Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-27 / 172. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. JULIUS 27/ 5 JflepuáltazM az élei a cséplőgépeknél is A harmincötös Hofherr-traktor' ellenállhatatlan erővel hajtja a hatalmas 47 collos cséplőt. Csak úgy nyeli a hosszúszalmájú rozsot. Az etető szakszerű mozdulattal eresztgeti bele a kévéket és gyorsan tűnik el a kis asztag minden kévéje a cséplőgép feneketlen gyomrában. A zsákokban gyorsan szaporodik a szem. a dolgozók kenyere. Azt gondolhatnánk, hogy évek óta mindig igy van ez. és semmi változás nincs, a dorozsmai szérűskertben. És valóban az asztagokat most is olvan sorokba rakták, mint régen, a szalmát polyvát is úgy rakják össze kicséplés után. mint a felszabadulás előtt, a dolgozók is olyan porosak, mint máskor. Mi hát a változás? Ezt maguk a dolgozók mondják meg. A gép zúgása elhalkul, lerántják a nagy szíjat, újra állítanak. Az etető, Zádori Dávid megtörli izzadt, poros homlokát és lejön a létrán. Mozdulatán látszik, már nem először teszi meg ezt az utat a cséplő tetejétől a földig. Nyolc éve etető cséplőgépnél. Sok gabonát beleeresztett már nyolc év alatt a gépbe, de ilyen tolkiismeretesen még soha nem dolgozott, mint az utolsó években. Tisztájban van azzal, az etető lelkiismeretes munkájától nagyban függ, hogv sok-e a szemveszteség, vagy sem. A felszabadulás előtt nem volt értelme a lelkiismeretes munkának, csak azon voltunk, hogy minél többet keressünk — mondja. — Nem néztünk a minőségre, mert olyan keveset kaptunk, hogy még megfeszített munkánk után is alig érte el heti keresetünk az egy mázsát. Sokszor hét-nyolc héten keresztül is csépelt a gép, de amikor a génrészért a dolgozók a géptulajdonosnál a zsákot tartották, csak nagyon vékonyan csorgott bele a kenyérnekvaló. Alig tudtak hat-hét mázsát keresni pedig igen sokat dolgoztak még éjjel is. Abb,T a pár mázsa gabonából vékony szelet kenyeret lehetett vágni a Zádori Dávid öttagú családjának is. A géptulajdonos Ma a dolgozók nem három, hanem hat, az etetők pedig mint szakmunkások külön tíz százalékot kapnak. Hogyan használta ki a kulák a szakmunkást a felszabadulás előtt? Ennek igen sok módja volt. Zádori Dávid még élénken visszaemlékezik azokra az időkre amikor csak azért, hogy a cséplőgéphez elmehessen etetőnek, egv hetet ingjren kellett javítania a kulák gépjén és mégis csak 3—3 és fél százalékot kapott. Lapozzuk fel a mázsakönyvet. Ez a gép még aránylag igen keveset csépelt el. mégis 1800 mázsa körül jár három heti teljesítménye. A dolgozóknak három hét alatt is — pedig nem egyszer meg kellett állni az időjárás miatt — közel van a keresetük az öt mázsához. Régen, ha megszakadtak, sem tudtak többet keresni egy mázsánál hetenként, most oedig majdnem minden héten eléri, va"v megközelíti keresetük a két mázsát. Rövidebb idő alatt is jóval több kenyérnek való jut a dolgozók éléskamrájába — mert kevesebb jut a cséplőgéptulajdonosoknak. Nem hízhatnak már a dolgozók zsírján, mint régen. A dolgozók pedig nyugodtan nézhetnek t\ tél elé, mert aki négy-'' hetet eltölt nyáron a cséplőgépnél, annak nem kell aíon törnie a fejét: vájjon lesz-e a családnak télen kenyere? Ez a magyarázata annak, hogy miért dolgoznak olyan lelkesen, szorgalmasan a cséplőgépek dolgozói Dorozsmán, de mindenütt másutt is az o:szágban. Tudománnyal a béke megvédéséért A néphez hű értelmiségi dolgozók Szegeden is minden erejükkel segi'ceni igyekeznek a koreai nép szabadságharcát anyagi felajánlásokkal, de ezzel együtt minél jobb munkateljesítményekkel is. Tudják, hogy a dolgozók államának erősítésével az egész héketábort erősitik, békénk megvédését segítik elő. Ennek a gondola'tnak alapján született meg az a nagyjelentőségű tudományos munkafclajánlás is, amely a Szegedi Tudományegyetem békevédelmi bizottsági gyűlésén hangzott el. Itt dr. Bácskay Gyula tanársegéd a korrozió kutató laboratórium nevében mondott felszólalásában bejelentette, hogy a fasiszták esztelen pusztítása következtében tönkrement és az ötéves 'terv keretében megépítésre kerülő budapesti Boráros-téri híd rozsdaelleni védelmét jövőév februárja helyett már idén decemberre kidolgozzák'j hogy az fgy megnyert idő't további nemzetgazdaságilag is fontos kér* dések megoldására fordítsák és ez* zel a béke, az emberiség boldog** lásának ügyét szolgálhassák. — Világosan áll előttünk, —i hogy mi történik Koreában. Látjuk, hogy mi az imperialisták célja: a háború. Mi a béke hívei vagyunk 8 a laboratóriumokban a Párt vezeté. sével békés építő munkát akarunk végezni. Látjuk, Hogy a koreai kérdés mindannyiunk ügye. Az flzemt dolgozók munkafelajánlásokkal és anyagiakkal sietnek kifejezésre jut, tatni együttérzésüket. Mi az ipari dolgozók példája nyomán a tudomány eszközeivel sietünk a békés, épitő munka segítségére. A szakszervezeii bizottság munkájának bolsevik módszére A Párt aktívái segítségével úgy irányítja a szakszervezeti munkát, hogy abban érvényesüljenek a bolsevik munkamódszerek. Az üzemek szakszervezeti bizottságai a Párt vezetése mellett kiváló munkát végeznek. A szakszervezeti taggyűléseken a szakszervezeti bizottságok beszámolnak munkájukról, a tagság pedig önkritikával és éles elvi kritikával támogatja a vezetőség munkáját. > A rosztovi területen lévő dohánygyár szakszervezeti bizottsága eredményes munkát végez. A dohánygyári munkások szocialista versenyt indítottak a nyersanyaggal való takarékoskodásért. Az üzemi bizottság ezt az alulról jövő kezdeményezési, felkarolta, de nem szorítkozott a munkaveresny formális jóváhagyására. Termelési értekezletek szervezésével és az üzemi Uj terrorhullámmal „ünnepelte" a Tito-banda az 1941-es felkelés évfordulóját bem törődött azzal, hogy a dolgozó mit ad a gyermekeinek enni. Éhes? — Dolgozzon többet — gondolta. Mintha nem dolgozott volna kora hajnaltól késő éitszakáig a gépmunkás, ö bizony nem adott többet 3—3 és fél százaléknál. A nagyobb részt — c. hat-hét százalékot pedig — a géptulajdonos raktárába szállították. Azért jutott a dolgozóknak kevés kenyér, mert a kuláknak sok volt. Ha baleset érte a dolgozót a gépnél, az az ő baja volt. Ki törődött vele? Senki. Most másképp van. A dolgozók állama gondoskodik a dolgozókról: minden gépmunkás OTItag. Pusztamérgesen ma befejezik a cséplést Még zúgnak a gépek, csendes duruztolással zizeg a kalász, amint a sinek elkapják és belegyűrik a cséplő belsejébe. Dolgozó parasztságunk igyekezett a gabona aratásával, behordásával, a cséplőgépek dolgozói pedig sietnek elcsépelni, hogy a magyar dolgozó nép kenyere minél előbb a raktárakba kerüljön. A felszabadulás előtt sokszor ilyenkor indultak meg a cséplőgépek az Alföldön- Most azonban a tervszerű gazdálkodás eredményeképpen már vannak községek, amelyek befejezték a cséplést, vagy a cséplés befejezése előtt állanak. Pusztamérgesen ma száz. százalékosan befejezik a cséplést. Üllés község, Bordány 29-re, Domaszék péntekre. Mórahalom, Dorozsma, Sándorfalva ugyancsak ezen a héten akarják befejezni a cséplést. Szegeden előreláthatólag 31-én fejeződtek be a cséplési munkálatok. „Az elmúlt hetekben ünnepelték Jugoszlávia különböző részein az 1941. évi felkelések évfordulóját. Az ilyen napok előtt, amelyek emléke még jobban felébreszti a jugoszláv népben a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti cdaadó szeretetet, — Titőékat a hideg rázza féllelmükben — írja r levélíró. — Ezért fokozták a terrort és a letartóztatásokat. Igy akarják elfojtani az esetleges lázadásokat. Június második felében Boszanszka Kraiina volt Titóék számára a „veszélyes" terület, ahol felkeléstől kellett tartaniok. Ezért a banja lukai. mrkonyicsgrádi és jacei járásba élküldték a hirhedt „KNOJ", vagyis a jugoszláv íiépvédelmi hadtest különleges „repülő osztagait". Az osztag csoportokra oszlott és elhelyezkedett az egyes járásokban. mégpedig olyan parasztoknál rekvirált szállást magának. akikről tudta, hogy nem hívei a Tito-rendszernek. A felkelés évfordulója előtt néhány nappal megkezdődtek Boszanszka Kra.jina különböző járásaiban a nagv letartóztatások. A „gyanús" személyeket ott tartóztatták le, ahol éppen megtalálták őket, az utcán, a mezőkön vagy a munkahelyeken. Letartóztatták többek között az ,.Elektra-Boszna" üzem igazgatóját. Rajacsics mérnököt, a „Granap" igazgatóját, Raza elvtársnőt, az ifjúsági vezetőt. Csedot, a Jajce járási közvádlót. Spadijer tanítót és másokat. A iajcei üzemekben és intézményekben 33 munkást tartóztattak le. A letartóztatottak valamenynyien párttagok és résztvettek a népi felszabadító harcokban. A letartóztatottakat a ban ja-lukai hirliedt börtönbe, a ..Fekete házba" vitték. ahonnan előzőleg szabadonbocsátották az usztasákat és a csetnikeket. A letartóztatásokat követő „párbértekezleten", melyen jelen volt Peko Daposevics tábrnok, Tito egyik leghűségesebb lakája is, néhány titóistán kívül senki sem szólalt fel és nem volt hajlandó elítélni a letartóztatott elvtársaikat. Dapcsevics kénytelen volt megállapítani hogy „az értekezlet békülékeny magatartást tanúsított a Tájékoztató Iroda határozatóval szemben". A felkelés évfordulójának napján, amikor a Lakva-hegyen ünnepséget rendeztek, egy boszniai miniszter mondott beszédet. Rágalmazta a Szovjetuniót és Sztálin elvtársat. A nép azonban már beszéde kezdetén tüntetőleg hátat fordított neki, maid mintegy ezren hazafias dalokba kezdtek, éltették a Szovjetuniót és Sztálin elvtársat és félbeszakították a szónokot. „Alulírott Darida Mária. kérem az Orvoskari Tanulmányi Osztályt, hogy egyetemi hallgatónak felvegyenek. Szüleim dolgozó kisparasztok, kilenc kat. hold földön gazdálkodnak, amely ingatlanból szüleimen kívül nagvszüleim is élnek. Szerelnék tanulni, hogv tudásommal hozzájáruljak a szocializmus építéséhez. ezért kérem a tanulmányi osztályt, legyenek segítségemre. — Darida Mária, Békésesaba." Ez a felvételi kérvény érkezett a napokban a szegedi tudományegyetem orvoskari tanulmányi osztályára. Ebben még magában véve nincs is semmi érdekes, hiszen egyre több azoknak a munkásés dolgozó pnrasztfintaloknak a száma, akik lovább akarnak tanulni s egyetemre. főiskolára akarnak járni. Sokkal érdekesebbek azonban azok az előzmények, amelyek ennek a kéri vénynek Szegedre jutása előtt lezajlottak és amelyek egyben rávilágítanak a helyes felvilágositó munka fontosságára. Az történt ugyanis, hogy Laurlnyec Erzsébet ug.vanesak 9 holdas cso-vási dolgozó paraszt lánya nem jelent meg az egyetem felvételi vizsgáján. A bizottság lagiai nem Indták mire vélni távolmaradását, s mivel minden dolgozó fiatal Mindketten továbbtanulunk továbbtanulása fontos népi demokráeiánk szániára, Fekete Károly elvtárs orvostanhallgató —, aki maga is dolgozó kisparaszt gyermeke —•, elhatározta, hogy felkeresi a távolmaradót. Szívesen, örömmel fogadták Laurinyeeéknél Fekete elvtársat, de a beszélgetés során kiderült, hogy Lnurinvec Erzsébetnek más szándékai vannak, mint a továbbtanulás. „Férjhez szeretnék menni, s n vőlegényem nem akarju, bogy továbbtanuljak" — vallotta be végre. A vonal csak reggel indult tovább, igy Fekete elvtársnak bőven jutott ideje a beszélgetésre. Laurinyecék szívesen is beszélgettek vele életükről, a falu életéről, arról a hatalmas változásról, amely a felszabadulás után bekövetkezett, amely számukra is a boldogabb, jobb, szabad élelet hozta. A vacsora után megérkezett a vőlegény is, Beládi Kálmán tisztviselő, egy vasúti altiszt fia. Vele együtt jött át Darida Mária, aki jelenleg a DÉFOSz-nál dolgozik. Igy a beszélgetés ismét az egyetemre, a tanulásra, n fiatalok sorsára terelődött. Fekete elvtárs lelkesen, szinte nekitiizesedve beszélt arról az új diákéletről, azokról a széleskörű lehetőségekről, amelyeket Pártunk, népi demokráciánk biztosított az egyetemi, főiskolai fiatalok számára. Az érdeklődés egyre jobban nőtt beszéde során, s a búcsúzás meleg kézszorításéban már valami igéretféle Is benne volt. Korán reggel, még a vonatindulás elölt inog is jeleni újból Darida Mária, hogy átadja felvételi kérvényét. Fekete e'vtárs boldogan hozta a kérvényt Szegedre, de nemsokára rá itt újabb kellemes meglepetés érte. Szerdán délelőtt a felvételi vizsgára nemesak Darida Mária jött el, hanem vele jött Laurlnyec Erzsébet is, sőt még a vőlegényét Is magával bozla. — Nagyon megtetszett, amit az egyetemről, a továbbtanulásról hallottunk, — mondotta kissé szégyenlősen, de biztns elhatározással Laiirinvec Erzsébet. — Különösen a gyógyszerészi pálya iránt érzünk nagy kedvet, ezért határoztuk el, bogy mindketten továbbtanulunk. Darida Máriának inkább a biológia iránt nyílt meg jobban az érdeklődése a már itt hallottak alapján. Növénynemesítő intézetnél szeretne majd dolgozni s biztosan meg is lesz erre a lehetősége. A jó felvilúgositó munka és n népi demokráriánk, ötéves tervünk által nyújtott óriási lehetőségek megismerése így segített hozzá három dolgozó fiatalt a továbbtanuláshoz, s így biztosított új szakcmberjelöltekrt a szocializmus építéséhez. Nem marad el azért az esküvő sem. Nem kell várni vele, mint régen, a felszabadulás előtt, amlknr a továbbtanulás, lakás, ellátás ezer meg ezer gondot jelenteit s a mindennapi kenyérgnndek akadályozták a tanulást. Ősztől kezdve ugyanis új diákszállórendszer s különféle ösztöndíj biztosít nyugodt tanulást, nyugodt megélhetést az arra érdemes fiataloknak. Ebből kifizethetik a diákszálló díját, amely fűtést, világítást, ágyneműt, ruhamosást biztosít számukra, sőt kifizethetik a teljes ellátást biztosító menza díját is és még mindig közel 200 forint marad havonta kettőjük számára. Érdekes, de mégis jellemző ennek a három fiatalnak a példája. Uj diákéletet s a benne kialakuló újtipusií embert mutatja, de vele együtt azokat az óriási lehelőségeket is. amelyeket a Szovjet Hadsereg által hozott felszabadulás ntán Pártunk nyitott meg, a magyar fiatalság előtt újság segítségével széles körben ismertette a HtAIó munkások tapasztalatait A szakszervezeti bizottság jé munkájának köszönhető, h'Ty ma 30 olyan brigád dolgozik a gyárban, amely a megtakarított anyagból állít elő kiváló minőségű termékeket. A dohánygyár szakszervezeti bizottságának elnöke, Kondraso. var elvtársnő munkája példa ate ra, hogyan kell dolgoznia a szak. szervezeti funkcionáriusnak. Az ő kezdeményezésére építették új. já a hitleristák által elpusztított üzemi úttörőtábort. Kondra. sova nem riadt vissza a nehézségektől. A pártbizottság és a szakszervezeti bizottság segítségével a dolgozók tömegeire támaszkodva, jól megszervezte a munkát, előteremtette a szükséges anyagot és a munkaerőt. Az úttörőtáborban jelenleg már áno gyermek Cdlil. Kezdeményezőkészség és a Párt határozatainak következe, tes végrehajtása jellemzi a „Krasznij Akszaj"-gyár szakszervezeti bizottságának tevé. kenységét. Amikor az ország élüzemeilben kezdett elterjedni a gyorsvágás módszere, a szakszervezeti bizottság a munkásé k, technikusok és mérnökök bevonásával hozzálátott a evorsvágá. ?on alapuló technológia bevezető, séhez. ! A gyár kovácsműhelyében májusban emelkedett a selejt. A szakszervezeti hizottság tagjai vizsgálatot tartottak és ebbe bevonták a dolgozókat, valamint más műhelyek szakembereit. Kiderült, hogy a selejt növekedése a fer»?eflT8lem elhanyagolásának következménye. A tervfegyelem pedig azért lazult meg, mert a műhely vezetői nem ellenőrzik a munkafolyamatot. A szakszervezeti bizottság taggyűlésén élesen megbírálta Verholomov műhelyvezető tevékenységét. A hibák feltárása a fogyatékosságok kiküszöbölését eredményezte. A szakszervezeti bizottságok mindenütt igyekeznek jó munkát végezni. Az igyekezet azonban önmagáiban véve nem elegendő. A ió szándékot szervező münkával kell egyesíteni és a termeléssel kapcsolatos határozatok vég. rehaitását ellenőrizni kell. Döntő jelentőségű a feladatok kOfeifciwet víorebai'áR*. Belefogni valamilyen feladat megoldásába és aztán elhanyagolni a feladatot — ez nem bolsevik munkastílus. A szakszervezeti vezetők munkamódszer tekintetében is a Bolsevik Párt tapasztalataira kell, hogy támaszkodjanak. Ha a szakszervezeti bizottság jól dolgozik, ha a szakszervezeti munkában érvényesül a Párt vezetése. akkor szakadatlanul emel. kedik a munka termelékenysége is, lehetővé v"ik az elavu't nor. mák megdöntése és az új normák alaDián a dolgozók eredményesen építhetik a kommtmiz. must.