Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-30 / 175. szám
4 " VASÁRNAP, 1950. JULIUS 50. PART ES PARTEPITES * A cséplés és a gabonahegyüjtés sikerének záloga a jól megszervezett nevetőmunka ^ sgyénköen mindenütt teljes lendülettel folyik a cséplés és begyűjtés nagy munkája. Pártunk harci felhívása lelkes helyeslésre talált megyénk dolgozó parasztsága körében, s azonnal Megindult a versenyzés, hogy ki • ' iijt be több gabonát a dolgozó l ép közös raktáraiba. Nap mint r-ip egész községek, kis. és körépparasztságunk zöme hívja kl cgymást párcsversenyre, egyik som akar lemaradni a versenyenditő Mindszent és Szegvár r.özségek hazafias kezdeményezése mögött. Különös lendületet ad ennek a fontos munkának Alkotmányunk egyéves évfordulója. Minden község, de minden dolgozó paraszt is arra törekszik, hogy augusztus 20-ára befejezze a terménvbegvüjtóst, eleget tegyen a hazafias kötelességének. A cséplés és a cséplőgépektől a raktárba történő azonnali beszállítás azonban kétségkívül ott híilad a legjobban, ahol pártszervezeteink jól megtervezett felvilágosító munkával irányítják ezt a harcot. Sze; ;d város környékén eddig a legjobb eredményeket érték el. Ez azért történhetett, mert a rzegedi pártbizottság már az aratás végénél a cséplés és gaborabegyüjtés sikeres végrehajtása érdekében mozgósította az öszszes tömegszervezeteket, tömégaxervezeti aktívákat. A tömegszervezetekkel külön átbeszélte és kioktatta őket azokról a feledatokról, amelyek szükségesek ennél a feladatnál. Nagy súlyt helyezett a szegedi pártbizottság n cséplőgépeknél beállított népnevelők kiválasztására. Tudta azt, hogy csak a jó népnevelő és politikai felvilágosító munka biztosíthatja a gabonabegyüjtés sikereit. Emellett nagy jelentőséget tulajdonított a gabonabegvüjtő helyekre beállítandó népnevelőkre. fa z így kiválogatott népnevelőket — munkájukat Megkezdték volna — értekezleten kioktatta a feladataikról. A pártbizottság ezenkívül külön összehívta a mezőgazdasági jellegű pártszervezetek titkárait. Megjelölte számukra a feladatokat ('-, gondoskodott arról, hogy az r'apszervezetek vezetőségi tagjai kétnaponként leellenőrizzék a . cséplőgépeknél folyó agitációt, a begyűjtés menetét, számbavegyék ez elért eredményeket. Igy vált lehetővé, hogy Szeged város területén a cséplés 95 százalékban és a begyűjtés 80 százalékban befejezés előtt áll. Különösen jól szervezte Farkas Sándorné kecskéstelepi titkár elvtárs ezeket a munkákat, aki úgy gondoskodott az agitáció folyamatosságáról, hogy a cséplőgépeknél beállított népnevelöket hetenként kioktatta. Bálint elvtárs, a kecskéstelepi pártszervezet vezetőségének tagja azt mondotta, hogv a népnevelőknek úgy igyekeztünk megmagyarázni feladataikat, hogy először rámutattunk nekik azokra a politikai jelentőségű kérdésekre, amelyektől a gabonabevyüjtés sikere függ. Ezeket mindig összekapcsoltuk azokkal a kérdésekkel, melyek a béke megvédésének kérdé. sétől elválaszthatatlanok. De ezzel nem elégedtek meg. hanem megszervezték a cséplőgépeknél a reggeli és déli ebédszünetben az újságolvasást. Hetenként rendszeresítették kétszer, hogy a cséplőmunkások részére politikai beszámolót tartsanak. fa kulákok propagandája ilyen nevelőmunka mellett nem talál talajra. Ezt bizonyítja azicknak a dolgozó parasztoknak a kijei ntése is, akik a cséplőgéptől azonnal szállították be a terményeiket. Sánta András 5 holdas kisparaszt, miután megkapta vételi jegyét a raktárban, örömmel ment vissza a cséplőgéphez, hogy bemutassa azt Szepesi elvtársnak, a cséplőgépnél lévő nérmevelőfelelős megbízottnak és a cséplőgépnél dolgozó munkásoknak. Sánta András kisparasztnak példáját követték Makra János, Papp János, Csáki Mihály kisparasztok, akik ugyancsak a cséplőgéptől közvetlen adták be gabonájukat, a nép államának és ezt mindjárt jelentették is a cséplőmunkásoknak. Ahol jó a politikai és felvilágosító nevelő munka, ott az eredmények is mások, mint azokon a helyeken, ahol az alapszervezetekben, de még a városi, illetve járási pártbizottságoknál is az aratási munkálatok idejében való sikeres végrehajtása kismértékben önelégültséget okozott. Ilven eset történt a makói városi pórtbizottságnál, a szentesi városi pártbizottságnál, nem kis mértékben a makói járási pártbizottságnál, ahol az aratást nem az utolsók között fejezték be. Az aratási munkálatok idején jól mozgósították a dolgozó parasztság széles tömegeit, megszervezték a felvilágosító munkát, aminek az eredménye is megmutatkozott az aratásnál. De másképp kezdődött ez a cséplés és gabonabegyüjtés megszervezésénél. Példa erre az, hogy július 4-e óta nem tűzték napirendre a pártbizottsági ülésen az agitációs munka eredményeinek, hiányosságának kiértékelését. Világos tehát, hogy ezek után nem is tudták megadni a további felada tokát kellőképpen úgy a pártszervezeteinknek, mint a tömegszervezeteknek és a népnevelőknek sem. Még súlyosabb hibát követett el a hódmezővásárhelyi váNEMZETKÖZI KÉRDESEK Közeledik Korea teljes felszabadulása rosi pártbizottság, amely a beállítandó cséplőgép népnevelőket már a kiválogatásnál úgv kezelte, hogy ezt a kérdést teljesen rábízta a DÉFOSz-ra és az, ahogy a munkások jelentkeztek, a szerződéskötésnél minden ötödiknél odaírta, hogy népnevelő. Ennek a jelei meg is mutatkoztak a behordásnál és a cséplés menetében. Ez a békés önelégültség úgy bosszulta meg magát, hogy Makón a csénlést 60 százalékban, a begyűjtést még 26-án 25 százalékban végezték el és ha felsorolnánk Szentes várost, Makó járást, és Hódmezővásárhelyt, nem sokkal különb eredményekre találnánk. H e mindezeket a lemaradásokat lehet még pótolni. Ehhez az kell, hogy ezek a pártbizottságok kiértékelve saját munkájukat, megnézzék, hogy az egész m-inkák vitelében milyen hibákat követtek el és munkájukban milyen jó módszerek fordulnak elő. Ezekből levonva a tanulságokat, eldobva belőle a rosszat és a jónak további fokozásával és szélesítésével arra venni az irányt, hogv dolgozó parasztságunkat mozgósítanák kellőképpen minél szélesebb körben Mindszent és Szegvár dolgozó parasztjainak nagyjelentőségű kezdeményezésére. A két község dolgozó parasztjainak példáját követve olyan lendületet kell adni a cséplés és gabonaibegyüjtési versenynek, hogy Csongrád megye elsőnek fejezze be augusztus 20-ig Alkotmányunk egyéves évfordulójára a vállalt feladatokat és büszkén.-jelentse Rákosi elvtársnak, hogy elsőnek teljesítette Csongrád megye dolgozó parasztsága a nép államával szembeni kötelezettségét. indszent és Szegvár községek dolgozó parasztságának nagyjelentőségű kezdeményezését eleven erővé kell fejleszteni a makói és a szentesi, de még Makó járási pártbizottságnál és a hódmezővásárhelyi városi pártbizottságnál is és ezen keresztül ezekben a községekben és városokiban is. Amikor az egész ország dolgozó parasztsága felfigyelt a két község dolgozó parasztságának kezdeményezésére, egymásután csatlakoznak az ország községei a két felhíváshoz. Ebből az következik, hogy elsősorban a csongrádmegyei dolgozó parasztjainknak kell teljesíteniök és elfogadniok ezt a felhívást és legjobban teljesíteni Alkotmányunk ünnepségére a vállalt kötelezettséget, a cséplés és begyűjtés sikeres végrehajtását. Krenács Márton mb. pol„ munkatárs A koreai szabadságharc megindulása óta minden nap újabb és újabb győzelmekről számolnak be a jelentések. A koreai néphadsereg óriási lendülettel verte ki az imperialista támadókat ÉszakKoreából és győzelmesen nyomul előre Dél-Korea felszabadításáért. Dél-Korea hazaáruló kormányának miniszterelnöke: Li-Szin-Man, bandájával együtt rövidesen elmenekült Szöulból, Dél-Korea fővárosából, Taezsonba. A győzelmesen előretörő néuhadsereg azonban innen is továbbűzte őket és sorra szabadultak fel a városok és faivak az ameriki imperialisták és délkoreai csatlósaik igája alól. Taezsonból július 20-án űzte ki a koreai néphadsereg az amerikai csaptokat és azóta már több mint 200 kilométert nyomult előre délnyugat irányába. Az amerikaiak helyzete naprólnapra romlik Koreában és ezt kénytelenek maguk az amerikai és angol hírügynökségek is beismerni. Jellemző a helyzetre a Times haditudósítójának egyik jelentése, amely szerint a front olyan folyékony, hogy ha egy amerikai ezred új hadállásokat készít, még be sem fejezte az építést, máris az előző vonalban küzdő amerikai alakulatok áramlanak át az új hadállásban visszafelé. Az amerikaiak a rájuk mért soroztos vereségeket terrorbombázásokkal igyekeznek ellensúlyozni és az amerikai légi banditák egyáltalán nem válogatósak az eszközökben. Általános jejenség. hogy géppuskájukat a mezőn dolgozó parasztokra,t ökrös szekerekre, sőt a falusi utakon haladó gyalogosokra irányítják. Az mérikaiak bombázása és géppuskázása sem félemlíti meg azonban a koreai népet, sőt megszilárdítja az ellenállást. A koreai nép tudja, hogy miért harcol: hazájáért, szabadságáért és ezzel magyarázható, hogy állandóan növekszik a néphadseregbe önként bevonulók száma. Ugyanakkor a koreai partizánosztagok is hősies harcokat folytatnak és sikeresen támasztják a]á a néphadsereg küzdelmét. A partizánok erős küzdelmei különösen megzavarják az imperialistákat. Az amerikaiak teljsen elvesztik fejüket — amint az Unitod Press tudósítója beismeri — a velük szemben egységesen ellenséges lakosság között- Aí amerikai katonaság, hogy felvehesse a küzdelmet a partizánokkal, hat órát ad a parasztoknak lakóhelyük elhagyására. Hat óra eltelte után már nem is tesznek fel kérdéseket azoknak a parasztoknak, akiket észrevesznek, hanem egyszerűen lőnek rájuk. A néphadsereg jelenlegi előnyomulása délnyugat felé tart és az arcvonal valamenynyi pontján támadásban állnak. Az északkoreaiak Jondonp körzetében megindult tömegtámadása, amellyel áttörtké az amerikai vonalakat, a középső arcvonal döntő csatájának kezdetét jelenti, olyan területen, amely kapuja a Teguhoz vezető útnak és súlypontja az egész amerikai védelemnek. Az amerikai betolakodók végső veresége tehát rohamosan közeledik és igen helyesen látta meg a helyzetet Dewey Sbort, az amerikai képviselőház katonai bizottságának köztársasági párti tagja, aki vezető katonai személyiségekkel folytatott beszélgetése után azt a kijelentést tette: „Számolni kell azzal, hogy Koreában a menekülő amerikai csapatokat a néphadsereg rövidesen a tengerbe kergeti." Érthető ilyen körülmények között, hogy maguknak az amerikai katonáknak, az amerikai dolgozóknak sincs kedvük harcolni. A háborús gyújtogatok hiába mesterkednek, hogy megtévesszék saját népüket, az amerikaiak kevés kedvet mutatnak a bevonulásra és hivatalos számadatok szerint a newyorki hadkötelezetteknek csaknem 25 százazajéka nem felelt a behívóra. A helyzet tehát kétségtelenül válságos az imperialisták számára Koreában és ezt az imperia]i»ta körök is kénytelen beismerni, anná] is inkább, mert egyhónapi harc során a néphadsereg már Dél-Korea háromnegyedét elfoglalta s az amerikai ellentámadás még most sínes készen, sőt az amerikai katonák teljesen elvesztették fejüket a koreai nép egységes ellenállása láttán. Az amerikai imperialisták számítása tehát mindjobban kudarcba fullad Koreában és a következő napok előreláthatóan a néphadsereg és a koreai partizáncsapatok újabb nagy győzelmeiről számolnak majd be. , Július 6-án indult el szépen feldíszített kocsin. Ülja egyenesen a gabonaraktárhoz vezetett. A „Haladús" termelőcsoport küldte a városi lol. gozóknak. Jaksics János itlt a kocsin, a zsákok te. tején. Néha-néha megpat. tinto'.ta az ostort, de csak úgy, cr szokás kedvéért, mert mentek a lovak anélkül is, mintha büszkék feltek volna rá, hogy nekik jutott 02 a megtisztelő feladat, hogy az első "abonát ők hlli. zák be Szegedre, a szege, di dolgozóknak. Jaksics János belemarkol a gömbölyű búza. szemek kbzé. Szárogatja, nézegeti. Az első búza, amit közösen termeltünk — gondolja. — És mind a miénk, nemcsak minden 11. mázsa, mint amikor a kuláknak résziből arat. tam. Hej, de keserves ke. nyer volt az! Barna is, AZ UJ KENYÉR NYOMÁBAN meg kevés is. Meg sokszor keserű is. — Fogjad kislányom azt a zsákot — mondja JaksiCg János 13 éves kislányának —, kifogyott a kenyér a hajából, őröltetünk. — Egymásután sorakoznak a zsákok a kocsin, a jó acélos búzá. va\ megtöltve. A lovak kocognak egy kicsit, majd lelassítanak. Nem könnyű a teher. Nem is csoda, három család félévi kenyere lesz ebből, szép, fehérbélű. Olyan, amilyent érdemel aki termelte. Döcögve gurui végig a megrakó// szekér a város maci. kaköves utcáin. A járókelőknek már fel sem tűnik a n\cgrakolt kocsi. Százávag mennek Szeged utcáin most. Egyik a raktárba, másik a malom, ba viszi a gabonát, ami. bői pár nap múlva főszlósbélű kenyér. vagy kalács lesz. Jaksics János is Alsó. város felé veszi az útját. Már ott is áll megrakott szekerével a hosszú kocsisorban a Faludi-féla majom előtt. Munkában megkérgesedett tenyerére veszi a gyönyörű lisztet. Borostás arcán kisimul, nak a ráncok. Lám, itt van a tenyerén az új kenyérnek való. Fehér, tnint a hó. És van belőle elég. Nem kell dekázni, jegyre venni. Imei itt van a szorgalmas békés munka eredménye. Gondblata visszaszáll a háború alatti évekre. Hej, de sokat gondolta az asz. szonnyal, hogy még egyszer ilyen fehér lisztből ehetnének kenyeret, kalá. csot! És most ehetnek. Nem egyszer, hanem ahányszor akarnak. Van bőven. Friss kenyér illatát hozza a szél. Akinek az órát megcsapja az illata, bizony, megjön az étvá. gya. Ünnep van Jaksicséknál. Az új kenyér ünnepe. A saját földjükön, a csoport földjén termett. Megdolgoztak érte keményen. De az övékéből van, nem ré. szelte meg senki. A friss, ropogós kenyér ott van az asztalon. A család körülállja. Meghatottan néz. nek az új, gőzölgő, fehér kenyérre. Jaksics János szinte sajnálja megszegni az új gabonából sült ke. nyeret. De amikor a kés felmetszi és kivillan hófehér béle a kenyérnek, mindenki hálásan gondol a Szovjetunióra, a Pártra. — Nekik köszönhetjük, h°Éy a barna, ragacsosbélű kenyér helyett fosz. lósbélü új, fehér kényeret ehetünk— szakad fel a szó Jaksics János mel. léből. Molnár István. A Villanytelep hálózati dolgozói sem akarják megenni jövőjüket A Villanytelep hálózat! dolgozói, kisgyűlés keretében tárgyalták meg a minisztertanács határozatát. A gyűlés résztvevői valamennyien lelkesedéssel fogadták a normáié rendezését és az alapbérek felemelését. A minisztertanács határozatának fel. olvasása után egymásután kértek szót a dolgozók. Hozzászólásaikban rámutattak arra, hogy sajá-1 munkaterületükön hol és milyen formában tapasztalták a laza normákat. Rámutattak arra, hogy a normákat számtalan újítással, új munkamód, szerrel már túlszárnyalták. Pusztai János elvtárs, az üzem tekercselője is hozászólásában rámutatott arra, hogy a transzformátor szétszedésé, vei még nem is olyan régen 1—2 na. pot töltöttek el, ma újítások és a szovjet dolgozóktól átvett gazdag tapasztalatcserék folytán fél nap alatt elvégzik, Hasonló példákat hoztak fel az üzem többi dolgozói is. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy normáink elavultak, hogy már fejlődésünk akadályozójává váltak s sürgősen rendezni kell őket, mert különben, Rákosi elvtárs szavai sze. rint; megesszük a jövőnket. , Bálint István üzemi tudósító. Felmentette a bíróság a Renault gyár-CGT szervezetének titkárát a hadianyag megrongálásának vádja alól Mult pénteken tárgyalta a versaillesi bíróság Rouger Linetnek, a Ko.nmunír Párt Központi Bizottsága tagjának, a CGT Renault-gyárj szervezete titkárának perét, akit c hatóságok hadianyag megrongálása ürügvével helyeztek vád alá, mert a Renault-gyár dolgozói a sevresi pályaudvaron két láda hadianyagot háborúellenes tüntetésképpen a sínekre szórtak. Linót a tárgyaláson hangoztatta, hogy ő ugyan nem vett részt az akcióban, de teljes mértékben helyesli azt Az ügyész vádbeszédében kénytelen volt elismerni, hogy a Renault-gyár munkáéinak hatalmas többsége Linet oldalán áll. A bíróság pénteken este mondott ítéletet s Linet-t felmentette a vád alól, viszont hatezer frank pénzbírságra ítélte, a vasúti szabályzat megszegése miatt