Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-20 / 166. szám
VII. ftVF. 166. SZÁM. ARA 50 FILLÉR Nagy lelkesedéssel folyik a gyűjtés a hős koreai nép megsegítésére Csongrád megye 100 százalékig befejezte a kalászosok behordását CSÜTÖRTÖK, 1950. JULIUS 20. Az északkoreaí szakszervezeti központ és vegyipari szakszervezet válasza a SzOT és a vegyipari szakszervezet táviratára Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának, Apró Antal elvtársnak, Budapest. Phöngjang, 1950 július 18. Az Északkoreai Egyesült Szakszervezetek és Északkorea munkásosztálya nevében őszinte köszönetet mondok népünk iránt tanúsított mély szolidaritás érzésének kifejezéséért. Népünk hazája felszabadításáért és függetlenségéért igazságos felszabadító háborút vív az amerikai fegyveres agresszió ellen. Távirata és őszinte együttérzése hozzájárul ahhoz, hogy Korea munkásosztálya és népe még lelkesebben harcoljon az amerikai agresszorok ellen felszabadító háborújában, a demokráciáért, hutája egyesítéséért és függetlenségéért. Annak ellenére, hogy az amerikai imperialisták azon mesterkednek, hogy elfojtsák győzelmünket, a koreai n'P egys^ge és harcos szelleme — a munkásosztállyal az élen és a világ demokratikus erőinek együttérzésével — győzelemre fogja vinni a koreai népet az amerikai imperialisták ellen folyó igazságos felszabadító háborújában. Testvéri üdvözletünket küldjük önnek; az Északkoreai Egyesült Szakszervezetek központi bizottságának elnöke« Tsoi-C en-Dok." Hasonló táviratot Intéztek Darvas Józsefhez, a Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének fótitkárához is. A koreai kormány köszönete a magyar népnek 1 A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterhelyettese. Pak-Don-Co kedden közölte Siimics Sándorral, a Magyar Népköztársaság koreai követével, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és a koreai nép meleg köszönetét fejezi ki azért a lelkes és baráti támogatásért, amelyben a magyar dolgozók a koreai népet részesítik. A kiilügyminiszterhelyettes kiemelte, hogy Koreában különösen nagy örömmel fogadták a hírt, hogy a magyar dolgozók teljesen felszerelt tábori kórházat, orvosokat és ápolószemélyzetet küldenek a szabadságáért hősiesen küzdő koreai népnek. Megbeszélést tartottak a Koreába induló tábori kórház dolgozói Kedden délután a „Megvédjük a békét! "-mozgalom Országos Tanácsa megbeszélésre hívta öszsze a Koreába induló önkéntes orvosokat, egészségügyi alkalmazottakat ós az Egészségügyi Szakszervezet képviselőit. A megbeszélésen megjelent Nagy Imre elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, Szabó István, a Béketanács tagja, dr. Weil Emü elvtárs, az Orvosegészségügyi Szakszervezet főtitkára, Petrovszkij és Szapozskov professzor elvtársak, Simon Lajos és Vikol János elvtársak, népjóléti minisztériumi államtitkárok. Mester Erzsébet elvtársnő, az Országos Béketanács titkára. Az értekezleten résztvettek a Koreába induló, önként jelentkezett egészségügyi dolgozók teljes számmal: dr. Diener Ottó, dr. Medgyesi Zoltán, dr. Soóki László. Bálint György, Söjtöri Géza, Karádi Györgyné, Gacsály Anna, Tóth József, dr. Vass György, dr. Rácz György, Hauer Hona, dr. Fodor Sándor, dr, László András, Nemes Aurél és dr. Remete Tibor. A megbeszélést Mester Erzsébet elvtársnő nyitotta meg, majd Nagy Imre elvtárs szólt a Koreába indulóikhoz: — Önök, akik Koreába mennek, azok, akik a békenagygyűlés határozatának jelszavát tettekké változtatták — mondotta egyebek között —, Önök lelkesen felajánlották munkájukat, tudásukat a koreai nép szolgálatába, bebizonyították, hogy a kommunistáknál nincs különbség a szavak és tettek között. Az egész ország népének elszántságát. harckészségét, segítő akaratát képviselik. Simon Lajos elvtárs, a népjóléti minisztérium politikai államtitkára, és Weil Emil elvtárs felszólalása után a Koreába induló egészségügyi dolgozók nevében dr. Remete Tibor elvtárs, tanársegéd köszönte meg az egész dolgozó magyar népnek a bizalmat, hogy elfogadták jelentkezésüket. Díszebéd a Koreába induló orvosok és egészségügyi dolgozók tiszteletére A népjóléti minisztérium tükörtermében szerdán délben ebéden látták vendégül a Koreába irduló í rvosokat és egészségügyi dolgozókat. Az ebéden megjelent Kvam. O-Dik. Korea magyarországi követe feleségével, az MDP, a . Megvédjük a békét"-mozgalom Tszágos Tanácsa és a népjóléti minisztérium képviselői, Szapozskov és Pe!rovszkij szovjet profe-szorok, valamint a Koreába indulók családtagjai. Vikol János, népjóléti minisztériumi államtitkár pohárköszönfő. jíben üdvözölte a vendégeket, majd Kvan-0_Dik, Korea követe köszönetet mondott a magyar dolgozóknak azért a segítségért, amit a koreai népnek nyújtanak az rmorikaj agresszorok elleni háborúban. — Nem véletlen ez a segítség — mondotta — hiszen a- magyar A minisztertanács határozata az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről népet Rákosi Mátyás vezeti, a koerai népet pedig Kim-Ir-Szen, akik mindketten szívósan harcolnak az imperialisták ellen. Bíró Zoltán pohárköszömtőjében kiemelte, hogy a magyar nép a koreai nép harcát a saját küzdelmének érzi. A Koreába induló küldöttség egyik orvos'ag ja. dr. Vass György a következőket mondotta: — Átérezzük feladatunk fontosságát, igyekezni fogunk, hogy segítsük a koreai nép harcát. Arra ürítem poharam, hogv sikeres legyen munkánk és ne hozzunk szégyent a magyar népre és az MDP-re. Az ebéd végén Szapozskov professzor emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy mindenütt érezni aafc a forró szeretet, amellyel a Koreába indulókait az egész dolgozó nép körülveszi. A minisáíertanács megállapítja, hogy az iparban és bányászatban alkalmazott normáik nem felelnek meg népgazdaságunk érdekeinek, a szocialista építés követelményeinek. Dolgozóink erőfeszítéseinek eredményeképpen az utolsó másfél évben új üzemek épültek. Régi üzemeinkben tömegesen állítottunk be új gépeket, a réginél tökéletesebb szerszámokat alkalmazunk. Üzemeink nagyrészének sajátos termelési arcélt adtunk és sok helyen egyes darabok előállításáról tömeges gyártásra tértünk át. Jelentékenyen megjavítottuk a ruunka megszervezését, folyamatosságát, a nyersanyagellátást, és használatra kerülő nyers- és segédanyagok minőségét, fokoztuk a szabványok használatát. Újítások és észszerűsítések tízezreit vezettük be. Mindezek a körülmények a normák megváltoztatását tették volna szükségessé. Változtatásra azonban csak kevés helyen került sor. Ehelyett a jobboldali szociáldemokraták, akik népünk belső és külső ellenségeivel szövetkeztek, rendszeres aknamunkával igyekeztek népgazdaságunkat gyengíteni, a munkásság elmaradott rétegeire támaszkodva számos üzemben a normákat fokozatosan fellazították. A ma használatban lévő normák javarésze tehát a különböző műszaki és szervezési változások következtében jórészben elavult és lazává vált, ezt a tényt felismerték a munkások legjobbjai is, akik a szocializmus gyorsabb építése és gazdaságunk erősitése céljából egyre erőteljesebben sürgetik a laza normák megszüntetését. Ezért a minisztertanács elhatározta, hogy július 31töl kezdve az ipari munkákra megállapított normákat rendezni kell. Általában az egyes munkákra nézve az 1950. áprilisában elért teljesítményt kell normának tekinteni. Minthogy ennek a rendelkezésnek nem célja a bérek általános csökkentése, a kormány úgy határoz, hogy a normák rendezését az alapbérek felemelésével kell összekötni, üymódon a bérek általában nem jelentősen és csak átmenetile" fognak csökkenni. Az alapbéremelést azonban nemcsak arra kell felhasználni, hogy a normarendezés átmeneti bércsökkentő hatását ellensúlyozza, hanem arra is, hogy bérrendszerünk olyan hibáit, amelyek népgazdaságunk érdekeit sértik, kiküszöbölje. Az alapbéremelésnek tehát nagyobbnak kell lennie azokban a szakmákban, amelyek fontosságukhoz képest viszonylag elmaradtak —• például a bányászat egyes területeit — mint azokban, amelyek viszonylag előre kerültek. Az alapbéremelésnek nagyobbnak kell lennie a magasabb szakképzettséget, vagy nagyobb erőfeszítést követelő munkánál, mint a többieknél. A minisztertanács megbízza az Országos Munkabérbizottságot, hogy a fenti elvek alapján az alapbér emelésére s a normák rendezésére javaslatokat dolgozzon ki. Felhívja a figyelmet arra, hogy az alapbéremelésnek és a normarendezésnek nem szabad gépiesnek lennie, lehetőséget kell nyújtania az egyes iparágak és őzen belül az egyes üzemek sajátosságainak, egyes munkások vagy munkáscsoportok különleges teljesítményeinek figyelembevételéire. Az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtásáért az egyes iparágakban az illetékes miniszterek, az egyes üzemekben a vállalatvezetők a felelősek. A SzOT elnökségének állásfoglalása a minisztertanácsnak az alapbérek emelése és a normák rendezése tárgyában hozott határozatával kapcsolatban Iparunkban az utolsó hónapokban a munkabérek aránytalanul gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység. Technikánk fejlődése általában túlhaladta a régi normákat és a bérek aránytalan emelkedését döntő mértékben az elavult, vagy meglazított normák okozták. Emelkednek az elszámolt teljesítményszázalékok, ugyanakkor a teljesítmények nem nőnek a kifizetett bérek arányában. Népünk ellenségei, az imperializmus ügynökei, a jobboldali szociáldemokraták tudatosan fokoztál? ezt az aránytalanságot, hegy ötéves tervünket népgazdaságunk további erősítését a dolgozók életszínvonalának emelését aláássák. A dolgozók legjobbjai, sztahanovisták. élmunkások, újítók a sa jtóban és gyűléseken már számos esetben rámutattak az elavult normáknak » termelést, a munkaversenyt, a szocialista építést gátló voltára és követelik a korszerű normák mielőbbi bevezetését. Az élenjáró munkások példája nyomán ma már széles dolgozó tömegek látják, hogy az elavult normák gátjává váltak a termelés, a termelékenység emel kedésének. A dolgozók mindjobban megértik, hogy a normák elavulása a szocialista építés törvényszerűsége, hogy a laza normákat új. haladó normákkal kell felcserélni, mert csak ígv tudjuk emelni a munka termelékenységét Az alapbérek emelése, a normák rendezése új lendületet fog adni a munkaversenynek, az újitómozgalomnak, növelni fogja a versenyzők munkakedvét, lelkesedését és jelentős mértékben járul hozzá a sztahanovista mozgalom további fejlődéséhez, a „Szakma legjobbja" címért folyó verseny kiszélesítéséhez. A Szaktanács elnöksége a szak szervezeti vezetők, az üzemi funkcionáriusck és minden szervezett dolgozó kötelességévé teszi, hogy legjobb tudásukkal, teljes ' erejükkel segitsék elő a minisztertanács határozatának végrehajtásét. Szervezzék és fejlesszék tovább a szocialista munkaversenvt, erősítsék a munkafegyelmet fokozzák a harcot a normalazítók, selejtgyártók termeléscsökkentők s jobboldali szociáldemokraták ellen, elszántan harcoljanak az üzemekben megbúvó ellenség támadásaival szemben. Javítsák meg ebben a harcban a szakszervezeti központi és üzemi szervezetek munkáját, tudatosítsák a dolgozók között, hogy amit a Párt a munkásosztály elé feladatként megjelöl, az mindig egész népünk, szocialista jövőnk érdekeit szolgálja. Az alapbérek emelése és a normarendezés nagyobb darab kenyeret, több ruhát, cipőt, lakást, emelkedő jólétet. nagyobb kultúrát biztosít munkásosztályunknak. A magyar szakszervezetek, a Szakszervezeti Tanács, a szervezett dolgozók százezrei biztosítják Pártunk Központi Vezető,ségét és Rákosi elvtársat, Népköztársaságunk kormányát arról, hogy az alapbéremelés és a normarendezés gyors és eredményes megvalósításáért az öntudatos, szervezett dolgozók széles tömegei minden támogatást megadnak ahhoz, hogy a minisztertanács határozatát minél rövidebb idő alatt eredményesen végrehajthassák. Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel biztosítjuk ötéves tervünk sikeres végrehajtását, népgazdaságunk továbbfejlesztését, a dolgozók életszínvonalának emelését, ezzel is hathatósan biztosítjuk a béke védelmét a függetlenségért harcoló koreai munkástestvéreink győzelmét. Hz iparban és Esánvászall3an foglalkoztatón munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezésérői szóló minisztertanácsi Határozat végrehajtási utasítása Az iparban és bányászaiban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásával kapcsolatban a minisztertanács az alábbiakat rendeli el: 4 1950 július 31-'(ől kezdődően minden tíz munkavállalónál többet foglalkoztató ipari vállalatnál az ipari munkákra megállapított alapbéreket fel kell emelni, és ezzel egyidejűleg a teljesítménynormákat és mutatószámokat rendezni kell. Az alapbérek felemelése és a normák és mutatószámok rendezése kiterjed a kereskedelmi vagy egyéb jellegű vállalatoknál is az ipari jellegű munkákra. A MÁV-nál és a postánál az alapbéremelés és a normarendezés kizárólag a MAV és posta ipari jellegű üzemeit érinti (javítóműhelyek stb.) O 'A' minisztertanács határozata értelmében a normák és mutatószámok rendezésével egyidejűleg az alapbéreket iparáganként különböző mértékben fel kell emelni, figyelembevéve az egyes szakmák fontosságát, valamint a különböző fokú szakképzettséget és erőkifei-