Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-02 / 151. szám

VASÁRNAP, 1960. JU1.TUS Í. 9 A buza aratását 90, a zab aratását 25 százalékban végezték el Csongrád megyében Még mindig a vásárhelyi és szentesi határrészek az utolsók rÁ megye községeiből és vá­rosaiból naponként beérkező jelentések azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk döntő többsége megértette a minisz­tertanácsnak az aratásra, csép­lésre és terménybegyüjtésre vonatkozó határozatát és nagy lendülette] végzi az aratási munkálatokat. A legutóbbi je lentés szerint megyénk dolgo­zó parasztsága 90 százalékban végezte el a búza aratását. Ez a teljesités arra enged követ­keztetni, hogy Csongrád me­gyében a határidő előtt fejező­dik be a búza aratása és Csongrád megye az élenjárók sorába kerül az országos ver­senyben. Eddigi eredményeink azon ban nem tölthetnek el bennün ket a megelégedettség har. gulatával. Ha közelebbről megnézzük a megye teljesíté sét, akkor láthatjuk, hogy a 90 százalék nem egyöntetű, ha nem egyes helyek kiugró ered ményeként jött létre. A csong­rádi, szegedi, valamint a ma­lói járások teljesítése a 95— 97 százalék körül van. Mellet tűk igen elmaradnak a vásár­helyi és szentesi járások, ahol a búzát eddig még csak átlag 75 százalékban aratták le. E két rosszul teljesítő járásban igen sok a behozni való. És ha e két járásban nem használ ják ki eléggé a hátralévő na­pokat, akkor hiába végzik a legodaadóbban a többi járások dolgozó parasztjai az aratás' munkálatokat, Csongrád me gye mégis lemarad a verseny­ben. Egyik járás dolgozó pa rasztsága sem dolgozhat a má­sik járás dolgozó parasztsága helyett. A verseny, amit minden dol­gozó kis- és középparaszt nagy lelkesedéssel támogat a megyé­ben, kötelezi a lemaradó járá­sok fokozottabb ütemü munkáját az aratási mnukálatokban. A buza több helyen már erősen a tulérés állapotában van. Egy­két nap milliós károkat okozhat az országnak. Ezért egv percig sem szabad vesztegelnünk. A helyi Népfront Bizottságok te­gyenek meg minden lehetőt. hogy a dolgozó parasztság len­dülete az aratás utolsó napjai­ban még inkább fokozódjék. A Pár- és a tömegszervezetek nép­nevelői központi feladatukul tűz­zék ki. hogv mindennapi felvi­lágosító. népnevelő munkájukon keresztül és kisgyülések tartá­sával hívják fel a dolgozó pa­rasztság figyelmét az aratás gyors befejezésére és a cséplé­sek megkezdésére. Azokban a községekben, ahol előrehaladtak a buza aratásával, megkezdték a zab aratását is A megyében eddig a zabterü'et 25 százalékát aratták le. A vá­sárhelyi és a szentesi járásban a zab aratással is lemarad;'ak — a zabaratással is lemaradtak — 10 százalékát aratták le. A legfontosabb feladat, hogy a dolgozó parasztság fokozot­tabb felvilágosításával az elma­radó járások küzdjenek a lema­radás behozásáért, hogv Csong­rád megye az idei aratási mun­kálatokban elfoglalhassa a meg­illető élenjárók helyét az orszá­gos versenyben. Tarlót.üz Szegeden A vasúti töltés melletti földeken ötméteres területen szántsuk fel a tarlót! Mi történik a cséplés közben megrongálódott gépekkel ? A MSZOSz-nak sürgősen intézkednie kell, hogy az esetleg előforduló géphibákat az eddiginél szervezettebben es gyorsabban javítsák meg | Kormányzatunk mindent meg'lett az aratás és cséplés zavartalanságé, nak biztosítása érdekében. Ezekben a napokban akár néhány órahosszás gépállás is súlyos károkat okozhat, éppen ezért mulhatartlanul szüksé­ges, hogy betartsuk a cséplési rend­szabályokat. A legfontosabb kérdés a gépek üzemanyaggal való rendszeres ellá­tása. A Mezőgazdasági Igazgatóság és a Mezőgazdasági Osztályok, a DÉFOSz-szal karöltve tájékoztatták az érdekeitekei! a tennivalókról. A MEZOSz felhívta a cséplőgéptulaj­donosok figyelmét, hogy üzemanyag­gal töltsenek meg minden rendelke­zésükre álló hordót, hogy ne kell­jen azután a legnagyobb dologidő­ben üzemanyag után szaladgálni. Az ÁFORT tökötelepeí a géptulajdono. sok rendelkezésére állnak s lehető­vé teszik, hogy az a géptulajdonos is megtölthesse tartályait, akinek nincs elegendő pénze az üzemanyag egy összegben való kifizetésére. A megtöltött hordókat az ÁFORT tá­rolja s azokért később is lehet je­lentkezni. Igen indokolt esetben a géptulajdonos üzemanyagvásárlás céljaira 1000 forintig terjedhető OSzH hitek is kaphat. Szegedi viszonylatban a MEZOSz igen jól megszervezte az üzemanyag, ellátást. Megfeledkezett azonban egy másik igen fontos kérdésről, ar. ról, hogy cséplés közben elromol­hatnak a hajtógépek és cséplők olyan mértékben, hogy azt a hely­színen nem lehet megjavítani. A haj. tógépekre vonatkozóan megszervez­Ma aratóünnepéty bzentmihály telken Az eredményes aratás után a szegedi földművesszövetkezet ren­dezésében aratóünnepség kezdődik ma, vasárnap délután 4 órakor Szenlmihályíelken. A szegedkörnyéki falvak eredmé nyesen dolgozó parasztsága és a gépállomások dolgozói feldíszített kocsikkal a Rákóczi-térről vonulnak fel. Vad János ejvtárs üdvözlő be­széde után nagyszabású kultúrmű­sort rendez a földművesszövetkezet. a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségének tánccsoportja és a szö­vetkezet kultúrgárdája közreműkö désével. A műsorban a Kendergyári zenekar is szórakoztatja a község dolgozóit. ték, hogy addig, amíg a kijavítás megtörténik, a gépállomások tarló­hántást végző traktorosai végezzék a munkát, azonban ez a helyettesítés nem mehet a végtelenségig, hiszen a tarlóhántás is igen fontos és sür­gős munka. Gondoskodni kellect volna arról, hogy a megsérült gépe­ket miné] előbb kijavítsák. Mi történt ezzel szemben? A ME­ZOSz maga sem tudja, melyek azok a szegedi üzemek, ahol a súlyosab­ban megrongálódott gépeket meg le­helt javítani. Honnan tudná akkor a magángéptulajdonos? Az nem lehet megoldás, hogy a gépeket bevontat­ják a legközelebbi javítóműhelybe s utána felveszik a kapcsolatot a ME_ ZOSz-szal, amely kötelezi az illető üzemet, hogy haladéktalanul lásson neki ennek a legfontosabb munká­nak. Pedig pillanatnyilag ez a gva­korlat. Ez ennek a munkának igen szervezetlen formája alkalmas arra, hogy az ellenség kihasználja ezt a rést s megbontsa, felborítsa a beta­karítás szervezettségét. A Mezőgazdasági Osztály illetéke, seinek haladéktalanul fel kell is­merni ezt a hibát s azonnal hozzá is kell látni a kiküszöböléséhez. Pontosan ki kell jelölni azokat a szegedi üzemeket, ahova bevontat­hatják a megsérült gépeket és gon­doskodni kell arról, hogy ezekben az üzemekben a bevontatás után azonnal hozzálássanak a javításhoz. Ezeknek az üzemeknek a jegyzékét el kell juttatni a cséplőgépekhez, hogy baj esetén tudják magukat mi. hez tartani. A MEZOSz sürgősen lásson hoz­zá a felvetett probléma megoldásá­hoz, nem kis mértékben biztosítva ezzel is a terménybegyüjtés sikerét. Szovjet mezőgazdasági kiállítás A Magyar-Szovjet Társaság 11 szegedkörnyéki faluban „A Szov­jetunió szocialista mezőgazdaságai" címmel kiállítást rendez. A kiállí­tást Szatymazon, Pusztamérgesen, Dorozsmán, F erőközponton, Kis­templomtanyán, Sándorfalván, Al­győn, Ujlésen, Ruzsajáráson, Dorna­széken, Balástyán és Őszezéken ma, vasárnap nyitják meg ünnepélyes keretek között. A bemutató világosan ábrázolja a cári Oroszország parasztjainak mérhetetlen kizsákmányolását és szenvedéseit. Bemutatásra kerül az is, hogyan változott meg a Szov­jetunió parasztjainak élete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, hogyan fértek ált a keserves egyéni gazdálkodásról a nagyipari mezőgazdaságra. A kolhozparasz­tok vidám, bo'dog életét mutatják az iskoják, szinházak, kultúrházak is, amelyek a kolhozokban állnak rendelkezésre. A kiálHtás közelebb hozza a ma­gyar dojgozó parasztágot a Szov­jetunió kolhozparasztságához és vi­lágosan megmutatja a szocialista mezőgazdaság hatfalmas fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. „Htmzeik&zi kérdés ek" előadássorozatában ma delelőt 10 órai kezdettel dr Antalffy György elvtárs ..Munkásosztály helyzete a kapi alista országok­ban" címmel tart előadást. A Nemzetközi kérdések elő­adássorozatban a dolgozók eddig közelebbről megismerkedhettek az imperialis'ák háborús uszító politikájával és a Szovjetunió vezette béketábor harcos kiállá­sával. Megismerhették a népi de­mokratikus országok életéi és harcait. A mai előadás a kapi­talista országokban nyomorgó és elnyomott munkásosztály hely. ze'éf tária fel. Szombaton a* szegedi vasúti töl­tésnek a Belvár osi-teir/ető környé­kén húzódó rész énéi jelentős föld­darabon tűz pusztított. A tüzet az arra haladó mozdonyból kipattant szikra okozta. 'A', szik rától kigyul­ladt a töltésoldaf egy része, majd a tűz átterjedt a töltés mellett el­terülő tarlóra. A ta/rlón szőnyeg­szerűen futott véglfe^ a tűz és mint­egy egy holdnyi tcS'íileten meggyul­ladtak a földön fekvő gabonake­resztek is. Rövid iiié" alatt összesen harminchat kereszt rigett le és a további tűzkárt csak a tűzoltóság és a környékbeli dol'gozók együttes segítsége tudta megakadályozni. Ez­zel a munkájukkal sikerült leg­alább 70—80 gabonaikeresztet meg­menteni a pusztulásból. Az ügyben nyomban megindulta nyomozás, hogy kit terhel, a fele­lősség. Maga ez az ejset isi azonban figyelmeztető minden dolgozó pa­raszt számára, A tűzkárnak ugyan' is kétségtelenül egyik döntő oka« hogy a tarlón nem végezték el a tarlóhántást. Az aratás után köz­vetlenül végzett tarlóbántással ugyanis elejét lehet venni minden tűzkárnak, mert így a gyúlékony gabonaszárak a földbe kerülnek. Kétszeresen érdeke tehát minden dolgozó parasztnak, hogy a tarló­hántást nyomban az aratás után végezze el. Ezenfelül most a város vezetősége nyomatékosan felhívja mindazoknak a figyelmét, akiknek földje a vasúti töltés mellett terül cl, hogy a töltéstől legalább öt mé­ter távolságra az aratás után azon­nal szántsák fel földjüket. Akik nem tesznek eleget a felhívásnak, azok nemcsak sajátmaguknak okoz­hatnak kárt, hanem veszélyeztetik a szomszédos földeket is és veszé­lyeztetik a betakarítás, begyűjtés sikerét, ötéves tervünk teljesítését. Rémhirter'.esztő kulákokat ítélt el a szegedi megyei bíróság Cervenkov Vaztil, Luczai Milu­tin és Luczai István magyarcsa­nádi kulákok sehogy sem akar­tak belenyugodni, hogy hazánk már a dolgozó népi országa. Ál. Iandóan nyugt alaníitották a köz­ség dolgozó parasztságát. Rém­híreket terjesztettek, izgattak és Lázítottak a demokratikus rend és a szövetkezeti mozgalom el­len. A dolgozók "végülis megun­ták izgatásaikat, leleplezték őket és most Ítélkezett felettük a sze­gedi megyei bíróság. Cervenkov Vazult kétévi és hathónapi, Luczai Müutint egy„ évi és hathónapi és Luczai Ist­vánt egyévi börtönre ítélték, ezenkívül hat hold kivételével összes földingatlanukat a gazda­sági berendezésekkel együtt el­kobozták. Eredményes munkát végzett a Szegedi Pedagógiai Főiskola Étmáró ünnepségen értékelték ki ax eddigi eredményeket Most végzett a szegedi Pe­dagógiai Főiskolán a hallga­tók első olyan évfolyama, amely már az újjászervezek főiskolán kezdte meg tanulmá­nyait. A tanévzárót ünnepé­lyes keretek között rendezték meg. A Köztársasági Induló elhangzása után a főiskolai kamarakórus szovjet dalokat énekelt. Rózsa László József Attila „A város peremén" című versét szavalta az ün­nepségen, Csók László pedig a DISz főiskolai szervezete nevében szólt az ifjúsághoz s elköszönt a végzett harmad­éves hallgatóktól. Ünnepi be­szédet dr Ágoston György elv társ, a főiskola igazgatója mondott. Beszédében kiemelte a főiskola eddigi fejlődését és eredményeit. — Ez az év nagy eredmé­nyeket hozott — mondotta —, mert főiskolánk önálló párt­szervezetet kapott és minden elért eredményünk pártszerve­zetünk irányításának, munka jának köszönhető. Az iskola új tanszékekkel és felszerelé­sekkel bővült. A tanszékek munkáját lényegesen elősegí­tették azok a különböző tudo mányos és művészeti szovjet folyóiratok, melyek több mint harminc példlányszámban ér­keznek a főiskolára. A tanszé­keket új tanárok töltötték be, akik marxista-leninista szel­lemben vitték előre a tanul­mányi eredmények színvona­lát. Lényeges lépés volt a fő iskola életében a tanulmányi osztály megalakulása, melyet A KÖNYVET, MINT A FEGYVERT Az Iskolánkról nem sokat írtam, azt hittem elég, ha tanulunk, azt hittem elég, ha nyíltan szólunk: munkások, parasztok vagyunk. Azt hittem, ezt így tudja más is, az alsó polctól a padlásig a sunyi püspök és a polgár is, ki néhány éve alig látszik. De ennek a csúf, fonnyadt mosolyú, sikos beszédű korcs népségnek még nem volt elég két háború; újat terveznek, mércsikélnek. Mert fájó seb ám a sokezer hold, mely megölte a parasztokat, de védelem, jog, becsület nem volt, de volt bot, ha kért morzsányikat. Mert sehol másutt nem tudnak döfni, hát kikezdték az Iskolát, mert nem akarnak beletörődni, hogy boldogul az ifjúság. S amíg a könyvet, mint a fegyvert, úgy fogtuk kézbe és boldogan, nem segítették a dolgos embert, hazánk ellen törtek morcosan. A vallás ügyén akad még cinkos, koncot-remélő, népáruló: de tudják meg, a ml tervünk nem titkos, ki ellenünk tör, vár rá, bitó! A könyv és toll még jobban kézbe nőtt, szomjas a város, tanya, vidék ... mi szívben, kézben visszük a jővőt, hogy egész népünk okosodjék. S kl e versben most poézist keres, hát meglelheti: a gyűlölet, a gyűlölet az, mely szuronyt hegyez az ellen, aki ránk emel kezet. LÖPI FERENC. Pártunk hívott életre. A ta­nulmányi osztály működésé­vel minden akadály elhárult a munkás és szegényparaszt hallgatók továbbtanulásának útjából. Lényegesen megja­vult az első évfolyamon a hallgatók szociális összetétele, mert ezév januárjában 16 szakérettségit tett hallgatóval bővült a főiskola létszámú. Rákosi elvtárs február 10-i beszéde után pártszervezetünk nagy gondot fordított az új káderek kinevelésére. Azokat a hallgatókat és tanárokat, akik eredményes munkájukkal bebizonyították a Szovjetunió iránt érzett szeretetüket és minden tettükben a szocializ­mus ügyét szolgálták, Pártunk: tagjai sorába emelte. Pártszer­vezetünk lendületes munkájá­val megjavult főiskolánkon a tömegszervezetek munkája is. Ezt bizonyítja a szakszervezet üzemi bizottságának megala­kulása. valamint a Magyar­Szovjet Társaság széleskörű munkaterületen végzett mun­kája. A tanulmányi színvonal emeléséhez hozzájárult a ME* FESz tevékenysége is, de a jövőben ezt a szerepet sokkal jobban kell betöltenie főisko­lánk DISz szervezetének. El­sősorban is a DISz lesz a fele­lős a jó munkáért, a DISz-nek kell elsősorban gondoskodnia az új káderek kinevéléséről. Az új, szocialista pedagógu­saink képzésében már megtör-1 tént a. döntő lépés és ezt külö­nösen bizonyítják a munkás* és paraszthallgatóink kiváló eredményei, melyek kemény csapást mérnek az ellenségre. Mison Ilona, Györffy István, Mosberger Kálmán, Németh István, Fóris Sándor, Padlás János, Bongó István, Parisek Erzsébet, Sótyi Judit, Halász Erzsébet és a többi kiváló tanulók is megmutatták, ho­gyan kell viszonyulni az új pedagógusoknak a munkához. De nemcsak ere.dmények, ha­nem hibák is mutatkoztak a főiskolán. Keményebben kell kivennünk a részünket a jövő­ben a klerikális reakció elleni harcból. A főiskola tanárainak még jobban fel kell vértezniök magukat marxista-leninista vi­lágnézettel, még biztosabb ne­velést kell adniok a hallgató­ságnak a jövőben ilyen téren, mint eddig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom