Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-02 / 151. szám

ÍO VASÁRNAP, 1950. JULIUS 2. A SZEGEDI KENDER MUNKASAI A DOLGOZÓ PARASZTSÁGGAL ÖSSZEFOGVA harcolnak az uj kenyérért Az egész üzem területén, a műhelyekben, irodákban olvas­ható a következő szövegű „Vil­lám": „A munkásak, parasztok és értel­miségieknek összefogására és együtt­dolgozására igen világos és látható példa játszódik le a szemünk előtt. Üzemünk az aratáshoz szüksékes ké­vekötő fonalat készíti. Ugy dolgo­zunk, mint, akik érzik és tudják, hogy a dolgozók a nép kenyerét biz­tosítani hivatottak. Jó munkánk a kalászokat gyűjti össze, rossz mun­kán£ szétszórja a magokat. Mi gyűjt_ síik a termést, ne pedig szétszór­juk!" Karc az új kenyéréri Az iroda folyosóján is van ilyen „Villám" a Szegedi Ken­derfonógyárban. Reggel van. Két olajosruhájú elvtárs áll a „Vil­lám" előtt. Olvassák a sorokat. A deszki gépállomásról jöttek az utolsó rakomány fonalért, ami még szükséges az aratcgépek­hez. Elolvassa1* a friss sorokat. Szó nélkül egymásranéznek, de ebben az egymásranésésben ben­ne van a köszönet azok iránt, akik a cér.iázóban. az előfonó­ban és a símítóban. a tarlók'bo® hasonló hőségben lelkesen, fá­rad ságot nem ismerve dolgozik és dolgoznak azon, hogy a dol­gozó parasztságnak az új ke­nyérért folytatott harca aka­dálymentes legyen. Kint a kapu előtt már a tá­vozó voni'ató Döfög. Behallatszik ide az előfonóba is, ahol Cserép Szilveszt ernéék ügyelnek afölött, hogv hibátlan legyen minden centije az orsóra futó fonalnak. Az ember szinte ait hiszi, ho-"*" elviselhetetlen a hőség. Talán még borzasztóbb, mint a csép­lőgépek mellett. De mosolyog­nak a Cserépnék, Gvikó Szil­veszternek, Katona Józsefnek és a többiek. S uevaniey mosolyod­nak a csép1 ő<gé:> dobja mellett, a töreklyuknál. az asztagok te­tején a Kiss Máriák. Nagv Er­zsébetek. Összetalálkoztak most a munkát in. Mindannyian egv célért dolgoznak, azért, hogv biztosítsák a jövő aratásig a ma­gyar dolgozó nép kenyerét. Ráhuzfunk ! . . . — Ráhúztunk, még rá is hú­zunk ! ... — Zombcri Vera a cérnázóból csak ennyit mond. Ugy érzi, hogv ebben a szóban benne van az te. ho°v már tel­jesítette július 28-i tervét, hogy Budai Ferencnével és Urbán Ist­vánnéval egvüt* élenjárt eddig is abban a hatalmas munkában, melynek az a célja, hogv ez a gvár biztosítsa mindazt a kéve­kötő fonal szükségletet, ami kell az egész ország.< ahhoz, hogy az aratás zökkenésmentes le­gyen. Nem kilókról van itt szó, hanem mázsákról, sok száz és száz mázsáról. Az. hogy a mun­ka eddigi, nagyobb zöme siker­ré1 zárult, azt 'énvleg azzal a szóval lehet je'lemezni. amivel Zombori Vera jellemezte Ráhúz­tak. Nemcsak az előfonóban és a cérnázóban. hanem a harmadik üzemrészben is, melv belekap­csolcdiott ebbe a munkába, a sí­rni tóban is. Itt a munka é'én Ca. kő István. Mteon Adolf é3 Virág József járnak. Mindhárman már a júliusi tervük közepetáján tar­tanak. de már iól benne akarnak lenni az augusztusi tervük tel­jesítésében. mire ez a munka be. fejeződik. A Párt segített Hiába lett volna azonban az öntudatas dolgozók jó muakáia, hiába lett volna a „ráhúzás". ha az üzemben még mindig ott. ta­nyázna az ellenség. Ha a Párt nem sietett volna ismét segít­ségünkre azzal, hogv felhívta fi­gyelmünket a fobbo'da'ü szo";'J demokraták kártevéséire. Még most is személyeskedés lenne az üzemben, még most is áldatlan viszálykodások rontanák a mun­kafegyelmet. Azok a viszályko­dások, melyeket a Gyémánt Ist­vánnék. a Krahtusz Ferencek és a többi kiebrudalt jobboldali szocdemek szítottak az üzemben. A Szegedi Kenderben hallgat­tak a Párt szavára: „El kell tá­volítani az aktívan ellenséges jobboldali szociáldemokrata ele­meket ..." Hallgattak a Párt szavára és egycsapásra megvál­tozott minden. A leleplezett és eltávolított jobboldali szociáldemokraták távozása után megért az eddig végzett ió felvilágosí ó munka gyümölcse. Egycsapásra meg­szűntek a késések. Szórványo­san még előfordul ugyan, mint például Kiss Júlia esetében. Néz. zük meg azonban, hogy a ,.Vil­lám"-on keresztül Kiss Júlia, az előfonó dolgozója. saiát maga hogyan viszonyult a késéshez. A „Villám"-on a következő szava­kat olvashattuk: ,.Én, Kiss Júlia az előfonóban dolgozom, A múlt hét péntekjén elaludtam és lekéstem a Makóról in­duló vonatról. Addig készülődtem, hogy még a déli vonatról is lekés­tem és csak este 10 órakor mentem a gyárba. Nem mentegetem magam, mert ezzel nem teszem me^ nem tör­téntté a súlyos hibát. Nyilvánosan akarok kritikát gya­korolna magam felett, mert tudom, hogy hibát követtem el. ígérem, hogy a jövőben pontosan és rendsze­resen végzem munkámat, mert én is minden erőmmel részt akarok venni az új szocialista Magyarország megvalósításának nagy munkaverse­nyében és ötéves tervünk végrehaj­tásában." Ez az eset nem egyedül álló. A dolgozók felismerték a hibá kat és elindultak a hibák kikü szöbölésének útján. Tudják hogv csak így lehet eredménye ket elérni. Felismerték többet között hogy a gépállások mi att milyen értékek vesznek el Csak egy ki3 zemléltető példa, A fonógépek naponta annyit ál lanak, hogy a gépállási időkbő' 6 gép 8 órás munkaideje telne ki. Ez 1000 kilogramm fona' termelésének felel meg. Harc a gépállások ellen Csütörtökön a taggyűlésen egymásután álltak fel a lakatos­műhely dolgozói és ígéretet te • tek. hogv arra törekszenek' szűnjék meg a Szegedi Kender fonógyárban a gépállás. A lendület egyenesen ível fel­felé. Ennek a lendületnek a kö­zelmúltban két kiemelkedő álló mása vok. Az egyik, hogv az üzem május 31-én befejezte fél­éves tervét, a másik pedig, hogv eltávolították az üzemből a len­dületet minden áron fékezni aka­ró ellenséget. A közeljövőben is­mét. két kiemelkedő állomás ígér­kezik. Egyik a kévekötöző fona gyártásának sikeres befejezése a másik pedig, hogy aiz év végé re teljes háromszakmányo" üzemmé szervezik át a Szeged' Kenderfonógyárat. Csaholhatnak az imperialisták láncos kuyái. a jobboldali szo ciáldemokraták. a klérus és a dolgozók minden rendű, rangú ellenségei: a Szegedi Kender ka ravánja is halad, mégpedig nea* is olyan lassan. Jtlrq fokban, ismer fok meq a szöüjet kuliurát SZOVJET PÉLDA NYOM A N futószatagrendszert vezettek be a Szegedi Falemezgyárban Q tőkések egy üzeme1, ugy szereltek fel. ahogyan a profit futotta és ahogyan jobban ki tudták zsák­mányolni a munkásokat. A Sze­gedi Lemezgyárban — bár már régen a nép tulajdona — két hó. nappal ezelőtt még a termelés esz közei magukon viselték a tőkés társadalom anarchiáját. A mun­kások kis kocsikban tolták a lemezeket hol ide, hol oda. Meg­történ. hogy a vastagéi-ragasz­tótól jövő kocsi összesurolódott a visszafelé tartó, már összera­gasztot: lemezekkel megrakott kocsival. A lemezek összeakasz­kodtak. uira megrepedtek és né­hányat vissza kellett szállítani, újra ragasztani. A munkások röpgy üléseken, pártgyűléseken felvetették ezeket a problémá­kat. A műszaki bizottság meg­tárgyalta a dotezók javaslatait és a szovjet példa alapján futó­szalag rendszer: vezettek be. A s/zovje" tapasztalatok felhaszná­lásával a megver ipar igen je­lentős megtakarításokat és ered­„nórivekel" é—f pl, helyes meg­szervezéssel sen az összerakással elérik ; megfelelő vastagságot és irö­sebb anyagot. Hidraulikus pré." nyomja össze a rétegeket. Most már a terem végére ér tünk, ahol még egyenletesre vág­ják a széleket, osztályozzák ér kész az áru. A szalagrendszer munkaerőt és időt takarít meg kiküszöböli az anyag fölöslege.* hordozását. fiz fi Lemrgvárban átcsoportosítot ák a gépeket és ígv az anva.gnak egyáltalán nem kell felesleges utat megtenni. A műhely hátsó ajtajához. szál­1 áriák a hatalmas, még zöldelő nyárfrtörzssket és ctt megindul a fa lehántolása. Az aitón beke­rülve a lehántolt fehér törzseket a hámozógép vágia. szin e pa­pirvékonyságu 3 emezzé. A cso­mós. elszakadt részeket kocsiba rakják, amely a selejl válogató­in-.- vrizi. közben a felcsavart vékony lemez az ollóba kerül ahol cvertetesen, darabokra vágják Mivel a fa vizes, az ol­lózás után szárítóba raikiák a fehér fumirt. Ot öt parcie áll. maid szinte forrón jön ki a gén más^k oldalán. A lemezek róbo) totöredezriek. e7?ri a következő vén a vastag é"rn<rsi3z+ó össze­ragasztja a repedést. Az os*i á­lvozásniál összerakják a furnlrt közben enyvezik is. hiszen a bu­torfa jóval vastagabb, mint a papirvéken" lemez. Természete­ÍC> yes meg­szervezése lehetővé tette, hogv az üzemben tisztaság és rerd legyen. Farkas Mihály és Vinc.z.e Páí elvtársak — mint öntuda tos pár.tagok — példával jártai' elől és bevezették a mühelyber a Vorosin mozgalmat. Ahol az. előtt nagy forgács és szelezé­rakások voltak, ma kis kocsik állnak megrakva „selejttel". E azonban még nem a felhasznál hata lan anyag. Minden valami­re használható lemezből kisebb­méretű furnirt gyártanak. így aliig marad sete.it. A kazánház, ban azelőtt már feltüzelték azo­ka' a lemezeket. amelyek pá" centivel rövidebbek voltak, min a megszabott méret. Ma ezt felhasználják kisebb méretű 7e mezek gvártására és az olcsók1" szénnel tüzelnek Ez egv köbmé er „seteitnél" 1800 forint meg­takarítást eredményez. A munkások több és jobb minőségű árut tudnak előállíte ni, ami a darabbér bevezetés" VPI fizetésükön is megmuta kő­zik. Körmendi elvtársnő öröm­mel mondja: — A muH héten 11 forinttal kaptam több fizetés . Itt áll a gépünkön a darabbér. ígv ki tudjuk számítani mun kár k ered­ményét és igyekszünk még job­bon őoteoznii. fi munkások megelége­dett en dolgoznak, hiszen látják és ér­zik a Pár gondcsk'oéását a Szovjetunió seri tő kezét. Most ui gépet kaptak, iogosan érzik magukat a gyár felelőseinek és nevető szemmel néznek a kom­munista jövő felé. (nógrádi) A Szovjetunió mindennapi éle­te és ezen belül a szovjet kui.úra iránt fokozódó érdeklő­dés muta+kozik meg a dolgozók között. Szeged dolgozói is szem. melláthatóan fokozódó érdeklő­déssel fordulnak a szovjet kul­túra kérdései felé. A Magyar­Szovjet Társaság éppen ezért egyik legfontosabb feladatának tartja itt Szegeden is. hogv ki­elégítse ezt a növekvő érdeklő­dést és megismertesse, megsze­rettesse a legszélesebb tömegek­kel a szovjet kultúra nagyszerű eredményeit, gazdag megnyilat­kozásait. Ennek a munkának si­kere érdekében alakult meg mintegy három hónappal ezelőtt Szegeden a Magyar-Sizov.iet Tár­saság kultúrpropaganda-bizott­sága, amely azóta igen széleskö­rű munkát fejtett ki. A bizott­ság nem csak kulturális vonalon működött sikeresen, de jelentős része volt az üzemi MSzT brigá­dok szervezésében is. amelyek ió termelési eredményeikkel pél­daképei lettek az üzemek dolgo­zóinak. Czegeden ma már jóval 22.000 ^ fölé emelkedett; a Magvar­Szovjet Társaság tatíjainak lét­száma. Ez a komoily létszám főkén' a Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapja alatt folytatott rendszeres felvilágosító munká­nak köszönhető, mert ekkor emelkedett ilyen magasra az ed­digi ö ezerről tagjaink létszáma Szegeden. Az új tagok közül igen sokan maguk is bekapcso­lódtak a felvilágosító munkába és azóta is eredményesen vesznek észt benne. Tagjaink állandó továbbfejlődéséről gondoskodunk. A háromhónapos káderkénző is­kolát 65-en végezték el. Legna­gyobbrészt ők látják el alap szer­vezeteink vezetőségét és közpon­ti bizottságaink felelős helyeit. Telenleg is hathetes tanfolyamon vesznek részt hetvenen Szegeden. P '.engedhetettenül fontos a szovjet kultúra alapos megismerése, az orosz nyelv is­merete. Ezért szerveztük meg a szegedi orosz szakos egyetemi hallgatók bevonásával az orosz nyelv oktatását a város tizen­négy üzemében és három hiva­talában. A tanfolyam iránt lel­kes érdeklődés mutatkozott meg és rövidesen 350 hallgató kap­csolódott he az orosz nyelv ta­nulásába. Az orosz nyelv na°y népszerűségre tett szert a tan­folyamok által és mind az okta­tók, mind a hallgatók számára ezek a tanfolyamok értékes ta­núságokat jelentettek. Már most a nyáron megszervezzük az orosz nyelvoktatás még szélesebb alapjait, hogy őszre orosznyelvű h angiemezek alkalmazásával. kezdő és haladó tanfolvamok szervezésével a jelenlegi lé szá­T"+ többszörösére emeljük. Qzeged dolgozóinak megnöve­kedett érdeklődését mu­tatja kiállításaink látogatót' sá. 7a is. Sorozatosan megrendezett kiállításainkat — így jelenleg a Szovje': Sajtóikiállítást — a dol­gozok tömegei látogatják. Egy­egy kiállítást 15—20 ezer érdek­ődő is felkeresett. Könyvtárunk olvasóinak száma is az utóbbi károm hónán folyamán mintegy 16 százalékkal emelkedet'. Ha­-<mló érdeklődés mutatkozott könyvankétjainkon, amelvek SK>­-*án a Magyar-Szovjet Társaság írói szakosztályának tagjai tar­oltak könyvismertetéseket az üzemekben. A szovjet filmek lá­togatottsága is jelentősen emel­kedett és a filmek nevelő hatá­sát nagyru. tőkben fokozták a bemutatók után megrendezett ankétok. Ezeken a filmankéto­kon átlag két-háromszázan vete ;ek részt, főként filmpropagan­disták. akik azután üzemeikben, hivatalukban, kerületi szerveze­tükben adták tovább az ankét tanulságait. Jelentős munkát végzett központi kultúrcsopor. tunk is népi tánccsoporttal és énekkarral. Szegeden és a kör­nyező falvakban számos bemuta­tóval segítették elő a Magyar­Szovjet Társaság agságának. de a többi dolgozóknak is kultúrá­lis^ fejlődését. Számos szovjet színdarab, énekszám és orosz né­pi tánc bemutatásával járultak hozzá a kulturális igények ki­elégitéséhez és ezzel együtt az élenjáró szovjet kultúra még közvetlenebb megismeréséhez, eddig elért eredmények mellett további fontos fel­adatok várnak a Magyar-Szov­jet Társaságra. A továbbiakban is Pártunk útmutatását, irányí­tásét tartjuk szem előtt, amely­nek eddig sikereinket is köszön­hetjük. A Szegedi Pártbizottság állandó támogatása tette lehe­tővé társaságunk eredményes munkáját s emelle't nagv se­gítséget jelentett, hogy Pártunk szegedi napilapja: a „Délma­gyarország" hozzájárult a felvi­lágosító munka minél tökélete­sebb folytatásához. A felvilágo­sító munka megjavítása érdeké­ben egyébként a jövőben igyek­szünk megjavítani az anyagter­jesztési munkát. Az anyagter­jesztés helyes megszervezésére igyekszünk elegendő számú aktí­vát mozgósítani. Az „Uj Világ" előfizetői táborának megnöveke­désére is törekszünk és ennek érdekében hívtuk ki előfizetés­gyűjtő versenyre a Magyar­Szovjet Társaság pécsi szerveze­tét. Minden téren a legnagyobb tervszerűséget visszük a jövőben munkánkban. [Rendkívül fontos feladatunk­nak tartjuk, hogv a ter­melés területén eddig megalakí­tott és jó erecménnyel működő MSzT brigádok számát megsok­szorozzuk. A termelésben kitűnt brigádjainkat minder. alkalom­mal példaképül L Mt juk a Ma­gyar-Szovjet Társaság teljes tagsága elé. Felvilágosító és kul­turális munkánkat nyáron sem szüneteltetjük, de ezt az idősza. kot még külön is felhasználjuk arra, hopp* előkészítsük az őszi, még szélesebbkörű oktatás, orosz nyelvtanfolyamok megszer­vezésé", központi előadóiroda megnyitását, umcly népneve­lőink, oktatóink és előadóink ré­szére a Szovietúnióra vonatkozó anyagok minél nagyobb mennyi­ségét gyűjtik össze. Feladatainkat minél sikereseb­ben akarjuk elvégezni. mert tudjuk, ezek sikeres megoldása segít hozzá bennünket ahhoz, hoay városunk dolgozóival meg jobban megismertessük és meg­szerettessük példaképünket, ba­rátunkat, a világbéke legfőbb őrét. a szocialista építő muu'-i országát,, a legmagasabb kit ra ha'áj át: a nagy Szcvj • ­úmót. Korek Józsefné, MSzT szegedi ku'túrpropagar te felelőse. Á Népköz'ársoság Elnöki Tanácsa rende'efet hozott az egyetemek hittudományi karának leválasztásáról A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának uj rendelete — azi egy­ház és az állam különválasztá­sára vonatkozó rendelkezéseknek megfele ően — intézkedik arról, hogy az 1949—50-es tanév be­fejeződésével a budapesti, a debreceni és a pécsi egvetem hittudományi karát le kell vá­lasztani az egyetem szervez: ről. Ezeket a karokat a f e°""etemek további rende" céljából az illetékes egyhá nak adják at. A törvónver i rendelet végrehajtásáról a v lás- és közöklatásügvi min:.;:­Ifer gondoskodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom