Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-04 / 128. szám

VASÁRNAP, 1950. JÚNIUS 4. 9 Parlagon 280 ezer könyv Pártunk Központi Vezetőségének a vallásiét közoktatásügyi minisztériummal kapcsolatos határozata és a kultuszminisztérium szabotázsainak leleplezése pártszervezeteink ügyeimét erőteljesebben irányította az állami oktatószervek működése (elé. Szegeden is fokozottan szükséges, hogy ezen a téren megvizsgáljuk a felmerült hiányosságokat és kiküszöböljük azokat munkánk sikere érdekében, A szegedi kultúrális intézmények között igen jelentős az Egyetemi Könyvtár, amelynek munkájában aZonban komoly hibák, hiányossá. gok mutatkoznak. Az Egyetemi Könyvtár dolgozói igen keveset tettek azért, hogy a szegedi dolgozók megismerkedhessenek ezzel a 280 ezer kötetes könyvtárral. Csupán adminisztratív feladatnak fogták fel a könyvtár alkalmazottai munkájukalt és nem látják azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával ez a hatalmas könyvtár a szegedi dolgozók kultúrális színvonalát emelheti. A könyvtár dolgozói közül senkinek nem tűnt fel, hogy a könyvtár olvasóinak alig fél százaléka fizikai munkás^ As Egyetemi Könyvtár munkáját csupán az Egyetem felé építette ki és fgy a hatalmas könyvanyag jóformán parlagon hever, mert jelenleg nincs olyan gyakorlatilag alkalmas módszer, amellyel a város üzemi dolgozói a tömegszervezetek tagsága is könnyen vehetne ki könyvet. A könyvtárnak kezdeményező erővel kell fellépnie, ki kell építenie kapcsolatait a szakszervezetekkel, üzemekkel, tömegszervezetekkel. Ezt ügy érheti el, ha kimegy az üzemekbe, megismerteti a könyvtár anyagát a dolgozókkal és kedvet teremt az új szépirodalom és szakirodalom tanulmányozására. A szegedi Egyetemi Könyvtárnak is a Párt útmutailása alapján ki kell venni a részét kultúrforradalmunk harcaiból, le kell küzdenie a kispolgári kényelem gátlásait és kemény, harcos politikai munkával kell résztvenniök a kultúra fellegvárainak meghódításáért vívott küzdelemben, A kitűzött feladatok megvalósításához azonban javítani kell a könyvtár belső politikai munkíjáit. A könyvtár dolgozói résztvettek ugyan eddig is szemináriumokon, Szabad Nép baráti körökön, szorgalmasan eljlrtak elméleti pártnapokra is, de az o>tt hallott politikai szempontok, elvek és mindennapi munkájuk között nem keresték meg a kapcsolatot. így politikai képzésük is mechanikussá vált. Ez magyarázza meg, hogy nem vették fel komolyan a harcot például a tudományos kozmopolitizmus ellen. Ezt bizonyltja az a legutóbbi eset, amikor az intézetekhez küldött könyvjegyzékbe számos olyan munkát vettek fel. amely a bomlásnak indult burzsoá kultúra leghanyatlóbb termékei. A kiadható és nem kiadható könyvek kérdését sem értékelték ki kellően, politikai szempontból a könyvtár dolgozói. Igy még olyan alkalmazott is akadt a könyvtárban, aki egyenesen Courts Mahler könyveit ajánlotta. A könyvtár dolgossói a szovjet irodalom alkotásait sem ismerik eléggé. Emellett nincs is a könyvtárnak olyan kimutatása, statisztikája, amely a szovjet irodalom olvasottságáról adna áttekinthető képet. Természetesen nem tudhatnak határozott útmutatást nyújtani ezen a téren az olvasók felé és nem tudják a szovjet irodalom müveit kellően megkedveltetni az olvasók politikai nevelését elősegíteni, ha nem tudják maguk a könyvtár dolgozói sem ellenőrizni, hogy mint állnak ezzel a kérdéssel. A múltból itt maradt és még mindig kellően át nem gondolt, állandóan duzzadó bürokrácia is nagy terhet jelent a könyvtárnak. Pártunk többször irányt mutatott ezen a téren és a dolgozók széles tömegei kapcsolódtak már eddig ebbe a küzdelembe. A bürokrácia ellen azonban csak öntudatosan, bátor kezdeményező szellem birtokában lehet harcolni. Nem kell a könyvtárnak feltétlenül bevárnia aem a könyvanyag rendezésére és rendezésére, sem a bürokrácia megszűntetésére az Országos Könyvtár Központ utasításait. A könyvtár dolgozóinak saját maguknak kell kezdeményező erővel fellépniök. Munkájukban jelentkezni kell a szocialista ember új viszonyának napi munkájához, de ehhez az szükséges, hogy a könyvtár dolgozói sajátjuknak érezzék a könyvtárat, A munkásosztály is azért érte el munkaversenyekben, Sztahánov-mozgalomban hatalmas eredményeit, mert az öntudatos munkások tudják, hogy saját üzemükben, saját maguknak dolgoznak és érdemes is dolgozni_ Az Egyetemi Könyvtár dolgozói számára is megszűnt a munkakényszer és számukra is a munka becsület, dicsőség dolga. A Párt irányítására, a Párt vezetésére van szükségük a szegedi Egyetemi könyvtár dolgozóinak >s ahhoz, hogy munkájukhoz való viszonyukat megváltoztassák, helyesen lássák el a könyvtár politikai feladatait és megszüntessék az elavult, bürokratikus eljárásokat, A könyvtár kapcsolata eddig meglehetősen laza volt a Párttal Hibát követtek el a könyvtárban dolgozó elvtársak is, hogy nem tájékoztatták a Pártot a könyvtár kérdéséről. Az Egyetemi Pártbizottság figyel* fel a közelmúltban a könyvtárban felmerült hiányosságokra és vizsgálta meg a könyvtár munkáját, A vizsgálat eredményei máris megmutatkoznak. A könyvtár dolgozói jelentős előrehaladást tettek a bürokratizmus felszámolására. A megkezdett úton azonban tovább kell haladniok. Szükség van arra, hogy az Egyetemi Könyvtár a Párt irányításával kiépítse kapcsolatait a dolgozó tömegekkel, kivesse magából a bürokratikus sallangokat, vagyis arra az útra lépjen, amelyen a hatalmas Szovjetúnló könyvtárai járnak. Igy válhat a szegedi Egyetemi Könyvtár is kultúrforradalmunk egyik jelentős forrásává, Dr Antalfty György egyetemi tanár. A Tilzép NV dolgozói a szegedi kifnyvnap sikeréért versenyre hlvtók a szegedi kereskedelmi NV-ok dolgozóit (Tudósítónktól.) A TÜZEP NV dolgozói a hatodik szabad könyvnap sikeréért versenyre hívták ki a Kereskedelmi Nemzeti Vállalatokat, az alábbi feltételek mellett: 1. Egy könyvnapfekiöat jelölünk ki, aki minden dolgozót felkeres és feljegyzi, milyen könyvet akar vásárolni és az így elkészített igénylést június 12-ig a Szikra könyvkiadóban adja le. 2 A vállalat dolgozói nnnyi könyvet vásárolnak, hogy egy fóré legalább *gv könyv jut. 3. Lenin, Sztálin klasszikus műveiből, azonkívül Rákosi elvtársnak és közvetlen munkatársainak könyveiből a vállalat dolgozóinak legalább 60 százaléka vásárol. 4. A szépirodalmi könyvekből, a szovjet írók, a testvéri népi demokráciák mólnak és a szocialista magvar íróknak műveiből e TÜZEP dolgozói legalább 40 százalékban vásárolnak. 5. A szegedi könyvnapota a könyvnapfeielŐ3 vszs*ésével -'áz százalékban veszünk részt és a könyveket a sotraklan vesszük át Ezzel a versenyfelhívásunkkal is azt akarjuk, hogy a kultúra és a műveltség emelésével valóban erős bástya legyünk a béke frontján. SZEGED BÉKEB1ZOTTSÁGAI A BÉKEHARC ÉLVONALABAN A Szegedi Tűzoltók pártszervezete kezdeményezésé-e Mórahalmon a szegedi tűzoltók rohammunkával egy elhanyagolt épületet tűzöl ló szertárrá alakítottak át. A szertárat, amelyet már előzőleg modern felszerelése! láftak el, ma délelőtt 11 órakor adják át a mórahalmi dolgozó parasztságnak. A békeharc kérdése mindennapi állandó feladaíu minden becsületes dolgozónak. Dolgozó népünk jövője, vaiamcnnyiiink boldog, biztos élete függ áltól, hogy sikeresen vigyük előre a Szovjetunió által vezetett béketábor nagy ügyét. Ebben a munkában a legiuntosaub feladatot, a szervezés, u békeliarcra való mozgósítás feladatát a l'árt irányításával a békebizottságokuak kell elvégezniük. A békebizottságok munkája egyáltalán nem fejczőuütt be a békefelhívási alálrasgyiljtő mozgalommal, a békeivek aláírásával. Ezeknek a bizottságoknak továbbra is rendszeres és következetes munkát kell végeznlök a béke megvédése érdekében. Szegeden a békeivek aláírása után bizonyos visszaesés mutatkozott sok helyen a békebizottságok munkájában, de azután — élen elsősorban az üzemi békebizottságokkal — újabb nagy lendülettel indult meg a felvilágosító, szervező munka. Az emlékezetes, különösen lelkes hangulatú szegedi békenagygyülésen ls megmutatkozott a munkájukat jól végző békebizoltságok nagyjelentőségű tömegmozgósító szerepe. Azokon a helyeken, aliol jól működtek a békebizottságok, sőt gyakori röpgyűléseket tartottak, a dolgozók szinte valamennyien résztvettek a békegyülésen és felvonulásukkal ls tüntettek a békcharc mellett. Igy például a Dohánygyár III. számú alapszervezeti békebizottsága jó munkájának eredményeként az alapszervezethez tartozó öszszcs dolgozók kollektiven felvonultak a békegyűlésrc. A Szegedi Kenderfonó karbantartó üzemrészének békebizotlsága ls olyan jól végezte munkáját Varró Antal bizottsági el. •lök és Koszorús István bizottsági titkár vezetésével, hogy a békegyülésen üzemrészük minden dolgozója résztvett. Hasonlóan jó eredmények mutatkoztak a Villamosvasút, a Kecskéstelep, a Városháza I., II., valamint a Belváros II. 12-es számú békevédelrni bizottságánál. Ezek a bizottságok elsősorban azzal érték cl kiemelkedő eredményeiket, hogy gyakori röpgyűléseket tartottak, de emellett állandó, gondos egyéni agltációt is folytatlak, a személyes meggyőzés, n személyes beszélgetések erejével igyekeztek felvilágosítani u dolgozókat. Különösen kiemelkedett ebben a munkában a Szegedi Kenderfonó, amelynek békebizottságai, de főként az I. és III. alapszervezeti bélteblzottság döntő feladatának tartja az egyéni agitáclót, ezenkívül az elmúlt héten összesen 18 röpgyűlést is tartottak. Ugyancsak a Szegedi IGY AKAROM Lődi Ferencnek, a tehÁséges fiatal szegedi költőnek verseit az utóbbi időben egyre inkább meg.smertek a szegedi dolgozók. A Fórumban és a Csillagban megjelent versein kívül több versét közölte a Délmagyarország is. Legutóbb a ,,Szeged" című költe menye, amely egyben verses életrajza is — keltett nagy érdeklődést az olvasók körében. ízléses kötetben összegyűjtve „Igy akarom" címmel most jelent meg Lődi Ferenc első verseskötete. Ebben kötészetének legkiemellcedőbb alkotásait kapja az olvasó és szélesrétegű művésszel ismerkedik meg belőlük Egyaránt ügyesen nyúlnak ezek a versek a műnk0versenyek, az új ország és benne az új emberek kialakításának problémáihoz s az új emberek kialakulásával együtt az emberek egymáshoz való új viszonyához is, akár a napi munkában, akár a szerelemben. A kötet címét adó vers maga is tulajdonképpen szerelmi költemény, de az új típusú költőnek újtípusu szerelmi verse, amelyet a munka, az építés üteme hat át. „Milliókat lendít előbbre fet[ted, amit másokért teszel s nem [önmagadért: munkáddal mérlek s én így [szeretlek".. — így határozza meg Lődi Ferenc az újtípusu fiatalok kapcsolatait és a kötet valamennyi verse mutatja, hogy költészetét a munka szeretete, az újtípusu fiatalság életereje és optimizmusa hatja át. Pártos költészet Lődi Ferenc költészete és ez egyben azt jelenti, hogy verseiben a gondolat és a célirányosság mélyen összeforrott a Párt szeretetével, a Párt célkitűzéseinek megvalósításáért folytatott harccal. Versei elvezetnek bennünket a Textilkombinát nagyszerű gépei, a felszabadult dolgozók közé, elvezetnek a mult rendszer bűnös átkától, a mocsaraktól megszabadított Móravárosba. Szeged dolgozói bizonyára örömmel fogadják Lődi Ferenc első verseskötetét, amely jelentős eseménye Szeged kultúrális életének. Kcuderfonóban a IV. alapszervezet területén működő békebizottság mind a hat tagja nemcsak a rüpgyülésck szervezéséből veszi ki ré. szét, hanem a munka megkezdése eíőlt és után maga köré csoportosít bárom-négy dolgozót és igy beszélik meg velük u kérdéseket A sze. mélyes meggyőzésre, az egyéni agl. tárlóra a Szegcdi Kenderben jó példát mulatott Hácslk Éva, aki főként az ifjúsággal foglalkozott és jő felvilágosító munkájával üzemrészé, nck minden dolgozóját tudatosította az ifjúsági egység, a Pártunkhoz tartozó ifjúsági tümrgszervezet fontosságáról. A békcblzottságoknak mindig meg kell találniok azt a legidőszerűbb eseményt, feladatot, amely köré felvilágosító, szervező munkájukat csoportosltanlok kell. Pártunk ter. mészetcsen- irányítást, segítséget nyújt ehhez a munkához a párt. szervezetek útján. Messzemenő segítséget jelent a pártsajtó olvasása is, amely megmutatja a legközvetle. i#bb feladatokat. Az elmúlt napok legfontosabb feladata volt a béke. bizottságok számára a gyermeknap megszervezése, amely ugyancsak szorosan összefügg békénk megvédésével. Hasonlóképpen a békcharc egyik szakaszát Jelenti az élenjáró szovjet könyvek, a marxizmus-le. nlnizmns nagy művelnek népszerűsítése is a Szegeden 15-én megkezdődő könyvnapok alkalmából. A szovjet filmek minél nagyobb látogatottságának előmozdítása ugyan, csak a békcharc sikerét segítik elő. Az Ecsctgyár NV és a Közvágóhíd békeblzottságal igen jó munkát fej. tettek kl ebben az Irányban. Igen helyes a békebizottságok munkája szempontjából, ha hetenként rendszeresen rövid értekezletet tartanak a bizottság tagjai a vég. zett munka megbeszélésére és az előttük álló feladatok elvégzésére. A páiyafrnnlartás, a Városháza és a MÁV Igazgatóság békeblzottsér i hetenként rendszeresen tart llyta értekezletet. Ezek az értekezletek azonban csak akkor vezethetnek igazán eredményre, ha úgy határozzák meg itt a feladatokat, hogy azok szervcsen összekapcsolódjanak a napi munkával, a termelés fokn. zásának, a jobb munkavégzésnek kérdésével. Helyesen látta meg feladatát például a Terményforgnlinl NV. békeblzottsága, amikor értekezletén elhatározta, hogy munkája középpontjába állítja az aratás, cséplés, terménybcgyüjtés minél előbbi befejezésének tudatosítását, hiszen ezzel béketábnrunkal erősítik. a béke megvédésének nagy ügyéi szolgálják. Kivétel nélklll minden békeblzott. Ságnak, akár tizemben, akár blva. falban, akár bármelyik városrészben dolgozzék Is, állandóan ébren kell tartania a dolgozók széles tömegeiben a béke megvédésének gondola, lát. Ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha röpgy illésekkel, egyéni agitáclókkal világosítják lel a dől. gozókat arról, hogyan kapcsolód, balnak be napi munkájuk minél lelkiismeretesebb elvégzésével a Szovjetúnló által vezeteti héketábor erősítésébe. Pártunk irányításával a szegedi békcblzottságoknak is még erőteljesebben fel kell venniük a harcol békénk bármilyen formában ls jelentkező ellenségeivel szemb»n és jó munkájukkal kell elősegitc. iiiök nagy ügyünket, a béke ügyét, amelyért szeilc a világon milliók és isltllók napról-napra növcávő tabura küzd. FEGYVERRE FORMAID NAPJAID! Harcokban izzik szüntelen A világ, fgy halad. Fegyverré formáld napjaid, S ba szólni kell: szavad. Mert kemény korban harcolunk: Csak aki messzi Iát, Ki tovább lát a fazekán, Csak az épít hazát! Előre nézz, röpüljenek Alkotő álmaid, ívelj át jelent és jövőt, Keményen, mint a bíd, Merészen, hősin, mint a terv Mi formál, összeköt, Szélesen, biztos célba fog Mát, tegnapot, jövőt. Alkoss, a munka alkotás S az alkotás: csata. . Lomha még, ellenáll a gép? Hej nincs akarata Akard, kemény versenybe fog Akard és dübörög. Akard és Jó munkád nyomán Gazdagabb lesz a föld. Akard és harci lendület, Folyton növő erő, — Ahogy a dinamók öntik Belsejükből elő, Ahogy a Martln-kemcncék Gyomrából gomolyog, Robbantják bányák mélylben A dlnamltsorok. Mindig hevesebb lendület, Mindig nagyobb erő: Az osztály mozgatja keze S a születő jövő. Kiáltod: nekünk béke kell S mert kell, hát harcolunk! Kiáltjuk: nyolcszázmillió Munkássereg vagyunk. Dolgozunk: nyolcszázmillió Kemény, okos tenyér. Dolgozunk s nő az iparunk Fehérebb a kenyér. Dolgozunk: nyolcszázmillió Kúszik a százalék S a töke jeges gátjain Reped, hasad a lék. Dolgozunk: nyolcszázmillió Es vezérünk a Párt A proletár rohamcsapat! Halljátok burzsuák! A Párt s a sok-százmillió A béke oszlopa! Fölöttünk izzik biztatón A Kreml csillaga! Szeged, 1950. május 20. Szabolcsi Gábor. Mozgó honyvsáior a szegedi könyvnapon 'A'z idei könyvnapok alkalmával a könyvnapok rendezősége gondoskodik arról, hogy a szocializmus építésének jelentős fegyvere, a haladószellemű könyv a dolgozók minél szélesebb rétegeihez eljusson. A felállított könyvsátrak mellett igen jelentős és érdekes kezdeményezéssel juttatják el a könyveket szegedi viszonylatban azokhoz a rétegekhez, akikhez nem jutott el ezideig a könyv. Szeged külső városrészeinek, a 'telepeknek a dolgozóiról van szó. Ezeken a részeken nem állítanak fel könyvsátrat, hanem hangszóróval felszerelt teherautók járják a könyvnapok alkalmával a telepeket s minden teherautót egy-egy mozgó könyvsátornak rendeznek be. A hangosító segítségével ismertetik a dolgozókkal a könyvek tartalmát, jelentőségét, valamint zenés műsorral gondoskodnak arról, hogy minél közvetlenebb légkört teremtsenek a vásárló és az érdeklődő dolgozóknak.