Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-22 / 168. szám

SZOMBAT, 1950. JULIUS 22. 3 Sseged dolgozói magukévá teszik a minisztertanács határozatát Alig néhány nap telt el a minisz­tertanács normarendezéssel és alap­béremeléssel kapcsolatos határoza­tának megjelenése óta, de máris meg lehet állapítani, hogy a dolgo­zók helyesléssel és megértéssel fo­gadták. Az aktíva értekezleten, az üzemi összejövteleken nagyszámú dolgozó fejezte ki azt a meggyőző­dését, hogy a normarendezés a dol­gozók érdekeit, a fejlődést, nép­gazdaságunk megerősödését ered­ményezi. Élüzemünkbon, a Lemezgyárban is ez a hangulat uralkodik. Ábra­hám Lajosné, az üzem egyik dol­gozója következőképpen beszélt munkatársainak: „Nem kell megijedni a norinarendezéstttl, mert ez csak nekünk lesz jó. Pár­tunk mindig jót akar a dolgozók számára. Mikor bekerültem az üzembe, mégcsak hetvenegynéhány forintot kerestem, és bár 1948-ban rendezték a normát, mégis állan­dóan emelkedett a fizetésem. Te­hát a tapasztalat is azt mutatja, hogy a normák időnkint elavulnak, felül kell vizsgálni őket, de azt is, hogy ha jól dolgozunk, fizetésünk állandóan emelkedik." Fekete Mag­dolna is helyeselte a miniszterta­nács határozatát és megelégedettsé­gének adott kifejezést, hogy így legalább megszűnik az az igazság­talanság is, hogy egyesek könnyű munkával, laza normák mellett ér­demtelenül magas fizetéseket ve­gyenek fel. — Ismét közelebb jutottunk ah­hoz — mondotta Fekete elvtársnö —, hogy mindenki valóban becsü­letesen megdolgozott munkájáért kapja a bérét_ Ugyanilyen értelemben nyilatko­zott Sánta Györgyné, pártonkívüli dolgozó is, aki még hozzátette, hogy így legelább nem válogatják egyesek a munkát, nem keresik a könnyebb végét a dolognak, az olyan munkaterületet, ahol ijtpzi könnyedséggel tudnak hatalmas százalékot elérni. Nagyon helyeslem azl is — jelentette ki Sántáné —, hogy felemelik az alapbéreket és a nagyobb szaktudást vagy nagyobb erőkifejtést igénylő munkáknak az alapbére ma­gasabb lesz. Jobban megbe­csülik így a szakmunkát, ér­demesebb lesz továbbképezni magunkat. A normarendezés nemcsak i c-zt jeloníi azonban, hogy egyes dolgozóknak — akik eddig |aza norma me'lett dol­goztak — csökken pillanat­nyilag a fizetésük, hanem a normarendezés során kikü­szöbölik azt a hibát is. hogy egyes dolgozók túlságosan szoros norma miatt lényege­sen kisebb bérezésben része­sültek. Igy van ez a Lemez­gyár rönktéri dolgozói eseté­ben. Ok egyes, nagy erőt megkövetelő munkáknál nem tudták elérni a 100 százalékot és sokszor csak 80—90 száza­lékra teljesítettek. Sánta Já­nos és Arató János, a rönktér két dolgozója minden munka­társa nevében beszélt akkor, amikor azt mondotta, hogv nagyon örül a normarende­zésnek. mely az ő esetükben is kiküszöbölj a hibákat. Nyomdaipari dolgozók találkozása Békéscsabán (Tudósítónktól). A Délmagvaror­rzági Nyomda NV és a Békési Nyomda NV dolgozói 1950 július I óta szocialista munkaversenvben állnak egymással. Ennek alapján a Békési Nyomda NV dolgozói meg­hivlák a Délmagyarország Nyomda NV. dolgozód Békéscsabára. hogy ezen a találkozón tapasztalataikat kicserélhessék és a felmerülő pro­blé mákat megvitassák. A Délmagvarország Nyomda NV dolgozói lelkes hangulatban készül­nek a vasárnapi találkozóra. Tudják, hogy ezzel a tapasztalatcserével is elősegítik a munkaverseny fejleszté­sét. ötéves tervünk sikeres teljesí­tését. A békéscsabai találkozó program­jában üzemi látogatások, megbeszé­lések, sporl- és kullúrműsor szere, pcl. T. X. A J utafonógyárban nem igen voltak kiugró teljesítmé­nyek, a norma nem volt lazá­nak mondható. Itt Lehotai Istvánné fonónő például ha­tározottan kijelentette, hogy a laza normák a dolgozók kárára vannak, sajátmaguknak rossz, ha ille­téktelenül túl sokat keresnek. Szalai Albertnó is azt mon­dotta, hogy nagyon helyes a normarendezés, neki is az a véleménye, hogy aki nem dol­gozik meg becsületesen, az nem is érdemli meg a magas fizetést. Márpedig aki a nor­mák lazasága miatt ér el nagv száza'ékot, az nem szolgál rá a nagyobb bérre. — Azoknak, akik becsülete­sen dolgoznak, jobb kedvük lesz a munkához — mondotta Kónya Ferencné. — Mi ma­gunk is gondoltunk sokszor arra, hogy azok a hatalmas százalékok, amelyeket egyes üzemekben elértek, ha csak nem újítás, észszerűsítés vagy jobb munkamódszer révén követ­keztek be. a laza normák miatt voltak elérhetők. Sok­szor még szinte elkedvetle­nedtünk, hogy mi akárhogy is dolgozunk, mégsem tudunk 130—160 százaléknál többet teljesíteni. De most már na­gyon örülök én is. hogy a normarendezés biztosítja az igazságos bérezést. A Pick Szalámigyárban is hasonló ségc. véleményen vannak a dolgozók. Di­ószegi János csontoló megelégedésé, nek adott kifejezést, amikor azt mondotta; nagyon helyes, hogy ezenlul nem keresnek egyesek jogtalanul ifibbet. munkatársaik rovására. Juhász Imre arról beszélt, hogy már régebben is helytelenítette a laza normákat. Sze­rinte a laza normák annak is oko­zói voltak, hogy egyes dolgozók mi­nőségileg gyengébb árut készttettek, mert irigykedtek azokra, akik a laza normák mellett magasabb bért kap­tak s ők a minőség rovására akar­tak többet keresni. — De nem is járunk rosszul a normarendezéssel — mondotta Ju­hász Imre —, mert amit esetleg ve­szítenénk a normák rendezése miatt, azt kiegyensúlyozza az alapbérünk jelentős fölemelése. Szabó Zoltán ifjúmunkás úgy vé­lekedett, hogy a normarendezés jobban ösztönzi majd őt is és a töb­bi dolgozókat a több, jobb munká­ra szaktudásuk fejlesztésére • • Mindezek a példák azt mutatják, hogy Szeged dolgozói tanulmányoz­zák és magukévá teszik a minisz­tertanács határozatát, felismerve nagy jelentőségét és előnyeit. Tud­ják art, hogy a további fejlődés, szocializmusunk építése megköveteli, hogy ne pazaroljuk a javakat, ne éljük fel a jövőnket azáltal, hogy jogtalanul, a laza normák miatt a bérezés nagyobb méretekben növe­kedjék, mint üzemeink "termelékeny­Tisztán kell látnunk jövőnk érdekében A Szegedi Dohánygyár III-as számú alapszervezetének dolgozói mindenütt a minisztertanács határozatáról beszélnek, az alapbéreme­lésről és normarendezésről. 'A'z üzemrészben mindenkit érdekel ez kérdés, mert dolgozóink világosan látják, hogy azokban az üzemekben és üzemrészekben, ahol 3—400 százalékot tudnak teljesíteni a dolgozók, ott vagy elavultak a normák, az újítások és munkaniódszerátadások kö­vetkeztében, vagy lazán állapították meg a kezdet-kezdetén. Nem szabad szem elöl tévesztenünk azt sem, hogy a felszabadulás óta népi demo­kráciánk hatalmas fejlődésen ment keresztül és ennek kapcsán jelentő­sen jobb ma dolgozóink munkához való viszonya, amelyre szinte gát­lólag hat a laza, rendezetten norma. Mi Ifi. alapszervezel dolgozói Pár­tunk iránymutatása mellett világosan látjuk, hogy életszínvonalunk emelkedése és ezen keresztül az iparcikkek olcsó előállítása érdekében szükségessé vált a normarendezés. A párt és szakszervezeti aktíváinkon keresztül felvilágosítottuk dolgozó társainkat, kik megértették a kérdés fontosságát. Megértették és örültek neki, mert a normarendezéssel üzemünkön belül is kiegyen­súlyozódik az üzemrészek között lévő nagy differencia és megszűnik az igazságtalan bérfelvétel, örülünk neki mindannyian, a Ill-as számú alapszervezet dolgozói, mert rendezet'!, igazságos normával akarjuk nép­gazdaságunkat s ezen keresztül a békelábort erősíteni. Ma pedig min­den öntudatos dolgozónak ez a célja, ez a válaszunk az imperialisták koreai 'támadására, háborús uszításaira — a még fokozottabb, becsüle­tes, kommunista munka, szebb és jobb szocialista jövőnk kialakításá­nak érdekében. Jákri Imréné III. alapszerv, titkára. Befejezték a cséplést a szegedi termelőcsoportok Az Operatív Bizottság ütése A Szegedi Operatív Bizott­ság pénteki szokásos heti ülé­sén megállapította, hogy Sze­geden és környékén a csép­lés zavartalanul halad. Az ed­digi cséplési eredmény búzá­ból 16.555 mázsa, rozsból 798 mázsa, árpából 7916 mázsa és zabból 160 mázsa. A szegedi földművesszövetkezetbe eddig 46 vagon búzát, 2 és félvagon rozsot és 4 vagon árpát szál­lított be a szegedi dolgozó pa­rasztság. Már 124.969 forint I Fehér ivek járnak kézről-kézre az üzemekben, gyárak­ban. hivatalokban, de kinn a falvak, t-anyák között is ezek­ben a napokban. A dolgozók ezrei veszik kezükbe a IrjUat itt Szegeden tVVírják rá nevüket a gyűjtőivre, amelyen a Koreába indufa kórházvonatra felajánlott összedék szám­oszlopai sorakoznak. Mindjobban sokasodnak, növekszenek ezek a számoszlopok, újabb és újabb összegek kerülnek rá az ívekre s minden egyes szám, minden egyes felaján­lott összeg kifejezője a dolgozók, egységes akaratának: El a kezekkel Koreától! — Megvédjük a békét! Szegeden a pénteki napon még az eddigieknél is nagyobb lendülettel haladt a felajánlások sora. A csü­törtök esti jelentések alapján teg­nap ez állt a „Délmagyarország" első oldalán: „Már 55.932 forint gyűlt össze Szegeden a Koreába in­duló kórliáz felszerelésére". Csuk egy nap telt el azóta, de inost máris ezt jelenthetjük: 124.969 forint a kórházvonatra tett szegedi felajánlások összege. Egyetlen nap alatt teliál az eddigi gyűjtés több, mint száz százalékával emelkedett Szeged dolgozóinak felajánlása. Négyszáz forint igen nagy pénz. Különösen örömet jelent, hu a jó munka jutalmaként kapja valaki. Örömet jelentett .Sallai Imrénének, a Magyar Kender dolgozójának is, aki pénteken kaptá meg ezt az ösz­szegel az igazgatói alapból, kiváló munkateljesítményei jutalmazására. Eszébe jutott azonban. Iiogy Ko­reában még nagyobb szükség van erre a pénzre, amely enyhítheli az imperializmus áldozatainak szenvedéseit, hozzájárulhat a béke megvédéséhez. „Az ö harcuk a mi harcunk is" — jelentette ki öntu­datosan és a már előzőleg fel­ajánlott 60 forinton felül teljes egészében átadta a koreai kórház­vonat számára 400 forint jutal­mát is. » * Délelőtt 11 órakor kapta meg pénteken a Jutagyár a gyüjtőíveket. Minden dol­gozó tisztában volt mér vele. hogy miről van szó 8 nyomban megkezdte a fel­ajánlásokat. Örömmel, bol­dogan adott mindenki. Dél­után .1 órára már az üzem dolgozóinak 95 százaléka megtette felajánlását s 1272 forintot írhattak le a hosz­szú számsorok összeadása után. • „Továbbra is békében szerel­nénk tanulni, s ezért készek va­gyunk ezt a békét minden erőnk­kel meg is védeni A Szovjetunió által vezetett béketábort erősítjük, amikor a koreai népet segítjük meg" — Igy gondolkodtak az álla­mi Ifjú Gárda szakérettségis kol­légium diákjai, amikor pénteken va­lamennyien hozzájárultak a Ko­reába Induló kórházvonat költségei­hez. Egymásnak adták sorba a gyöjtőivet és nem volt olyan, aki ösztöndijának legalább három szá­zalékát fel ne ajánlotta volna. * Munkaközben találták a népneve­lök a Petőfi-telep V. utca 220. szá­mú ház lakásában Szanka Árpádné varrónőt. — Már vártam maglikat —mon­dotta. — A rádióból hallgattam a Koreába induló orvosok búcsúzlatá sát. Az én szeretetem is elkíséri őket, de anyagiakkal is hozzá aka­rok járulni, hogy minél több gyógy­szerrel, minél jobban segíthessék a hős szabadságharcosokat. Igy beszélt Szankátié, azzal már­is 100 forinlot vett elő s nyújtott ái a kórházvonat költségére. * A szerkesztőségünkbe érke­ző levelek is arról a mélysé­ges együttérzésről beszélnek, amelye* Szeged dolgozói a ko­reai szabadságharcosok iráni éreznek. Joó Mihály, a Kon­zervgyár dolgozója a többi között így írt: „Gyermekko­romban béres voltam. Nagyon átkozott sorsom volt. Ettől az élettől a Szovjetunió szabadí­tott meg. A rédi életem jutott eszembe, amikor felajámlot­tam 30 forinfot a koreai nép megsegítésére. Koreai testvé­reink egy része talán még annál is nehezebb sorban él az imperialisták kegyetlen el­nyomása alatt. Örülök, hogy néhány forintommal segíthe­tem félszabadító harcukat." * Surinya Imre kocsmáros nem agy gondolkodik, mint Szeged becsületes dolgozói. Bőven fo­lyik a jövedelme az Oroszlán, utca és az Apponyi-utca sar­kán lévő kocsmájába, de azért csak egy forintot ajánlott fel. Mit sem törődött azzal, amikor a népnevelők Szeged üzemi kes felajánlásait. Neki az nem számit, ő nem hajlandó áldoza­tot hozni a békéért. Ki győzné felsorolni mindazt a sok felajánlást, amelyet Sze­ged dolgozói tettek. Egy-egy üzem, hivatal komoly összegek­ről tesz esténként jelentést. A MÁV-nál 12.234 forint gyűlt össze, ebből a Fűtőház dolgozói adtak 2200 forintot. A Magyar Kenderben 8878 forint az ered­mény s olyan áldozatos felaján­lások szerepelnek közte, mint a heti 120 forint fizetésű Csipei Jánosné, aki száz forintot irt az ívre. A Szegedi Hírlapterjesztők 136 forintot ad'ak. a pénzügyi dolgozók eddig összesen 1781 fo­rintot, a Pedagógiai Főiskoláé pedig kétezer forintot gyűjtöt­tek össze. A Postaigazgatóságon eddig 75 dolgozó felajánlása 1275 forint. A közalkalmazottak szak­szervezeténél 9243, az Államvé­delmi Hatóságnál kilencezer, a .Magyar Kendernél 8878 forint a bfgyült összeg, a ruházati ipar dolgozóinál pedig 395 tagtól 4299 forintot adtak postára. A Tiszamenti Fűrészeknél pénteken lezáruli; a gyűjtés 1474 forintos eredménnyel. A kisipari szövet­kezetektől 2857 forint gyűlt össze. A most következő napok min­denütt még tovább növelik eze­ket az összegeket: Szeged dol­gozóinak a koreai nép megsegíté­sére, békénk megvédésére szánt felajánlásait. A csépettető dolgozó pa­rasztság legnagyobb része már a géptől egyenesen a szö­vetkezet magtárába viszi a felesleges gabonáját, hogy minél előbb e]eget tegyen ter­ménybegyiytési kötelezettsé­gének. A jó felvilágosító munkának mindenütt meglát­szik az eredménye. Az Opera­tív Bizottság megállapítása szerint a cséplést előrelátható­an augusztus elsejére sikerül elvégezni. Csütörtök estére az összes szegedi termelőcsopoi­toknál már be is fejezték a cséplést. A másodnövények vetésében is igen szép eredményt ért el Szeged dolgozó parasztsága. Mór eddig a másodnövények vetését 225 százalékra teljesí­tették. Fmnek a bevetett terü­letnek legnagyobb százaléka tarlóburgonya, ami fontos azért is, mert jelentős menv­nyiséget biztosít burgonyael­látásunk zavartalanságához­Szegeti környékén lemara­dás mutatkozik még a tarló­hántásban. Dolgozó pa­rasztjaink az aratást idejében elvégezték, a tarlóbuktatással azonban késnek. Az a feladat tehát, hogy a még felszánta'­lan tar]ókat minél e'őbb szántsuk fel, mert ez az egész ország érdeke és jövő évi jó termésünk egyik biztosítéka­Ujabb brigádok alakulnak a szegedi üzemekben a Gyárépitő NV felhívására, amelyek segítségü­ket ajánlják fel a gyapot kiváloga­tásához. A Szegedi Erőmütelep dolgozói­nak 15 tagú brigádja tegnap dél­után másfélórai munkával járult hozzá a Textilkombinát udvarán lévő gyapot kiválogatásához. A Sze­gedi Magasépítő NV dolgozói is csatlakoztak a felhíváshoz. Vállal­ták, hogy szombaton délután ők is kiveszik részüket a munkából, át­érezve a gyors segítségnyújtás fon­tosságát. A „ Nyári zápor" az ujszegedi szabadtéri színpadon Szabó Pál „Nyári zápor" cimü színmüvét nagy sikerrel mutatta be az elmúlt sziniévadban a fővárosi Nemzeti Színház. A szegcdi dolgo­zók vasárnap ismerik meg a szín­müvet az újszegedi szabadtéri Szín­padon, Különös érdekessége a be­mutatónak az, hogy a darabot fa. lusi színjátszók, a sándorfalvi kul­túrcsoport tagjai mutatják be Sze­ged dolgozóinak. get a termelő munkával. Nem vé­letlen, hogy a Nemzeti Színház so­rozatos előadásai után is nagy s'­kert aratott a színjátszó csoport a „Nyári zápor"-ral a fővárosi Rá­kosi kultúrházban. És nem vételen az sem, hogy Sándorfalva dolgo'-ó parasztsága szállította fel Budapest, re legelőször az idei gabonatermést. Szeged dolgozóinak szép élményt nyújtanak a sdndorfalvi színjátszók, . ... . , okik a maguk életét, a dolgozó pa­elmesélték neki I, unni SXl""}szót P/'W" '""'I rasztsds leSoMuáiisabb problémáit i doStaak lel £ h0gr keí „e.r?wAínyesen\ x'iszik a színpadra vflsár„ap este i dolgozatnak lei. I összekapcsolni a kuUúrtevékenysé-\az újszegedi szabadtéri színpadon

Next

/
Oldalképek
Tartalom