Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-26 / 171. szám
168.441 forintot adtak tegnap estig Szeged dolgozói a koreai kórházfelszerelésre VII. ÉVF. 171. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1950. JULIUS 20. Győzelmi jelentések Alig egy hónapja, hogy a világ minden becsületes dolgozója megdöbbenéssel értesült az imperialista háborús uszítók durva támadásáról a koreai nép ellen. Ez az egy hónap azonban fényesen bebizonyitotta. hogy a szabadság ereje hatalmasabb az imperialisták minden háborús dühénél. A szabadságszerető hős koreai nép az egész világ közvéleményének figyelme közepette vivja megbonthatatlan egységben felszabadító harcát a halálgyárosok, az imperialista rablók csapataival szemben és ennek a hősi küzdelemnek eredményeként szabadult fel Dél-Koreának már kétharmad része. Napról-napra újabb és újabb győzelmi jelentések érkeznek Koreából és ezek a győzelmi jelentések egyben a világ minden dolgozójának, a Szovjetunió által vezetett hatalmas béketábornak győzelmi jelentései. A világ minden dolgozója mély együttérzéssel gondol Koreára és örömmel figyeli a néphadsereg győzelmes előrenyomulását. A koreai győzelem újabb láncszeme annak a vereségsorozatnak, amelyet az imperialisták szenvednek Ázsiában, Kína szabadságharcosai országuk szárazföldi területéről már kiverték az amerikai imperialistákkal szövetkezett és a támogatásukat élvező Kuomintang-bandát. Vietnám szabadságszerető népe is országa nagy részét felszabadította a francia imperialisták igája alól. De egész Ázsiában mind szélesebb méreteket ölt a szabadságküzdelem s újabb és újabb győzelmi jelentések hirdetik Indiából, Indonéziából, a Fülöpszigetekről is, hogy az elnyomottak tépik már magukról a rabláncot és sorra verik ki földjükről elnyomóikat A győzelmi jelentések sorozatának forrása mindenütt egyet len nagy erő: a Szovjetunió ereje, A világ minden népének Sztálin elvtárs mutat utat, hogy sikerre vihesse a dolgozó nép szabad, boldog államának meg teremtését. Minden elnyomott nép a Szovjetunió felé tekint, amely irányítja és vezeti harcunkat a béke megvédéséért, az emberi jogokért, a szabadságért. Korea népe is onnan nyeri erejét, hogy 1945-ben a Szovjetunió felszabadította az országot a japán fasiszták járma alól. Az ország dél: felét később újból megszállták az amerikai csapatok, s feloszlatták a népi bizottságokat, demokratikus szervezeteket, hogy saját önző céljaik érdekében gyarmattá süllyesszék DélKoreát. Északon virágzott az élet és a Szovjetunió segítségével békés, demokratikus ország épült. Ez fájt az imperialistáknak. ezt akarták megsemmisíteni, ezt a virágzó életet akarták elhervasztani. Az igazságtalanul elindított háború tüze azonban az ő kezüket égette meg és a puska visszafelé sült el. A koreai dolgozó nép belekóstolt a szabadságba, a független életbe, felismerte, hogv boldog jövőjét a kizsákmányolók nélkül, sőt azok ellen harcolva kell megalkotni. Ez adott erőt számukra a harchoz és ezért futnak, vonulnak vissza olyan eszeveszetten a betolakodott imperialista banditák. Kétségtelenül a vesztüket érzik az imperializmus háborús gyujogatói, ezért törnek békés országokra, ezért nem riadnak vissza fegyveres provokációtól sem. A legnagyobb veszedelmei jelentené azonban, ha ez elbiza kodottságot váltana ki. Az impe rialisták és ügynökeik vesztükei érzik, éppen ezért támadnak min den vonalon, támadnak itt ná lünk Magyarországon is. Nem szabad lebecsülnünk erejüket hanem még fokozottabb éberség gel, még keményebb elszántsággal kell küzdenünk ellenük. A koreai nép harcos kiállásával ve ri vissza a támadókat, nekünk pedig itthon kell leküzdenünl belső támadóinkat. A normalazí tók, a bércsalók, szabotálók, ku lákok és n klerikális reakció ügynökei ellen folytatott harc annak az egységes, nagy harcnak ré sze, amelyet a koreai szabadság harcosok is vívnak az emberi nemzeti szabadságért, független ségért, a békés életért. Csongrád megye dolgozóinak a koreai magyar tábori kórházra adott forintjai már eddig is arról az elszakíthatatlan együtt érzésről beszélnek, amelyet né pünk érez a szabadságharcosok iránt. Ezt azonban szervesen ki kell egésdtenie a fegyelmezett munkának, népi demokráciánk erősítésének, amellyel az egész békefront erősítéséhez járulunk hozzá. Az új normák a szocializ mus gyorsabb építését, hazánk erősítését, életszínvonalunk további fejlődését segítik elő. De ugyanezt szolgálja dolgozó pa rasztságunk is a cséplés, ter ménybegyüjtés, minél előbbi, mi nél alaposabb teljesítésével, azzal, ha minden felesleg gabonája* a cséplőgéptől egyenesen a föld művesszövetkezet raktárába viszi be. Minden emelkedő száza 'ék, minden szem gabona dolgo zó népünk államának erejét nő veli, és ezzel növeli a Szovjet unió által vezetett béketábor ere jét is. A koreai nép iránt megnyilvá nuló szeretetünk és együttóízé sünk mellett tehát ezekben a na pókban fokozott kötelessége min den hazáját, családját szeret'" magyar dolgozónak, hogy Pár Lünk iránymutatásának követésé vei még lelkiismeretesebben még odaadóbban végezze mun káját, s ha még nem tette vol na, forintjaival is járuljon hozzá a koreai szabadságharcosok megsegítéséhez. mindezek mellett pe dig egy pillanatra se feledkezzék meg ellenségeink, az imperialis ták befurakodott ügynökei ellen; harcról. Nem kis dologról van szó. Bé Lénk, szabadságunk, eddigi ered ményeink forognak kockán. Dolgozó népünk, Rákosi Mátyás elvtárssal az élen, óriási eredménye ket ért már el azóta, hogy s felszabadító Szovjet Hadsereg megteremtette hazánkban a sza bad fejlődés lehetőségét. Var már mit védenünk, van miért síkraszállnunk. Az üzemekből, r falvakból és tanyákból érkeze győzelmi jelentések, a munke harcának, a termelésnek, győzel mi jelentései, legyenek kiegészí tői a Koreából érkező evőzelm' jelentéseknek, s ezzel váljék egy sépessé az az óriási erőküzdelem amely ma munkával és harcca1 folyik az imperialista háborúr uszítók és a béke hívei, a reak ció és a haladás erői között. Neír kétséges, hogv a nemzetközi szo. Jidaritás jegyében kemény mun kával, fokozott éberséggel evő? az a mérhetetlen erejű tábor smelyet a marxizmus-leninizmus szellemében a világ egyetlen szocialista nagyhatalma, a dia da'.mas Szovjetunió vezet. Auguszius 15-én alakulnak meg a járási és városi tanácsok A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendeletét közli a Magyar Közlöny keddi száma a budapesti városi kerületi, a járási és a városi tanácsok "elállításáról és működésének megkezdéséről. A rendelet meg"illapitja: városokban a városi tanács, járásokban a járási tanács az államhatalom hely! szerveként 1950 augusztus 15-én kezdi meg működését. A járási tanácsok működési körébe tarto:lk a járás területen lévő valamennyi város és valamennyi köz. -ég, kivéve a megyei székhelyeket, továbbá Szeged, Baja, Nagykanizsa és Sopron városát, vatamint átmenetileg Karcag és Kisújszállás városokat, amelyek közvetlenül a megyei tanácshoz art óznak. A tanács működésének megliez. lése napjától kezdődően az alábbi szervek tennivalóit a tanács 's a Végrehajtó Bizottság látja el: aj Járásokban a járási főegyző, adófelügyelőség, mező. tazdasági osztály, népművelési gazgatás járási szervei, szociális titkár, tiszti orvos, járási egészégőr, munkaerőtartalékok hivatalának kirendeltsége, terv. és tatksztikai csoport. b) Városokban a polgármester 's a városi önkormányzat összes szervei, adófelügyelőség (adóhi-1 vatal), városi számvevőség, vá- • rosi mezőgazdasági osztály, köz. ellátási nyilvántartó, állami állatorvos, népművelési igazgatás városi szervei, tiszti orvos, városi orvos, városi szociális titkár. A rendelet 2. paragrafusa meg. állapítja, hogy a tanácsok tagjait és póttagjait az illető terület választópolgárai választják és hivják vissza. A választások megtartásáig a tanács tagjait és póttagjait a Magyar Független, ségi Népfront illetékes szervei küldik be és hívják vissza. A tanácsok első ülésüket augusztus 15-én tartják. A tanács az első ülésén megválasztja tagjai sorából a Végrehajtó Bízottságot. A végrehajtó bizottsági tagok számát a járásokban és városi tanácsokban a megyei tanács határozza meg. A Végrehajtó Bizottság a tanács ülésének napján megalakul: tagjai sorából megválasztja elnö. két. elnökhelyettesét, valamint titkárát. A Végrehajtó Bizottság elnöke vezeti a Végrehaitó Bizottság munkáját, irányítja és ellenőrzi a Végrehajtó Bizottság hivatali szervezetét, felügyeletet gyakorol az alárendelt tanácsok és Végrehajtó Bizottságok munkája felett. Az elnököt, az elnökhelyettest és a titkárt a Végrehajtó Bizottság visszahívhatja. A rendelet a továbbiakban megállapítja, hogv a Végrehajtó Bizottság álta] az államigazgatás helyi feladatainak intézése során hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye a tanácshoz vagv a közvetlen felettes Végrehajtó Bizottsághoz. A tanács működési területére kitér, jedő hatállyal olyan állandóbb jellegű szabályozást igénylő, jelentős kérdésben, amely feladatkörét nem haladja meg szabályrendelet elnevezéssel helyi rendeletet hozhat. A tanács szabályrendeleteibe foglal „ rendelkezések megtartását 200 forintig terjedhető bírság megállarűtásával biztosíthatia és a rendelkezések megszegését vacv ki játszását kihágásnak minősítheti. A szabályrendeletben a kihágás büntetése legfeljebb 15 napig terjedhető elzárásban vagy 1000 forintig terjedhető pénzbüntetésben határozható me<". A Magyar Közlöny keddi száma közli még a pénzügyminiszter két rendeletét a budapesti városi és megvei tanácsbk Végrehaitó Bizottsága pénzügyi osz. tályának hatásköréről, illetve a járási és közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városi tanácsok Végrehajtó Bizottsága pénzügyi osztályának hatásköréről. „Békében élni és uj életet épiteni — ez a német nép egyetlen célja" — állapítja meg a NSzEP III. kongresszusának kiáltványa A NSzEP IH. kongresszusának zárógyülésén a küldöttek egyhangúlag elfogadták a német íéphez intézett kiáltványt, ame. yet az elnökség javaslatára dolgoztak ki A kiáltvány a többi özött ezeket mondja: — Amit az amerikai rablók •na a koreai nép ellen elkövetlek, azt holnap Németországban ikarják megismételni. Lázas itemben arra törekednek, hogy nyugatnémet gyarmatukat felvo. nulási területté építsék ki euróoai hódító hadjáratuk céljaira. — Egy ujabb imperialista há•oru Németországnak csak ha_ ált és megsemmisülést hozhat, lékében élni és uj életet épiteni — ez a német nép egyetlen célja. De a béke nem jön magától. A békét ki kell harcolni és meg kell védeni. Ezért fokozott erővel kell folytatnunk a békéért vivott küzdelmet — A szovjet nép a hatalmas béketábor élén áll. Vessük be mi is minden erőnket, harcoL junk a békéért! Ha igy cselekszünk, lerójjuk történelmi bűnünket és biztosítjuk a békét Európában. Ez a nagy békefel. adat kell, hogy eltöltse az egész német népet. — De harcolni kell Németország egységéért is. Amig Németország szétdaraboltsága fennáll, amig a német nép egyik részét az imperializmus gyarmati hadseregeként képezik ki, tűzfészek lesz Európában. Éppen ezért egységes, demokratikus és békeszerető Németország felállítása fontos feladat az európai béke biztosítása céljából. Ezért az egységért harcol a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja — A Német Demokratikus Köztársaság létrehozásával lefektették egy ilyen Németország alapkövét. — A NSzEP, amelynek vezető szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság politikájában, arra törekszik, hogy egész Németországban békés fejlődés jöjjön létre. — Álljatok be a harcolók soraiba, hogy népünk sorsa és saját sorsotok felett dönthessetek! — fejeződik be a kiáltvány. A NSzEP llí. kongresszusa Wilhelm Pieck és Ottó Grotewohl elvtársakat újra a Párt eluökeivé választotta A NSzEP Hl. kongresszusa megválasztotta a Központi Bizottság 51 tagját és a Köz. oonti Bizottság 30 póttagját. A Párt elnökévé újra Wilhelm Pieeket és Ottó Grotewohlt vátasztották. A Német Szocialista ígysógpárt Központi Bizottságának megválasztása után Wil'ielm Pieck elvtárs tartott záróbeszédet. — Harmadik kongresszusunk — mondotta — fontos alapkő "tartunk történelmében. A küllöttségek élén a nagv Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin pártjának vüldöttsége áll, amelyben nagy tóidaképünket látjuk. Nem véletén, hogy 25 ország legjobb bé'ceharcoral, köztük a nagv kinai lép legjobb harcosai, a népi demokratikus országok, a bátor 'rancia és olasz munkásosztály ''.arcosai résztvettek nártkon. 'resszusunkon. Ebben elismerését látjuk harcunk ás Pártunk politikája helyességének. — Azzal a szilárd elszántsággal távozunk erről a pártkongresszusról, hos^v a lehető legmagasabbra fokozzuk a békéért vívott harcunkat. — Rendkívüli jelentősége van — folytatta — a pártkongresszuson elhatározott új pártszervezeti szabályzatnak. Minden párttagnak pontosan ismernie kell jogait és kötelességeit a Pártban. — Erről a pártkongresszusról azzal a tudattal térünk vissza munkahelyünkre — mondotta befejezésül —, hogy nare feladatok megoldása áll előttünk. A nagy feladatok végrehajtása és teljesítése. az egész Párt helyes vezetése, bátran és elszántan vezetni a német munkásosztály harcát a békéért, a nemzeti egvségért és a remokratikus Németország gazdasági újjáépítéséért: ez a nagy és felelősségteljes munka Pártunk új Központi Bizottságára hárul. Nem férhet hozzá kétség, hogy ez a Köziponti Bizottság, amely az Önök biza1mából alakult meg, eredményesen teljesíti nagy feladatait. Hollandia és Perzsia sem küld csapatokat Koreába Hollandia ENSz-kü]döttje levélben közölte Trygve IAo főtitkárral, Hollandia nincs abban a helyzetben hogcsapatokat küldjön Koreába. Hasonló üzenetet kü'-dött a perzsa kormány is.