Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-06 / 154. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950 JULIUS 6. 3 FORRÓ TESTVÉRI ÜDVÖZLETÜNK A HŐS KOREAI NÉPNEK A sándorfalvi gépállomás dolgozóinak, cséplőmunkásainak tiltakozása az amerikai és imperialisták koreai provokációja ellen Sándorfalva határában javában folyik a cséplés. A sándorfalvi dol­gozó parasztok éberen vigyáznak minden szem gabonára, ügyelnek arra, hogy idejében elvégezzék a cséplési munkálatokat, hogy ponto­san teljesítsék terménybeadási kö­telezettségüket, amely a dolgozó nép államát erősíti. Tudják, hogy az ő munkájuk is erősíti a Szovjetúnió vezette béketábort. Tudják, hogy munkájukkal segítséget nyújtanak a szabadságáért harcoló koreai nép­nek. Ugyanakkor, amikor jobb munkával erősítik népi demokráci­ánkat, megvetésüket fejezik ki az amerikai imperialistákkal szemben, akik beavatkozásukkal ismét be­bizonyították, hogy esküdt ellensé­gei a világ békéjének. El a kezekkel Koreától! Ezt feje­zik ki tiltakozásaikkal a sándorfal­Vi dolgozó parasztok, a sándorfalvi gépállomás dolgozói és cséplőmun­kásai, akik szerdán délben össze­gyűltek a gépeknél és röpgyíílése­keij vitatták meg a koreai helyze­tet. az imperialisták újabb aljas provokációját. Mély felháborodásu­kat és 'tiltakozásukat fejezték ki. — Azzal felelünk az imperialis­ták újabb provokációjára, hogy mindent elkövetünk a dolgozó nép kenyerének biztosításáért — mon­dotta Felsöszérűn Keresztes Mihály. Nem hiszünk többé az egyházi re­akció hazug meséinek, bármit is mondanak. A gépállomás dolgozói, a cséplő­munkások, összesen 240-en, egyön­tetű lelkesedéssel írlák alá a cson­grádmegyci békebizottsághoz inté­zett nyilatkozatukat, amelyben a következőket írják: „A sándorfalvi gépállomás trák. toristáj és cséplőmunkásai felkérik a csongrádmegyei békebizottságot, hogy tolmácsolja forró testvéri üd­vözletünket a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság budapesti kö­vetségén keresztül a szabadságuk­ért és függetlenségükért harcoló hós koreai népnek. Mi itt, Sándorfalván, mély meg­döbbenéssel vettük tudomásul< hogy a délkoreai bábkormány az amerikai imperialisták tanácsára támadást in­tézett a "épi demokratikus Észak­Korea békés lakossága ellen. Felhá­\ borodással értesültünk arról is, hogy j az amerikai hóbortig gyújtogatok még attól sem riadtak vissza, hogy amerikai terrorcsapatok és légiköte lékek fegyvéresen avatkozzanak be a szabadságáért harcoló koreai nép ügyébe, Mi, a sándorfalvi gépállomás dol­gozói ®s cséplőmunkásai úgy fejez­zük ki együttérzésünket a koreai nép szabadságharca iránt hogy az elnt tünk álló feladatokat még jobb és szervezettebb munkával végezzük el. Ezért Sándorfalva dolgozó pa­rasztságával együtt azon leszünk hogy a cséplést július 23-re befejez­zük, úgy, hogy a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkentjük. Ez­zel is erősítjük a Szovjetunió-vezet te békefront magyarországi szaka­szát. Éljen a koreai nép szabadsághar ca! Éljen a nagy Sztálin, a világ dolgozóinak vezére! Éljen Rákos­elvtárs, a magyar dolgozó nép sze­retett vezére! Éljen a Magyar Dol I gozók Pártja!" A sándorfalvi gépállomás dolgozói és cséplőmunkásai M1ERT KÉSNEK A SZEGEDI KONYHAÜZEM NV épitési és szerelési munkálatai ? Ószentiván sem akar lemaradni A Jósika-utcáiban, a volt maceszgyár épülete előtt nagy halom tégla- és betonhullacLék áll. A friss földhányások tövé­ben embermagassávú mélv árok húzódik. Emberek dolgoznak itt. éppen a csatornahálózatot ja­vítják és --erelik A nagy meleg ellenére is lázas munka folyik. Itt rende ik be a Mozgclkonyha Nemzeti Vállalat szegedi üze­mét. Fent a munkatermek és a konyhaberendezések tisztán, új­jáépítve várják, hogy minél előbb kezdődjék a főzés. De még sok idő van hátra. Előreláthatólag — amint Hajnóoai Rezső, az üzem veze­tője elmondja — július 15-én kezdhetik meg a munkát. Az eredeti terv szerint pedig már július 10-re be kellene fejezni a helyreállítási munkákat. Köz­ben azt is elmondja, hogy med­dig tartott az a hosszú huzavo­na. míg eljutottak idáig. Több mint másfél hónapig tartott a keresés, mire végre ta­láltak az üzemnek megfelelő épületet. A városban több he­lyen szemeltek ki erre alkalmas épületeket, csak amikor jobban szemügyre vették azokat, lát­ták, hogv itt mégsem lesz ió berendezni az üzemet, kicsik a helyiségek, nincs lehetőség ter­jeszkedésre IIven és hasonló ba­jok jöttek hosszú, végeláthatat­lan sorban, míg végre kiutaltok az üzem réSrére az üresen álló macc'-'"yár épületét. A huza­vonából még mindi® nem volt etog. most kezdődött csak a bürokrácia igazi útvesztője Az első feladat az volt. hogv eltávolítsák az éDület belsejéből f romokat, kiesei éljék s megja­vítsák az épület csatorna- és vezetékhálózatát. — A Mozgó­konyha Nemzeti Vállalat ki­rendeltsége kérvénvt terjeszt'-'' fel a budanesti központ irodá­jához és kérte a helyreállításhoz szükséges anyagok kiutalását A megrendelést a Mozgókonyha Központi Nemzeti Vállalat né­hány napos fekvés után továb­bította az áru- és anvaghivatal­hor. Nem kis időbe telt. ott sem mi" a szükséges csőanyagme"­rendelé-st elfogadták, majd to­vábbították a Cső- és Szerel­vényértékesítő Nemzeti Válla­lathoz kiutalás végett Ez a kis megrendelő papír­lap már töb1- mint négy hét óta járja a budapesti irodák útvesz­tőit s mindenütt bürokrácia ke­resztezi útját. Ezt igazolja az ás. hogy a Cső- és Szerelvény­értékesítő Nemzeti Vállalat még 6, mai napig sem juttatott el a szegedi konyhaüzem építkezésé­hez még egy centiméternyi csövet sem. Az Anyag- és Aruhivatal, a Cső­és Szerelvényértékesítő Nemzett Vál­lalal lelkiismeretlen munkája foly­tán még most sem indulhatnának meg itt a vezetékhálózat szerelési munkái, ha a szegedi Vízműtelep ve. zetősége idejében nem segít. A Víz­műtelep a szükséges anyagot az ut­cai csatornahálózat javítására fenn­tartott csőanyagból pótolta s ha megérkezik a kiírtait csőáru, majd visszakpják a bedolgozott anyagot. Most már teljes l^pdülettel foly­nak a csőhálózat javítási és újjá­építési munkála'íok. De a nehézségek sorozata még most sem zárult le. A Mozgókonyha Nemzeti Vállalat — minS ismeretes — az üzem helyisé­gét a zsidó hitközségtől igényelte ki. Az épületnek nemcsak az a része volt meglehetősen romos állapotban, ahol az üzemet szerelik fel, hanem a másik része is, ahol magánlaká­sok vannak. Ezek a magánlakások egészen közel vannak az üzlethelyi, séghez. A lakások szennyvizlevezető csatornái már évek óta használha­tatlanok, így a WC-k is. A megrongálódott vezetékekből szerteszéjjel szivárog a szennylé és piszok s teljesen lehetetlen ilyen egészségtelen környezetben megkez­deni az élelmiszer áruk készítését. A magánlakások szennyvívezetékeí a zsidó egyházközségnek kellene meg­javíttatni. Az egyházközség azonban nem látja ennek fontosságát. Egyszer arra hiva'íkozik, hogv nincs rá pénze, azután pedig azzal takaródznak, hogy nem tudják be­szerezni a hozzá szükséges anyagot. — Persze, ez egyáltalán nem igaz. Csupán arról van szó, hogv még tovább húzzák-halasszák az üzem beindítását — mondja Magyar Kálmánné, az üzem egyik vezetőségi tagja. — A zsidó egyházközség, ahelyett, hogy elvégeztetné a szük­séges munkát, inkább üzleti ügyek kieszelésével akarja elhárítani ma­gáról a munka elvégeztetését. Pe­dig nem túlságosan nagy összeg ki­fizetéséről van szó. Az átépítés ál­tal feleslegessé vált tégla és egyéb épületanyag árán is elvégeztethették volna ezt a munkát, de fontosabb­nak tartják kripíaépftésre felhasz­nálni az épületből kikerült felesle­ges anyagot. Már az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a bürokrácia mellett nem kismértékben az ellenség keze is közreiálszik. A szegedi Magasépítő Nemzeti Vál­lalat, a MÉMOSz és a Gyárépítő Nemzeti Vállalat többezer dolgozó­ja már hónapok óta türelmetlenül várja a konyhaüzem megindulását. Különösen azoknak a dolgozóknak jelent ez nagy hátrányt, akik vidék, ről jöttek Szegedre dolgozni s nem tudják maguknak munkájuk végzése miatt biztosítani az állandó fölt ételt. De nemcsak az építő vállala­tok dolgozói hanem a Pedagógiai Főiskola, az egyetem munkás- és parasztfiataljai is nehezen várják a konyha megindítását. Eddig már összesen 3500 dolgozó jelentkezett étkeztetésre. Ez a szám augusztus, szeptember hónapok folyamán elő­reláthatólag ötezerre, később pedig nyolcezerre növekedik majd. Ha az üzem megkezdi munkáját, az itt ét­kező dolgozókat nagyban hozzásegíti termelési eredményeik fokozásához, mert nem lesz gondjuk az élelmi­szerellátásra, Ezekután nem is csoda, hogyha az ellenség mindent megtesz az üzem minél későbbi megindulása érdeké­ben. Az illetékes szerveknek fel kell figyelniök az itt megmutatkozó bü­rokráciára. Elsőrangú feladatuk le­gyen leleplezni az ellenség akna­munkáját és lehetővé tenni az üzem minél előbbi zavartalan működését. A magyar dolgozó nép napról­napra érzi és tapasztalja azt a hatalmas segítséget, amellyel nagy Pártunk támogatja jobb jövője megteremtéséért. Érzik ezt az ószentiváni dolgozó pa­rasztok is. így a többi között Deák Gergely kisparaszt, de öbben mások is elmondták már nem egyszer, hogy megöregedtek, le arra még példa nem volt, hogy Péter-Pálra befejezzék az aratást, mert azt szokás szerint :sak ilyenkor kezdték azelőtt. Az ószentiváni dolgozók is tud­ták azt, hogy ezt a sikert min­iének előtt a Pártnak köszönhe­tik, mert útmutatásaival, a ver­senyre történő serkentéssel a Párt mozgósította a dolgozó pa­rasztjaink tömegeit a kenyér­:sata megnyeréséért. Dolgozó lépünk el is követett mindent, hogy ezt a fontos harcát siker­rel megvívja, de az aratással még nem fejeződtek be a küzdel­mek, az ellenség nem nyugodott bele elért sikereinkbe és igyek­szik ártani ott és ugy, ahol és shogyan tud. így van ez a mi községünkben is, ahol az elért jó eredmények mellett a kulákreakció agya­fúrt támadásának jelenségei megmutatkoznak. A kulák — mint rendesen — itt is háttérben gyekszik maradni, nem jelentke­zik nyíltan a porondon, másokat beszéltet, mert ez így sokkal ve­szélytelenebb és jól bevált mód­szer. Deák Gergely és a hozzá hasonló dolgozó parasztok látják, hogy nem véletlen az aratás te­rén elért győzelem. Tudják, hogy minit minden eddigi győzelmün­ket, ugy ezt is a Párt tette lehe­tővé. Mégis hallhatunk olyan hangokat, hogy minek beszélni a versenyről, „ugy is csinálja azt mindenki." És ez a hang Öszent­ivánon nem elszigetelt jelenség. Ezt bizonyítja az is, hogy nem mutatkozik eléggé a verseny je­le, hogy nem követtük Tótkom­lós példáját és a jó aratás után nem szerveztük meg kellően a versenymozgalmat a még hátra­évő munkálatokra. Pedig az ellenség közben nem alszik. Példa erre a következő eset is: A helyi DISz fiataljai arató-brigádokat szerveztek. Ezek a fiatalok megértették Pártunk és népi demokráciánk miniszter­tanácsának felhívását a minden gabonaszemért való küzdelemre. Vállalták, hogv napi saját mun Icájuk mellett learatják az árrá rászoruló özvegyek és öregek ga­bonáját. A vállalt kötelezettség­nek eleget is tettek, sőt már tul is teljesítették azt. Most a bri­gád az aratás elvégzése után a begyűjtés területén akar hasonló eredményeket felmutatni. Az el­lenség itt is megkísérelt kárt okozni. Bodó Józsefné kulák­asszony ugy agitált hogy „ne engedje szomszédasszony azokat a fiatalokat a földjére, nem lesz abban köszönet." Erre csattanós válasz volt a munkák lelkiisme­retes és öntudatos elvégzése. De iratéi példa és jellemző eset ez az osztályellenség magatartásá­ra. Ami pedig a verseny további menetét illeti, arról tudjuk, hogy mi a kulák okozta betegség or­vossága. A kisgyülések eredménye nyo­mán máris láthatjuk a javulást. Június 30-án kezdtük meg a cséplést és már julius 1-én me'g­indultak a zsákokkal megrakott feldíszített kocsik a Szövetkezeti gyűjtőhely felé. Á szállítási szer­ződéstik frontján Széli Frigyes szövef kezeti gabonafelelős elin­dította az 500 mázsás mozgal­mat és már eddig csak egyedül 600 .mázsán felül köttetett szer­ződést. Az „ugy is csinálja azt mindenki" elv ellen természete­sen még komoly és SZÍVÓS küz­delmet kell folytatnunk. A fel­adat az, hogy példaképül állja­nak eíőttünlk a termelésben élen­járók és őket kövesse minden dolgozó. Az aratás után győzel­mesen kell megoldanunk a csép­lés és a begyűjtés munkálatait is. Biztató' jel máris, hogy csép­lőgépeink munkásai versenyben állanak, hogy községünk fiatal­jai a DESz-en belül az egyéni és brigádverseny mellett a megye valamennyi DISz szervezetének versenykihívását határozták el taggyűlésükön. Az egyénileg dol­gozó kisparasztok közösen, egy­mást^ segítve brigádban horda­nak és mindezen keresztül egyre kisebb az a terület, ahol az ellen­ség végezhetné kártevő aknamun­káját, mert a Párt felvilágosítja a még öntudatlanokat, leleplezi a kulákokat és erősiti dolgozó né­pünk harcát további sikerek el­érésére. Kádár Jenő ószentiváni vezető­jegyző Befejezi a város a félbemaradt kislakások építkezését Szeged külvárosaiban több olyan házat találunk, amelyeknek építését a háborús évek elején kezdték meg s bár ezek az épü­letek már tető alatt állanak, az épitkezési munkálatokat még nem fejezték be. A város az állam támogatásá­val most befejezi ezeknek a há­zaknak épitkezési munkálatait. A belügyminisztérium 625.000 fo­rint terv hitelt nyújtott a város­nak az épitkezési munkálatokra. Az építkezés még ebben az évben befejeződik és ezzel 28 uj kisla­káshoz jut Szeged lakossága. Nyaralnak a szegedi úttörők Népi demokráciánk kormánya 20 ezer forintot juttatott a szegedi út­törők nyaraltatására. 110 szegedi úttörő részesül a nyaralásban 10 napos időtartamban. ^ nyaraltafás már meg is kezdődöli. Az úttörők a Pedagógiai Gimnázium kollé­giumában kapnak elhelyezést és tel­jes ellátást. Szerdáig 1045 métermázsa gabonára kötöttek szállítási szerződést a szegedi földművesszövetkezetnél A szegedi földművesszövetkezetet egyre több dolgozó paraszt keresi fel, hogy szállítási szerződés'! kös­sön. A cséplésnél megmutatkozó biztató és szép eredmények arra serkentik a dolgozó parasztságot, hogy gahonafeleslegüket minél előbb begyüjtsék. 'A' szegedi földművesszövetkezet­ben szerdáig 222 dolgozó paraszt 1045 mázsa gabonára kötött szállí. tási szerződést. Szerdán már meg­kezdték a lekötött gabona beszállí­tását a szegedi földművesszövetke­zetbe. A várostanyai cséplőgépek dolgozói versenyben végzik a cséplés munkáit A várostanyai cséplőmunkások versenyre hívták ki Várostanya kör­zetében dolgozó nyolc cséplőgép munkásságát. A környező cséplőgép dolgozóinak külön-külön elküldték versenyfelhívásukat, melyben a kö­vetkezőket írták: „Mi, Gajdács Antal és Joó 'A'ntal cséplőgépkezelők minőségi és meny­nyiségi versenyre hívjuk ki a köz­ség területén dolgozó összes csép­lőgépeket". A versenykihíváshoz csatlakoztak a cséplőgép többi dolgozói is: Ta_ nács Antal, Berta István, Kovács Sándor, Matók Antal, Rózsa Miklós, Bityók Lajos, Horváth Ferenc. Sze. rencsés Mihály, Sánta József, Mak­ra Vince, Szőcs Ferenc, Gajdács Tamás és a cséplőgép többi tíz dol­gozója egymásután írták alá a ver­senyfelhívást s már a hét első nap­ján nagy lendülettel kezdtek a csép­lés munkájához. Jl közhivatalokban is bevezslik az üzemi segélyezést A népjóléti minisztérium az ipari és kereskedelmi vállala­tokra vonatkozó rendelethez hasonlóan rendeletben intéz­kedik az üzemi segélyezés be­vezetéséről, valamennyi köz­hivatalban is, szeptember l-tő| kezdőden. ítélet az imperialista kémek bukaresti bünperében Kedden este hirdetett ítéletet a bukaresti hadbíróság az impe­rialista államok szolgálatában álló kémek és árulók csoportjá­nak perében. A hadbíróság Vasile CSobanu és Nicolac Valsan vádlottakat halálra, Alexandra Ciocalteut húszévi kényszermunkára, Mir­cea Bentset 15 évi, Sanda Cer. natescut tízévi, Kiazim Aktuant tízévi és Nikolae Popescut hat­évi kényszermunkára ítélte. A bíróság kimondotta továb­bá valamennyi vádlott vagyoná­nak elkobzását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom