Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-15 / 136. szám

VII. ÉVF. 136. SZÁM. ARA 50 FILLÉR Ha déle'őtt 10 érakor nyitják meg a könyvnapo!<at Megkezdődött Szegeden a rozs aratása CSÜTÖRTÖK, 1950. JÜNIUS 15. FEGYVERÜNK — A KÖNYV Mától kezdve három napon át az ju'cára kerül a könyv Szegeden is és minden községében, városában Csongrád megyének, az egész országnak- A hatodik szabad magyar könyvnapcjk kezdődnek meg vidéken, amikor az olvasók — mégpedig aa új olvasók — tömegei, munkások, dolgozó parasztok és néphez hő értelmiséglek közvetlenül találkozhatnak legjobb barátukkal, segí őtársukkal, erős fegyverükkel: a könyvvel. A dolgozók tömegei fordulnak nagy érdeklődéssel új könyveink felé, amelyek a marxizmus-leninizmus iránymutatásával segítik őket mindennapi munkájukban, de nyújtanak egyben felüdülést is a pihenőidőben. Most a könyv valóban a né. pé lett. Ezt most Írhatjuk le először a felelősség teljes tudatában. Ha visszapillan'unk a felszabadulásunk utáni közvetlen tdőkrc, meg kell állapítanunk, hogy gazdasági és politikai munkánk nagy feladatai közben nem értünk rá eléggé ennek a feladatnak a megoldására !s. Népi demokráciánk megdönthetetlen alapjainak lerakására fordítottuk a figyelmet: romokból új országot építeni, a 16 forintot — mint népgazdaságunk alaplát — megteremeten! és szétzúzni a kapitalista rend maradványait, amely a fejlődés akadályozója, aláaknázója •volt- A szilárd alap megterem ése után az MDP programnyilatkozata volt az első útmuta'ás, amely központi kérdéssé tette a műveltségi monopoliumok felszámolását. A reakcióval ezen a téren ls kemény küzdelmet vívtunk: nem^volt rés, amelyen behatolását elmulasztotta Di'mtö fordulatot jelentet' könyvkiadásunk államosítása, de még megeshetett, hogy 1948-as könyvnapok alkalmával Legény, Körmendy, Dormándi sz'ennyiratal ott díszelegtek a sátrakban. Az 1949-es könyvnapok termékei már Pár unk programjának szellemét tükrözték és idei könyvtermésünk még inkább a szocialista realizmus lránytmuta1ó alkotásai. Ezt követelte dolgozó népünk. O'yan irodalmat, olyan kullúrát, amely — mint Révai eVárs írja — „scgí 1 őket munkájukban, harcaikban, öntudatuk fejlődésében, olyat, amely fegyver a kezükben a szocializmus építésénél". Fejlődésünkre világítanak rá a slatlsz ikai adatok is. Az úgynevezett „utolsó békeév", 1938 könyvtermelése 7.8 millió kötet volt1945-ben 6.5, 1948-ban 22.8, 1949ben 46.7 millió kötet és brossura látott napvilágot, mostpedig 650.000 könyvnapi példányszámmal büszkélkedhetünk. Az író vágya is tellesedett ezáltal. Eddig írt, de nem tudta: eljut-e hangja azokhoz, akikhez intézte. — „Az frások, könyvek több kevesebb sikerrel megjelentek — irja Szabó Pál — és a nép, az Ismeretlen nép, a paraszt, a munkás, a bányász egyáltalán nem tudott errő' semmit. És az írókat mégis újabb és újabb igazságok izga* ták, nyugtalanították, azt hitték, hogyha egy-egv népéri íródott, vagy nénért kiáltó könyvük megjelent, hátha másként megy, nyomban mögéje sorakozik a nép, kiárad a tenger és lesodor hátáról minden gazembert, minden szemetet, minden emberj és társadalmi becstelenséget. De a tenger nem mozdult meg, a né.p önthaga kínjában fetrengett tovább, nem is tudta, hogy őérette írók kínlódják végig a pokol minden gyötrelmével éjtszakáika"' Egy régi példát említve: Petőfit lőccsel kergették meg a parasztok. s egy újabbat: Móriczot leliúrrogták a részeg kortesek. A felszabadulás előtti időket Krúdy jellemz híven: „az írók művelt csak vén kisasszonyok és lábatöröttek o vassák". De nem a nép volt ennek az oka, hanem a mult uralkodó esz tálya, amely elzárta a művelődés olvasás, tanulás minden lehetőségé s különben ls melyik munkásnak vagy dolgozó parasztnak lett volna kedve olvasni a gyötrelmes, fáradtságos napi munka u'.án.. Tekintsünk népi demokráciánk íróira és alkotásaira. írásaik ha. talmas példányszámban kerülnek ki a nyomdagépből, de nem a rak tárakba, hanem a munkások és parasztok, a dolgozó nép közé. Az idei könyvnap első budapesti összesítő jelen.ései hatalmas győzelmi jelentéssel egyenrangúak. A tavalyi 220 ezer kötettel szemben már elkelt 260 ezer, de a könyvtárak vá sártása nélkül, ami hozzávetőleges számítás alapján újabb 40 ezer kötetet jelent. És ma ellepik dolgozóink ismét a sátrakat, hogy könyvet vásároljanak. Ha ide iktatjuk hogy fővárosi könyvnapok 2.700.000 forintot forgalmaztak, megállapíthattuk, hogy döntő változás állott be az (ró és olvasó viszonyában. Az író többé nem kizsákmányoHja és uszályhordozója egy uralkodó osztálynak, hanem megbecsült dclgo zója népe összességének. Mi rejlik az idei könyvnap várható sikere mögött Csongrád tr.e gyében? Népünk legszélesebb tömegeinek emelkedő öntudatosulása, ideológiai képzettsége. Budapesten 17.000 példányban fogytak el Lenin és Sztálin művei, Rákosi eVárs könyvét 20.000-en felül vásárolták meg. Személyes tapasztalat alapján mondhatjuk, hogy ott — Zabosfalván és Rúzsajáráson, a volt keletcsanádi részeken, vagy Észak-Cson grádban — ahol soha eddig nem voltak könyvnapok, az érdeklődés homlokterében nagy tanftóink al. ko'ásai állanak. Az üzemi munká saink Gerő elvtárs, haladó értclmiségieink Rudas, Révai és Horváth elvtársak könyvei iránt érdeklődnek. És még valami: „Ha országunkat alaposan megnézzük, szorgalmas hangyabolyhoz hasonlíthattuk — irta 1936-ban Osztrovszklj, szovjet író —. Minden elképzelésünk, minden gondolatunk a békés építésért, a kollektív gazdaság meg'eremtéséért, a kultú. ra felemeléséért, az építkezésért, gyermekeink iránti gondoskodásért van. Valamennyien békés munkában állunk, zászlónk _ a béke. S ezt a zászlót a Párt és a kormány magasra emelték." Mintha rólunk és íróinkról szólnának ezek a mondatok. A nép békés törekvése és az új é'et éoitése, a valóság és művészi tükröződése a mi kialakuló szocialista realista Irodalmunk. A szovjet irodalom példamutatása áthatotta népünket és írónkat egyaránt. Az olvasó és író ügye egy, a nép és a Párt ügye egy, a világ dolgozóinak vágya, harcos akarata és a béke ügye egy. Az idei csongrádmegyei könyvnapok a dolgozó nép, az á'lam és a Párt kapcsolatainak elmélyítésében is jelentős állomás. Dolgozó népünk a könyv csatáján keresztül vívja meg békeharcának egyik fontos szakaszát. Vegye kezébe könyvnapunk terméseit Csongrád megye, Szeged munkássága dolgozó parasztsága és haladó értei, misége, mert békeharcunk ezer síkon mozgó csatáinak erós és legyőz hetetlen fegyvere — a könyv Q Dolgozó Ifjúság Szövetsége I. Kongresszusának programia Június 15, csiltörlBk. 17 órakor a Munkásmozgalmi Intézetben megnyílik „A kommunisták harca a magyar ifjúság boldog életéért" című kiállítás. 18 órakor a Nemzeti Szalonban megnyílik az ifjúsági képzőművészeti kiállítás. Június 18, péntek. 12 órakor a kongresszusi küldöttek és külföldi delegátusok megkoszorúzzák a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot. Ezzel egyidőben a Kerepesi-úti temetőben Ságvári Endre és a mártírhalált halt ifjú kommunisták emlékművé?. Délután 5.30 órakor a kongreszszus ünnepélyes megnyitása az Operaházban. A DIVSz, a Nemzetközi Diákszövetség, a Komszomol, a Szaktanács, Kina, Lengyelország, Albánia, Románia, Csehszlovákia, Bulgária, Német Demokratikus Köztársaság, MNDSz, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Szabadságharcos Szövetség, Görögország, India, ifjúsági, illetve tömegszerveze'ii képviselői üdvözlik a magyar ifjúságot. Az operaházi ünnepségen kerül bemutatásra a „Páris lángjai" című balettjáték harmadik felvonása. Vidéken a délutáni órákban megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. Június 17, szombat. 9 órakor a MÉMOSz-székház nagytermében Kádas István, a I lével). Délután 17.30 órakor az EveMINSz főtitkárhelyettese nyitja meg | zős Szövetség versenye a kongresz• szus tiszteletére a margitszigeti Du. naágban. a DISz kétnapos (június 17—18) alakuló kongresszusát. A kongresszus napirendje: 1. 'A' Dolgozó Ifjúság Szövetsége megalakítása és feladataink a békéért és szocializmusért vívo'it harcban. Előadó: Szűcs Lajos, a MINSz elnöke. 2. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének megválasztása. Délután 17.30 órakor úttörők üdvözlik a kongresszust. 20.30-kor a Gellért-hegyen tábortűz. Sportprogram: 17 órakor a csepeli atléták meghívásos versenye a kongresszus tiszteletére. (Világbajnokaink és élsportolóink részvéteJúnius 18, vasárnap. 9 órakor folytatódnak a kongresszus tanácskozásai. 11.30-kor a Néphadsereg nevében üdvözlik a kongresszust, majd Szűcs Lajos válaszol a felszólalásokra. Ezután beterjesztik a javaslatot a DISz megalakítására és megválasztják a központi vezetőséget. 18.30 órakor ifjúsági nagygyűlés a Kossuth Lajostéren a DISz, a DIVSz és a Komszomol delegátusainak felszólalásaival. 20.30-kor kormányfogadás a parlamentben. Sportprogram: Délelőtt megnyilik a Népszigeten a DISz központi vizisporttelepe, délután 17.30-kor kerül lebonyolításra az Evezős-szöve?. ség kétnapos versenyének második része, a margitszigeti Dunaágban. Vidéken a kongresszus mindkét napján ünnepi felvonulások, kultúrműsorok, utcabálok, június 18án, vasárnap kongresszusi napok. Június 20, kedd. 20 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Zeneművészek Szövetsége közös ünnepi ülést tart a DISz I. kongresszusa alkalmából. Á szovjet állam anyagi eszközeinek főrészét a szocialista termelésre és a nép életszínvonalának emelésére fordítják Zverjev pénzügyminiszter beszámolója a Legfelső Tanács ülésén Pénleken reggel érkeznek a Komszomol delegátusai A Dolgozó Ifjúság Szövetsége I. kongresszusára a Komszomol delegátusai 16-án, pénteken reggel 8 órakor érkeznek Budapestre a Ferihegyi közforgalmi repülőtérre. 'A küldöttség vezetője: Fjodorova, a Komszomol központi bizottságának titkára, tagjai: Poznyák és Rumjancev delegátusok. Június 13-án a Kreml-palota nagytermében folytatta munkáját i Szovjetunió Legfelső Tanácsának első ülésszaka. A küldöttek és a vendégek viharos, hosszantartó ünnepléssel köszöntötték a kormánypáholyban megjelenő I. V. Sztálint, a szovjet nép vezérét Ss legközelebbi harcostársait, Molotovot, Malenkoroti, Bérijét, Vorosilovot, Kaganovicsot, Anirejevet, Mikojánt, Hruscsovot, Bulganyint, Koszdgint, Svernyi'cet, Szuszlovot, Ponomárenkót te Skirjatovot. Ugyancsak helyet foglaltak a páholyokban a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjai és a miúszterek. Jelen voltak az illésen a diplomáciai testület vezető tagjai, szovjet és külföldi laptudó;ítók. 11 -M A napirend szerint a Szovjetimé 1950. évi költségvetésének ílő'.er jeszésére és az 1948. és 1949. évi költségvetés teljesítéséöl szóló beszámolóra került sor. Az elnök megadta a szót Arszeayij Zverjevnek, a Szovjetunió pénzügyminiszterének. — A Szovjetunió 1950. évi cöllségveiése — hangoztatta Zverjev —. melyet a kormány a togfelső Tanács elé terjeszt jóáhagyás végett, a szovjet népnek a háborúutáni sztálini ötéves terv teljesít é«e terén aratott kimagasló sikereit tükrözi. Sztálin elv'árs kitűzte a háboúutáni ötéves terv alapvető feladatait: az ország pusztulást zenvedett vidékeinek helyreállítsák az iparnak és a mezőgaziaságnak a háborúelőtti színvonalon történő újjáépítését, majd színvonal túllépését többé vagy kevésbbé jelentős mértékben. Ezek a feladatok sikeresen megoldódtak. A szovjet népgazdaság egészbenvéve jelentékenyen túllépte a háborúelőtti 1940-es esztendő színvonalát és hatalmas fellendülésben van. Az anyagi jóléttel együtt nő a szovjet nép kulturális színvonala is, a városokban és a falvakban nagy lakásépítési program valósul meg. Az ötéves terv négy esztendeje alatt több mint hetvenkétmillió négyz' tméter lakóterületet állítottak helv •>. vagy építettek újonnan. Ugyanezen idő alatt a falvakban 2.3 millió lakóház épült. A Szovjetunió 1950. évi állami költségvetése 432 milliárd rubel bevételi előirányzattal és 427.9 milliárd rubel kiadási előirányzattal fekszik a Legfelső Tanács előtt. Tehát a bevételek 4.1 milliárddal haladják meg a kiadásokat. A szocialista állam költségvetésének főrésze a népgazdaság fejlesztését, a kultúra további emelését és a nép anyagi életszínvonalának javítását szolgálja. A kiadási oldalnak több mint egyharmada, 164.4 milliárd jut a népgazdaságnak. Társadalmi és kulturális céloikra 120.7 milliárd rubelt irányoztak elő. A népgazdaságot és kultúrát szolgáló előirányzatok összege a Szovjetunió állami költségvetése összes kiadásainak kétharmadát' alkotja. A népgazdaság és a társadalmi kulturális intézkedések finanszirozására jutó kiadások 1950ben több mint másfélszeresét teszik az 1946. évi — a háború utáni ötéves terv első éve — megfelelő kiadásainak. A Szovjetunióban az állam anyagi eszközeinek főrészét a bővített szocialista újratermelés céljaira, valamint a nép kulturális ér éleíiszínvon alának emelésére fordítják. A szovjet áll- m ugyanakkor szocialista haza védelmi képességének további szilárdítása céljából megfelelő eszközöket juttat a szovjet emberek békés munkája felett őrködő szovjet fegyveres erők céljaira A hadügyminisztériumnak és a haditengerészeti minisztériumnak jutó előirányzatok összeg: a Szovjetunió 1950. évi állami költségvetésében 79.4 milliárd rubel. 1950-ben az ország védelmére fordított előirányzatok a költségvetés összkiadásának 18.5 százalékát alkotják a háborút megelőző 1940-es esztendő 32.6 százalékával és a háborúutáni ötéves terv első esztendejének 23.9 százalékával szemben. Ezek a számadatok ismételten mutatják, hogy a Szovjetunió következetesen viszi békepolitikáját, amelyet az egész haladó emberiség támogat. A szovjet nép az 1950-es esztendőt a kommunista társadalom építésében aratott új dicső diadalokkal teszi emlékezetessé. Biztesan vezet bennünket e cél felé Sztálin elvtárs, a lángeszű tanító és vezér, a kommunizmus nagy építője — fejezte be szavait a pénzügyminiszter. Az angol vasmunkás szakszervezet évi konferenciája a Csang-Kai-Sek küldött eltávolítását követelte az ENSz-ből Kedden kezdődött meg Anglia egyik legnagyobb szakszervezetének, a 800.000 tagot számláló vasmunkás szakszervezetnek évi konferenciája. Az angol munkásság fokozódó békevágyának erejét bizonyítja az a tény, hogy a szakszervezet jobboldali elnöke, Jack Tarmer, megnyitó beszédében a „hidegháború" csökkentését, . ".elet és Nyugat közti békés együttműködés megteremtését követelte és azt, hogy az új Kina foglalhassa el az őt jogosan megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében.