Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-06 / 154. szám

Összeült az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovietköztársaság Legfelső Tanácsa Sándorfalvárói érkezett az első buzaszállitmány Budapestre VII. ÉVF. 154. SZÁM. ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950. JULIUS 6. MEG HÁROM NAP 1 Egyre érkeznek a jelentések a községekből a cséplés megkezdéséről. a jobbnál-jobb terméseredményekről. Községek lépnek egymással versenyre a cséplés mielőbbi befejezéséért, a tarlóhántás a terménybeadás sikeréért. A falvakat most — bátran elmondhatjuk — harci készültség jellemzi, a „minden szem gabonáért" való harc lendülete. Nap, mint nap tapasztalhatjuk, láthatjuk, hogv valóban Pártunk útmutatása és a minisztertanács határozata dolgozó parasztságunk között elevei. erővé változik. Ez a lendület, a cséplési és gabonabegyüjtési munkák jelentősége azonban túl mutat mepvénk határán és — azt is elmondhatjuk minden frázis nélkül — jelentősége az ország határán is túl mutat. Amikor most Dél-Koreában ropognak a fegyverek, amikor az amerikai terrorbombázók a föngjangi aszszonyokat és gyermekeket ölik halomra, megyénk dolgozó parasztságánál ezek az események nem találnak süket fülekre. Számos községből érkeznek jelentések. melyek szerint az ottani Népfront Bizottságok felháborodva utaJtják vissza az imperialistáknak ezt az újabb gaztettét. A vásárhelyi Kötöttáru-gyár, a szegedi, a nagymágocsi, a csanyteleki. a szentesi, a vásárhelykutasi békebizottságok mellett a sándorfalvi gépállomás békebizottsága is felemelte tiltakozó szavát és együttérzését ejezte ki a koreai nép szabadságával. Azt mondottuk nem egyszer, hcgv az aratás, a cséplés politikai munka. Most ismét látjuk, hogy nemcsak belpolitikailag, hanem a Szcvjetunió-vezette béketábor szempontjából nézve is fontos politikai kérdés a dolgozók jövőévi kenyerének biztosítása. A versenyszellem kialakulása a cséplési és begyűjtési munkánál, a szemveszteség minimumra csökkentése •— jelent több kenyeret a dolgozó népnek, de jelenti azt is. hogy Magyarország egyre szilárdabb bástyája lesz a békefrontnak. A magyar dolgozó nén •— és így megyénk dolgozóinak felemelkedése is elválaszthatatlan a békefront erősödésétől, összefügg minden olvan megmozdulással. amelv a népek szabadságáért. a népek felemelkedéséért folyik. Megyénk dolgozó parasztsága is — amikor fokozott jó munkával végzi a cséplést. a betakarítást, a terménybeavültést — bebizonyítja, hogy szilárdan helytáll a békefrontban, A falvalrkban most folyó hatalmas méretű harcnak egvik fontos mozzanata a szállítási szerződések kötése. A kezdeti nehézségek után komoly lendületet vett ez az akció és amint lapunk más he", én olvashatjuk, n.ár eddig is szép számszerű eredmények vannak. A hátralévő három nap — amint a jelek mutatják — még igen lénvorzesen módosít ezeken az eredményeken. A szállítási szerződések kampányával az állam nagv segítséget nyújtott a dolgozó parasztságnak, de ez a kampánv sok értéke® tapasztalatot is adott. Elsősorban bebizonyosodott az, hogv csakis a többi kérdésekkel összhangban születtek a jó eredmények a szállítási szerződések terén. Látjuk azt. hogy ahol az aratás és cséplés munkáját jól megszervezték, ahol ezeket valóban politikai kérdésekként kezelték, ott a szállítási szerződésekre is sok száz toázsa gabonát adtak be a dolgozó parasztok. De ez a kam pány arra is figyelmeztetett ben nünket ismét, hogy az ellensé^ nem alszik. Most már sokan csak mosol- ognak azon a kép telen híresztelésen, amit az ellenség a szállítási szerződések megindulásakor a köztudatba bevetett — hogy akinek nem terem meg a leszerződött menv nyiséig. annak a fejadagjábó veszik azt el. De meg kell mondanunk. hogy saámos dolgozó paraszt annak idején bedőlt en nek a rosszindulatú és képteler mesének. Ugyanakkor azonbar azt is le kell szögeznünk, hogv a parasztságunk egy része — és elmondhatjuk, hogv a nagyobbik teze — ezt nem hitte el, sőt szlmoc esetben vissza utasította. És visszautasította £ kulákság. a klerikális reakcir egyéb sötét hazugságait is. Igen jellemző példa erre ? csanádpalotai. Itt az egyik gyű lésen, ahol a szállítási szerző désekről volt szó, a hátsó so rokba beszivárgott Asztalfő Rafael 30 holdas kulák is. És nem elégedett meg az egyszeri szemlélő szerepével, hanem kü lönböző szirén hangokat sutto gott a körülötte ülő dolgozó parasztok fülébe. Ilyeneket mondogatott nekik: „Ne kösse tek szerződést, mert nem tud játok mennyi lesz a beszolgálta tástok. Az idén többet kell be szolgáltatnotok .. .''A gyűlés vé gén — miután az előadó meg magyarázta hogy akinek nerr futja a gabonája, annyit ad be amennvi valóban a feleslege — Rigó Marcel kisparaszt szót kér' és alaposan leleplezte a kulákot Többek között ezt kiáltotta fe lé: „A beszolgáltatás több eS' de nem nekünk, hanem nektek!" A gyűlés végén Rigó Marcelle" az élen számos kis- és középp'1 raszt felállt helyéről és az elő adói asztalhoz ment. hogy meg kös°e a szerződést. ószentivánon a kis gyűléséé amikor arról esett szói —miér4 nem kötöttek egyesek szállítá'szerződést. többen ezt mond ták: „Azért, mert nem tudiu' még pontosan, mennyi lesz " gabonánk Nem akarunk többe' mondani aztár meg kevesebb*' adni az államnak." Mi van ez?' mögött a szavak mögött? Ha valaki csak felületesen né zi, esetleg azt mondhatja, hogy ez nem más. mint az ellenség hangja, nem más, mint a szerződések megkötésének halogatása. De aki a dolgok mélyére néz. aki ott volt Ószentivánon és látta abban a pillanatban. amint a dolgozó parasztok fel tudták mérni, hogv mennvi gabonájuk lesz — megkötötték a szállítási szerződést. Nem halogatásról volt tehát itt szó, nem az ellenség befolyása ez, hanem ellenkezőleg dolgozó parasztságunk szeretete. Pártunk és államunk iránt. Nem akarják félrevezetni az államot — mint Oföldeákon is m dották Hogy dolgozó parasztságunk szívesen és örömmel fogadta a szállítási szerződőseket, azt mutatta, számtalan pé'da. Szo.tvmazon például a DÉFOSz gyűlésén az egyik felszólaló kérte, hogv ott. köthessenek szállítási szerződést. Ugvancsak nem egv helven a cséplőbrigádok kérnek a földművesszövetkezetektől űrlapokat a szerződések megkötésére. A szerződések megkötésében igen nagv szerep jutott és jut még a hátralévő három napban is földművesszövetkeraeteink vezetői számára. Ezek közül már eddig is számosan példamutató eredményt; értek el. Szübereisz Lajos, a kübekházi földművesszövetkezet vezetőségéből már Előre a terményhegyüjtési versennyel a% orsság kenyeréért A DÉFOSz ierménYbegyüjtési versenyfelhívása Dolgozó parasztok és parasztasszonyok! Ebben az esztendőben a Magyar Dolgozók Pártja útmutatása és gondoskodása nyomán a munkásosztály segítségével dolgozó parasztságunk becsületes, szorgalmas munkájának eredményeként, bőséges termést takarítunk be. ötéves tervünk első aratása az idei bő aratás. Dolgozó parasztságunk az őszi-tavaszi munkák gondos. idejében való elvégzésével ismét megmutatta, hogy szereti hazáját, szívvel-lélekkel támogatja » béke, a szocializmus útján haladó munkás-paraszt-államunkat. Most, az aratás gyors befejezése után a behordás, csépiés haladéktalan elkezdésével, a terménybeadás lelkiismeretes, oontos teljesítésével, újra rajtunk a sor. hogy bebizonyítsuk: Méltók vagyunk a nagymultú, harcos magyar munkásosztály szövetségére, mert tudjuk, mi a legelső kötelességünk a dolgozók államával szemben! Tudtok, hogy a behordás, cséplés •i keres elvégzésével, minden beadott mázsa gabonával, ötéves ••ervünk további sikereit biztosítjuk, erősítiük a mirakás-oa•aszt szövetséget, építjük a szocializmust és erősítiük a Szov''etunió által vezetett szabadságszerető népek hatalmas béketáborát. Tótkomlós nae*vkozség dolgozó parasztsága erről már tettekkel adott bizonyságot. Vállalták, hov i'úlius 6-ig lehatják összes gabonáitokat. Ezt teljesítették is. Vállalták, hogy 'egkésőbb július 20-ig asztagba hordják a kereszteket és auPisztus 8-ig minden terményüket elcsépelik, úgyhogy a szem•eszteség ne haladia meg a fél --zúzalékot. Vállalták, hogv ter. ménybeadási kötelességüket szeptember elseiéig teljesítik, a szállítási szerződésben lekötött -abonafeleslegeiktt oedig — 1754 mázsa gabonát — szeptember 25-ig elad.ják az ál'„Tvieak. A DÉFOSz országos vezetősége örömmel üdvözli a tótkomlós) dolrozó parasztok nemes kezdeményezését és köszönti azokat a községeket. amelyek Tótkomlós példájára nap. mint nap, százával csatlakoznak a megindult, terménvbegyűjtés: mozgalomhoz. Köszönti azokat a dolgozó parasztokat, akik máris tízezrével jelentették be csatlakozásukat az országosan megindult versenymozgalomhoz: Akik élen jártak nemcsak a jó termés előkészítésének munkájában, de példát mutatnak legelső demokratikus kötelességünk: A termésbeadás gyors teljesítésében is! Dolgozó parasztok, parasztaszszonyok! Parasztfiatalok! Kövessétek a tótkomlósiak felhívását. Egyetlen község, egyetlen hazáját szerető dolgozó paraszt se maradjon ki országunk jövő évi kenyerét bizositó, ötéves tervünket, békénket erősítő nagy megmozdulásból. Már a cséplőgépnél kössük meg a versenyszerződést arra, hogy a fejadag és vetőmag kivételével gabonáinkat lehetőleg a felesleggel együtt egyenesen a cséplőgéptől vigyük be a földművesszövetkezeti gyűjtőhelyre és adjuk el az államnak. Terménybeadási kötelesség gyors teljesítése és feleslegeink Eladásra történő felajánlása nemcsak becsületbeli hazafias kötelességüifk, de jól felfogott anyagi érdekünk is. Megszabadít bennünket a tárolási gondoktól, a beszáradás következtében beálló sulyveszteségtől és a felárakkal együtt több pénzt is kapunk a beszállított gabonáért. Demokratikus kötelezettségünk teljesítése közben álljon előttünk az ipari munkások példája, akik szocialista numkaversenyben ma már havonta majdnem 400 uj traktort adnak a mezőgazdaságnak, egyre jobb minőségű, olcsó ruhát, lábbelit, szerszámot és egyéb ipari cikkeket juttatnak * fala dolgozóinak. Felhívjuk valamennyi DÉFOSz szervezetünket, kövessenek el mindent a dolgozó parasztság terménybegyűjtési versenymozgalmának sikere érdekében. 1. Pártunk Irányításával DÉFOSz nevelőink a cséplőmunkásokkal együtt a gyors terménybeadásért végezzenek fáradhatatlan, gondos, jó felvilágosító munkát a cséplőgépeknél, amikor tanváról-tanvára járva elcsépelik a dolgozó paraszt termését, egész évi fáradozásának gyümölcsét. 2. A cséplőmunkások segítségével szervezzük meg, hogy Tóíkomlós példájára valamennyi cséplőgépnél fé! százalékra szorítsuk le a szemveszteséget. 3. DÉFOSz_szervezeteink indítsanak versenyt annak megszervezésére, hogy lehetőleg már a cséplőgépnél minden dolgozó paraszt kössön versenyszerződést gabonabeadási kötelességének gyors teljesítésére és 'túlteljesítésére. 4. Indítsanak versenyt azért, melyik község dolgozó parasztsága teljesíti túl nagyobb százalékkal terménybeadási kötelességét gabo. nafelesiegének ,,C" vételi jegyre löriénó beadásával. Előre a lerménybegylijlési versennyel az ország kenyeréért, ötéves tervünk sikeréért, n munkás-paraszt szövetség elmélyítéséért, békénk megvédéséért! Éljen a nép államával szemben demokratikus kötelezettségét becsülettel teljesítő dolgozó parasztságunk! Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége Megbukott a kétnapos Queuílle-kormány A francia nemzetgyűlés keddi ülésén Jacques Duclos éleshangú felszólalásában okolta meg a kormány összetétele és politikája ügyében előterjesztendő Inferpellaciós kérelmét. Majd szavazásra került sor, amikor is leszavazták a koreddig 1075 mázsa -abonára szerzett szerződést. Fekete Vince, a forráskúti szövetkezet vezetőségéből pedig — annak ellenére, hogy mozgási lehetőségét gátolta rokkantsága — eddig 150 mázsára szerződtetett. Ugyancsak jó munkát végzett Széli Lajos, a cserebökényi földművesszövetkezet terményfelvásárlója is Hogyan érték el ezek eredményeiket? Elsősorban és főleg úgy, hogy házról-házra. családról-családra járva, magyarázták meg a dolgozó parasztoknak a szerződés jelentőségét és előnyeit. A tömegszervezietek is több helyen kivették részüket a szerződések tudatosításában és megköttetésében. Itt külön meg kell említenünk a szatvmazi DÉFOSz-t. amely harci kérdésnek tekintette a szerződéskötést. De voltak helyek — így például a többi között Szeged is — ahol a tömegszervezetek vL szunya a termelési szerződésekhez csak szalmaláng volt Itt, igaz, a tömegszervezetek elkérték a földművesszövetkezettől a szerződési űrlap kat, de azok közül még mind a mai napig egyetlen egyet sem adtak viszaza. Lehet, hogy szereztek szerződőt és hanyagságból nem küldték be —, de az is meglehet, hogy hanyagságból nem szereztek szerződőt. Mint mondottuk, a szállítási szerződés kampánya alatt sem szűkölködtünk az ellenség rosszindulatú hazugságaiban és zavartkeltő híreszteléseiben. Az eddigi ilyen rágalmakat kétségkívül kivédtük. semlegesítettük, ami egy pillanatig sem jelenti azonban azt, hogy az ellenség a továbbiakban — még ezalatt a három nap alatt is ne támadna. Nekünk nemcsak egyszerűen meg kell állapítanunk és megveregetni saját vállunkat —, hogv az ellenséggel szemben sikereket értünk el —. hanem az itt szerzett tapasztalatokat arra kell felhasználnunk, hogv az ellenség ezutáni támadásait már csirájában elfojtsuk, megakadályoztuk. Fel kell figyelnünk továbbra Is arra a jelenségre, amit többek között Csanádalbertiben és Szegváron is tapasztaltunk. I{t az első időkben nem mentek ki a dolgozó parasztokhoz, hanem a szövetkezet Irodájában sültgalambként várták, hogy majd a parasztok jönnek a szerződés megkötésére. Hát hogyan jöttek volna, amikor senki sem mondfa, senki sem magyarázta meg nekik a szerződés lényegét? És a kérdés másik oldala az, hogy az mány javaslatát. Mint az AFP jelenti, Queuille a szavazás irtán minisztertársaival együtt kivonult a nemzetgyűlésből és az Elysée palotába ment, hogy benyújtsa a kormány lemondását. itteni szövetkezet funkcionáriusai, vezetői vájjon ellenségek voltak-e? Nem voltak ellenségek, de az ellenség szekerét tolták azzal, hogy ilyen káros passzivitásba vonultak a szállítási szerződések kérdésében. Persze volt olyan eset is, ahol a szövetkezet vezetőségében ott volt az ellenség- így Rúzsajáráson is éppen a szállítási szerződéskötéshez való viszony bujtatta ki a szöget a zsákból. Kovács István, szövetkezeti ügyvezető igy beszélt amikor értesült a szerződésekről: „Hát Itt én biztosan tudom, még 50 kilóra sem kötnek szerződést." Nyilván Kovács jól tudta, hogy a rúzsajárási dolgozó parasztok nem szalasztanak el ilyen kedvező lehetőséget, amit az is mutat, hogy mostanáig Rúzsajáráson 604 mázsára kötöttek szerződést. Persze Kovácsot kiszórták a szövetkezetből _ helyesen. Három nap van még hátra- Ezt az időt alaposan ki kell használnunk a szerződéskötésekre. Nemcsak azért, hogy az egyes helyeken mutatkozó leimaradásokat behozzuk, hanem azért is, — és elsősorban ezért — hogy dolgozó parasztságunkat felvilágosítva a szerződés jelentőségéről, hozzásegítsük a szerződésadta előnyökhöz. És azért, hogy ezzel is hozzájáruljunk munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, az ország minden dolgozója jövő évi kenyerének biztosításához.