Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-23 / 169. szám

r~ VASÁRNAP, m«. JULIUS 53. 3 PÁRT ES PÁRTEP1TES * fl népnevelőknek élen kell járni a minisztertanács határozatának gyors és jó végrehajtásában Népgazdaságunk életében nagyjeJentőségű esemény a minisztertanács határozata az alapbérek emeléséről, az elavult normák rendezéséről. A határozat nyilvánosságra kerülése a mi üzemünkben ls igen nagy visszhangot váltott ki. A dolgozók nap, mint nap keresik fel a pártvezet őséig tagjait, elbeszélgetnek a normákról és a saját munkaterületükön konkrét példákkal támasztják alá a minisztertanács határozatának helyességéi. A határozat tudatosításában igen nagy szerepe van a mühelyértekezleteknek. Nagyhatású volt a többi dolgozóra az, hogy a mühelyértekezleten a minisztertanács határozatának ismertetéséhez az elsők között szólt hozzá Varga Lajos sztahánovistánk, aki kihangsúlyozta; „A régi norma annyi, mintha megkötöznénk magunkat és egy tapodtat sem haladnánk tovább." Kihangsúlyozta, hogy újításaival, észszerüsitésetvel már régen könnyen ér el 150—160 százalékot és a jövőben is be akarja bizonyítani, hogy rászolgál a sztahánovista címre. Azzal akarja alátámasztani a határozatot, ezt a szocializmus építésében igen nagyjelentőségű eseményt, hogy fokozott mnnkalendülcttel dolgozik és példamutatásával arra törekszik, hogy soha nem - látott mértékben fellendüljön az üzemben fejlődésünk motorja, a szocialista munkaverseny. Ugyanígy szólalt fel Farkas László szerelő is, akinek szintén sok újítása és észszerűsíiése van, főleg a vonalmunkáknál. Újításai jelentős mértékben meggyorsították a munkamenetet, elősegítették a fejlődést. ő kihangsúlyozta felszólalásában, hogy ezzel a régi normával egyre szűkült a látóköre és a normarendezés új lendületet fog adni munkájának. Az álenfárók * után egymásután szólaltak fel azok a munkások, akik annakidején, a normamegállapítás után nem tudtak mindjárt magas százalékot elérni, de segítette őket munkájukban az élenjárók tapasztalata és a népnevelök felvilágosító munkája. Igy például Lengyel József, aki 148 százalékot, Hoszta Sándor, aki 133 6zázaléko>t, Gyetvai József, aki 161 százalékot ért el az utóbbi hónapok, ban azáltal, hogy átvette az élenjárók munkamódszereit, fejlesztette magát mind szakmai, mind politikai vonalon, ők is alátámasztották a saját munkájuk vonalún, hogy a normák elavultak, gátjává váltak a további fejlődésnek. 'A' felszólalások azonban rámutattak a hibákra is, melyek egyes dolgozóknál mutalkoztak. Rámutattak az egyes dolgozók lemaradásának okaira is. Egyáltalán nem arról van szó, mintha az ő munkaterületükön nem avult volna el a norma, hanem arról van szó, hogy egyesek nem vették ki részüket kellő mértékben a munkaversenyből, elengedték fülük mellett a népnevelők felvilágosító munkáját, Pártunk iránymutatásait, s egyáltalán nem úgy viszonyultak a szocializmus építéséhez, mint ahogy öntudatos munkásnak kell. Egymásután sorolták fel ezeknek a dolgozóknak neveit, akik magkévá tették az épftö kriti, kát és felszólalásaikban arról tettek tanúbizonyságot, hogy a jövőbeni munkájukkal előre akarják segíteni a többtermelést és a minisztertanács határozatára azzal válaszolnak, hogy bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe, fokozott muiikalendülettel dolgoznak az üléves terv sikere érdekében. Kihangsúlyozták, hogy az üzemen belül van példa előttük elegendő, nemcsak az élenjárók, hanem azok is, akik példamutató szorgalommal és igyekezettel dolgozlak azon, hogv felzárkózzanak az élenjárókhoz. Igy például Rácz Zoltán, Szomodi János, Szente János segédmunkások, akik többéves tapasztalattal rendelkező szerelőket hagytak maguk mögc'St, vagy például Kataró Péter, aki, mint népnevelő, nemcsak a felvilágosító munkában, hanem a termelés vonalán is példát mutatott. Ott van előttük a példa Puszta János DISz vezetőségi tag személyében, aki hatalmas tapasztalatokat hozott magával a Szovjeunlóból és munkatársait állandóan neveli, hogy úgy dolgozzanak a szocializmus épitése sikeréért, mint a szovjet munkások a kommunizmusért. Üzemünk igen jó példája annak, hogy a termelés állandóan fejlődik s bizonyos időközökben a normák elavulnak, újabbal kell őket felcserélni. Harmincnégy újítást nyújtottak be dolgozóink az utóbbi időben. Ezek az újítások mind a munka meggyorsítását, megkönnyítését eredményezték. Ha ezekután a norma a régi maradna, nem egy lépést lépnénk előre, hanem kettőt hátra. Munkásosztályunk legjobbjai kellő időben mutattak rá, hogy elavultak normáink, fékezik fejlődésünket és egész jövőnk válik kétségessé, ha fenntartanánk az elavultat, ragaszkodnánk a régi rosszhoz, amely megköt bennünket. De vájjon mindenki örömmel fogadta-e az alapbér emelésről, normarendezésröl szóló határozatot? Az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció szekértolói, a Koreában gyilkoló imperialisták ügynökei nem fogadták örömmel. Igyekezni fognak, hogy gátolják a határozat gyors és jó végrehajtását. Nekünk minden megnyilvánulásra éberen fel kell figyelnünk és viszsza kell vernünk a reakció támadásalt. Mivel? A szocialista munkaverseny erősítésével, a munka lendületének fokozásával, a sznbotőrük, naplopók, munkahalogatók. a munkafegyelem lazílóinak, bér- és OTI csalóknak leleplezésével. Én, mint üzemünk népu&veiöfelelőse, /minden erőmmel arra törekszem hogy mi népnevelők a jó felvilágosító munkával már csírájában elfojtsuk az ellenség támadási kísér, leteit. Hogyan tudjuk felismerni az ellenség támadását? Ugy, hogy állandóan fejlesztjük politikai tudásunkat. Minden népne^ velőnek részletesen ki kell értékelni a minisztertanács határozatát, helyi jó példákkal kell alátámasztani annak pontjait, fel kell készülni arra, hogy a dolgozók kérdéseire helyes, pontos és kimerítő választ tudjon adni. Át kell tanulmányozni Rákosi elvtársnak a Sztahanovisták Első Országos Tanácskozásán mondott beszédét, Gerő és Révai elvtársak beszédét, Központi Vezetőségünk határozatát, melyek mind-mind felbecsülhetetlen útmutatásokat jelentenek a mi felvilágosító, nevelő munkánkban. Nekünk ismét és ismét elő kell vennünk Sztálin elvtársnak az első sztahánovista tanácskozáson mondott beszédét. Sztálin elvtárs ebben a beszédében bölcs éleslátással mutatott rá, hogy. technikai normák nélkül tervgazdaság lehetelen. Ezek nélkül lehetetlen az, hogy az élenjárók az elmaradott dolgozókat előbbrevigyék. Sztálin elvtárs feltette a kérdést; Vájjon hűséget esküdtünk-e mi saját elmaradottságunknak? Mi most a minisztertanács határozata után a termelékenység fokozásával, a munkaverseny fellendítésével adunk választ erre a kérdésre: Nem! nem esküdtünk hűséget saját elmaradottságunknak. Minden népnevelőinek kötelessége, hogy megmagyarázza a dolgozóknak, mit ielent a normák rendezése. Jelenti azt, hogy megszűnnek a bérezés terén mutatkozó kiáltó igazságtalanságok. Jelenti azt, hogv megszűnik a munkaversenyt fékező erő: a laza norma; jelenti azt, hogy minden dolgozó egv lépéssel közelebb jut a technika elsajátításához. Gerő elvtárs rámutatott bőszedében arra, hogy a legtöbb helyen előfordultak olyanok: a betanított munkások és a szakképzett munkások fizetése között alig, vagy egyáltalán nem volt különbség. Ez a helyzet természetesen neim ösztönözte a szakképzetlen munkásokat arra, hogy szakképzett munkásokká váljanak, sőt elkedvetlenítette a szakmunkásokat is. Az alapbéreket most a szakképzettségnek megfelelően állapítják meg, s ez lesz az az ösztönző erő, mely minden szakképzetlen munkást arra serkent, hogy szakmailag képezze magát. A minisztertanács határozatának gyors és jó végrehajtásával meggyorsítjuk a szocializmus építését, erősítjük a béketábort segítjük a bős koreai nép har cát. Minden nénnevelőnek élen kell járnia a határozat sikeres végrehajtásában, ügyelni keü ar ra, hogy az üzem helyi sajátos ságainak megfelelően hajtsák végre a határozatot, le kell lenlezni az ellenség támadási kísér leteit, erősíteni, fejleszteni kell a munkaversenyt. Csak így bizo nyithatjuk be: méltók vagyunk arra a kitüntetésre, hogv az él csapat népnevelői leeviink. Jtirka József az Állami Vlllamosenergla Sznlffáltató NV népnevelőfelelőse. Beszélő számok Az Imperialisták' durva koreai támadásának megindulásakor Szeged dolgozóinak minden rétege az ország valamennyi becsületes dolgozójához hasonlóan felháborodottan tiltakozott a háborús gyujtogatók beavatkozása ellen és együttérzését fejezte ki a szabadságáért küzdő bős koreai néppel. A szavakban megnyilatkozó együttérzésnek kézzelfogható tannjetét is adták Szeged dolgozói, amikor országszerte megindult a gyűjtés annak érdekében, hogy minél előbb, minél jobban felszerelt tábori kórház indulhasson cl a koreai szabadságharcosok megsegítésére. Mindennél világosabban beszélnek azok a számok, amelyek Szeged üzemeiben, gyáraiban, hivatalaiban napról-napra növekszenek és jelzik mennyivel járultak hozzá Szeged dolgozói a koreai nép megsegítéséhez és ezzel a Szovjetunió által vezetett békefúbor erősítéséhez, békénk megvédéséhez. Szombaton este 145.745 forintot mutatott a szegcdi összesítő jelentés. Különösen nagy összeg gyűlt össze a MÁV különbözö munkahelyein, ahol már 13.234 forintnál tart a gyűjtés. De mindennél világosabban beszél a Magyar Kender közel 9000, a Szegedi Kender közel 8000, a Textilkombinát 5000, az Államvédelmi Hatóság több mint 9000 és az Egyetem 7000 forintja is, de lehetne tovább sorolni még ezeket a számokat. Igen jellemző a gyűjtés lelkes hangulatára, hogy a város különböző kerületeiből is eddig már 10.000 forint gyűlt össze az otthonlévőktől, pedig a dolgozók általában munkahelyükön tették meg felajánlásaikat. A koreai szabadságharcosok Iránti együttérzésnek napról-napra újabb szép példái születnek. Igy például a Szegcdi Textilkombinátban két napon keresztül napi négy órányi túlórában válogatták szét a tűz alkalmával megperzselüdütt gyapotot az üzem dolgozói. Az egyik napi túlóra díjakat szombaton teljes egészében a koreai szabadságharcosok megsegítésére ajánlották fel, ami összesen mintegy 10.000 forintot jelent. Szeged minden becsületes dolgozója egyetért ebben a kérdésben s újabb és újabb felajánlások (untatják, hogy segíteni, támogatni akarják a szabadságharcosok küzdelmét. Az eddigi eredmények is nemcsak komoly hozzájárulást jelentettek a kórházvonat költségéhez, de azt is megmutatták, hogy a dolgozók készek együttes összefogásra, anyagi áldozatra is az imperialisták háborús szándékainak meggállására, a béke megvédésére. A gyüjtőíveken sorakozó számokkal minden dolgozó bátran kiáltja az imperialisták felé: „El a kezekkel Koreától!" Augusztus 20-ra, Alkotmányunk napjára maradéktalanul teljesitjük terménybeadási kötelezettségünket Szegvár és Mindszent versenyfelhívása Mindszent és Szegvár község régi versenytársak voltak már az őszi és tavaszi szántások idején is. Most is párosversenyben dolgoznak, mindkét község csatlakozott a tótkomlósiak versenyfelhívásához és vállalták a nyári munkák határidő előtti befejezését. A dolgozó parasztok Mindszenten és Szegváron is állják szavukat: minden vállalásukat teljesítették, a behordással végeztek és jól halad a cséplés is. Szegvár dolgozó parasztsága, amely az elmúlt évben a terménybegyüjtési versenyben elnyerte a DÉFOSz országos vándorzászlaját. a cséplést már ötven százalékban elvégezte. Mindszenten, Csongrád megye mintaközségében, sem maradtak el ebben a munkában a szegváriak mögött. Szegvár az idén is mej akarta tartani a vándorzászlót, de Mindszent nem hagyja magát. Mindkét község begyűjtési versenyre hívta ki a megye dolgozó parasztságát és augusztus 20-ra, az Alkotmánv ünnepére, vállalta, hogy végez a terménybegyűjtéssel. Mindszenten mintegy ötszáz dolgozó paraszt gyűlt össze a DISz helyi szervezetének Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképével és vörös drapériákkal feldíszített kultúrtermében. Kiss Mihály, DÉFOSz-titkár, megnyitó szavai után Apró Lajos elvtárs párttitkár mondott beszédet. — Augusztus 20-án lesz egy éve annak, hogy Népköztársaságunk Alkotmányát, a nép, a dolgozók igazi alkotmányát törvénybe iktattuk. Lerögzítettük azokat az eredményeket — mondotta —, amelyeket a Szovjetunió és a Párt segítségével értünk el. Ezt a napot mi. mindszenti dolgozó Darasztok, a nvári munka befejezésével, a terménvbegyüjtés s'keres végrehajtásával ünnepeljük és elsőnek akarjuk jelenteni szeretett Rákosi elvtársunknak. Népköztársaságunk kormányának, hogy Alkotmányunk méltó megünneplésére teljesítettük államunkkal szemben a kötelezettségünket. A szegvári színház termében összegyűlt mintegy 300 dolgozóparaszt előtt hasonló szavakkal fejezte be beszédét Puskás József elvtárs, a pártszervezet titkára. A hozzászólásokból kicsendült, Szegvár dolgozó parasztsága is mindent elkövet, hogy elsőnek jelenthesse Rákosi Mátyás elvtársnak. Népköztársa. Ságunk kormányának a begyűjtés befejezését. Mindszenten és Szegváron egyhangú lelkesedéssel fogadták el a következő határozati javaslatot: Határozati javaslat Augusztus 20-án, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának első évfordulóját ünnepeljük. Számunkra, dolgozó parasztok számára a mi Alkotmányunk azt jelenti, hogy a föld a miénk, szabad országban, szabad dolgozó parasztok lehetünk. Ezeréves elnyomás és kisemmizettség után a munkásosztállyal együtt ml vagyunk az ország urai. A munkásosztály segítségével ma traktorok szántják földjeinket, teszik könnyebbé munkánkat nagyobbá terméseredményeinket. Fiaink, lányaink tanulhatnak, művelt polgárai lehetnek a szabad hazának. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével Népköztársaságunk évről-évre emelkedő jóléthez, szebb és boldogabb jövendőhöz segít bennünket. Hogv Alkotmányunk van. szabad hazában békésen építhetjük fényes holnapunkat, köszönhetjük felszabadítónknak, a hatalmas Szovjetuniónak és a magvar nép barát iának, a bölcs Sztálinnak Alkotmányunk napját mi, dolgozó parasztok is méltóképpen akarjuk megünnepelni. A közelgő ünnep tiszteletére mi. szegvári és mindszenti dolgozó parasztok. elhatároztuk, hogy egymással versenyezve, augusztus 20-ig, Alkotmányunk napjára maradéktalanul teljesítjük terménybeadási kötelezettségünket és gabonafeleslegünk átadásával erősítjük a dolgozók államát. Ugy érezzük, hogv mi, dolgozó parasztok, ezzel fejezzük ki a Iegiobban hálánkat és szeretetünket Népköztá aságunk iránt, ezzel tesszük még erősebbé hazánkat. szilárdítjuk a béke ni:cgyarországi bástyáját. Felhívjuk Csongrád megye valamennyi községét, minden becsületes dolgozó parasztját, hogv kövesse a példát, hogy augusztus 20-án büszkén jelenthessük a mi szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyásnak és a Magvar Népköztársaság kormányának, hogv Csongrád megye dolgozó paraszt, jai eleget tettek a nép állama iránti hazafias kötelezettségüknek. 100 százalókig teljesítették községeik gabonabeadási tervét. Előre a pabonabe gyűjtési verseny sikeréért! Fejezzük be augusztus 20-ára. Alkotmányunk napjára, a gabonabeadást! Éljen és virágozzék szeretett hazánk, Magyar Népköztársaságunk ! Éljen népünk vezére, bölcs tanítónk, szeretett apánk a mi drága Rákosi Mátyásunk! Szabadtéri előadást rendeznek a szegedi színjátszók A Postások Országos Szabad Szakszervezetének szegedi központi színjátszó csoportja mutatkozik be a hónap végén Szeged dolgozóinak. A szinjá'szócsoport nagy szorgalommal tanulja Konstantin Sz'anonov „Az orosz kérdés" cimü háromfelvonásos színjátékát. Az előadást julius 30_án, vasárnap este 8 órai kezdet'el rendezik meg a szegedi Postaigazgatóság Sztálin-körut 43. számú épületének udvarán f elá]JI:ito' t szabadtéri színpadon. Előtte, 28án a szegedi kulturfelelősök részére ugyancsak este 8 órai kezket'el külön előadást is rendeznek. Ezt az előadást ankét követi, amelyen a darabban felvetődet t kérdésekke., de az előadással kapcsolatos véleményeket, rendezési kérdéseket is megbeszélik. A nyomda- és papíripari dolgozók szakszervezetének határozata a normarendezés és alapbéremeléssel kapcsolatban a termelékenység A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének 20-án tartott kibővített elnökségi ülése megállapította, hogy a nyomdaés papíriparban is fellelhetők azok a hibák, amelyeikre Gerő Ernő elvtárs május 31-i beszédéber. élesen rávilágított. A normák lazasága fékezte a további előrehaladást, emelkedését Az ülés résztvevői elhatározták, hogv a normarendezéssel kapcsolatos szakszervezeti tenni/ valókat a legnagyobb lelkiismeretességgel és alapossággal végzik.