Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-22 / 168. szám

SZOMBAT, 1950. JULIUS 22. 3 Sseged dolgozói magukévá teszik a minisztertanács határozatát Alig néhány nap telt el a minisztertanács normarendezéssel és alapbéremeléssel kapcsolatos határozatának megjelenése óta, de máris meg lehet állapítani, hogy a dolgozók helyesléssel és megértéssel fogadták. Az aktíva értekezleten, az üzemi összejövteleken nagyszámú dolgozó fejezte ki azt a meggyőződését, hogy a normarendezés a dolgozók érdekeit, a fejlődést, népgazdaságunk megerősödését eredményezi. Élüzemünkbon, a Lemezgyárban is ez a hangulat uralkodik. Ábrahám Lajosné, az üzem egyik dolgozója következőképpen beszélt munkatársainak: „Nem kell megijedni a norinarendezéstttl, mert ez csak nekünk lesz jó. Pártunk mindig jót akar a dolgozók számára. Mikor bekerültem az üzembe, mégcsak hetvenegynéhány forintot kerestem, és bár 1948-ban rendezték a normát, mégis állandóan emelkedett a fizetésem. Tehát a tapasztalat is azt mutatja, hogy a normák időnkint elavulnak, felül kell vizsgálni őket, de azt is, hogy ha jól dolgozunk, fizetésünk állandóan emelkedik." Fekete Magdolna is helyeselte a minisztertanács határozatát és megelégedettségének adott kifejezést, hogy így legalább megszűnik az az igazságtalanság is, hogy egyesek könnyű munkával, laza normák mellett érdemtelenül magas fizetéseket vegyenek fel. — Ismét közelebb jutottunk ahhoz — mondotta Fekete elvtársnö —, hogy mindenki valóban becsületesen megdolgozott munkájáért kapja a bérét_ Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Sánta Györgyné, pártonkívüli dolgozó is, aki még hozzátette, hogy így legelább nem válogatják egyesek a munkát, nem keresik a könnyebb végét a dolognak, az olyan munkaterületet, ahol ijtpzi könnyedséggel tudnak hatalmas százalékot elérni. Nagyon helyeslem azl is — jelentette ki Sántáné —, hogy felemelik az alapbéreket és a nagyobb szaktudást vagy nagyobb erőkifejtést igénylő munkáknak az alapbére magasabb lesz. Jobban megbecsülik így a szakmunkát, érdemesebb lesz továbbképezni magunkat. A normarendezés nemcsak i c-zt jeloníi azonban, hogy egyes dolgozóknak — akik eddig |aza norma me'lett dolgoztak — csökken pillanatnyilag a fizetésük, hanem a normarendezés során kiküszöbölik azt a hibát is. hogy egyes dolgozók túlságosan szoros norma miatt lényegesen kisebb bérezésben részesültek. Igy van ez a Lemezgyár rönktéri dolgozói esetében. Ok egyes, nagy erőt megkövetelő munkáknál nem tudták elérni a 100 százalékot és sokszor csak 80—90 százalékra teljesítettek. Sánta János és Arató János, a rönktér két dolgozója minden munkatársa nevében beszélt akkor, amikor azt mondotta, hogv nagyon örül a normarendezésnek. mely az ő esetükben is kiküszöbölj a hibákat. Nyomdaipari dolgozók találkozása Békéscsabán (Tudósítónktól). A Délmagvarorrzági Nyomda NV és a Békési Nyomda NV dolgozói 1950 július I óta szocialista munkaversenvben állnak egymással. Ennek alapján a Békési Nyomda NV dolgozói meghivlák a Délmagyarország Nyomda NV. dolgozód Békéscsabára. hogy ezen a találkozón tapasztalataikat kicserélhessék és a felmerülő problé mákat megvitassák. A Délmagvarország Nyomda NV dolgozói lelkes hangulatban készülnek a vasárnapi találkozóra. Tudják, hogy ezzel a tapasztalatcserével is elősegítik a munkaverseny fejlesztését. ötéves tervünk sikeres teljesítését. A békéscsabai találkozó programjában üzemi látogatások, megbeszélések, sporl- és kullúrműsor szere, pcl. T. X. A J utafonógyárban nem igen voltak kiugró teljesítmények, a norma nem volt lazának mondható. Itt Lehotai Istvánné fonónő például határozottan kijelentette, hogy a laza normák a dolgozók kárára vannak, sajátmaguknak rossz, ha illetéktelenül túl sokat keresnek. Szalai Albertnó is azt mondotta, hogy nagyon helyes a normarendezés, neki is az a véleménye, hogy aki nem dolgozik meg becsületesen, az nem is érdemli meg a magas fizetést. Márpedig aki a normák lazasága miatt ér el nagv száza'ékot, az nem szolgál rá a nagyobb bérre. — Azoknak, akik becsületesen dolgoznak, jobb kedvük lesz a munkához — mondotta Kónya Ferencné. — Mi magunk is gondoltunk sokszor arra, hogy azok a hatalmas százalékok, amelyeket egyes üzemekben elértek, ha csak nem újítás, észszerűsítés vagy jobb munkamódszer révén következtek be. a laza normák miatt voltak elérhetők. Sokszor még szinte elkedvetlenedtünk, hogy mi akárhogy is dolgozunk, mégsem tudunk 130—160 százaléknál többet teljesíteni. De most már nagyon örülök én is. hogy a normarendezés biztosítja az igazságos bérezést. A Pick Szalámigyárban is hasonló ségc. véleményen vannak a dolgozók. Diószegi János csontoló megelégedésé, nek adott kifejezést, amikor azt mondotta; nagyon helyes, hogy ezenlul nem keresnek egyesek jogtalanul ifibbet. munkatársaik rovására. Juhász Imre arról beszélt, hogy már régebben is helytelenítette a laza normákat. Szerinte a laza normák annak is okozói voltak, hogy egyes dolgozók minőségileg gyengébb árut készttettek, mert irigykedtek azokra, akik a laza normák mellett magasabb bért kaptak s ők a minőség rovására akartak többet keresni. — De nem is járunk rosszul a normarendezéssel — mondotta Juhász Imre —, mert amit esetleg veszítenénk a normák rendezése miatt, azt kiegyensúlyozza az alapbérünk jelentős fölemelése. Szabó Zoltán ifjúmunkás úgy vélekedett, hogy a normarendezés jobban ösztönzi majd őt is és a többi dolgozókat a több, jobb munkára szaktudásuk fejlesztésére • • Mindezek a példák azt mutatják, hogy Szeged dolgozói tanulmányozzák és magukévá teszik a minisztertanács határozatát, felismerve nagy jelentőségét és előnyeit. Tudják art, hogy a további fejlődés, szocializmusunk építése megköveteli, hogy ne pazaroljuk a javakat, ne éljük fel a jövőnket azáltal, hogy jogtalanul, a laza normák miatt a bérezés nagyobb méretekben növekedjék, mint üzemeink "termelékenyTisztán kell látnunk jövőnk érdekében A Szegedi Dohánygyár III-as számú alapszervezetének dolgozói mindenütt a minisztertanács határozatáról beszélnek, az alapbéremelésről és normarendezésről. 'A'z üzemrészben mindenkit érdekel ez kérdés, mert dolgozóink világosan látják, hogy azokban az üzemekben és üzemrészekben, ahol 3—400 százalékot tudnak teljesíteni a dolgozók, ott vagy elavultak a normák, az újítások és munkaniódszerátadások következtében, vagy lazán állapították meg a kezdet-kezdetén. Nem szabad szem elöl tévesztenünk azt sem, hogy a felszabadulás óta népi demokráciánk hatalmas fejlődésen ment keresztül és ennek kapcsán jelentősen jobb ma dolgozóink munkához való viszonya, amelyre szinte gátlólag hat a laza, rendezetten norma. Mi Ifi. alapszervezel dolgozói Pártunk iránymutatása mellett világosan látjuk, hogy életszínvonalunk emelkedése és ezen keresztül az iparcikkek olcsó előállítása érdekében szükségessé vált a normarendezés. A párt és szakszervezeti aktíváinkon keresztül felvilágosítottuk dolgozó társainkat, kik megértették a kérdés fontosságát. Megértették és örültek neki, mert a normarendezéssel üzemünkön belül is kiegyensúlyozódik az üzemrészek között lévő nagy differencia és megszűnik az igazságtalan bérfelvétel, örülünk neki mindannyian, a Ill-as számú alapszervezet dolgozói, mert rendezet'!, igazságos normával akarjuk népgazdaságunkat s ezen keresztül a békelábort erősíteni. Ma pedig minden öntudatos dolgozónak ez a célja, ez a válaszunk az imperialisták koreai 'támadására, háborús uszításaira — a még fokozottabb, becsületes, kommunista munka, szebb és jobb szocialista jövőnk kialakításának érdekében. Jákri Imréné III. alapszerv, titkára. Befejezték a cséplést a szegedi termelőcsoportok Az Operatív Bizottság ütése A Szegedi Operatív Bizottság pénteki szokásos heti ülésén megállapította, hogy Szegeden és környékén a cséplés zavartalanul halad. Az eddigi cséplési eredmény búzából 16.555 mázsa, rozsból 798 mázsa, árpából 7916 mázsa és zabból 160 mázsa. A szegedi földművesszövetkezetbe eddig 46 vagon búzát, 2 és félvagon rozsot és 4 vagon árpát szállított be a szegedi dolgozó parasztság. Már 124.969 forint I Fehér ivek járnak kézről-kézre az üzemekben, gyárakban. hivatalokban, de kinn a falvak, t-anyák között is ezekben a napokban. A dolgozók ezrei veszik kezükbe a IrjUat itt Szegeden tVVírják rá nevüket a gyűjtőivre, amelyen a Koreába indufa kórházvonatra felajánlott összedék számoszlopai sorakoznak. Mindjobban sokasodnak, növekszenek ezek a számoszlopok, újabb és újabb összegek kerülnek rá az ívekre s minden egyes szám, minden egyes felajánlott összeg kifejezője a dolgozók, egységes akaratának: El a kezekkel Koreától! — Megvédjük a békét! Szegeden a pénteki napon még az eddigieknél is nagyobb lendülettel haladt a felajánlások sora. A csütörtök esti jelentések alapján tegnap ez állt a „Délmagyarország" első oldalán: „Már 55.932 forint gyűlt össze Szegeden a Koreába induló kórliáz felszerelésére". Csuk egy nap telt el azóta, de inost máris ezt jelenthetjük: 124.969 forint a kórházvonatra tett szegedi felajánlások összege. Egyetlen nap alatt teliál az eddigi gyűjtés több, mint száz százalékával emelkedett Szeged dolgozóinak felajánlása. Négyszáz forint igen nagy pénz. Különösen örömet jelent, hu a jó munka jutalmaként kapja valaki. Örömet jelentett .Sallai Imrénének, a Magyar Kender dolgozójának is, aki pénteken kaptá meg ezt az öszszegel az igazgatói alapból, kiváló munkateljesítményei jutalmazására. Eszébe jutott azonban. Iiogy Koreában még nagyobb szükség van erre a pénzre, amely enyhítheli az imperializmus áldozatainak szenvedéseit, hozzájárulhat a béke megvédéséhez. „Az ö harcuk a mi harcunk is" — jelentette ki öntudatosan és a már előzőleg felajánlott 60 forinton felül teljes egészében átadta a koreai kórházvonat számára 400 forint jutalmát is. » * Délelőtt 11 órakor kapta meg pénteken a Jutagyár a gyüjtőíveket. Minden dolgozó tisztában volt mér vele. hogy miről van szó 8 nyomban megkezdte a felajánlásokat. Örömmel, boldogan adott mindenki. Délután .1 órára már az üzem dolgozóinak 95 százaléka megtette felajánlását s 1272 forintot írhattak le a hoszszú számsorok összeadása után. • „Továbbra is békében szerelnénk tanulni, s ezért készek vagyunk ezt a békét minden erőnkkel meg is védeni A Szovjetunió által vezetett béketábort erősítjük, amikor a koreai népet segítjük meg" — Igy gondolkodtak az állami Ifjú Gárda szakérettségis kollégium diákjai, amikor pénteken valamennyien hozzájárultak a Koreába Induló kórházvonat költségeihez. Egymásnak adták sorba a gyöjtőivet és nem volt olyan, aki ösztöndijának legalább három százalékát fel ne ajánlotta volna. * Munkaközben találták a népnevelök a Petőfi-telep V. utca 220. számú ház lakásában Szanka Árpádné varrónőt. — Már vártam maglikat —mondotta. — A rádióból hallgattam a Koreába induló orvosok búcsúzlatá sát. Az én szeretetem is elkíséri őket, de anyagiakkal is hozzá akarok járulni, hogy minél több gyógyszerrel, minél jobban segíthessék a hős szabadságharcosokat. Igy beszélt Szankátié, azzal máris 100 forinlot vett elő s nyújtott ái a kórházvonat költségére. * A szerkesztőségünkbe érkező levelek is arról a mélységes együttérzésről beszélnek, amelye* Szeged dolgozói a koreai szabadságharcosok iráni éreznek. Joó Mihály, a Konzervgyár dolgozója a többi között így írt: „Gyermekkoromban béres voltam. Nagyon átkozott sorsom volt. Ettől az élettől a Szovjetunió szabadított meg. A rédi életem jutott eszembe, amikor felajámlottam 30 forinfot a koreai nép megsegítésére. Koreai testvéreink egy része talán még annál is nehezebb sorban él az imperialisták kegyetlen elnyomása alatt. Örülök, hogy néhány forintommal segíthetem félszabadító harcukat." * Surinya Imre kocsmáros nem agy gondolkodik, mint Szeged becsületes dolgozói. Bőven folyik a jövedelme az Oroszlán, utca és az Apponyi-utca sarkán lévő kocsmájába, de azért csak egy forintot ajánlott fel. Mit sem törődött azzal, amikor a népnevelők Szeged üzemi kes felajánlásait. Neki az nem számit, ő nem hajlandó áldozatot hozni a békéért. Ki győzné felsorolni mindazt a sok felajánlást, amelyet Szeged dolgozói tettek. Egy-egy üzem, hivatal komoly összegekről tesz esténként jelentést. A MÁV-nál 12.234 forint gyűlt össze, ebből a Fűtőház dolgozói adtak 2200 forintot. A Magyar Kenderben 8878 forint az eredmény s olyan áldozatos felajánlások szerepelnek közte, mint a heti 120 forint fizetésű Csipei Jánosné, aki száz forintot irt az ívre. A Szegedi Hírlapterjesztők 136 forintot ad'ak. a pénzügyi dolgozók eddig összesen 1781 forintot, a Pedagógiai Főiskoláé pedig kétezer forintot gyűjtöttek össze. A Postaigazgatóságon eddig 75 dolgozó felajánlása 1275 forint. A közalkalmazottak szakszervezeténél 9243, az Államvédelmi Hatóságnál kilencezer, a .Magyar Kendernél 8878 forint a bfgyült összeg, a ruházati ipar dolgozóinál pedig 395 tagtól 4299 forintot adtak postára. A Tiszamenti Fűrészeknél pénteken lezáruli; a gyűjtés 1474 forintos eredménnyel. A kisipari szövetkezetektől 2857 forint gyűlt össze. A most következő napok mindenütt még tovább növelik ezeket az összegeket: Szeged dolgozóinak a koreai nép megsegítésére, békénk megvédésére szánt felajánlásait. A csépettető dolgozó parasztság legnagyobb része már a géptől egyenesen a szövetkezet magtárába viszi a felesleges gabonáját, hogy minél előbb e]eget tegyen terménybegyiytési kötelezettségének. A jó felvilágosító munkának mindenütt meglátszik az eredménye. Az Operatív Bizottság megállapítása szerint a cséplést előreláthatóan augusztus elsejére sikerül elvégezni. Csütörtök estére az összes szegedi termelőcsopoitoknál már be is fejezték a cséplést. A másodnövények vetésében is igen szép eredményt ért el Szeged dolgozó parasztsága. Mór eddig a másodnövények vetését 225 százalékra teljesítették. Fmnek a bevetett területnek legnagyobb százaléka tarlóburgonya, ami fontos azért is, mert jelentős menvnyiséget biztosít burgonyaellátásunk zavartalanságáhozSzegeti környékén lemaradás mutatkozik még a tarlóhántásban. Dolgozó parasztjaink az aratást idejében elvégezték, a tarlóbuktatással azonban késnek. Az a feladat tehát, hogy a még felszánta'lan tar]ókat minél e'őbb szántsuk fel, mert ez az egész ország érdeke és jövő évi jó termésünk egyik biztosítékaUjabb brigádok alakulnak a szegedi üzemekben a Gyárépitő NV felhívására, amelyek segítségüket ajánlják fel a gyapot kiválogatásához. A Szegedi Erőmütelep dolgozóinak 15 tagú brigádja tegnap délután másfélórai munkával járult hozzá a Textilkombinát udvarán lévő gyapot kiválogatásához. A Szegedi Magasépítő NV dolgozói is csatlakoztak a felhíváshoz. Vállalták, hogy szombaton délután ők is kiveszik részüket a munkából, átérezve a gyors segítségnyújtás fontosságát. A „ Nyári zápor" az ujszegedi szabadtéri színpadon Szabó Pál „Nyári zápor" cimü színmüvét nagy sikerrel mutatta be az elmúlt sziniévadban a fővárosi Nemzeti Színház. A szegcdi dolgozók vasárnap ismerik meg a színmüvet az újszegedi szabadtéri Színpadon, Különös érdekessége a bemutatónak az, hogy a darabot fa. lusi színjátszók, a sándorfalvi kultúrcsoport tagjai mutatják be Szeged dolgozóinak. get a termelő munkával. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Színház sorozatos előadásai után is nagy s'kert aratott a színjátszó csoport a „Nyári zápor"-ral a fővárosi Rákosi kultúrházban. És nem vételen az sem, hogy Sándorfalva dolgo'-ó parasztsága szállította fel Budapest, re legelőször az idei gabonatermést. Szeged dolgozóinak szép élményt nyújtanak a sdndorfalvi színjátszók, . ... . , okik a maguk életét, a dolgozó paelmesélték neki I, unni SXl""}szót P/'W" '""'I rasztsds leSoMuáiisabb problémáit i doStaak lel £ h0gr keí „e.r?wAínyesen\ x'iszik a színpadra vflsár„ap este i dolgozatnak lei. I összekapcsolni a kuUúrtevékenysé-\az újszegedi szabadtéri színpadon