Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-13 / 134. szám

2 KEDD, 1950. JÚNIUS 18. „Le a fasiszta Tito-Rankovícs klikkel" „Éljen a mi nagy Sztálin elvtársunk!" — olvasható a belgrádi hásak falán A jugoszláv dolgozók Rankovicsék terrorja ellenére sem szünte­tik meg a harcot a Tito-klikk ellen. Magában Belgrádban egyre gyak­rabban jelennek meg a házak talán feliratok, amelyek a fasiszta rend­szer elleni harcra hívják lej a népet Belgrád negyedik kerületében a házak falán a kővetkező felirat volt olvasható: „Le a fasiszta Tito­Rankovics klikkel!" „Éljen a mi nagy Sztálin elvtársunk!" Ujabb tömegek lépnek sztrájkba Japánban Tokióban tovább folytatódnak a kommunista pártszervezetek helyi­ségeiben végzett házkutatások és lr!a'<óztatások. A tokiói rendőrha­tóságok a politikai gyűlések és összejövetelek tartására vonatkozó tilalmat a kulturális ünnepségekre is kiterjesztették. A város rendőr­parancsnokságát utasították, hogy minden eszközzel, csirájában fojt­sák el az amerikai imperialisták megszállási politikája elleni tilta­kozó gyűléseket. Az amerikai hadügyminisztérium véleménye szerint nem elég néhány elszórt japán támaszpont, hanem szükség van Japán teljes ellenőr­zésére. A külügyminisztériumban egyetértenek a militaristák tervei­vel, inégis attól tartanak, hogy a további megszállás olyan amerika­ellenes felháborodást váltana ki, ami később az amerikai megszálló csapatok kényszerű visszavonását tenné szükségessé. Az országban egyre nagyobb mé­reteket ölt a tiltakozó sztrájkmoz­galom. A Kiusitu-sziget kikötőmun­kásai vasárnap éjfélkor huszon­négy órás sztrájkba léptek. 'A ha­talmas Sibaura-villamosenergia mű munkásai és a mitoi bányák dol­gozói kedden lépnek sztrájkba. „Az angol kormány a szabadságakért küzdő népek gyilkosaivá teszi fiainkat" As angol anyák bizottságának tiltakozása a malájfőtdi mocskos háború ellen Az anno! anyák bizottsága, akiknek fiai katonai szol­gálatukat teljesítik, Hyde-parki gyűlésükön tiltakoztak a brit gyarmatosítók malájföldi imperialista háborúja ellen. A gyűlésen Katbleen Gibbons, egy vasúti munkás fe­lesége, a bizottság elnöknője a következőket mondotta: „A kormány fiainkat országunk hasznos polgárai helyett a szabadságukért küzdő népek gyilkosaivá teszi." Színdarab egy határmenti falu szocialista átalakulásáról Tvmesvárott a Romániai írók Szövetségének helyi szervezetében a napokban (elolvasták a ..Halirmentí falu" cimü színmüvet. A darab egy romániai, bánspgi, nagyobbrészt szerblakta község életét és szocia­lista átalakulását festi A dolgozó parasztság ellenségei — a kulákok cs a határon átszivárgott titóista ügynökök alulmaradnak a dolgozó parasztsággal vívott harcban, mert a Párt segítségével sikerül lelep­lezni őkeé. Jutalmat kapnak a kongresszusi mezőgazdasági verseny legjobbjai Ne engedjétek9 hogy még egy lidicei eset előfordulhasson , — irják megrendítő békefelhivásukban a lidicei áldozatok özvegyei Nyolc éve amiak, hogy Hitler SS-csapatai földig lerombolták a csehországi Lidice falut. A rombolás nyolcadik évfordulóján azoknak a férfiaknak özvegyei és anyái, akiket a Hitler-banditák kivégeztek, ismét találkoztak az újjáépített Lidicében, hogy em­lékezzenek a tragédiára, részben pedig, hogy levonva a tanulsá­got a szörnyű eseményekből, a béke mellett tüntessenek. A lidicei emléktalálkozón Hu­zena Pelrakova, egy lidicei öz­vegy felolvasta azt a kiáltványt, amit Lidire falu valamennyi asz­szonya aláírt. „Ma, annak a napnak nyolca­dik évfordulóján, amikor a né­met fasiszták a földdel egyenlő­vé tették falunkat — hangoztat­ja többi között a kiáltvány —, mi, lidicei asszonyok és gyerme­kek, azon a felperzselt síkságon állunk, ahol azelőtt házaink, ott­honaink álltak. Innen fordulunk hozzátok, az egész világ asszo­nyaihoz és anyáihoz, ezzel a fel­hívással: ne engedjelek még egy Lidicét megtörténni! Akadályoz­zátok meg a háborút! Ha visszae: ilékezünk az el­múlt háború 75 millió áldozatára, eszünkbe kell jutni, hogy vannak a világon ma is emberek, akik anyagi haszon kedvéért újból tö­meggyilkoss&got készítenek elő. Mi azonban a béke világát épít­jük. Fogjunk össze az élet ne­vében és meg fogjuk akadályoz­ni az új öldöklést. Ne tartsátok magatokat tá­vol! Megkínzott gyermekeink ne­vében, az emberiség jövője nevé­ben kérünk benneteket, csatla­kozzatok a béke híveinek világ­méretű mozgalmához. Harcolja­tok a békéért! Akadályozzátok meg egy újabb háború".!'' A lidicei nők táviratot küld­tek Oradour sur Glano francia faluba, amelyet a németek 1944 júniusában ugyanolyan módon romboltak le, mint Lidicét. A Bolgár Kommunista Párt országos értekezletének távirata Sztálin elvtárshoz Az új ifjúsági szövetség létreho­zásáért folytatott harcban a mező­gazdaságban több mint 500 ifjúsági brigád, munkacsapat, ezen be'ül mintegy I5.0OO íiatú tett felaján­lást a DISz alakuló kongresszusa­it k tiszteletére- Vállalták, hogy ió cs szakszerű növényápolási munká­val magas terméseredményt érnek el, az állattenyésztés terén pedig növelik a tejhozainot, csökkentik az clhulláii százalékot. Ujabb lendületet adnak a növény­ápolási munkának és az arutás­cuéplési előkészületeknek azok a díjak, amelyeket a földművelésügyi miniszter ajánlott fel a kongresszu­si verseny során kitűnt fiatalok, if­júsági brigádok, munkacsapatok ju­talmazására. Az ország legjobb mezőgazda-ági ifiúságí brigádiának díjazása: bri­gád vezetőnek: Egy „Kék-csoda" ke. rékpár. 65 könyvből álló kiskönyv­tár. egy „Optifort" fényképezőgép. A brigád tagjainak: Egy-egy „Kék­csoda" kerékpár és 20—20 könyv, kollektív díj: egy röp'abdafelszcre­lés. A leeiobh tszcs, ÁGI. ÁMG ifjú­sági brigádjainak dijasása: Brigádvezstt'mok: Egy-egy „Kék­csoda" kerékpár, 50 könyv, a bri­gádok taglalnak: egy-egy íérivké­pezögép és 30—30 könyv, kollektív dii: egy futhallfelszerelés. A második legjobb tszcs, ÁGI. ÁMG ifjúsági brigádnak, vagy miin­karstipatnak díjazása: Brigád, vagy munkacsapatveze'ő­nck: egy-egy néprádió és 25 könyv, brigád-. vagy munkacsapat taglal­nak: 35 kötetből á'ló kiskönyvtár I ollektív díj: egy kézilabda-felsze­relés. 4 harmadik legjobb tszcs, ÁMG, ÁGI Hiúsági brigádnak, vag.v mun­kacsapatnak díjazása: Brigád, vagy munkacsapat veze­tőinek: egy lényképezőgép, 20 könyv, brigád, vagy munkacsapat tagjainak: egy-egy 25 kötetből úl'ő kiskönyvtár, kollektív díj: egy asz­talitenisz-felszerelés. a 10 legjobban dolgozó fiatal dí­jazása: I díj: Egy 125 köbcentimé­teres motorkerékpár, II- díj: Egy „Kék-csoda" kerékpár, 15 kötetből illó könyvtár, III. díj: egy néprá­dió, /V. díj: 50 kötetből álló könyv­tár, V. díj: egy karóra, 5 könyv, V/. díj; 35 kötetből á'ló könyvtár, VII. díj: egy karóra, VIII. díj: egy „Optifort" fényképezőgép, 10 könyv IX- díj: egy „Optifort" fényképező­gép. X. díj: 25 kötetből álló könyv­tár. 4 falusi Népnevelő füzet legújabb, 12 es száma az egy­séges ifjúság kérdésével fog­lalkozva ráirányítja a figyel­met arra, hogy a fiatalok ez­reit léptessük be a kongresz­szits napján az ifjúsági szer­vezetbe. Közli a népnevelő fü­zet „A Dolgozó Ifjúsági Szö­vetség kongresszusának kü­szöbén" címmel Rácz Tamás elvtársnak, a MINSz Köz­ponti Agitációs Osztálya ve­zetőjének cikkét. Kiemeli a Népnevelő füzet azt, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége magasra emeli a MINSz dicső zászlaját. Bejcz Géza az EPOSz titkársági tagja cik­kében arról ír, hogy a dolgozó paraszt fiatalok az aratás, csép­lés jó előkészítésében való részvétellel készülnek a DISz első kongresszusára. Petrák Lajos elvtárs cikke azzal fog­lalkozik. hogyan segíti az if­júsági szövetség munkáját a Rákosi Mátyás Vas- és Fém­müvek párthizottsága. Foglal­kozik a Népnevelő füzet „ ber­lini' ifjúsági találkozóval is, mely a béke erőinek egy újabb győzelme. A Bolgár Kommunista Párt or­szágos konferenciájának kiküldöt­tei táviratot küldtek a haladó em­beriség vezetőjének és tanítójának, a nagy Sztálinnak — Konferenciánk, — mondja a többi között a távirat —, amelyet a Bolgár Kommunista Párt törté­nelmi jelentőségű V kongresszusa után másfél évvel hívtunk össze, megelégedéssel állapítja meg, hogy felejthetetlen vezetőnk és tanítónk, Dimitrov utasításait követve és fel­használva a Szovjetunió Kommunis­ta (bolsevik) Pártja történelmi ta­pasztalatait, népi halalmunk és Pár­tunk komoly eredményeket ért el a szocializmus atapjainak lerakásá­ban, az ötéves gazdasági terv telje, sitésében, könyörtelenül megsemmi­sítette a Trajcso Kosztov-féle impe­rialista ügynököket és lakozta Pár­tunk harcos egységét. — A bolgár nép hü a bolgár-szov­jef barátsághoz, amely szabadsága, függetlensége és hazája fejlődésé­nek éltető forrása Erre a barátság­ra és Dimitrov elvtárs örökségére úgy vigyáz a bolgár nép, mint sze­me világára — A konferencia küldöttei kifeje­zik Önnek a bolgár nép és a Bolgár Kommunista Párt mélységes háláját azért a szüntelen és felbecsülhetet­len segítségért, amelyet a nagy Szov. jetunió és Ön személyesen nyújt számunkra, hogy megőrizhessük ha­zánk szabadságát és függetlenségét és felépíthessük a szocializmust or­szágunkban Az amerikai uralkodó korok teljesen hatalmukba akarják keríteni az európai országok bel- és külföldi piacait — mondotta Arutyunyan szovjet küldött az ENSz európai gazdasági bizottságában Az ENSz európai gazdasági bizottságának ötödik ülésszakán a nyuga; európai csatlósállamok igyekeztek meggátolni, hogy az USA megkül nböztető kereske­delmi politikájára vonatkozó szovjet javaslatokat részletesen megtárgyalják. A épi demokra­tikus államok képviselőinek sike­rül: mógis részletes vitát kipro­vokálni. A vita orán a szovjet delegáció vezetője, Arutyunyan, megállapította, hogy EZ egészsé­ges európai kapcsolatok kifejlő­désé. as USA részéről tanúsított megkülönböztetési politika aka­dályozza meg. — Ez lényeges része az új há­borút előkészítő amerikai agresz­sziv politikának — mondotta. — A megkülönböztetés és a döm­ping poli ikája ezoros kapcsolat­ban áll a Marshall-tervvel. Az amerikai uralkodó körök teljes egészében hatalmukba akarják kerí.eni az európai országok bel­és külföldi piacait. Az amerikai megbízott igyeke­zett kitérni a szovjet javaslatok érdemi megvitatása elől, de Arutyunyan megállapította, hogy az amerikai küldött a dömping­gel kapcsolatosan egyetlen meg­állapítást sem tudott megeáfol­ni. A megkülönböztető kereske­delempolitikát illetően ez a kér­dés egyre aktuálisabb, mert oz USA növeli nyomává" az európai országokra, hogy fokozzák a Szovje unió és a népi demokrá­ciák ellen irányuló megkülönböz­tetéseket Az amerikai diploma­ták szavai kiál ó ellentétben áll­nak az USA kereskedelmi körei­nek tetteivel. A Szovjetunió képviselője ez­után áttért az ENSz európai gaz­dasági bizottsága ti;kárságának javaslatára, amely ajánlja, hogy bővítsék ki a kereskedelmet a kelet- és nyugateurópai országok között. A szovjet küldötit kijelen­tette, hogy a Szovjetunió üd­vözli a titkárság kezdeményezé­sét. A népi demokráciák képviselői támogatták a szovjet javaslatot és sok adattal bizonyították az USA kereskedelmi politikájának agresszív voltát és a Szovjet­unió és a népi demokráciák gaz­dasági együttműködését állítot­ták példaként, mert ez a® egyen­jogúságon alapszik és tisztelet­ben tartja a nemzeti szuvereni­tást. A macedónok ellenállnak Jitoék elnyomásának A jugoszláv titóisták érthető el­keseredéssel szemlélik Bulgária é'e­tének nagyszerű fejlődését. Külön­féle hazugságokat rikácsolnak a Bulgáriában élő nemzetiségek „el­nyomott" helyzetéről és hazugsá­gaik alátámasztására a Bulgáriában élő macedónok „elnyomott sorsára" hivatkoznak. Nézzük meg közelebbről, hogyan is áll valójában a nemzetiségi kér­dés Bulgáriában és az igazság fé­nyénél hogyan omlanak össze ezen a téren is a titóisták hazugságai. Azt hangsúlyozni sem kell, bogy a Bulgár Népköztársaságban, amely a szocializmus felépítésének útján halad, mindenki szabadon vallhatja magát báriml.ven nemzetiségűnek és olyan nyelven beszélhet, amilyenen akar. Ezt nagyon jól tudják a titó­isták ts. M'nthogy azonban a nem­zetiségeket szeretnék saját céljaik­nak megnyerni és a Jugoszláviában élő nemzetiségek előtt szeretnék el­leplezni saját gaztetteiket, állan­dóin a bulgáriai rracedónokit „si­ratják". Több mint két évvel ".ze'ötf Titóék bulgáriai ügynökei — akik azóta már eltűntek a politikai élet­ből — megpróbálták ráverni! Mace­dónia pirini vidékének lakosságát, hogy tanu'ja meg az úgynevezett „irodalmi macedón nyelvet". Ez voltaképpen nem más, mint a titó­isták által létrehozott mesterséges szerb-macedón nyelv. A macedónok felháborodva utasították vissza ezt a saámuKra érthetetlen nyelvet és nem volfcak hajlandók e téren sem behódolni Titóék ügynökcinek. Mint ismeretes, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága XVI. plenáris ülésén elitélték a ti­toista ügynökök e téren is mutat­kozó erőszakosságait és mindenki­nek saját elhatározására bízták, bogy milyen nyelvet) akar tanulni. Hozzá ke|l tenni, hogy ezután sem akadt egyetlen jelentkező sem. aki a titóista nyelvet vallotta volna magáénak. A pirini vidék lakosai azon a nyelven beszélnek, amely év­századok alatt átokult ki. Az utóbbi hónapokban tartott kulturális ünnepségeken ennék a te­rületnek a városai cs falvai kuli úr­csoportokkal vettek részt és e kul­túresoportok szerenlése is a mace­dón nemzeti kultúra fellendülését bizonyította. Ebből a kultúrából meggyőzően csendülnek ki a mace. don forradalmi harc hagyományai és a macedónok naey há'áia és sze­retete a felszabadító szovjet nép iránt. De nézzük meg milyen a „nem­zeti szabadság" és a „kultúrád? fej­lődés" Jugoszlávia macedón-lakta vidékein. A titóisták a legsúlyosabb hely­zetbe sodorják Jugoszlávia macc­dón-lakta vidékcinek lakosságát. Még ma is borzongva gondolnak az emberek a titóistáknak arra a bor­zalmas vérengzésére, amelynek so­rán még 1944 végén, egész sor hely­ségben egyetlen éjszaka folyaman többszáz macedónt gyilkoltak 'e, csupán azért, mert kijelentették, hogy bolgárok. Az emberek ezeken a vidékeken még ma is csak sut­togva mernek beszélni, mert jól tudják, bogy azért a tényért, hogy ősi nyelvükön beszélnek, a titóisták részéről a 'egsúlyosabb kínzások­nak esnek áldozatul. Az utóbbi két év alatt is többezer macedón hazafit végeztek ki, vetettek börtönökbe, vagy koncentrációs táborba a ti­tóista vérbírák. Jugoszlávia mecadón-lakta vi­dékein nemcsak, hogy kulturális életről, vagy fejlődésről nem lehet beszélni, de még arról sem, hogy a szülök gyermekeikkel a macedón nép nyelvén beszéljenek. Igy néz ki a „nemzeti szabadság" és a „kulturális fejlődés" Jugoszlá­viában és ezek után érthető, hogy az elnyomott és rettegésben larfott macedónokat bulgárai rómtárténe­tekkel próbálják még nagyobb ret­tegésben tartani. A macedónok tapasztalatból tud­ják mindezt és megvetéssel utasít­ják vissza a hóhér Titó-kti'kfc mes­terkedéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom