Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-04 / 152. szám

VH. fcVF. 152. SZÁM. ARA 50 FILLÉR Az északkoreai néphadsereg ujabb hatalmas győzelmei A sándorfalvi dolgozó parasztok begyűjtötték az első vagon gabonát KEDD, 1350. JULIUS 4. A SZOVJETUNIÓ VEZETÉSÉVEI A NEMZETEK BÉKÉJÉÉRT A népek barátságának és a béké­nek szovjet ideológiája abból indul ki, hogy a nemzetek teljes egyen­jogúsága és bármely nép valameny. nyi szellemi és anyagi erejének szabad fejlődése terjes mértékben megfelel a dolgozók osztályéfdekei­nek. Ez az ideológia a gazdasági művelődésbeni egyenlőtlenség tény­leges megsemmisítésére támaszko­dik. A cél: a barbár életformák he­lyett olyan életfeltételek kialakítá­sa, amelyek kielégítik a modern kulturális követelményeket. A Szov­jetunió maga — amely ez ideoló­gián nevelkedett — ragyogó példát nyújt erre: a cári elnyomalás alatt sötétségben élő népek, számos nem­zetiség fiai közül a szovjet rend­szer feltételei mellett sokezer ki­váló tudós, ragyogó képességű író és művész, tíz és tízezer ország­szerte ismert kivájó munkás ke­rült ki. 'A' Szovjetunió a béke ideológiá­jával, nemzetiségi politikájával, va­lamint az imperializmus ellen foly­tatott önfeláldozó harcával, a világ valamennyi országában kivívta ma­gának a dolgozók szeretetét és megbecsülését. A népek barátságának" szovjet ideológiája alapjában különbözik a kozmopolitizmus burzsoá ideológiá­jától. A kozmopolitizmus: a reak­ció ideológiája — az az ideológia, amely a nemzeti hagyományok és a nemzeti büszkeség elvetését hirdeti. Ez az ideológia hangoztatja a je­lenlegi nemzeti államok megsemmi­sítését és „világkormány" megala­kítása mellett foglal állást. A burzsoázia számára a kozmo­politizmus mindenütt a nemzeti árulások leleplezésének eszköze. A burzsoázia, a kozmopolitizmussal álcázza és indokolja hódító politi­káját. Már Marx megmondotta, hogy „a burzsoázia igazi hazafias­sága ... tiszta képmutatássá torzult azóta, hogy pénzügyi, kereskedel­mi és ipari tevékenysége kozmopo­lita jelleget öltött." „Ki ne tudná — mutatott rá Le­nin, -— hogy az összes nemzetek kapitalistái az adott államon belül a legszorosabban és a legelszakft­hatatlanabb módon öss?eforranak a részvénytársaságokban, a kartellek, ben, a trösztökben, a nagyiparosok szövetségeiben, stb., a munkások ellen, bármilyen nemzetiségűek le­gyenek is azok." A kapitalizmus fejlődésével a kozmopolitizmus egyre jobban a burzsoázia osztályideológiája lett, napjainkban pedig a nemzetközi re­akció uralkodó ideológiája. Lenin úgy jellemezte az imperializmust, mint a nemzetek egyre fokozódó el­• nyomását. Ma a legerősebb, legha­talmasabb imperialista állam, az Egyesült Államok, igyekszik kiter­jeszteni uialmát az egész világra, igyekszik függő helyzetbe juttatni Európa és Ázsia régen kialakult nemzeti államait. Az amerikai imperializmus hódír tó terveinek útjában komoly aka­dály a jelenleg fennálló államok szuverenitása, a pépek nemzeti méltósága és hazafias érzése. 'A'bur ­zsoázia a kozmopolitizmus ideoló-1 giájának terjesztésével törekszik j meggyengíteni a népek ellenállását, igyekszik megbontani szabadságsze- | retetüket és hazaszeretetüket. A i kozmopolitizmus ideológusai az „ál­talános emberi érdekek egységé­ről", „világkultúráról", a neipzeti kultúrák kölcsönös befolyásáról és kölcsönös egymásba olvadásáról szóló hangzatos frázisokkal igye­keznek közömbösséget oltani a né­pekbe saját nemzetük iránt, igye­keznek a nemzeti érdekek elárulá­sának útjára téríteni őket. Ugyanakkor az angol-amerikai imperialisták kijelentik, hogy nap­jainkban már elavult és a haszná­latból kivonandó számos olyan fo­galom. mint a nemzet, nemzeti szu verénitás, hazafiság, stb. A „világ­állam" mellett kardoskodnak, de c szólam mögött nem nehéz észreven­ni azt a törekvést, hogy az Egye­sült Államok monopolistái a világ valamennyi népét saját hatalmuk alá akarják rendelni. A kozmopolitizmus propagandá­ját kereszfiil-kasul szövik kiilönbö ző fajteóriák az angolszászok fel­sőbbrendűségéről. Ez természetes, hiszen a kozmopolitizmus égnének másik oldala a nacionalizmus és a sovinizmus. A fajelméleteket ép­pen azzal a eéllal tákolják össze, liogy segítsenek a monopoltökének akadálytalanul kizsákmányolni nem­csak saját nemzetük dolgozóit, ha­nem valamennyi nemzet dolgozóit. A nemzetek rendkívüli állhatatos­ságot és hatalmas ellenálló erőt tanúsítanak ezzel az erőszakos poli­tikával szemben. S a nemzetek leg­erősebb támaszai, a dolgozók tud­ják, hogy nemzetük igazi fejlődé­sét és virágzását csakis a szocializ­mus feltételei között érik el. Fel­ismerték, hogy a kozmopolitizmus, a nemzetközi reakció ideológiai zászlaja a szocializmus és a demo­krácia elleni harcában. A kozmo­politizmus ideológiája ma közvetle­nül azért irányul a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­len, mert az imperializmus ideoló­gusai nagyon jól tudják, hogy hó­dító terveik megvalósításának útjá­ban a legfőbb akadály a Szovjet­únió, amely a demokratikus és im­periaiistaellenes béketábor élén áll. Ezért csoportosul a Szovjetúnió körül a demokrácia és a haladás minden ereje. 'A Szovjetúnió a ma­ga ideológiájával és politikájával védelmezi a népek szabadságát és függetlenségét, leleplezi a háborús gyujtogatókat, őrt áll a béke és a népek biztonsága fölött. Nem meg­lepő, hogy valamennyi ország dol­gozói egyre nagyobb és erösebb ro­konszenvet éreznek a Szovjetúnió iránt és hogy egyre nő a Szovjet­únió nemzetközi tekintélye. Ma, amikor az angol-amerikai imperialisták gazdasági és politikai uralmuk alá akarják hajtani Euró­pa és a többi világrész valameny­nyi népét, amikor az egész világot újabb borzalmas háborúba akarják dönteni, a Szovjetúnió politikai és erkölcsi tekintélyének minden ere­jével sikra száll valamennyi ország és nép nemzeti függetlenségének és szuverénitásának védelmében. Napjainkban az egész világon egyedülálló arányú, a történelem­ben páratlan békemozgalom bonta­kozott ki. A világ népei egyre joJ>­ban meggyőződnek arról. hogy csakis a haladó emberiség széles­körű összefogásával lehet megfé­kezni a háborús gyujtogatókat és egyszersmindenkorra végelvetni mindennemű világuralmi tervnek, a népek Ieigázására irányuló kísér­letnek, bármilyen kozmopolita ál­arcban tálalják is fel e tervet. Ujabb hatalmas lendületet adott i NEMZETKÖZI BÉKEMQZGNLQMNAK a Szovjetunióban megindult békealáirás-gyüjtés Sborieny, Hitler bérgyilkosa Jugoszláviába szökött Az Action jelentése szerint Skor­zeny, az SS hírhedt bérgyilkosa Ju­goszláviában tartózkodik. Skorzeny •— Hitler első számú bérgyilkosa, aki hosszú hónapok óta az ameri­kaiak számára dolgozik, ez év ele­jén a páriskörnyékj St. Germain­ben tartózkodott. Miután a Ce Soir felhívta a francia ellenállók figyel­mét Skrozeny üzelmeire, szabály­szerű iratokkal Olaszországba, ez­után pedig Ausztriába utazott és in­nen Jugoszláviába. A lap ezzel kap­csolatban hangoztatja, hogy az ame. rikaíak Skorzenynek úgylátszik bal. káni és kőzépeurópai „missziókat" szánnak. Skorzeny Jugoszláviában a titoista hírszerző szolgálattal műkö. dik együtt. Világszerte fovábh szélese, dik a Nemzetközi Békemozga­lom. A békeszerető emberek újabb milliói sorakoznak fel a Szovjetunió vezette nemzet., közi béketrantban, hogy alá­írásukkal hitet tegyenek a béke harcos védelme mellett. Különösen nagy lendületet adott a stockholmi békél[elhí­vásra történő aláírásgyűjtési mozgalomnak a Szovjetunió Békevédelmi Bizottságának felhívása, amellyel a Szovjet unióban is elindul' a békealá­írások gyűjtése. Az egész bé­keszerető emberiség számára újabb hatalmas 'isziöméft je­lent a tartós béke biztosítása, ért az imperialista háborús uszítók ellen folytatod - harc­ban a béke legtevékenyebb és legodaadóbb védelmezőinek. a kommunizmust építő szovjet embereknek a példamutatása. Az a lelkesedés, amellyel a nemzetközi békeharcot vezető szovjet nép milliói a Szovjet­unió Békevédelmi Bizottságé, nak felhívására válaszoltah az a lelkesedés, amellyel Moszk­vától Vladivosztokig, a Keleti tengertől a Csendes.óceánig egy emberként írják alá a szovjet emberek a stockholmi békefelhívást, újabb lelkesítő példát jelent az egész világ minden békeszerető, becsületes embere számára. Az öt világrészre kiterjedő nemzetközi békemozgalom to­vábbi szélesedéséről alábbi je­lentéseink számolnak be: Szovjetunió Moszkvában és Leningrádban megkezdődött a békealáirásgyüj­tés. A moszkvai, gzLálíin nevét viselő gépkocsigyár központi te­rén a gyár dolgozóinak ezrei előtt Davidov, a müszerüzem fő­nöke a következőket mondotta: A háború, amelyet az angol amerikai imperialisták kis&rel­í)£k meg felidézni, gyűlölt min­ién ország népei előtt. A földte­ke minden becsületes embere kö­telességének tartja az atomfegy­ver be ! iltására irányutó stock­holmi felhívás aláírását." Leningrádban a békealájrás­ryüjtési kampány a szovjet nép töretlen egységének nagyszerű demonstrációjává vált. A dolgo­zók felemelik tiltakozó szavukat az angol-amerikai imperiaiis ák koreai cselekedete ellen. A város legkülönbözőbb részeiben pénte­ken lelkes tömeggyűléseket tar­tottak, amelyeken felszólaltak a egkülönbözőbb korú és foglalko. zásu emberek és az elfogadott határozatokban kifejezték szi­lárd békeakaratukat és bizalmu­kat a szocializmus országának ereje iránt. Leningrád dolgozói izeknek a jelszavaknak jegyé­hen írták a!á a békeokmányt: ,Nem kéljük, hanem köve-Leijük "a békét! — Minden erőnkkel szi­lárdítsuk szovjet hazánkat, a vi­lág békéjének támaszát! — Ve­lünk van Sztálin, a béke legyőzi a háborút!" Leningrádban már a lakosok százezrei, gyárak és üzemek tel­jes kőitek'ivái, 500 lakóház la­kói és sok fő'skolás irta alá a békevédelmi felhívást. Ukrajna valamennvi városából és községéből hírek érkeznek ar­ról, hogy az aláírásgyűjtés nagy lelkesedéssel folyik. Junius 30-án estig a harkovi kerületben több mint 25.000 dol­gozó irta alá a stockholmi bé kefelhivást. Szovjet-Örményország minden részéből hasonlóképen arról ér­keznek hírek, hogy a békealáirá­si kampány hatalmas tüntetéssé fejlődik, amelyben az örmény nép bebizonyítja forró szeretetét és határlalan odaadását a Boi­sevik Párt, a szovjet kormány és I. V. Sztálin, a béke nagy zászlóvivője iránt. Sztálinabádban, Tádzsikisztán fővárosában is lelkesen folyik a stockholmi békefethivás aláírá­sa. A város munkásai és tisztvi­selői egyhangúlag leszavaznak a békére és követelik az atomfegy­ver eltiltását. . A szovjet dolgozók az ország minden részében megválasztják azokat a bizottságokat, amelyek támogatják - Szovjet Békevódel­mi Bizottságot munkája elvégzé­sében. Alekszij moszkvai patriarcha pásztorlevelet intézett a pravo­szláv egyház papi karához és hí­veihez. ,,Ez év junius 30-án egész országunk területén meg­kezdődött az aláírások gyűjtése mondja a pásztorlevéL A sze­retetről szóló krisztusi parancso­lat nevében áldásomat adom a Béke Hívei Világkongresszusa ál­landó bizottság felhívásának alá­írására." Á patriarcha pásZtortevefét a Szovjetunió valamennyi templo­mában felolvassák. Csehszlovákia Áz Építő és Faipari Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége prágai értekezletén határozatban élesen elítélte az imperialisták bű­nös, háborús terveit. A határozat felszólítja a világ minden dolgozó­ját, tekintet nélkül politikai párt­állásukra, faji és vallási hovatar­tozásukra. fokozzák küzdelmüket a háború ellen és a stockholmi felhí­vás aláírásával fejezzék ki eltökélt szándékukat a béke megvédésére. Német Demokratikus Köztársaság A szászországi lelkészek Drezdában békeértekezletet tartottak. Az értekezlet hatá­rozatban felszólítja az összes jelkészeket és hívőket, hogy felekezeti különbség néjkül szálljanak szembe & háború elkerülhetetlenségének felfo­gásával. A jelkészeket a hatá­rozat felszólítja, ne csak pré dikáljanak a békéről, hanem gyakorlatban is szálljanak tikra érte. Thiiringia számos üzemének dolgozói a béke védelmére szövetkeztek hasonló francia üzemek dolgozóival. Franciaország A Francia Egyetemek Szövetsége az idei nyári szün­idő alatt is megszervezi a bé­kekaravánokat tanárok és diákok részvételével. Nizzában uugusztus 13. és 20. között nemzetközi ifjúsági béketalál. Jcozó lesz- Erre Franciaország minden részéből staféták in­dulnak. A stafétákkal együtt írók és művészek indulnak Nizzába s átutazásuk közben a falvakban és békeiinnepsé­geket rendeznek. Nizzában ebből az alkalomból megtart­ják a „könyv csatáját". Anglia A Dai]y Worker jelenti, hogy Lancashireben és Cho-i shireben 62 szakszervezeti ve­zető hívta fel a szakszerveze­tek tagjait, hogy támogassák az angol bókevédelmi petíciót, amely a stockholmi felhíváson alapszik. Az angol építő-, sze­relőmunkás szakszervezet vég­rehajtó bizottságának tagjai, köztük Stanley, a szakszerve­zet főtitkára, aláírta a béke. vódjelmi petíciót. Olaszország Olaszországban az amerikaiak koreai agressziója ellen tiltakoz­va, egyre többen írják alá a stockholmi felhívást. Müánóban már 750.000, Bolognában pedig öt nap alatt 84.400 aláírás gyűlt össze. Finnország Helsinkiben eddig több mi;t 80.000-en írták alá a stockholmi felhívást. Az aláírók között van Tuamiaja kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter is. Brazília Országos mozgalom indult az atomfegyver ellen, melyhez a közéleti személyiségek közül is sokan csatlakozlak. Több mint száz író, művész, tudós ós ta­nár levélben fordult a külügymi­niszterhez, és az ENSz-hez az atomfegyver betiltása érdeké­ben. Kanada A kanadai szláv kongresszuson az ideiglenes szláv bizo tság tit­kára, Iván Bojd, beszédében el­mondotta, hogy a háborús gyúj­togatok által provokált ujabb és ujabb incidensek azt a célt szol­gálják, hogy a háborús hiszté­riát állandóan magas színen tar!sák. Kijelentette, hogy a kanadai szlávok egységesen áll­nak a Béke Hívei Állandó Bi­zottságának felhívása mellett. A kongresszus számos hozzászólás után határozatot hozott, melyben egyhangúlag jóváhagy!a a stock­holmi felhívást. Egy másik ha­tározatban mintegy tízezer ka­nadai szláv nevében tiltakozik a kongresszus a demokratikus szabadságjogok elnyomása el­len­Japán A „Bunka" cimü lap jelenté­se szerint junius 25-ig Japán­ban több mint 11 millióan irták alá a stockholmi felhívást. A szurumi „Modogaja" vegyipari gyár dolgozói „Békét védő gyár­nak" jelentették ki üzemüket. Truman törvényt ír alá a hadkötelezettségi törvény meghosszabbításáról Truman új törvényt írt alá a jelenleg fennálló hadkötelezetb ségi program meghosszabbításá­ról 1951 július 9-ig. A törvény, amelyet a kongresszus a mos­tani háborús hisztéria légköré­ben fogadott el. korlátlan jogot ad Trumannak, hogv bérmely időpontban parancsot adjon a 19—26 éve- fA-f;-k behívására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom