Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-13 / 134. szám

SZOMBAT, 1950. JÚNIUS 10. 5 Külön ifjúsági konyvsátor A SZEGEDI KÖNYVNAPOKON Kultúrműsorokkal színesítik Sze°ed fiataljai a könyvnapok miisorát A szegedi ifjúság ÍB megértet­te Lenin elvtárs fölhívását, amit 1920-ban a Komszomol harma­dik kongresszusán mondott, hogy legfőbb feladat tanulni. A sze­gedi ifjúság is ezt tartja most legfőbb feladatának, ezért ké­szülnek olyan boldogan a Sze­geden megtartandó könyvnapok­ra. Igyekeznek külsőségeiben is minél emlékezetessé tenni ezeket a napokat. Ezért a könyvnapok ideje alatit esténként kultúrmű­sorral szórakoztatják a szegedi dolgozókat. Minden este a Szé. chenyi-téren felállított szabadté­ri színpadon egyórás kultúrmű­sort rendeznek, utána pedig ut­cabál at a Széchenyi.téren a Rendőrzenekar közreműködésé­vel. A szegedi ifjúság a könyvna­pok sikerét azzal is elő akarja segíteni, hogy külön könyvsát­rat állit fel a Széchenyi-téren és ott a MINSz fiataljai árusüt. ják majd a könyveket. A könyvnapok estéin rende­zett műsoron Szeged üzemeinek már eddig is ismert kulturcso­portjai szerepelnek énekszámok­kal, szavalatokkal, orosz és ma­gyar népi táncokkal. A kul urcsoportok között sze. repe'.nek majd a Textilkombinát, a Magyar Kender, Szegedi Ken­der, Késárusrvár fiataljai, akik igen nagy lelkesedéssel készül­nek a könyvnapra. A szegedi ifjúság ezzel a ké­szülődéssel is be akarja bizonyí­tani, hogy örömmel követi Pár. tunknak, Pártunk nagy vezéré­nek útmutatásait többen meg akarják venni Lenin—Sz á­lin: „Az ifjúságról" cimü gyűj­teményes kiadást, amely Lenin és Sztálin elvtársaknak az ifju. sághoz intézett Írásait, beszé­deit tartalmazza. Elengedhetet­lenül fontos iránymutatást kap­nak ebből a könyvből a szegedi fiatalok is további munkájuk­hoz, különösen most a Pártunk, hoz tartozó nagy ifjúsági szer­vezet, a Doleozó Ifjúság Szövet­ségének megalakítása idején. Szeged ifjúsága körében nagy érdeklődés mutatkozik a szovjet szépirodalmi könyvek iránt is és előreláthatóan friss élénksé­get ad majd a szegedi könyv, napoknak a fiatalok széleskörű bekapcsolódása mind a rendezés terén, mind pedig az olvasó, vá­sárló közönség soraiba. Junius 15-én aIskuB meg a Cssngrádmegyei Tanács* Népi demokráciánk újabb nagy győzelmét jelenti a me­gyei tanácsok megalakulása. „A tanácsok megalakulásával — ahogyan Kádár elvtárs mondotta — valóban álla­munk új, erős tartópilléreit hozzuk létre, mely ily módon államigazgatásunk egész terü­letén megvalósítjuk és befe­jezzük népi demokratikus álla­munk szervezetének kiépíté­sét." A megyei tanács meg­alakulásával alakul meg az államigazgatás egységes me­gyei szervezete. Csongrád megyében a me­gyei Tanácsot június 15-én, ünnepélyes keretek között ala kítják meg a vásárhelyi vá­rosháza közgyűlési termében. Az alakuló díszközgyűlésre meghívást kaptak megyénk legjobb dolgozói, de képvisel­tetik magukat megyénk tö­megszervezetének tagjai is. Az alakuló díszközgyűlés 85 tagot és 43 póttagot választ meg. A megyei tanács már r.z első ülésén tagjai sorából megválasztja a 13 tagu Vég­rehajtó Bizottságot, amely még az nap megkezdi műkö­dését a tanács székhelyén, a jelenlegi megyeházán. A Végrehajtó Bizottság hi­vatali szervezete 11 osztályból és a titkárságból áll. A titkár­ság intézi a tanács és a Vég­rehajtó Bizottság egész admi­nisztrációját, a személyzeti ügyeket, az ellenőrzést, vala­mint a fegyelmi és sajtó­ügyeket. A Végrehajtó Bizott­ság hivatali szervezetei . az alábbiak: 1. Pénzügyi-osztály. 2. Terv és statisztikai osztály. 3. Igaz. gatási osztály. 4. Ipari osz­tály. 5. Mezőgazdasági osztály. 6. Építésügyi osztály. 7. Köz­lekedési osztály. 8. Oktatási és népművelési osztály. 9. Köz­egészségügyi és szociális osz­tály. 10. Munkaerőgazdálko­dási osztály. 11. Kereskedelmi osztály. A megalakuló Csongrádme­gyei Tanács hivatali szerve­zeteit fokozatosan szervezik át, úgy. hogy az ügyvitelben semmi fennakadás nem követ­kezik be. Fokozódik a termelés a Keramit téglagyárban Nagy lemaradás mutatkozott április hónapban a tervteljesttés terén a Keramit téglagyárban. Az üzem a tervelőirányzatnak csupán 55 százalékát teljesítette, emi az első hallásra szin'e ka­tasztrofálisnak tűnik. Azonban a dolog nem olyan súlyos, mint amilyennek látszik, bár vannak kisebb-nagyobb hibák. Az ápri­lisi lemaradásnak az volt az oka, hagy a kézi üzemrészben a hi­deg folytán nem indult be — mi­vel nem is indulható.t — a ter­melés. Azóta már a lemaradást csaknem teljesen behozták a dol­gozók, de még mindig van egv­kó körülmény, ami gátolja a munkát. • Kénre küldték a kőtránrpapirt — gátolták a tübbtermelént Május hónapban, amikor tel­jes erővel megindult a termelés, fékezni kellet.; a lendületet, meri a téglaégető deszkatetejének a befödéséhez csak másfél hónapi késéssel kapta meg az üzem a kátránypapírokat, amit még 1949-ben rendel ek. Nom lehetet; annyi téglát gyártani, mert fenu­Válaszolunk Strack Anna pajtásnak Má­tyást éri-iskola, Bóka József pajtádnak, Újszegedi Pedagó­giai gimnázium: Ma délután 5 órakor feltétlenül jöjjetek be a szerkesztőségbe fontos megbeszélésre. Nagy Ferenc elvtársnak, Do rozsma. Sorait megkaptuk, a közeli napokban felhasznál­juk. Kasza Mihály né elvtársnő, Szegedi Cipőgyár NV. Az üdültetéssel kapcsolatos so­rait felhasználjuk. Egyben üdvözöljük „ levelezők sorá­ban és kérjük, a jövőben ír­jon gyakrabban. állt a veszélye, ha becsorog a tető, a magas hőfokra hevíteti téglák a fejlődő gőztől sáétrepe­deznek. A termelés fokozása, a munka megjavítása a pár szervezet ve­zetőségének irányi, ásával nyert lendületet május hó folyamán. Az egyik legnagyobb eredmény a munkaverseny kiszélesítése, az egyéni verseny fokozottabb meg­szervezése — bár még mindig sok tennivaló van ezen a téren. — Voltak egyes munkafolyama­tok, amelyekre egyesek azt mon­dották, hogy ott nem lehet egyé­ni bérezést bevezetni, felbontani a csoportos normát- és így nem lehet az egyéni versenyt sem megszervezni. Különösképpen állították ezt a tégla kihordási és szállítási mun­kákra ahol egészen május else­jéig csoportos normák vol ak. Azonban a pártszervezet és az üzemvezetőség ezt a kérdést is megoldott a, felbontotta a cnoporíon bérelsxámolánt, bevezette itt is az egyéni bére­zés , mely lehetővé lette, hogy újabb dolgozók kapcsolódhattak be az egyéni munkaversenybe. Hogy mennyire helyes vol,; ennél a munkánál is az egyéni bérezés bevezetőbe, mutatja az, hogy a kihordási munkát végző dolgo­zók közül többen már jóval fe­lül teljesítenek a száz százalé­kon. Ugyancsak komoly ered­mény az is, hogy a szállí'ó esz­közöket megnagyobbi ották, s így ugyanannyi idő alatt minden megerőltetés nélkül 54 nyers­tégla helyett már 74-et lehet szállítani. Hozzájárult a termelés foko­záeáhrz a darabbér bevezetésé­nek megkezdése is. Most mái­mindegyik dolgozó ,udja, hogy a becsületes, ténylegesen elvégzett munkájáért fizetik majd és nem érheti csalódás. Azelőtt bizony előfordult, hogy egyesek külön­böző trükkökkel, több téglát szá­moltattak el maguknak. Most már ezek a próbálkozások meg­szűntek és szemmel] áth a t óan járul a termeién. Ökrös Lajos például 152 szá­zalékot ért el május hónapban az előző havi 130 százalékos tel­jesítményével szemben. Emelke­dő irányzatot mutat az ifjúmun­kások teljesítménye is. például Aradi József már a 108 száza­lékos átlagtermelésnél tart. A munkaverseny szervezés és a termelés bizonyosmérvű meg­javulása azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek hibák. Ami­kor megállapíthatjuk, hogy első­sorban a Párt irányításával jöt­tek létre az eredmények, azt is le kell szögezni, hogy a további sikeres munkák is attól függe­nek, hogy mennyiben erősödik az üzemi pártszervezet, hogyan javítja munkáját, amelyben bi­zony még mutatkoznak itt-ott eléggé jelentős hiányosságok. Mindenekelőtt nem kielégítő az ideológiai továbbképzés, a szemináriumhallgatók száma mindössze hat és tizenkettő kö­zött ingadozik. Ennek folytán az amúgy is kevésszámú népnevelő — akikre személyenként tizenöt pártonkívüli dolgozó is esik — még úgy sem tudják ellá ni fel­adataikat. És lehetne még sorol ni tovább is a fogyatakos Ságo­kat: faliújság a hónapos cik­kekkel, versenytábla, a ceoporLos újságolvasás és a Szabad Nép Baráti Kör hiánya és más egye­bek. De biztató jelek i« mutatkoz­nak a Keramit téglagyárban a munka további megjavulására és ezek között igen jelentős helyet foglal el a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók közö'ii jó kapcsolat. A helyzet tehát egy­ál alán nem elszomorító, csak a Keramit téglagyárban doigozó elvtársaknak is mc'v tovább kell fokozni a munkát, főleg az iieo­óeiai neve'és 'erén, másodsorban pedig még hatékonyabban bizto­sítani kell a pártszervezet irá­nyítását az üzemveze'őség és a most megalakult üzemi bízott­ság felé. További jó munkára serkentenek az aratási szerződéskötések tapasztalatai Népköz, ársat-tagunk miniszter­tanácsának határozata megszab­ta dolgozó parasz ságunk szá­mára, hogyan végezze el a me­zőgazdaságban mind a növény­ápolási, mind pedig az ara ási, cséplési és termény-begyűjtési munkálatokat. Mindezek végre­hajtása Pártunk irányi .ásával, a tömegszervezetekkel karöltve el­sősorban a DEFOSzrra hárul. Az őszi és tavaszi jó munkák, a ko­rai , vetések, a kedvező időjárás eredményeként az idén bőséges termést takarítunk be, gaboná­ink fejlettek, szalma kétszer, sőt háromszor annyi mutatkozik, min; az 1949 es esztendőben. Április hónap és május legeleje gabonáinkat szépen megnevelte s mire a tűző nap megjött, gabo­náink bokrosak lettek, s így jobban tartottak a nedvességet, aminek következtében a kalászok is szépen kifejlődtek. Terméski­látásunk tehát szépen mutatko­zik, eaért most minden erőnket kenyerünk biztosítására kell for­dítanunk. A minisztertanács határozata kimondja, hogy az aratási, csép­lési munkálatokra a DÉFOSz minden munkaerőt mozgósítson. Csak így tudjuk ugyanis idejé­ben, zökkenő nélkül elvégezni Pártunk irányításával a dolgozó parasztság szorgalmas munkája eredményének betakarítását. Megszabja a munkák elvégzé­sének ütemét' is a miniszterta­nács határozata. Ennek sikere érdekében a DÉFOSz-ra hárul az a feladat, hogy az aratási és cséplési munkához a munkaerőt biztosítsa és később hasonlókép­pen biztosítsa a termények be­gyűjtésére is. Az aratasi szerző­dések kötés-ét június 54g kellett elvégeznie a DEFOSz-nak a cséplési szerződések határideje pedig június 15. Jó politikai felvilágosító és szervező munkával biztosíthatjuk az arató- és cséplőmunkásiok le­szerződi e'.ését — erre figyelmez, tetett bennünket a miniszterta­nács határozata. Ennek a mun­kának elvégzése harci feladat, harc minden becsületes dolgozó paraszt számára, mert a kulák­ság azt mondja, hogy „ráérünk még szerződni, hiszen tavaly is csak június utolján mentem fel a DÉFOSz-ba a munkásommal a szerződés megkötésére". Azt hí­resztelik, hogy szárazság van, nem nagyon lesz a búzának sze­me. ezér; ráérünk még aratni. A .avasszal viszont azt hirdették, amikor az áprilisi eső hullott, hogy ha nem kaszáitatjuk meg a nagyon kövér gabonát, akkor ledül és mire az aratás eljön, megrohad. Pártunk segítségével, éberséggel azonban a kulákok minden fondorlatát leleplezzük s hiába áskálódnak a dolgozó nép ellen. Minden dolgozó agrárpro­letár, minden kis- és közéopa­raszt láthatja, hogy a kulákok csak a saját érdekeiket védik és kizsákmányoló életmódjukat Sze­retnék minél tovább fenntartani. Az aratási szerződések kötései Szegeden és környékén is bebi­zonyították, hogy dolgozó pa­rasztságunk megértette Pártunk politikáját, megértette a minisz­ter tan ács hatarozatát. Megmu­tatkozott ez abban, hogy az ara­tási szerződések kötésé; június 5-re felülmultuk a tavalyinál és hozzátehe'jük, hogy területün­kön máris biztosítottuk a csépr­lömunkás létszámot is. Pártunk politikáját megértették a közép­parasztok is. Megkötötték határ­időre az aratási szerződéseket azok a középparasz.ok, akik már idősek a munkára, vagy család­jukkal együtt nem tudják az aratási munkákat elvégezni. Ipy a többi között becsületes maga­tartásáról te.t tanúságot Sólva Imre felsővárosi feketeföldek 159 szám alatti 11 holdas középpa­raszt. Katona Pál alsóvárosi fe­keteföldek 70 es szám alatti és Szűcs B. Ferenc Pálfi-utca 95. szám alatti középparaszt. Annál élesebben szembenállnak velük s minden becsületes dolgozó pa­raszt al a kulákok, akik mos' is szabotálni igyekeznek. Peták Jó. zsef, Rókusi feke.eföldeken lakó 95 holdas kulák például csak a ha'áridő után, nagy nehezen kö­tött szerződést, akkor sem Sze­geden. hanem Kiskundorozsaián, igyekezzék elterelni magá­ról a figyelmet. De még olyan kulákok is varnak, akik egyálta­lán nem kötöttek szerződés', mint például Frank Márton fel­sővárosi kulák, vagy Lippai Mi­hály Teréz-utca 42. szám alatti 75 holdas kulák. Ezek és a hoz­zájuk hasonló többi kulák, sza­bó' álni akarják a miniszterta­nács határozatai. szabotálni akarják az aratás-cséplés, ter­ménybe gyűjtés nagy munkáját. Szigorúan le kell csapni azonban rájuk és el kell venni kedvüket a szabotálásiól, a kártevéstől. A kulákok még ma is azon spekulálnak, hogyan hozzák visz­sza a régi időt, amikor az ara­tási munkákat holdanként 60—70 kiló búzáért végeztethették vagy 10—11, sőt tizenharmadábóL aratlathattak munkásaikkal, és ezen felül még egy-két nap ro­botot is dolgoztattak csupán az­ért, mert aratnivalót adtak a hozzájuk szerződőknek. A felsza­badulás után megváltozott az aratómunkások helyzete. Ma már nem 60—70 kilóért, vagy tizen­hármadéból aratnak és nem há­rom, három és fél százalék árt csépelnek, hanem 11, 13 vagy 15 százalékért aratnak és 6 százalé­kért csépelnek, mert ennyit biz­tosi? számukra a kollektív szer­ződés. Nagy feladatok állnak még előttünk, jól fel kell készülnünk az aratás, hordás, cséplés mun­kájára. Előtte minden dolgozó paraszt tartsa kötelességének, hogy elvégezze a növényápolási munkákat: a kukorica harmad­szori és negyedszeri ekézését, kapálását, a takarmány- és cu­korrépa háromszori vagy négy­szeri kapálását, a burgonya töl­tögetését és az elültetelt paprika azonnali megkapálását, hogy meggátoljuk a nedvesség elpá­rolgását. A hordás előtti feladat, hiogy dolgozó parasztságunk ko­csijait rendbehozza, megvarrja a lószerszámait, nehogy a gabona­hordás ideje alatt bármiféle aka­dály is zavarja munkájában. Ha mindezeket a munkákat dolgozó parasztságunk elvégzi. akkor bátran foghat az aratáshoz, mert eleget tett a minisztertanács ha­tározatának a növényápolás e­rén. Minden öntudatos dolgozó paraszt tudatában van annak, hogy ha a minisztertanács ha á­rozata alapián végzi munkáját, eleget tesz Pártunknak, a mun­kásosztálynak, dolgozó népünk­nek ötéves tervünk első évének sikeres végrobaj átaban s ezzel sajátmaga még boldogabb jövő­jének biztosításában. Bán Béla DÉFOSz városi titkár. VERSENYBEN AZ «UJ VII AGÉRT» a pécsi és szegedi MSzT A Magyar-Szovjet Társaság Pécs városi titkársága „Uj Világ" előfi­zet éigyüjtés' versenyre hívta ki az MSzT szegedi titkárságát. A szege­di titkárság örömmel fogadta ezt a versenykihívást és a pécsi MSzT­hez már el is küldte a választ a versenykihívásra. A verseny sikeréhez az alapszer" vezetek támogatása szükséges. Tű­nius 1-től július l-ig, tehát a vei­seny idején minden MSzT alap­szervezet indítson széleskörű mun­kát az „Uj Világ" ismertetésére, előfizetők gyűjtésére. Az MSzT szegedi titkársága a legjobb eredményt elérő szervezet­nek gyönyörű vándorzászlót aján­dékos és az ezt követő három jó eredményt elért szervezetet könyv­jutalomban rczesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom