Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-17 / 138. szám

17 SZOMBAT, 1950. JUNIUS í«. Jobb munkaszervezést, több kollektiv szellemet, nagyobb éberséget a szegedi vasöntödékben Több mint félév telt el azóta, hogy népi kormányzatunk az ál­lami kezelésbe vett nehéz, és köny­nyüipari nagyüzemek után a tíz alkalmazottnál többet foglalkoztató kisüzemeket is államosította. Igy kerültek vissza a Fagler, Richweisz, Deu'isch és Bárkányi-féle vasöntö­dék is dolgozó népünk tulajdoná­ba. Ezek a kisüzemek fontos he­lyei a termelésnek, mert nagyban függ tőlük a Magyar Kender, a Szegedi Kender, a Gázgyár, a Do­hánygyár és a többi szegedi nagy­üzem zökkenőmentes termelése. Jó­részt rajtuk múlik, hogy a terme­lésből kiesett gépeket milyen gyor­san tudják helyreállítani. 'A'ddig, míg ezek az üzemek ka­pitalista tulajdonban voltak, sok­szor előfordul?, hogy más városok­ba kellett elvinni a különböző gép­alkatrészeket önteni. A szállítás és az utazgatás nagymértékben nö­velte az üzemek önköltségét. Az ön­tödék államosítása óta kétségkívül jelentős javulás történt, de az ered­mények még nem kielégítőek. A szegedi vasöntödék meg most is magukon hordják a kapitalista jel­leget. Több helyen — mint például a Deutsch vasöntödében is — állandó zavarok vannak a termelés körül.1 Nem tudják kellő időben leszállí­tani a rendeléseket és ezzel nem­csak a saját tervüket, de a mun­kát adó üzem tervét is jelentős mér­tékben hátráltatják. Szakmunká&hiány ? A Magyar Kender még január utolján számos szövő- és egyéb gépalkatrész leöntését rendelte meg. Az alkatrészek elkészítése azóta is késik. Csak szórványosan szállít­ják a megrendelt árut, s ebből adó­dik, hogy még most is 80 mázsa öntenivaló gépalkatrész vár elké­szítésre. Ugyanez a helyzet a Sze­gedi Kenderfonó és több üzem ese­tében is. A Deutsch vasöntöde vezetői gyakran — és szívesen — hivatkoz­nak a szakmtinkáshiányra. Juhász Imre elvtárs, a telep vezetője el­mondja, hogy mindössze két öntő­mesterük van — ezek nem győzik a sok munkát. Ez igaz, de mégsem ebből származik a hiba nagyrésze, hanem abból, hogy a helybeli ren­delések mellett Dunakeszire, Szé­kesfehérvárra és még az ország számos távoli városába is szállíta­nak. 'Alaposan felgyűlik a munka és fgv érthető, ha nem tudják idő­ben elvégezni. Ezt a hibát azonban ki lehetne küszöbölni, például úgy, ha a felszaporodott rendelések egv­részét átadnák a Fagler vasöntödé­nek. Itt időre, tudnák teljesíteni, mert most nincs felszaporodva a munkájuk. De nem ezt teszik, ha­nem inkább torzsalkodnak, egymás szakmunkásaira vetik ki a hálót, mint ez éppen a Deutsch és a Ricli­SZOCIALISTA MEZOGAZDASAG — BOLDOG PARASZTSÁG Az elmúlt hét eseményei, a növényápolási muinkáik, az ara­tásra, cséplésre, terménybegyüj tésre való nagy készülődés ismét számtalan tapasztalattal gazdagította a szegedi és szegedkörnyé­ki termelőcsoportok életét. Az egyes csoportokban mu|atkozo jelenségek hasznos tanulságul szolgálnak a többi csoportok fej­lődéséihez is. Helytelen azonban egyes csoporttagok magatartása, amellyel húzó­doznak attól> hogy másik cso­portot meglátogassanak. A zabosfalvi két csoport hosszas rábeszélés után volt hajlandó közös értekezletre jönni. Az ilyen magatartás árt a közösségi szellemnek. Helyes, hogy az elmúlt héten a MezOSz dolgozói által megtartott munka­szervezési értekezleteket a terme­liicsoportok nagy megértéssel fo­gadták. A beszámolók tapaszta­lataiból okulva a munka terv­szerűbbé tétele érdekében át­szervezték a munkacsapatokat, újabb brigádokat szerveztek és kellő felkészültséggel várják az aratás, cséplés munkálatait. Helyes biztató eredményre vezetett külö­nösen a ruzsajárási „Szabad Nép" lermelőcsoportnál a meg­tartott értekezlet. Az ott hallot­tak alapján vállalták a csoport­tagok, hogy az aratási munkákat egyéni versenyben 160—170 szá­zalékra teljesük. Versenyben vé­gezték a paprika- és dohánypa­lánták kiültetését s az előirány­zott 150 százalékot 200 százalék­ra emelték. Dicséret illeti a csoport nötagjait, akik minden munkából kivették részüket és mégis módot talál'ak arra, hogv « munkában fáradt dolgozóknak meleg étel jusson. Igen kima­gasló eredményeket ért el Rácz György és Makra Antal fogatos s vízhordás terén. Nekik volt köszönhető, hogy az ültetéshez e'egendő víz állott rendelkezésre, jóllehet, többször kilométerekről gémeskrtakbó] kellett a vizet szállítani. Az elért eredményük meghaladta a napi 300 százalé­kot. Helyes versenyre mutat a domaszéki „Úttörő" terme'őcsoport csatla­kozása a makói „Úttörő" csoport versenykihívásához. Ez a cso­port elsőnek fogadta el a kihi. vást a növénvápolási és aratási munkálatokban. Helytelen az is, hogy akadnak olyan csoporttagok, akik kidákokhoz szerződnének aratási munkára. Talán nem is tudják az ilye nek, hogy ezzel az ellenséget támogatják. Tudni kell min­den csoporttagnak, hogy ahol munkaerő felesleg mutatkozik, onnan munkára szerződhetnek állami gazdaságba, vagy más termelőesoportba. Ezzel a kot lektív gazdaságokat erősítik és emellett végzett munkájuk­ért a jogos munkájuk arányá­ban járó juttatásban részesül­nek s nem teszik ki magukat a kulákok kizsákmányolásá­nak. Helytelen az éberségnek az a nagyfokú hiánya ís, amelyet a doma­széki „Vörös csillag" termelő­csoportnál tapasztalhattunk. Minden iratukat szabadon az asztalon hagytak s azok bár­mikor avatalan kezekbe kerül­hetnek. A rendetlenség mind­emellett a munkát is gátolja, mert éppen azt nem találják esetleg meg, amit keresnek. A helyes iratkezelés az adminisz­trációt könnyíti meg és ezzel is tervszerűbbé válik a munka. Nápoly dolgozói béketűntefést rendeztek egy ujabb amerikai halálhajó érkezésekor Nápoly több pontján csütör­tökön a békeharcosok tüntetést rendezlek, tiltakozásul az ellen, hogy szerdán Nápolyba érkezett a 4. amerikai hadianyagszállit jnány. A kikötőt erős katonai és rendőrosztagok szállták meg és Nápoly utcáin a csütörtökre vir. radó éjszaka szakadatlanul őrjá­ratok cirkáltak. Az amerikai tengerészek éjjel valósággal el­árasztották Nápolyi, weisz vasöntödék esetében előfor­dult. Gyenge lábon áll ezekben az üze­mekben a kollektiv szellem. Nem szívesen segítik ki egymást az elv­társak, hanem ehelyett inkább a kapitalista profitszellemet istápol­ják. Látszateredményekre töreksze­nek és nem veszik észre, hogy ere­jük így szétforgácsolódik, hogy így csak kárt okoznak nemzetgazdasá­gunknak. A munka rossz megszer­vezése miatt a szegedi nagyüzemek egyszerre három helyen, néha az ország több távoli városában is kénytelenek rendelést feladni. A szegedi vasöntödék vezetőinek első és legfontosabb feladata, hogy a következő időkben jól megszer­vezzék, megosszák maguk között a munkát és felhagyjanak az eddigi szűklátókörűséggel. Súlyos hibáit az éberség körül De nem vár rájuk kisebb feladat az éberség megszilárdítása terén sem. A Fagler, Deutsch és a Rich­weisz vasöntödék telepén még min dig ott laknak a volt tulajdonosok. De miért is meíinének el, mikor senki sem mondja nekik? Vagy ta­lán felvilágosították a kulák Fag­lerékat, hogy a városban lévő há­rom bérházuk közül valamelyikben válasszanak lakást? Nem! Ugy­látszik az államosított öntödék vezetői nem is éreznék jól magukat, ha az ellenség nem volna közvetlen közelükben. Valószínűleg azt gondolják, hogy akkor túl egy­szerű, túl sima lenne az egész do­log. Legalább is erre gondolhatunk, ha például bemegyünk a volt Fag­ler-féle öntöde udvarára. Fuvaros­kocsit. mezőgazdasági szerszámokat, különböző limlomot találunk sza­na-széjjel. Nem az üzemé, hanem — Fagler Edéé, aki még mindig ott lakik és ott gátolja az üzem mun­káját. Hogy nyitva az ajtó? Hát Fagler úr hogyan járna ki és be máskülönben? És — ezek után — már csak ter­mészetes, hogy az elkészített öntvé­nyek — szövő és fonógép kerekek, csapágyak — nem a rendelkezésre álló jól elzárható raktárban várják az elszállítást, hanem az udvar egyik nyitott melléképületében szé­nahulladék, szárízék és töméntelen szemét között. Hadd rongálja meg, hadd tegye tönkre a nép vagyonát, aki csak akarja! — Valahogy ezt mondja az a kép, amely itt az udvaron elénk tárul. Persze nemcsak az öntödék vál­lalatvezetői, hanem a lakáshivatal is nagyon hibás ebben a kérdésben, mert több esetben nem jelölt ki a volt tulajdonosoknak lakást más­hol, vagy pedig csak hosszas büro­kratikus herce-hurca után. És végül, hogy a szegedi vasön­tödék valóban végre tudják hajtani ötéves tervünkben rájuk váró fel­adatokat. okvetlen szükséges az is, hogy a nehézipari minisztérium is változtasson álláspontján és tegye lehetővé, hogy a szegedi vasöntö­dék minél előbb egyesüljenek. Ez nemzetgazdaságunknak évi több­százezer forint önköltségcsökkentést jelentene. Csak úgy érhetjük el, hogy Szegeden jólműködő vasön­töde és gépműhely álljon a szegedi üzemek, a környékbeli gépállomá­sok, termelőszövetkezeti csoportok és állami gazdaságok rendelkezé­sére. Csépi József SZEGEDRE JÖNNEK fl KÜLFÖLDI A DISz kongresszus után a kongresszusra érkezett külföldi ifjú vendérek közül a Kinai Nép­köztársaság Ifjúsági Szervezet Központi Vezetőségének egyik tagja és az osztrák Ifjúsági Szö­vetség főtitkára Szeredre jön ju­nius 21.én. A e,f.<rp(jj ifjúság és az úttörők a Lemezgyárnál fel­DISZ KONGRESSZUS VENDÉGEI állított diadalkapunál várják a vendégeket. Megérkezésük után a Textilkombinátba mennek láto­gatóba, ahol meg is ebédelnek és elbeszélgetnek a Teztilkombi­nát ifjúságával, majd utána a Klauzál-t'- - - •'-•-irógi békenagy­gyülésen vesznek részt. A KOLHOZ TERMELESI TERVE ürömtől suqárzó arccal szorongatja kezében frissen kapott oklevelét 22 fiatal gyógyszerész. Tegnap délben kapták meg a Központi Egyetemen. —A múltban, lia gyógyszerész oklevelet kapott valaki, és ha nem vo't protekciója, „atyai jó baraf­ja", bizony sokszor évekig 'ézen­gett munka nélkül, Ha mégis sike­rült elhelyezkednie valamelyik ka­pitalista gyógyszerésznél, abban sem voit sok köszönet. Kizsák­mányolták, einyomták a „kis g.vógyszerész-segédet". Népi ae­mokráciánk ezt gyökeresen meg­változtatta- Az oklevéllel együtt minden fiatal gyógyszerész-segéd megkapta kinevezését is. Igy nem­csak oklevelet, de rögtön kenye­ret is nyújt népi demokráciánk minden újonnan végzett tanulónak Mind a huszonkettő már akár holnap elfoglalhatja munkahelyit és jövője nem bizonytalan már. nem a kizsákmányo1ásnak és nyo­mornak néz elébe, hanem biztos megélhetése lesz• És nemcsak ez a 22 fiatalember néz olyan biza­kodóan a jövő elé, hanem az a sokezer ifjú is, aki még most az iskolák és egyetemek padjaiban tanul. „A kolhoz nagyüzemi gazdaság. A nagyüzemi gazdaságot nem lehet terv nélkül vezetni. A földműveléshen a nagy­üzemi gazdaságot csak tervszerű irányítással lehet vezetni." (Sztálin.) A kolhoz termelési terve fel öleli a termelés minden ága­zatát. E tervben megállapít­ják az egyes növények, nö­vényfajták vetésterületeinek nagyságát és terméshozama í. a vetések elosztását a vetés­forgók és a munkát végző bri gádrészlegek szempontjából. A terv kiterjed az évelőfüvek vetésére, a trú­gyagyüjtésre, a fő mezei mun­kák elvégzésére, a traktorállo­mások által végzendő mun­kákra stb. Teljes képet nyújt az állattenyésztés fejlődésérő!: meghatározza valamennyi ál­latfajta állományának gondo­zását és szaporulatát, a takar­mányszükséglet és fogyasztás mennyiségét. A kolhozok ter­melési terve előirányozza még az építkezéseket és tatarozáso­kat, a javító muTÍlrálatokaí, szer számbeszerzéseket, vala­mint a melléküzemek (malom, olajütő stb.) fejlesztését is. A terv figyelmet fordít olyan fontos tényezőre, mint a munka megszervezése, a mun­kaegységek előirányzata, a munkacsoportok, brigádok fel­használása, a növényi és álla­ti termékek elosztása. A kolltos pénzügyi terve meghatározza a földművelés­ből, konyhakertészetből, gyü­mölcsösből és az egyéb ága­zatból származó pénzbevétele­ket és a terv előírása alapján szükséges kiadásokat, fi gye­lembe véve a kolhoznak az ál­lammal szemben fennálló kö­telezettségeit (szolgáltatások, esetleges kölcsönök, hitelek esedékes részletei stb.). A helyesen összeállított évi termelési terv és bevételi— kiadási előirányzat szabja meg a kolhoz gazdasági tevékeny­ségét és vezeti a gyarapodás­hoz. A terv készítésébe bevonják a kolhoz agronómu­sait, állattenyésztési szakembe­reit, az élenjáró dolgozókat, a gép- és traktorállomások s?;ík­embereit. A kész tervjavasla­tot a közgyűlésen terjesztik a kolhoztagok elé, ahol megvitat­ják és jóváhagyják. ' A koihoztömegek részvétele mellett készült terv hatalmas eszköz a közös gazdaság felvi­rágoztatásáért és a kolhozpa­rasztok kulturált, jómódú éle­téért vívott harcban. A Szovjetunió kolhozai el • készítették erre az évre is gaz­daság terveiket és ezzel a kolhozfalvak dolgozóinak mil­liói emelik magasra a szoci­olista munkaverseny lobogó­ját. a terv teljesítéséért és túl­teljesítésóért. A világ élenjáró sajtóját ismerhetik meg Szeged dolgozói Egyre inkább kialakul a Ma­gyar.Szovjet Társaság Horváth Mihály-utcai kiállítótermében an­nak a rendkívül érdekes és gaz­dag anyagú kiállításnak a képe, amely holnap, vasárnap délelőtt nyilik meg, hogy bemutassa Sze­ged dolgozóinak a világ élenjáró sajtóját: a szovjet sajtót. Külön érdemes tanulmányozni ennek az igen szemléltető kiállí­tásnak egyes részeit. Ezek mind. egyike nemcsak azt a hatalmas mozgósitó, szervező erőt mutatja be, amelyet a szovjet sajtó je­lent, hanem egyúttal bemutatja, milyen szerteágazó, fejlett és korszerű a szovjet sajtó. A legérdekesebb részt kétség­telenül a Pravdának, a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja központi lapjának fejlődé­sét bemutató képsorozatok és eredeti példányok jelentik. Emel­lett azonban lenyűgöző az a kő. rültekintés, amellyel a szovjet sajtó vezetői a Szovjetunió min­den dolgozójára gondolnak. A legkülönfélébb ideológiai, művé­szeti, kulturális és szakmai fo­lyóiratok tömege jelenik meg, de külön gondolnak a Szovjetunió nemzetiségeire is, akik saját nyelvű újságokat, sőt folyóirato­kat is olvashatnak. A szovjet sajtókiállitást hol­naptól tekinthetik meg Szeged dolgozói. Vasárnap 10 órakor ün. nepélyes keretek között nyilik meg a Magyar-Szovjet Társa­ságnak ez az érdekes és értékes kiállítása. Második negyedévi tervét is teljesítette AZ ECSE1 GYÁR J\V (Tudósítónktól.) A Szegedi Ecsetgyár dolgozói annakidején vállal.ák, hogv a második ne. gyedévi tervüket idő előtt, ju­nius 18-ra befejezik. Ezt a vál­lalásukat négy nappal a határ­idő előtt, junius 14.én már tel­jes itették. Ezt a teljesítményüket ugy ér­ték el, hogy a szocialista mun­kaversenyt a lehető legjobban kiszélesítettek üzemükben és ez­által á'landóan fokoZ'ák terme­lékenységüket. Különcsen sokat segitett a terv idő előti teljesi. tésében az ifjúmunkások egysé­gesítő kongresszusra tett fel­ajánlásai. Döntően Rákosi elv­társ február 10-i beszéde segi. tette az Ecsetgvár dolgozóit. A beszéd áttanulmányozása után jobban megszervezték munkáju­kat, újításokat vezettek be, ame­lyekkel jelentősen emelték ter­melékenységüket. Azért igyekeztünk tervünket előbb befejezni — mondották a dolgozók —, hogy az eddiginél még jobban vegyük ki részünket a szocializmus építéséből s ezzel mindannyiunk elet színvonalának emeléséből. Doktor Lajos A CB MFGNYILT Tombácz pálmakertje reggelig nyitva. Rátz Náci muzsikál

Next

/
Oldalképek
Tartalom