Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-06 / 154. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. JULIUS «. 5 — Azzal válaszolunk az imperialisták aljas provokációjára, hogv jobban dolgozunk Szeged dolgozói titlakoznak a háborús uszítók koreai beavatkozása elten Szeged dolgozói napról napra nagy együttérzéssel fiOye" lik a koreai szabadságharcosok győzelmeit és mélységes felháborodással ítélik el az amerikai imperialisták durva tá. madását, jogtalan beavatkozását a koreai nép belügyeibe. A legtöbb szegedi üzemben, de a város különböző kerületeiben is röpgyűléseket tartottak, hogy a dolgozók egyöntetűen juttassák kifejezésre állásfoglalásukat a koreai kérdésben. Az Vjszegedi Ruházati NV-ben például nemcsak tiltakozásukat fejezték ki a dolgozók az amerikai imperialisták háborús uszító politikája ellen, hanem a hozzászólásokban egyúttal ígéretet tettek arra, hogy további jó munkával, t munkafegyelem megszilárdításával válaszolnak az imperialisták támadásaira. A szegedi üzemek többi öntudatos dolgozói is minőnégi és mennyiségi termelésük fokozásával akarják erősíteni a Szovjetunió által vezetett bé. ketábort és ezzel a koreai szabadságharcosok győzelmét is. A szegedi Dohánygyár kultúrtermében megtartott rö'pgyűlésen különösen sok munka felajánlás hangzott e] ebből az alkalomból. ígv például Gémes Józsefné, Veres Györgyné, Halász Jánosné teljesítménye 5 százalékkal való fokozását vállalta. Kova. lik Károjyné fokozott tisztaságot ígért meg a munkánál, őszi Béláné pedig felajánlotta, hogy a vágógép által levágott dohányt sajátmaga szitálja ki, ami annyit jelent, hogy a szilálógéphez nem kell külön munkaerőt beállítani. Valamennyi szegedi dolgozó gondolatát fejezte ki Varga B. Jstvánné, a Dohánygyár röpgyűlésén, amikor kijelentette: „Azzal válaszolok az imperia. listák aljas provokációjára, hogy jobban dolgozom és Pár. tunkat sohasem hagyom el." Levelek tömegei Hosszan lehetne sorolni a szegedi dolgozók újabb munka felajánlásait, amelyek ma. gukbanvéve is bizonyítják a koreai néppel va]ó együttérzésüket és a béketábor melletti harcos kiállásukat. Mindezekhez hozzájárulnak azok a megnyilatkozások, levelek is, amelyeket a szegedi békebizottságok, különböző gyárak üzemrészei, de maguk a dolgozók egyenként is eljuttatnak a Szegedi Pártbizottsághoz, vagy a „Megvédjük a békét"-mozgalom Országos Tanácsához. A levélírók között párttagok és pártonkívüliek egyaránt vannak, hiszen a béke megvédésének ügye minden dolgozó közös érdeke. Szűcs Béla, a Szegedi Kenderfonógyár pártonkívüli dolgozója például a többi között a következőket írja levelében: „Hiába akarnak háborút az imperialisták, hatalmasabbak náluk a Szovjetunió által vezetett béketábor erői, amelyek lesújtanak a háborús gyujtogatókra. Megértetjük mindenkivel, hogy nem háborút, hanem békét akarunk, nem rombolni, hanem építeni akarunk. Technikánkat, kulturánkat akarjuk fejleszteni az emberiség szebb jövője érdekében. Az igazság mellettünk van és örök törvény, hogy az igazságnak mindig győznie kell." A Szegedi Kenderfonógyár kártolóosztályának dolgozói is közös levelükben hangoztatják, hogy mély megvetéssel és gyűlölettel fordulnak az imperialisták ujabb kihívó és arcátlan viselkedése ellen. A Szegedi Kenderfonógyár több dolgozója hangoz tatja közös levelében, hogy minden becsületes magyar dolgozónak feladata a béke megvédése. A Szegedi Kenderfonógyár valamennyi dolgozója nevében küldölt közös táviratot az üzem hét békebizottsága a „Megvédjük a békót"-mozgalom Országos Tanácsának. A távirat szövege a kővetkező: „A Szegedi Kender fonógy ár Nemzeti Vállalat óhoz tar. tozó békebizottságok a legmesszebbmenőleg elítélik az nme rikai imperialisták Korea ellen intézett támadását, amelyen keresztül is jól látják, hogy az imperialisták mennyire a haladásléte és a jólét elten vannak. Mi ígérjük, hoOy szeretett Pártunk és vezérünk, Rákosi elvtárs irányításával emeljük termelékenységünket és ezen keresztül fogjuk bebizonyítani az imperialistáknak, hogy Magyarország nem rés, hanem bástya a béke frontján." Hosszu'ejáratu versenyszerzcdésekkel AZ ÖTÉVES TERV Sík ERÉÉRT versenymozgalomban eddig j ros+ól ne veszítsék el kapcsolatain eredmények megszilárdítása kat az eleven élettel. Ugyanakkor a z-t is megmondotta: ,.//<* Mindegek a levelek, megnyilatkozások mutatják a szegedi dolgozók kiállását a béke megvédése mellett és kapcsolódnak ahhoz a mind jobban megerősödő lánchoz, amelyet a Szov. jetunió által vezetet* dolgozó milliók jelentenek. Uj erőviszonyok a nemzetközi politikában A Pártokta'tás Házában vasárnap igen érdekes előadásra kerül sor. A szegedi egyéni tanulók, alapszervezeteink vezetőségi tagjai, esti iskolások, részletes, kielégítő előadásban ismerkedhetnek meg azokkal a most kialakult erőviszonyokkal, amelyek a nemzetkőzi politika eseményeit irányítják és mind biztosabbá teszik a Szovjetunió vezetésével küzdő béketiábor harcát. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Szűcs Endre elvtárs tartja meg előadását a Pártoktafíás Házában; „Uj erőviszonyok a nemzetközi politikában" címmel A moszkvai rádió zenei műsorából VASÁRNAP, JULIUS 9. PÉNTEK, JULIUS 7. Moszkva I. 18.45: Liszenko: Natalka Poltavka, dalmű. — 21: Manyevics Béke-kantáta. — 22.05: Fodor János és Petri Endre hangversenye. SZOMBAT, JULIUS 8. Moszkva I. 18.45: Szovjet szerzők dalai. — 19.30: Tarka művészesl. Moszkva II. 20.15: A szovjet köztársaságok ifjú művészeinek hangversenye. — 20.40: Operett-est. Moszkva 111.: 21: Szovjet operettrészletek. Moszkva II. 16: Kolhóz-dalok. 16.30: Rachmaninov: III. zongoraverseny. HÉTFŐ, JULIUS 10. Moszkva I. 22.35: Orosz dalok.— 23: Szovjet szerzők táncszvitjei. Moszkva II. Észt kórusművek. KEDD, JULIUS 11. Moszkva I.: 19.35: Moszkva, hazánk fővárosa. Zenés irodalmi est. — 20.20: Miljutyin: Nyugtalan boldogság. Operett. Moszkva II.: 17.10: Szofronyickij zongoraművész hangversenyek. Tervfelbontással a tervfegyelem biztosítására A Szovjetunió gyárait, üzemeit, bányáit, ipartelepeit és építkezéseit szakadatlanul újabb és újabb gépekkel látják el. Igen sokat tesznek a fárasztó munkát igénylő műveletek gépesítésére. A szocialista munkaverseny élenjárói, a sztahanovisták példáját adják annak, hogy miképen lehet elsajátítani az új technikát. A sztahanovisták, akiket a szovjet hazafiság lelkesítő érzése veze'c, fáradhatatlanul tökéletesítik munkamódszerüket, észszerűsítik a termelést és a munkatermelékenység további emelésének újabb és újabb lehetőségeit tárják fel. Ha i'it-ott mégis akadnak olyan munkaterületek, ahol a munkások lemaradnak a teljesftésben, ennek leggyakrabban és legfőképpen az az nka, hogy egyes helyeken nem kellőképpen gondolják át a munka és a termelés megszervezését. Ma már nem elegendő, hogy a műhely tervfelbontó irodája a tervet csak a műhelyrészlegckig bontsa fel. A Szovjetunió ön'iudatos dolgozói ma már megkövetelik, hogy a munkás megkapja a szerszámgépre vonatkozó évi tervét Éneikül beszélni sem lehet a heti, vagy még kevésbbé a napi munkafeladatra vonatkozó adatok helyességéről. A helyes tervezés szolgálja annak az egyéni szocialista kötelezettségnek a konkretizálását, amelyet az egyes munkások magukra vállalnak. 'A'z a szabványos kitétel, amely korábban valamennyi szocialista kötelezettségben szerepelt: „A munkanormát 120 (130—140, stb) százalékban fogom teljesíteni" ma már csak a múlt emlékeként él. Ennek helyébe a vállalás más formája lépett. Fjodorova esztergályosnő például így tette meg szocialista munkafelajánlását: „Kötelezem magam, hogy havonként 320 anódot munkálok megl" Honnan ered ez a 320-as szám ? Fjodorova esztergapadjának havi 240 anód megmunkálását kitevő tervet adtak. Ennek a számnak a megállapításánál abból indultak ki, hogy normáját már eddig is 70 százalékkal túlhaladta, a megelőző hónapban 240 anódot munkált meg, ezért erre a hónapra is ennyit irányoztak elő neki. Ezt a tervet napokra osztották fel. Fjodorova utánaszámolt lehetőségeinek, meggyőződött arról, hogy naponként nem 10, hanem 13—14 anódot is meg tud munkálni. Amikor köteleze'itséget vállalt, nem az általa már messze túlhaladott normából indult indult ki, hanem abból az operatív munkafeladatból, amelyet az üzemi adminisztráció, munkájának tényleges termelékenységéből kiindulva számított ki a részére. De nem érdektelen megemlíteni azt a tényt sem, hogy azokban a műhelyekben, ahol a tervet a munkahelyig bontják fel, a munkás, aki egv hónapra elére kapia meg az általa elvégzendő munkák jegyzékét, egybeveti az elvégzéséhez szükséges tudást saját képességének színvonalával, saját gyakorlatával. S ha erejének mérlegelése alapján úgy találja, hogy ez nem elegendő a feladat elvégzéséhez, nekifeszül, igyekszik szakképzettségének színvonalát arra a szintre emelni, amelyet a termelés megkövetel tőle. De mindezen túl, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szovjet ipari technika jelenlegi magas színvonala megköveteli a termelés valamennyi láncszemének rendszeres és ütemes munkáját. Nem kell más, csak hogy valamelyik munkaterületen zavar álljon be a szokott ütemben, s az okvetlenül visszatükröződik valamennyi műhely munkájában. Egyetlen ember lemaradása hatással lehet az egész kollektíva eredményeire. Ezért van szükség arra, hogy olyan viszonyokat teremtsünk, amelyek kivétel nélkül minden munkás számára lehetővé teszik a nagytermelékenységű sztahanovista munkát. A pontos tervfelbontás és a munkanormák megállapítása nélkülözhetetlenül fontos a tervfegyelem biztosítására. S ezt nemcsak globálisan, hanem egészen le a munka padokig, pontosan meg kell állapítani, hogy így valamennyi munkás számára lehetővé tegyük, képessé, geinek és szakmai tudásának legtökéletesebb kihasználását. elért és állandósítása érdekében fel kell számolni a verseny kavnpányszerüSégét.. • A szocializmust épitő népi demokráciánkban a verseny nem kampány, hanem a termelés, a termelékenység és ezzel az életszínvonal emelésének, az előrehaladás, nak állandó eszköze, a szocializmus építésének kommunista módszere". így szögezete le a feladatokat a Párt januári határozata. Ennek a határozatnak felmérhetetlen jelentőségét felismerve üzemeink haladéktalanul hozáfogtak, hogy a határozat értelmében rögzítsék, állandósítsák a versenyt. így történt ez itt, a szegedi üzemekben is. Meg kell azonban mondani azt, hogy egyes üzemekben ugyanakkor, amikor a verseny kampányszerüsége ellen küzdöttek, kampánynak vették a kampányszerűség elleni küzdelmet is. Történt pillanatnyi fellángolás, egy-egy nagy akciónál komoly felajánlások, de igen kevés történt ánnak érdekében, hogy rögzítsék a versenyben elért eredményeket. Ismét a Párf sietett az üzemek segítségére, amikor a verseny kampányszerűségének kiküszöbölése ér dekében igen hathatós fegyvert adott; a hosszúlejáratú versenyszerződések formájában. Ez a fegyver, ez a szerszám igen alkalmas arra, hogy szilárd szervezeti alapot adjunk dolgozóink lelkes munkájának, annak a lelkes munkának, melynek az a célja, hogy minél előbb felépüljön a szocializmus. Szegedi és állíthatjuk, megyei viszonylatban is az a helyzet, hogy nem mindenütt használják fel jól ezt a szerszámot, melyet a Párt kezükbe adott. Például a Magyar Kender dolgozóinak csak elenyésző százaléka kötött eddig hosszúlejáratú versenyszerződést, holott éppen ebben az üzemiben bizonyították be ismételten és ismételten a dolgozók, hogy a szocializmus építése élvonalában akarnak járni .A Közvágóhídnál épiilö. hűtőház építkezéseit az orosházi Magasépítő NV végzi. Rt még egyetlen hosszúlejáratú verseny szerződést sem kötöttek. Egyik oka ennek az, hogy nincs helyi pártszervezet és üzemi bizottság, a másik pedig az, hogy egészen tegnap délig nem kapták meg a hosszúlejáratú verseny szerződéseket. Hasonló a helyzet a Gyárépítő NV lóversenytől építkezésénél is. Itt a dolgozók körülbelül 28 százalékban megkötötték a versenyszerződéseket, de nem helyesen. Egy-egy irkalapon, vagy papíron rögzítették vállalásaikalt, amiket a vállalatvezetőség annak ellenére, hogy már megérkeztek a hivatalos nyomtatványok még a mai napig sem vezetett át, nem vett nyilvántartásba. Emellett az üzem vezetősége nem támogatja a pártszervezetet abban a törekvésben, hogy jó felvilágosító munkával még tovább növeljék az eddig elért eredményeket. A Gyufagyárban szintén jól halad a versenyszerzödések megkötése, de súlyos hibák mutatkoznak a verseny adminisztrációja körül. Általában a versenyszerzödések helyes kezelése, nyilvántartása körül mutatkoznak bajok. Nem ritkán halloni olyan hangokat is, hogy „Elvtársak! A munkaverseny nem íróasztal kérdése" Ez így is van. hiszen Sztálin elvtárs megmondotta: „A szocialista munkaverseny nem irodai ügy" — és figyelmeztette a kommunistákat arra, hogy a papíazonban meg van adva a helyes politikai vonal, minden a szervezeti vaunkétól függ, többek között magának á politikai vonalnak a sorsa is." Tehát a ló másik oldalán esnek le azok, ak'k a munkaversenyt „óvják az íróasztaltól" s úgy vannak vele, hogy csak a felvilágosító mun. ka a fontos. A verseny helyes adminisztrációja, kiértékelése, ellen-! őrzése és a jőlvégzctt felvilágosító munka elválaszthatatlanok egymás-: tói. Persze, amikor erről beszélünk, azt is meg kell mondanunk, hogy rendszerint azokon a helyeken „fáznak" a versennyel kapcsolatos adminisztrációs munkáktól, ahol a felvilágosító munka is gyenge lá-. bon áll. Ugyanakkor, amikor klhangsú. lyozzuk a hosszúlejáratú versenyt szerződésekkel kapcsolatos admi* nisztrációs ténykedések fontosságát, korántsem akarjuk azt mondani, hogy a hosszúlejáratú verseny-, szerződések kérdése adminisztrációs kérdés. Nem arról van szó, hogy, megkössük a versenyszerzödést, szépen kartotékozzuk, kimutatásom kat készítsünk róla és aztán az egé-. szet elsüllyesszük az irattárba. EL lenben arról van szó, hogy állán-, dóan forgassuk ezt a fegyvert, áL landóan hozzuk kapcsolatba az ele* ven élettel, tervteljesítéssel, a mi-s nőség fokozásával, a tisztasággal, a békéért folyó harccal. A hosszú., lejáratú versenyszerződések legye* nek azok a „transzmissziós szíjak", melyek állandóan összekötik a doL gozókat a konkrét feladatokkal és mozgósítják őket új eredmények el. érésére. Semmit sem tettünk a verseny, szerződések megkötésével, ha ezek a versenyszerzödések papíros-kimutatások maradnak, ha a dolgozókat szívós felvilágosító munkával nem mozgósítjuk állandóan a verseny, szerződésben vállalt kötelességek teljesítésére. Nem szabad most an. nak megtörténni, ami eddig sok' szegedi üzemben megtörtént, öszszeszámolták a versenyszerződése, ket és elkészítették a kimutatást. Ez a kimutatás hosszú időn ke. resztül eleven dokumentuma volt 3 versenyszellemnek- Aki egyszer versenyszerződést kötött, az örökös versenyző maradt, még akkott is, ha időközben abbahagyta a versenyt. Ennek most a hosszúlejáratú versenyszerződéseknél nem szabad megismétlődni. Az üzemi háromszög feladata az, hogy áüondóan ellenőrizze a versenyzők teljesítéseit, összehasonlítsa a versenyszerződésekben rögzített vállalásokkal. Csak így vállhatnak a hosszúlejáratú ver. senyszerzödések a szocializmus építésének lendítöivé. Ne tévesszük el szem elől egy pillanatra sem Rákosi elvtárs út_ mutatását: „A legszélesebben eUcrjedhAő és szinte minden munkásra alkalmazható versenyforma az egyé• ni verseny!" Ha az egyéni versenyből kiküszöböljük az ismételten megmutatkozó kampányszerűséget, ha ennek érdekében jól forgatjuk a hosszúlejáratú versenyszerzödések jelentette fegyvert, akkor elmondhatjuk, jó munkát végeztünk, ismét egy hatalmas lépéssel vittük előre a szocializmus építése ügyét, Jelentősen előremozdítottuk az ötéves terv sikerét. Jülius 10-ig lehet csatlakozni a Szegedi Paprikabeváltó Állami Telepének újítási versenykihívásához Június 15-én indította el a Szegedi Paprikabeváltó Állami Telep azt a versenymozgalmat, melyben újítási versenyre hívta ki Szeged város valamennyi üzemét. A Paprikabeváltó versenykihívásának széles visszhangja támad't a szegedi üzemek között. Az üzemek egymásután jelentették be, hogy az újtási versenyt elfogadják és amennyiben lehetséges, saját üzemükben is konkretizálják a versenykihívás pontjait. Annak ellenére, hogy a szegedi üzemek nagyrésze csatlakozott a versenyhez, még mindig vannak olyan üzemek, amelyek nem fogadták el a Paprikabeváltó újítási versenykihí. vásál. Az újítási versenyhez július 10-ig lehet csatlakozni. Azok az üze. mek. melyek még nem fogadták el a versenykihívást, használjanak ki minden időt arra, hogy a dolgozókkal ismertessék a mozgalom jelen* tőségét.