Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-26 / 171. szám

SZERDA, 1950. JULIUS 26. 3 PÁRTÉLET Uj normákkal, uj lendülettel a hosszúlejáratú versenyszerzödések teljesítéséért A munka nálunk is, éppúgy, mint Sztálin elvtárs 1930-ban az SzK(b)P XVI-ik kongresszusán mondotta: becsület, dicsőség, érdem és hősiesség dolga." Hogy ezt el tudtuk érni, azt a Szovjet Hadsereg felszabadításának, Pártunk helyes politikai irányításának és győzelmes harcainak köszönhetjük. Nekünk ma, amikor szabadon, saját hazánkban magunknak dolgozunk, az a feladatunk, hogy minden erőnkkel a termelékenységet emeljük. A termelékenység emelésének egyik eszköze a szocialista munkaverseny kiszélesítése. Pártunk felhívására üzemünk dolgozói is megértették a munkavcrseny fontosságát és ma már produktív gépmunkát végző dolgozóinknak 93.7 százaléka munka^ersenyben van. Természetesen ez nem ment máról-holnapra, a munkaversenyt nem lehet „íróasztal" mellől szervezni. Ehhez szükséges volt a jó, alapos felvilágosító munka, hogy minden egyes dolgozóval meg tudjuk értetni a munkaverseny fontosságát. Amint javult a népnevelő, felvilágosító munka, egyre többen és többen kötöttek egyéni versenyszerződést. Amig üzemi pártbizottságunk, atepszervezeteink reszortmunkának fogták fel a nevelés, a felvilágosítás kérdését — ez megmutatkozott a versenyszerződésekben is. De amikor hetenként rendszeresítettük a népnevelő értekezleteket, kikonkrétizáltuk az országos problémákat, helyileg meghatároztuk a feladatokat és üzemünk dolgozói látták, hogy pártszervezeteink törődnek a dolgozók problémáival, mindezek hi.asa a versenyszerződések megkötésénél is megmutatkozott. Ezt mondja el például Kardos József kézigerebenező is. akit Makra Gyula népnevelő világo. sito't fel az egyéni verseny fontosságáról. „Beláttam szavainak nagy jelentőségét és éreztem, hogy csakis a munkaversenybe bekapcsolódva vehetem ki részem méltóképpen a szocia. 1 izmus építésének munkájából" — mondotta. Természetesen munkaversenyünknek az eredmények mellett megvoltak a maga hibái is. A legfőbb hiba az volt, hogy a munkaverseny kampányszerűvé vált. Például a sztálini műszakban az üzem dolgozóinak körülbelül 65 százaléka volt versenyben és amikor olnnill a műszak ' elkövetkezendő hetekben nems a váltait feladatot 57 száza- hogy elérik, hanem túl is szár„Most ugy érzem, hogy ez az aláírás részesévé tett a szocializmus építésének, ötéves tervünk sikeres befejezésének." Ahol a szerződéskötés előtt nem volt megfelelő felvilágosító munka, ott a dolgozók bizonytalankodtak a vállalásokkal. Viszont ott, ahol jói összedolgozott az alapszervezeti háromszög, előre feltérképezték az elvégzendő feladatot s a felvilágosító munka mellett megvolt a szakmai alátámasztás is, ott szintén jól haladtak a szerződéskötések. Dolgozóink általában megértették a hosszúlejáratú szerződés fontosságát és anélkül, hogy a szerződéskötés kampányszerű lett volna, a Szeged városi Pártértekezletre befejeződött a szerződéskötés. A jó munka mellett is mutatkoztak hibák. Bár a Pártbizottság politikailag irányította a dolgozókat, a felvilágosító munkán keresztül iránytmutatásával segítette az alapszervezeteket, az ü. b. a versenyirodával naponta megbeszélte a feladatokat, de a munkába nem vonta be eléggé a műszaki dolgozókat. Ennek az lett a következménye, hogy bár nem nagy százalékban, de voltak dolgozók, akik csak látszatra kötöttek szer. ződést. Például kártoló osztályunk több dolgozója, akik május 25-én, a szerződés megkötésekor vállalták, hogy második negyedévi tervüket 12 nappal előbb fejezik be és ugyanakkor már augusztus 9-i tervüknél tartottak. — Azóta hozzáláttunk a hibák kijavításához és a szerződéskötések továbbfolytatásához, azoknál a dolgozóknál, akik még nem kötöttek szerződést, vagy mint uj munkavállalók nemrég kerültek az üzembe. A hosszúlejáratú versenyszerzödések túlteljesítéséhez ujabb lendületet ad a minisztertanács határozata a norma és alapbérek rendezéséről. A normarendezésso] megszűnnek majd a laza normák és az alapbéreknél lényegesen figyelembeveszik a jó szakmunkásokat és mindazokat, akik nemcsak mennyiségi, hanem minőségi munkát is végeznek. A minisztertanács határozata ujabb alkalmat ad az üzemek dolgozóinak, hogy bebizonyítsák a Párthoz, a munkához. a termeléshez való jó viszonyukat. S ha az új normákat nem is tudI ják elérni az első napokban. az százalékot tesz ki, hanem telje sen megszűnik, ha üzemünkben a munkafegyelem még jobban megszilárdul. ha a műszaki dolgozók az eddiginél még jobban segítik a fizikai dolgozókat, rávilágítanak szakmai hibáikra, kiküszö bölik a gkiállásokat, egyenletessé teszik a termelést, ha szaktanfolyamokat szerveznek, elin dítják a szakkönyvek és szak brosúrák olvasók táborát, felvilágosító munkában rámutatnak egy-egy szakmai hibára és ellene a népnevelőkön keresztül megindítják a harcot, akkor eredményeink nem maradnak el. És mi azon leszünk, hegy eredményeink ne maradjanak el. Pártunk útmutatásait, amelyek megvalósításával a Szovjefunió-vezette béketábort erősítjük — maradékta lanul győzelemre visszük. Klein Sándor, a Szegedi Kender T>árfbittott,sáfának titkára Szegedi fiatalok harca az uj kenyérért Amióta új kenyerünk betakarítása megkezdődött, minden vasárnap üzemi és tanulófiatalok gyülekeznek vidám énekszóval a városi DISz székház előtt. Reggel 6 órakor, amikor az utcán még alig járnak, vidám énekszó veri fel az utca csendjét. Ezek a fiatalok indulnak útnak a megye termelőcsoportjaiba, hogy ezévi gabonatermésünk betakarítását idő előtt befejezhessük. Ugyanilyen örömmel és vidámsággal indult útnak vasárnap kora reggel 250 üzemi és tanulófiatal a DISz székház elől. A szegedi ipari tanulófiatalok megmutatták, hogy nemcsak a gép mellett és az építkezésnél állják meg helyüket, hanem kiveszik részüket a kenyércsatából is. Az Építőipari tanulóotthon és a Petőfi tanulóotthon ifjúmunkásai vasárnap reggel elindultak a Dózsa György termelőcsoportba, hogy segítsenek és kivegyék részüket a termelőesoport munkájából. Lelkes fiatalok érkeztek a földekre s nótaszóval markolták meg a kapanyelet, azzal a tudattal, hogv minden kapavágás, minden kalapácsütés a gyárban egy újabb segítség a hősiesen harcoló koreai népnek s ugyanakkor egy újabb csapás az imperialistáknak. Résztvettek ebben a munkában a „Szabad Ifjúság" énekkar tagjai is, akik nemcsak az üzemekben és az énekkarban veszik ki részük/t a munkából, hanem bebizonyitották a sándorfalvi „Rózsa Ferenc*' termelőcsoportban, hogy a szőlőkapálásban is megállják a helyüket. De ugyanígy meg kell említeni a Gyufagyár ifjúmunkásait, a Szegedi Kender fiataljait és a diákfiatalokat is. Büszkén számolhatunk be a Pártnak arról, hogy a mezőgazdasági munkákból a szegcdi fiatalok is kiveszik részüket és örömmel fogják meg a kapa nyelét, mert tudják, hogy a sajátjukat kapálják s nekik terem a föld. Az Állami Védőnőképző 40 növendéke is útnak indult vasárnap az újszegedi termelőcsoportba. Ez a szervezet nem egy alkalommal vette már ki részét a különböző mezőgazdasági munkákból. A Ládagyár ifjúmunkásai is önként jelenti keznek hétköznapokon is gyomirtásra, vagy más hasonló munkára az „Alkotmány" termelőcsoportban. Ifjúmunkás és tanulófiataljaink továbbra is lelkesedéssel várják a vasárnapot, hogy felbúgjon a gépkocsi és elindulhassanak a közeli termelőcsoportokba, a kukorica, répaföldekre, ahol bebizonyftják, hogy munkájukkal győzelemre segftik a dolgozó nép kenyérért vívott hari cát. Reszta Miklós DISz szegcdi titkára. NEM LESZ GOND A TÉLEN a mácaUalmi teitnct'ác8>6paUfran A KÉT TERMELÖCSOPORT EGYESÜLÉSÉVEL EGYRE NÖVEKSZIK AZ ÉRDEKLŐDÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁS IRÁNT lékka] túlteljesítettük, mint aki jó] végette dolgát, versenymozgalmunk is elaludt. Ujabb erőfeszítések árán tudtak csak életrekeltem, az április negyediki munkafelajánlások során. Ugyanígy jártunk a május elsejei felajánlásokkal is. Természetesen a munkaverseny hullámzása kihatással volt termelékeny, ségünkre is. Nem kis mértékben a kampányszerűség veszélyeztette tervfegyelmüiiket is. Fariunk bölcs útmutatása nyomán a hosszúlejáratú versenyszerzödések uj fejezetet nyitottak a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésében. A mi üzemünkben is a pártbizottságunk irányításával, népnevelőink, pártcsoportvezetőink felvilágosító munkája segítségével az üzemi bizottság, majd a szakszervezeti bizalmi testület hozzálátott a hosszúlejáratú szerződések megkötéséhez. Ahol a felvilágositó munka jó volt, „nem futárszerüleg" ismertették a szerződés fontosságát, ott jól men a szerződéskötés. Unnepszámba ment egy-egy szerződés aláírása. Például kézi gerebenező osztályunkon. am'kor Makra Gyula aláirta szerződését, kijelentette: nyalják azokat. Igy vélekedik Koszorús István is, aki az elmúlt hetekben átlag 176 százalékot teljesített. „Bebizonyítom, hogy a normarendezés után is tartani fogom eddigi eredményemet'' — mondotta. Ugyanígy nyilatkozott Csende Piroska 200-as brigádvezető is, vagy Lacsán István szortírozó. A normarendezés után ők is azon lesznek, hogy elérjék, sőt túlszárnyalják eddigi termelési százalékukat. A normarendezéssel kapcsolatban minden támogatást megadunk dolgozóinknak, hogy újabb, hatalmas lendülettel lássanak hozzá az új normák teljesítéséhez. Mint mindemben, úgy most is üzemünk kommunistáinak kell élenjárniok, s bebizonyítani, hogy ; egértik: a normarendezés, a régi elavult normák túlszárnyalása elengedhetetlen feltétele a szocializmus építésének. Természetesen a példamutatás mellett szükséges a jó felvilágosító munka is. Ha ez megvan s üzemünkben havonta átlagosan nem* 11 újítást adnak be, hanem legalább négy-ötször ennyit, ha nem 48 lesz a munkamódszerátadók száma, hanem többszázra is felemelkedik, ha r. későnjövők száma havonta a dolgozók létszámához viszonyítva nem 1.84 — Ma újra háromezer forintot tettem a bankba — ezekkel a szavakkal érkezett baza Szegedről Zina Miklós elvtárs, a mórahalmi Vörös Béke termelőcsoport elnöke. A termelőcsoport tagjai örömmel vet ték- körül és nagy megelégedéssel hallották szavait. Szőlőből, dinnyéből árulták ezt az összeget. Megelégedettek valamennyien. — Szaporodik a télirevaló — mondogatták. — Nem kell már rettegnünk a téltől- mint régen. A fejadagunk már a raktárban van, elgépeltünk id jében és még 110 mázsát az államnak is beadtunk. Lesz ruhánk, lesz hízó is télire. Lesz, mert közösen dolgozuuk érte. Kijjebb kövéren kel a csoport kö'esvetése. Idejében vetették. aratás után mindjárt. Jó' jött rá az e»ő, szépen is kel. Mellette egy tábla gyapot. Haragoszölden válik el a barnás színű fö'-dtől. Zina elvtárs szeretettel simít végig a gyapottal telt gubókon. Ki gondolta volna valamikor, hogy itt. a mórahalmi homokon még gyapot is teremhet? A föld volt kulákgazdája biztosan nem. Két hold gyönyörű kender terül el közvetlenül a gyapolföld mellett. Valamikor valutát, vagy . értékes terményt ke'lett adnunk érte külföldnek. de ma már sikeresen termelik termelőcsoportjaink. Arrább cukorrépa föld húzódik. Egy kicsit megkapta a meleg, de azért így is alig látni kövér leveleitől a földet. Eb bői is szép termésre számit a csoport. Zina elvtárs dél felé mutat. — Az ott a Béke termeiécsoport. Határosak vagyunk. Ugy gondoltuk, miért forgácsolódjék szét a munkaerő, hát egyesültünk még július 12-én. Minden csoporttagot külön megkérdeztünk, mi a véleménye az egyesü'ésről és közösen határoztuk el a két csoport egyesítését. Az őszi munkákat már közösen végezzük. Megszaporodik a föld, megszaporodik a munkaerő106 tagja volt a két csoportnak az egyesüléskor, azóta csak kél hét telt el, de már ujabb kilenc jelentkező írta alá a belépési nyilatkozatot. A mórahalmi dolgozó parasztok figye'-emmel kísérik a csoport minden munkáját és a rövid idő alatt elért szép eredmények úgy vonzzák a társasgazdálkodás felé a dolgozó parasztokat, mint fény a lepkét. A vasút mellett nagymenynyiségű vályogot raktak öszsze. Még alig hogy megszáradt. Fiatal. 25 éves, izmos fiatalember lapátolja most is a székföldet. Perpaer Imre. — Vályog lesz ebből — mondja —, a vályogból pedig családi ház rövidesen. 11 családnak lesz szép, egészsége kis háza, még az ősz folyamán. Gyermekkorom óta más házában lakunk. Soha nem gondolhattam volna. hogy lesz még saját hajlékunkMost, hogy a csoportban vagyunk, ezt is megérhettük. Az állam faanyagot, téglát, cserepet ad 15 évi törlesztésre és nem kell tovább Meló Károly putrijában lakni. Zina elvtárs mindig boldogan mosolyog, ha a két csoport egyesülése kerül szóba. Érthető is, hiszen az idén 8 máz^a 70 kijó volt az átlagtermésük rozsból, pedig egy kicsit meg is szorult a szeme, meg a földjeik szanaszét, kis parcellákban voltak. — Őszre tagosítunk. jövőre legalább tízmázsás átlagtermést szeretnénk elérni rozsból. Ha erősebb lesz a csoport, jobban foglalkozhatunk sertés- és marhahízlal ássál isMár épül is 200 hízó befogadásához szükséges nagy hizlalda. A Béke csoport központjában pedig hatalmas istálló van, ame'yben 70 darab szarvasmarha is kényelmesen elfér. A két csoport egyesülése újabb lépés a mórahalmi dolgozó parasztság felemelkedése felé. Fgyre több dolgozó kisparaszt hagyja ott az egyéni gazdálkodás elavult útját, mert belátja, hogy a közös gazdálkodás, a szakszerű irányítás biztosabb és több jövedelmet, nyugodt életet jelent. Ezt igazán csak azok tudják, akik már belekóstoltak a csoportos nagyüzemi gazdálkodás előnyeibe. í Levél a tszcsből: Nem állunk meg félúton 1 A vásárhelyi Szántó Kovács János tszcs. kulturgárdája először számol be ezúttal mintegy félév alatt végzett munkájáról. Február végén szövetkezed tagságunk elhatározta, hogy nem kiméi fáradságot és áldozatot kulturcsoportja megalakításától. A legnagyobb akadályt, a kuliurterem hiányát is könnyedén győzte le az az akarat, hogy olyan darabokat vigyünk a munkások és dolgozó parasztok elé, amelyeknek népnevelő hatásuk van. Az első színdarab, amelyet be tanultunk „Nőnek a vetések' volt. Ezzel a színművel rámutattunk a szövetkezés előnyére az egyéni gazdálkodással szemben, de kellően rávilágítottunk az ellenség aknamunkájára is. A kenyereparti DÉFOSz befizető helyen estünk át a tűzkeresztségen. Hallgatóink megértették a darab mondanivalóját és szép erkölcsi sikert arattunk. Csakhamar megkezdődtek a tavaszi munkák. 'A'zok a szövetkezetiek, akik élenjártak a kulturmunkában, élenjártak a termelőmunkában is. Kovács Imre, Molnár Teréz, Ganovszki József, Lázár Sándor, 'A'mbruzs István, ifj. Czuczi István és felesége, Molnár Bálint, Ganovszki Ilona, Demeter Károlyné. Ganovszki János, ifj. Antal János, ifj. Kovács István, Molnár Sándor mellett meg kell emlékeznünk azokról is, akik apró segítségükkel járultak hozzá munkánk sikeréhez. A keoyercparti vendé.jjájék q'táa az MDP szervezeteit kerestük fel, hogy folytassuk népnevelő munkánkat. A VI. kerületben, majd Belsőkutason, végiit a III. kerületnél játszottunk, ahol a tagság lelkesedése minket is elragadott és el is határoztuk, hogy a munkás-paraszt szövetség elmélyítése érdekében az őszire tervezett kulturházavatásunk alkalmával viszonozzuk szives fogadtatásukat. Mi magunkévá tettük Rákosi elvtárs jelmondatát: „Nem állunk meg félúton!" A kultúrház munkái mellett elkészült sportpályánk is és szervezés alatt áll tervünk: kultúrverseny, sakk és labdarugó bajnokság megszervezése a tszcs, között. Célunk az, hogy dolgozó parasztságunk között lért hódítson a kultura, a tudás. Kiss Mihály. A Petőfitelepi DISz a tömegszervezetek bevonásával 30-án, vasárnap c wliipnepélyt rendez Ujpetőfi-telepen