Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-25 / 170. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS 30. 25 A Gyufagyárban is gátolja a fejlődést A LAZA NORMA Szerte az országban az üzemekben lelkesedéssel fogadták a dolgozók a minisztertanácsnak a normarendezéssel és alapbéremeléssel kapcsolatos határozatát. Röpgyvléseken tárgyalták meg a dolgozók a határozatot s rámutattak « saját munkájuk vonalán, saját életükből merített példák alapján annak helyességére. Megmagyarázzák a népnevelők sorra minden munkásnak, miről van itt szó. Arról, hoöy elhárítsuk fejlődésünk elől a laza normák jelentette akadályt, arról, hogy a határozat helyes és gyors végrehajtásával ismét csapást mérjünk az ellenségre, a jobboldali szociáldemokratákra, az imperialistákra. Arról van szó, hogy meggyorsítsuk hazánkban a szocializmus építését, biztosítsuk az ötéves terv sikerét, egyszóval erősítsük a béke táborát, támogassuk a hős koreai nép szabadságharcát. Helyes... iánk nem vonatkozik Munkásosztályunk legjobbjai indították el a harcot a laza normák ellen, követelve, hogy vizsgálják felül a normákat és fejlődésünknek megfelelően rendezzék ezt a kérdést. Itt nincs középút, a minisztertanács határozata nemcsak egyes üzemekre vonatkozik, hanem általában mindenütt fellelhetők a laza normák- „Normáink — mondotta Gerő elvtárs — rendkívül lazák, elavult^ s a helyzet, ezen a téren az utóbbi hónapok folyamán tovább romlott." Gerő elvtársnak ez a megálllapftása nem séma, amelybe minden belefér, de kisebbnagyobb mértékben minderi üzemre vonatkozik. Még a Szegedi Gyufagyárra is. Azért hangsúlyozzuk ezt így ki. met-t Gerő elvtárs beszéde után, amikor legjobb; jaink sorra kezdték felvetni levelek formájában, gyűléseken a normakérdést, a Gyufa; gyárban kezdett lábrakapni egy olyan irányzat, hogy: helyes, rendben van a dolog, mi is aláírjuk, annál is inkább. mert ránk nem vonatkozik. Persze ezzel a véleménnyel nem értett egyyt mindenki a Gyufagyárban, de nem is harcoltak ellene úgy, ahogy szükséges lett volnamert nem volt ez ,-nyílt hitvallás". inkább olyan „hallgatólagos megállapítás". Csak ugy általánosságban Aztán telt, múlt az idő. A Szabad Nép hasábjain napról napra vetettek fed a dolgozók új szempontokat a normarendezés szükségességével kap csofatban s a Gyufagyárban is lehullott a hályog a legjobbak szeméről. Kezdtek szétnézni saját portájukon és felvették a harcot a „hallgatólagos megállapítás" ellen. Először a pártszervezet vetette fel a kérdést, „csak úgy általánosságban", Szekeres IIelvtárs válladatvzető is „megpendítette" pár hete egy értekezleten. szintén csak úgy általánosságban. Az érintettek mindkét esetben úgy viselkedtek, mint akik nem érzik magukat találva. A minisztertanács határozata aztán te'.ibetalált. Helytelen volna, ha mi is követnénk a gyufagyári elvÁtszervezték a Szegedi Erdőgazdasági NV~t Nagy .lehetőségek nyíltak a továbbfejlődésre Hatalmas feladatok várnak a ma. gyar erdőgazdaságra. A szocializmus építésének perspektívái megkövetelik, hogy több iparilag felhasználható fa. és fűtőanyag álljon a népgazdaságunk rendelkezésére, de nagy jelentősége van az erdőgazdaságnak a mezőgazdaság •szempontiából is. Az erdőségek jelentős mérték, ben befolyásolják az éghajlati vi. szonyokat, nagy hatással vannak a csapadékmennyiségre. A múltnak súlyos mulasztásai vannak az erdőgazdálkodás területén is, az Alföld nagy területei sivárak, fátlanok s ez azt is eredményezi, hogy kevesebb eső van, a szélviharok is minden különösebb akadály nélkül tudnak károkat okozni mezőgazdaságunknak. Erdőgazdaságunk szervei nem vol. tak képesek az előttük álló felada. tok végrehajtására, nem tudták betölteni hivatásukat. De Kt is, mint minden téren, segítségünkre jött a Szovjetunió példája, útmutatása s áz előttünk álló szovjet tapasztalatok felhasználásával nálunk is megindult az átszervezés, erdögazdasá. gunk új, korszerűbb alapokra való helyezése. A szovjet erdőgazdaság példája azt mutatja, hogy azok a dolgozók, akik a természetátalakító 15 éves erdősítési terv végrehajtásával foglalkoznak, vagy magukban az erdőségeken, vagy a beerdősttendő területen, vagy pedig ahhoz közel dolgoznak. Nálunk egész napjainkig az irányító szervek, amelyekre a vezetés és ellenőrzés feladata hárul, a gyakorlati munka helyétől nagy távolságra voltak, nem egyszer többszáz kilométerre, A szegedi Erdőgazdasági NV esetében is ez állott fenn, hozzá tartoztak egész messzire eső területek, mint a gyulai, kiskőrösi, kiskunhalasi vagy a keceli erdőgondnokság. Mindez a sok egyéb káros hatása mellett azt is eredményez e, hogy indokolatlanul nagy anyagi kiadások terheíték meg a vállalatot. Az irányítás is sok esetben íróasztal tal'Iöl. ..folyt, burjánzott a bürokrácia. Volt olyan eset például. hogy a tompa-kelbiai erdőgondnokság egy nap 78 darab ügyiratot kapott, közte 9 határidőset, amelynek a határideje már az ügyirat megérkezése előtti napon lejárt! Hyen és ehhez hasonló hibák gátolták a fejlődést, a jogosan elvárt eredmények és sikerek elérését. Most, hogy a szegedi Erdőgazdasági NV-nél is megtörtént az átszervezés, jelentős lépést tettünk munkánk megjavítása felé. Az átszervezéssel a szegedi Erdőgazdasági NV-ből hat állami erdőgazdaság alakult, amelyek üzemegységekre oszla. nak. Csongrád megyében két Állami Erdőgazdaság lett, a szegedi és a tiszamenti. Igy lehetővé válik az irányítás és ellenőrzés alaposabb végrehajtása, a nagy mértékben elburjánzott bürokrácia felszámolása. Mint minden területen, igy nálunk is az ellenség gátolni igyekezett és igyekszik a fejlődést, jelen esetben erdőgazdaságunk átszervezését. Megnyilvánul ez abban is, hogy igyekezett pánikot kelteni a dolgozók körében, hogy az átszervezéssel elveszítik állásukat, holott ebből egy szó sem igaz. Ezzel azt akarják elérni,- hogy a munkakedvet csökkentsék, a munkafegyelmet lazitsák. A feladatunk tehát az, hogy megragadjuk a munkánk megjavításához megteremtett lehetőségeket, felhasználjuk az átszervezés-nyujtotta előnyöket. De ezzel párhuzamosan harcolnunk kefl az ellenséggel szemben, akár rémhírterjesztők, akár szabotálok képében jelenik meg és fejlődésünk, eredményeink ellen tör. Igy Pártunk irányításával és támogatásával mi is jelentős mértékben hozzá tudunk járulni a szocializmus mielőbbi felépítéséhez, népgazdaságunk megerősítéséhez. Straek Sándor iársak pé'dáját és tovább kerülgetnénk a kérdést, m'nt macska a forró kását. Egy brigádról van szó, melynek tagjai Orosz Teréz, Babinszki Lász'óné és Dancsó Jánosnó elvtársnők, ők végzik az igen szellemes gép segítségével a gyufa csomagolását. A sztálini műszak után Orosz Teréz elvtársnő észszerűsítette a munkát egy asztal és egy adogatószerkezet megfordításával és ezáltal lehetővé vált, hogy minden különösebb megerőltetés nélkül két gépet is kiszolgáljon egy csomagoló munkásnő. Egycsapásra feleme'kedett a százalék s művészet ke'lene, hogy valaki azon a helyen ne érje el a 200 százalékot. Az észszerűsítés után a norma természetesen a régi maradt, a brigádnak azonban Gerő elvtárs beszéde, a többszörös „célozgatások" után sem jutott eszébe, hogy valamit tenni kellene. A minisztertanács határozata után felkeresték ugyan Szekeres elvtár sat, a pártszervezet titkárát s e'-mondották. hogy éppen leve'et akartak írni normájuk lazaságáról, de ,.hát most már felesleges kérni a norma felülvizsgálását, hiszen a minisztertanács úgyis elrendelte". Amiről Orosz elvtársnő nem beszél Közismert, szellemes gyermekmese beszél a rókáról, mely igen szép érett szőlőt látott egy magas sövény tetején* Ugrált érte, de hiába. Erre otthagyta, mondván: nem érdemes, hiszen úgyis savanyú! Körülbelül ehhez a meséhez hasonlóan viszonyultak Orosz elvtársnőék a normarendezéshez. Hajlandók lettek volna egy tál lencséért: a heti pár forint többkeresetért feláldozni a jövőjüket. Orosz elvtársnő még most sem hajlandó következtesen túllátni a saját gépén. Ezt bizonyítja az alábbi beszé'getés: — Mit szól Orosz elvtársnő a minisztertanács határozatához! — Helyeslem, mert a szocializmus építése szempontjából szükséges, hogy felszámoljuk fejlődésünk gátját, a laza normákat! — Itt a maguk munkaterületén is így áll! A válasz sokatmondó, illetve nagyon is kevesetmondó vállrándítás, majd egyetlen szó: — Hát?! Rettentő kínos beszélgetés következik ezután, melyből kiérzik, hogy Orosz elvtársnő mindenről szívesebben beszélne, csak éppen az észszerűsítésről nem, arról, hogy milyen hatással volt ez a norma meglazulására. Arról beszél inkább, hogy a brigád másik két posztján igen keménv munkával lehet elérni 115—120 százalékot. Azelőtt 190 ezer doboz — ma 380 ezer Babinszkiné és Dancsóné elvtársnő már nem kerülgetik a dolgot. Babinszkiné nyíltan, nevető szemmel mondja: — ítélje meg az elvtárs, elavult-e a norma! Azelőtt 190.000 doboz gyufát csomagoltunk be naponta, most 380.000-et. Ha én azt mondom, hogy sokszor szinte belekényelmesedtünk, akkor nyilvánvalóan helyes a határozat .megállapítása, hogy a laza norma gátolja a fejlődésünket. Orosz elvtársnőék brigádjára büszkék a gyufagyári dolgozók, büszke rájuk Szeged valamennyi dolgozója és igen sajnálatos, hogy éppen az üzem egyik legjobb dolgozója került pillanatnyilag azok uszályába, akik úgy gondolkoztak, hogy a gyufagyár, ban nincs laza norma. Természettudományos előadásokkal a babonák, áltudományok ellen Ciocializmust építő demokráciánk nemcsak politikai és gazdasági tekintetben szabadította fel dolgozó népünket a kapitalista kizsákmányolás alól, hanem arra törekszik, hogy azoktól a szellemi békjóktól is minél előbb [elszabadítsa, amelyeket a letűnt világ urai raktak rá az évszázadok folyamán. Ennek a szellemi rabszolgaságnak nyomai még ma sem tűntek el. enrál kevébbé, mert a hatalmukat vesztett társadalmi osztályok és a velük szövetkezett klerikális reakció mindent elkővert, hogy lelki terrorral, suttogó propagandával dolgozó népünk tisztánlátását megzavarja és to vábbra is visszatartsa abban a szellemi sötétségben, amelybe az elnyo mó rendszer belekényszerítette. Jól ismerjük azt az „iskolapolitikát'*, amely a magasabb tudás megszerző sének lehetőségét csak a kiváltságos osztályok gyermekeinek adta meg 8 a munkásság és a dolgozó parasztság fiataljait megfosztotta a maga sabb műveltség megszerzésének lehe. tőségétől, mert tudta, hogy a tudás fegyver, amely ellen politikai és gazdasági elnyomással küzdeni már alig lehet. p^évai elvtárs az MDP Központi Vezetőségének legutóbbi ülésén felhívta a figyelmet a kleriká lis reakció elleni harc fokozására. Ennek a harcnak egyik leghathatósabb eszköze a haladó természettudományos ismeretek terjesztése. Dolgozó népünknek meg kell ismernie a világot, a természetet, az embert a maga valóságában, mert csak ennek alapján szabadilhatja fel magát azoknak az idealista, áltudományos tanításoknak hatása alól, melyekkel a múltban félrevezették azért, hogy annál könnyebben uralkodhassanak felette. Csak a természet reális igazságainak megismerése vezethet a dia. lektikus materializmus világszemléletéhez, csak ezzel felvértezve lehet népünk igazán cselekvő tényezője a szocialista építésnek. A természettudományos felvilágosító munka már jó ideje folyik szerte az országban, úgyhogy Révai elvtárs beszámolójában már rámutathatott arra is, hogy ezen a téren kétségtelen sikereink vannak. természettudományos tömeg, propagandának eszközei között nagy jelentőségűek azok az előadássorozatok, amelyek Budapesten és a nagyobb vidéki központokban már több, mint másfé] éve folynak. Ezeket a természettudomá. nyos előadásokat a Párt iránymula. tása mellett a SzOT és a Természettudományi Társulat szervezi. Az előadások Szegeden és a megyében a mult év februárjában kezdődtek s egyre fokozódó lendülettel folynak ma is, főleg ipari üzemekben és tömegszervezetekben. Az azóta eltelt idő alatf a szegedi körzetben is nagy. számú előadássorozat indult meg. Ezek során eddig 450 előadás hangzott el. amelyeken mintegy 25.000 dolgozó vett részt, akik 1850 hozzászólást, kérdést adtak fel az előadóknak. Az előadások fokról-fokra építik fel a hallgatóság előtt azt a természettudományos világképet, amely biztos alapot nyújt a materialista ideológia megértéséhez és elsajátítá. sához. A dolgozóknak alkalmuk va* megismerkedni az anyaggal, ag energiával, a világ és a Föld kiala* kulásával, az élet keletkezésével ég fejlődésével, az ember származáséi val, az ember természetalakító tevé, kenységével, a termelőeszközök feji lődésével és végül azzal a küzdelemi mel, amelyet a haladó tudomány folytatott és folytat a babonák, az előítéletek ellen, felhasználva mindi azt, amit különösen az élenjáró szovjet tudományi nyújt ezen a té. ren az emberiség számára. étségtelen, hogy a természettu. dományos előadások szerve* zése eleinte gyakran küzdött a kez, det nehézségeivel. Voltak üzemek, amelyek nem látták be elég koráq a természettudományos ismeretek propagálásának nagy jelentőségét a reakció elleni harcban. Nem láttak be, hogy itt nem egyszerűen isme« retterjesztésröl van szó, hanem soki kai többről, a dolgozók ideológiai neveléséről, a mult örökségének fel. számolásáról. A céltudatos munka eredményeként azonban ez a he!y« zet ma már örvendetesen megváltói zott. Egyre több üzem és tömegszer. vezet kéri és szervezi meg az elő« adássorozatokat. A dolgozók érdek, lődése is egyre fokozódik. Számos olyan üzemben tapasztalható mind a szervezés, mind az érdeklődés terén igen nagy haladás, ahol régebben mindez sok kívánnivalót hagyott hátra. Ugyanekkor meg kell emléi keznünk több üzemről és hivatalról, ahol már kezdetben is mintaszerű Szervezéssel, felvilágosító munkával biztosították az előadások sikerét, mini a Dohánygyár, a DÉMA cipő* gyár," a Szőrme, és Bőrruhakészitó NV az Ecsetgyár, a DÉFOSz szegei di szervezete, a KIOSz, a Paprika, beváltó, a Felsőbírósági Szakszerve, zet, a Tankerületi Főigazgatóság, a MÁV fűtőház, a Villamosvasút, a Háztartási Alkalmazottak Szakszer, vezete, az Alkotmány tszcs, a Szalámigyár, stb. ^ hozzászólások, kérdések egy részéből az volt megállapít, ható, hogy az áltudományos, idealista tanok és a klerikális reakció ködösítése mély gyökeret vert dol* gozóink tudatában s még jobban aláhúzzák a természettudományos felvilágosító munka fontosságát. Más hozzászólások csupán részletkérdés sekre vonatkoztak ugyan, ezek viszont azt mutatták, hogy dolgozóink mind többen olvassák a haladó szak. irodalom termékei'! és mind jobban szeretnének behatolni a természet törvényszerűségeinek ismeretébe. Azok a tapasztalatok, amelyek a természettudományos tömegpropa. ganda során eddig összegyűltek, biztatásul szolgálnak mindnyájunk számára, akik feladatuknak tekintjük anak az egyre ritkuló ködnek mielőbbi teljes eloszlatását, amellyel a reakció, bár egyre csökkenő esély, lyel, még ma is eltakarni igyekszik a haladó tudomány nagyszerű eredményeit s megakadályozni a polgárt ideológia maradványainak felszámo. lását és dolgozó népünk teljes szellemi felszabadítását. Biztosak lehetünk abban, hogy az élenjáró szovjet tudomány segítségével. Pártunk vezetésével ezt a feladatot is sikerfel fogjuk megoldani. H. B, A deszki cséplőmunkások munkaversennyel válaszolnak as amerikai imperialisták koreai támadására Válaszul az amerikai imperialisták aljas koreai támadására, mi, Deszk községben a Tandari-féle cséplőgépnél dolgozó cséplőmunkások minőségi, valamint mennyiségi versenyre hívjuk ki a Balogh-féle gépnél dolgozó munkásokat. Versenypontjaink a következők: 1. Minél szebb és jobb szalmaés polyvakazal rakás. 2. Cséplés után tiszta udvar és cséplési terület. 3. A zsákok helyes és tökéletes bekötése. 4. Minél nagyobb munkateljesítés és a szemveszteség cökkentése. Versenykihívásunkkal egyidőben 5—5 forint felajánlást tettünk a koreai harcosok megsegítésére induló kórház felszerelésére. Szabó István brigádveze.ő A Délmagyarország Nyomda NV és a Békéscsabai Nyomda NV dolgozói vasárnap egésznapos találkozót rendeztek Békéscsabán. A két nyomda dolgozói felhasználták az alkalmat arra, hogy ^ kicseréljék tapasztalataikat, átadják munkamódszereiket és megbeszéljék szakmájuk problémáit. A baráti találkozó a két 'nyomda dolgozói számára igei. értékes tapasztalatokat nyujto't. ... JL£