésképpen, a szavak és kifejezések, valamint szemantikájuk egész többi túlnyomó tömege közös a 'társadalom minden osztálya számára. Másodszor, azokat a sajátos szavakat és kifejezéseket, amelyeknek o'sziály-árnyalaluk van a beszédben, nem valamilyen „osztály", nyelvtan szabályai szerint használják, amely a valóságban nem létezik, hanem a létező és az egész nép által használt nyelv nyelvtani szabályai szerint. Tehát a sajátos szavak és kifejezések, továbbá a nyelv szemantikájában előforduló különbségek ténye nem cáfolják, hanem ellenkezőleg, igazolják az egész nép által használt egységes nyelv létét és szükségességét. 4. Kérdés: Cikkében teljesen helyesen értékeli Marrt, mirrt a marxizmus vulgarizálóját. Azt jelenti-e ez, Hogy a nyelvészeknek, köztük nekünk, fiataloknak is, el kell vetnünk Marr egész nyelvészeti örökségét, noha Marrnak mégiscsak sok értékes nyelvészeti tanulmánya van, (ezekről a vita során Csikobaba, Szanzsejev elvtársak és mások Írtak)? Átvehetj ük-e — ha kritikailag közledünk Marrhoz — mégis azt, ami nála hasznos és értékes? Válasz: Természetesen. N. J. Marr művei nemcsak hibákból állanak. N. J. Marr igen durva hibákat követett el, amikor eltorzított formában vitte be a nyelvészetbe a marxizmus elemeit, amikor önálló nyelvelméletet próbált alkotni. De vannak N. J. Marrnak egyes jó, tehetségcsen megírt müvei, amelyekben megfeledkezve elméleti igényeiről, lelkiismeretcsen és, meg kell ad. ni, hozzáértőén tanulmányoz egyes nyelveket. Az ilyen művekben szép 1 számmal lehet értékes és tanulsáA Magyar Szállítási-, Közlekedési és Segédmunkások Szakszervezete központi vezetősége a következő felhívással fordult a szállító, rakodó és dokkmunkásokhoz, valamint a raktárházi dolgozókhoz; „A magyar dolgozó nép Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében, ötéves tervünk eddigi sikerei nyomán jelentősen megnőtt ipari termel sünk. Állami gazdaságaink, gépállomásaink, a termelőszövetkezeti csoportok, egész dolgozó parasztságunk jó munkája következtében pedig gabonatermésünk meesze túlhaladja a tavalyit. Ipari és mezőgazdasági termelésünk nagymértékű emelkedése megnövekedett feladatok elé állította egész közlekedésünket. A szállítás, az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása esősorban a közlekedés-, szállítás dolgozóinak jó munkájától függ. A minisztertanács az aratás, cséplés és terménybegyiijtés végrehajtásáról szóló határozatában erre külön is felhívta a szállítómunkások szakszervezetnek figyelmét. A vasút dolgozói július 1—2-án tartott országos üzemi értekezletükön megtárgyalták az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításának feladatait és határozatukban vállalták a háromnapos kocsiforduló megvalósítását. A vasutasok országos üzemi értekezletének határozatát a magyar szállítómunkások örömmel és lelkesedéssel fogadták. Szállító-, rakodó, dokkmunkások, raktárházi dolgozók! Bő termésünk gyors betakarításának, az öszi csúcsforgalom lebonyolításának nagy munkájából mi is ki akarjuk venni részünket! A kocsikirakás idejének megrövidítésével is segítsük a vasút dolgozóit a háromnapos kocsiforduló elérésében. Valósítsuk meg az ötórás kocsikirakási időt Ennek érdekében szélesítsük a szocialista munkaversenyt, szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább az egyéni versenyben és a brigádniozgalomban eddig elért eredménycinket. Helyi csoportiaink jó munkabeosztással és szervezéssel segítsék a raktárházaknál jelenikező munkaerő hiány megszüntetését. Elvtársak! Szaktársak! ötéves tervünk további eredményeiről, népünk kenyeréről, a béke magyarországi fronlszakaszának erősítéséről van szó. Ügyeljetek arra, hogy egyetlen szem gabona se vesszen kárba. Legyetek éberek, védjétek meg népünk kenyerét az ellenség minden kártevésével szemben. Verjétek vissza az ellenség fondorlatos uszítását, vegyétek fel a harcot a bércsalók, a munkafegyelem megbontói, a sorainkba beférkőzött ellenséges ügynökök ellen. Az ütórás kocsikirakás megvalósítása harci feladat. Előre a Párt útmutatása alpján az ötórás kocsikirakás és a háromrcanos kocsiforduló megvalósításáért!" Nyugati „turisták« korlátozás nélkül utazhatnak Jugoszláviába A Tito_klikk megszüntette sz utazási korlátozásokat a nvueati üzletemberek és „turisíák" számára. Q moszkvai rédíé műsorából SZERDA, JULIUS 12. Moszkva I. 21: Hangverseny Kievből. Moszkva II. 16.50: Orosz dalok. 22.05: 'A' rúdiózcnckar tarka estje. Moszkva III. 20.40: Dal, tánc, muzsika. CSÜTÖRTÖK, JULIUS 13. Moszkva 1. 21: Obuchova., Mallenyikova- és Oborin-hangversenyek. — 22.05: Dal, tánc, muzsikai —• 23: Koringük. Moszkva II. 20.50: Kozlovszkij. Dlugbek. Operett. PÉNTEK. JULIUS 14. Moszkva I. 20.45: Tarka művészest. — 22.35: Davidova-, Lemesevés Richter-hangversenyek. Moszkva II. 20.45: Műkedvelő zeneszerzők dalai. — 21.15: Szovjet szerzők keringői. SZOMBAT, JULIUS 15. Moszkva I. 21: Tánczene. — 23: Népszerű szimfonikus hangverseny. Moszkva lf. 16.50: Dal, tánc, muzsikai — J7.20: Kamarazene. 3ulíus 10-én megkezdődnek az egyetemi felvételek A kultuszminisztérium közli, hogy azok az érettségizet, tik, akik tovább akarnak tanulni. abban a középiskolában jelentkezzenek az igazgatónál, ahol tanulmányaikat befejezték. Azok a tanulók, akik régebben érettségiztek, a lakásukhoz legközelebb eső középiskola igazgatójánál jelentkez. hétnek. A felvételi vizsgák az egyetemeken és a főiskolákon "V'us 17-én kezdőnek, kivétel n bölcsészkari és közgazdasági egyetem esti tagozata, ahol július 10-től, valamint a gazdasági egyetem nappali tago. 7,'tta és a budapesti tudományegyetem orvosi kara, ahol július 14.151 kezdődnek a f elvét ei' k.; Minden jelentkező kii lön értesítést kap, hogy melyik időpontban jelenjen meg a felvételi bizottság előtt. Az esti tagozatokon és az állami műszaki főiskolán a késő délutáni órákban tartják a felvételi vizsgákat. Július 30-ig a felvétel mindenütt befejeződik.