Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-01 / 125. szám

CSÜTÖRTÖK, 1930. JÚNIUS 1. i Miért csökkent a bér a Magasépítési NV-nél ? Különböző hibák a munkamegszervezésben rossz hangulatot keltenek Mint a hangyák a hangyaboly körül, ugy nyüzsögnek a Magas, épibő Nemzeti Vállalat egyik nagy építkezésénél a dolgozók. Munkájuk nyomán egyre magasabbra emelkednek, szinte az ég felé törnek a falak, hirdetve azt, hogy a szocialista társadalomban az építőmunka soha eddig nem látott méretekben bontakozik ki. Szerte az országban mindenütt újabb és újabb gyárak, lakóházak, munkásüdülök, kórházak, kulturházak nőnek ki a földből. Az építőiparnak, ennek a fontos iparágnak igen nagy feladatai vannak a szocialista építésben. Figyelemmel kisérik fejlődését éppen ezért az országban mindenütt, de tudatában vannak munkaterületük fontosságának, maguk az építőipari dolgozók is, akiknek szintén a javára, életszínvonaluk emelkedésére szol. gál minden egyes uj alkotás. Elégedetlenség, zsörtölödések Mégis ennél az építkezésnél az utóbbi időben a dogozók hangulata megromlott. Zsörtölődés, hangoskodás, sok esetben káromkodások zavarják meg a kőművesek kalapácsolásának hangját, a betonkeverő gépek zörejét; az épitő munka hangjait. Miért ez az elégedetlenség? A magyarazat látszólag egyszerű: a dolgozóknak — közöttük igen soknak jelentős mértékben — esett a bére az elmúlt hét folyamán. Ez a fizetésesés egybeesett a darabbérezás bevezetésével és a felületes szemlélő azt gondolhatná, — az ellenség pedig azt is állit, ja —, hogy ennek oka nyilván a darabberezés alkalmazása. Néz. zük meg azonban a kérdést közelebbről. Gépromiás, cemeMhiánr A bérelszámolók elmondották, hogy átlagosan tiz százalékkal volt kevesebb a bérkifizetés az eimult héten, mint az azt megelőzők során. A bérelszámolóban a következőképpen indokolták ezt: Az elmúlt héten egyik nap elromlott öngyulladás folytán a villanytranszformátor, ami aztán azt eredményezte, hogy egy jó időre leállt a munka javaié sze. A másik magyarázat pedig, hogy nem tudták biztosítani a folyamatos anyagellátást, cenienthiány folytán. Ez annál is súlyosabb volt, mert a tervekei a betonozás szerint ütemezték ki. Nyilvánvaló, hogy ez a két esemény is gátolta a dolgozókat abban, hogy magasabb teljesítményeket érjenek el és így, ter. mészetesen magasabb bért. De a j j termelési eredmények elérése útjában más gátló akadályok Í3 vannak s a bérezéssel kapcsola-' tos elégedetlen hangoknak van nak még más okai is. Rosszul számolják kl a bért Rácz Károly, az egyik magas százalékot elérő kőműves elmondotta, hogy több esetben attól tartanak egyes dolgozók, hogy nem számolják fld. jól teljesítményüket. Például a falazás esetében gátolja az a munkát, hogy amikor az egyik műszak abbahagyja egy falrész vakolását, a másik nem folytatja ott tovább, hanem uj falba kezd bele. Ez pedig azért van, mert attól tart, hogy nem számolják ki pontosan a részlegmunkáját. Elmondotta azt is, hogy több esetben a rossz munkamegszervezés folytán ka. punbelüli munkanélküliség van, mert tulsok szakmunkás tömörül időnként össze egyes Wnkák végzésére. Koncz Ist ván és Hegedűs István ácsoknak más panasza van. Hat köbméter faanyag mintegy hatvan méterre való elszállításáért — ami huzamosabb ideig tar. tó munka —, összesen 2 forint 40 fillért számoltak el. Egy má eik esetben hét és fél négyzetméter áthidaló zsaluzásért — amelyet tiz óra alatt végeztek el használt anyagból —, 6 forint 80 fülért írtak be munkalapjuk, ra. Mind a két esetben kiderült, hogy Koncz Istvánnak és Hegedűs Istvánnak volt igaza és valóban, ezért a munkáért több járt nekik, mint ahogy azt a reklamációk után Dönczi András ácsrészlegvezetővel együtt a normakönyvből megállapították. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy ebben az esetben Is az ácsok méltatlankodtak, reklamáltak. Késedelmesen javítják a talicskákat Panaszkodtak a dolgozók közül többen azért is, mert a munkalapra nem előre írják be, mit kell végezni és azért mennyit fognak kapni, hanem utána veze'ák be az adatokat. Ennek folytán legtöbb dolgozó, amikor végzi munkáját, bizonytalanságban van, legfeljebb találgatások, ra nyilik lehetősége a munkabé rét illetően. A szállítóbrigád tagjainak is vannak sérelmeik és minden bizonnyal ezeknek sem a megeié gedett, jó hangulat a következménye. A szállító talicskák romlanak, többször javitásra szorulnak, — hiszen eredményes munkát csak jó munkaeszközzel lehet végezni. Mégis már hosszabb ide. je húzódik annak a kérésüknek elintézése, hogy a javításhoz szükséges talicskaráfokat meg kapják. Mózes István mühelybizottsági tag már egy hete felvetette ezt a kérdést, a napokban meg is ígérték, hogy megkapják, ennek ellenére még a legutóbbi időig is kijavitatlan talicskával hordták a téglákat és az építkezéshez szükséges nyersanyagokat. Ehhez még csak azt lehet hozzáfűzni hogy ilyen építkezésnél például talicskaráfoknak is kellene lenni állandóan a raktáron. KlkUszöbülhetök a hibák Lehetne mág sorolni ezeket a különböző kisebb.nagyobb panaszokat és hibákat, melyek megrontják a dolgozók hangulatát, azonban már ezekből is világosan látható, hogy kiküszöbölhető hibákról van szó a Magasépítő NV esetében is, nem pedig arról, mint ahogy azt már a dolgozók is egyre világosabban látják —, hogy a darabbérezés lenne az oka a bércsökkenésnek, Hejl István például, aki kiváló teljesítményt ér el, megjegyezte: „Persze, hogy nem a darabbérezés volt az oka a bércsökkenésnek, hanem a munkafolyamatok rossz megszervezése, liftállások, cementhiány, melyek akadályozták a munkánkat". A hangulat biztosan megjavul a Magasépítő NV dolgozói között. Tudják ők azt, — hiszen nap-mint nap látják és érzik életszínvonaluk állandó javulását —, hogy dolgozó népünk állama minden intézkedésében az egész dolgozó nép érdekeit szoligálja. Ha a fenti és azokhoz hasonló hibákat kiküszöbölik a Magas, épitő NV-ben, akkor ott is megszűnnek az elégedetlenségek, a darabbérezés segítségével a dolgozók pontosan és jól ki tudják számítani előre is a fizetésüket és ujabb serkentő, ösztönző erőt. kapnak a több, jobb termeléshez, mint ahogy az a legtöbb üzemben már eddig is megtörtént. A MUNKABÉR RENDSZERE A SZOVJET IPARBAN Otthonossá, tisztábbá, szebbé teszi az üzemeket A VOROSIN-MOZGÁLOM „Olyan bérrendszert akarunk, amely világos, áttekinthető, a munkás számára lehetővé teszi, hogy bérét könnyen kiszámítsa és egyúttal megfelelően díjazza a többteljesftményt, tehát megfelelő ösztönzést is ad erre a többleljesítményre." (Szabad Nép). A munkabér a Szovjetunióban és i szocializmust építő népi demokratikus országokban rendkívül fontos szerepet tölt be. Helyes megszervezése, annak az ösztönző erőnek következetes érvényesítését jelenti, amely a munkásokat a termelékenység emelésére, új munkamódszerek, újítások bevezetésére, a Sztahanov-mozgalom fejlesztésére serkenti. Az egyéni bérezésnek kell érvényesülnie, teljesen helytelen a csoportos bérezési rendszer és nem szabad megfeledkezni a bérezésben előforduló „egyenlősít" elleni küzdelemről sem. Sztálin elvtárs, a gazdasági vezetők 1931. évi értekezletén mondott beszédében az ipar sikeres munkájának hat előföltétele közé sorolta a munkabér egyenlősítése ellen folytatott szívós harcot. Sztálin kezdeményezésére jött létre a Szovjetunióban az új bérezési rendszer, amely szerint a munkabér, a munka mennyisége és minősége arányában nő, vagy csökken. A szovjet bérezési rendszer a munka és a felelősség arányában több fokozatra, fizetési osztályra oszlik. Az egyes iparágaknak megfelelően a fizetési osztályok számban különböznek egymástól. így a gépgyártásban 8, az üvegiparban 10. a téglagyártásban 7 osztály van. '.V szakképzett munka, a nem szakképzett munkához viszonyítva magasabb bérben részesül. Ez serkentőleg hat a munkásokra a szakképzettség emelésében. A szovjet Ipar bérezési rendszerének alapformája a darabszám-munkabér, amelynek változatai a következők: Az akkord munkabér — amikor az elkészült termeivényeket az egységesen megállapított díjszabás szerint fizetik, a progresszív fizetési rendszer — amely minden normánfclüli termeivényt magasabb áron fizetnek, mint a megállapított norma keretcin belül előállítottakat; a prémiumos fizetési rendszer — amelynél a normán felüli teljesítményekért prénuumokat folyósítanak. A Szovjetunióban a progresszív és prémiumos munkai/érrendszer bevezetésénél két nlapelvből indullak ki. A munkatermelékenység növekedésének felül kell múlnia a munkabér növekedését, mert csak ilyen feltétel mellett halmozhatok fel megfelelő alapok a termelés kibővítésérc és a munkabér növelésére. A prémiumokra fordított kiadások forrásául csak az önköltségcsökkentésből származó reális megtakarítások szolgálhatnak és semmi esetre sem léphetik túl az állami munkabéralap kereteit. E rendszer nemcsak a szakmunkásokra, hanem a segédmunkásokra is kiterjed. 'A' segédmunkások és kisegitőmunkások, akik közvetlenül kiszolgálják a műhelyeket, ugyancsak részesülnek prémiumban, százalékos juttatásban a műhelyek eredményei arányában. E rendszerben a prémiumot mutatószám alapján állapítják meg, amely ki3ebb a szakmunkásokénál. Ehhez az elvhez ragaszkodni kell, liogv helyes viszony legyen a szakmunkások és segédmunkások bére között. A Szovjetunióban nagy figyeniet fordítanak a muiikakörillményekre és ezeket figyelembe veszik a mukabérck megállapításánál. A földalatti munkánál, a „melegműheyekben", valamint különböző nehezebb munkáknál magasabb munkabért fizetnek. A munkabér progresszív prémiumos rendszere biztosítja, hogy a munkások és alkalmazottak a legnagyobb mértékben saját érdeküknek tekintsék a munkatermelékenység éH a szakképzettség emelését, a munkaidő teljes kihasználását és a munka élenjáró sztahanovista módszereinek alkalmazását. A Vorosin-mozgalom Szeged csak. nem minden üzemébe eljutott már és a dolgozók egymással versenyezve igyekeznek széppé, kellemessé, tisztává tenni munkahelyeiket. Nézzünk meg egynéhányat ezen üzemek közül. A Pick-szalámigyár dolgozói a pártériekzeletre vállalták a hen'.esüzem gépeinek rendbehozását, az épület bcmeszelését. Azonkívül az évtizedek óta az udvaron éktelenkedő nagy gödröt már be Is temeKék és szépen kikövezték Az iroda feljárata eddig kopár volt, most a korláttól egészen az irodaajtóig kis faládikókban virágok nyílnak. Az ujszegedi Ládagyár dolgozói igyekeznek a lehetőségekhez mérten kicsinosítani az üzemek külsejét. A régi, kapitalista időből maradt ócska kapubejárat helyett újat készítenek. Az üzem területén, ahol nem raktároznak farönköket, vagy készárut, oda fákat ültetnek, nemrég 25 darab fát ültettek el. Az eddig kopár részeken virágoskertet létesítettek több helyen. A munkás-ebédlő, kultúrterem, üb-iroda és üzemiroda épületek elejét is virágok díszítik már és két kertész gondoskodik ápolásukról. Ha benézünk az üzembe, ott is | változásokat láthatunk. A dolgozók fokozottan ügyelnek arra, hogy gépük környéke tiszta legyen. A tisztasági mozgalomnak élenjárói Hladek Ferenc, Szemerédi József, Madarász Péter gépkezelő. Az ő nyomukban halad sok ifji^ és. idősebb dolgozó, így többek között Sebők Miklós, az üzem egyik legjobb dolgozója. rajta kivül Simon Erzsébet és még sokan mások, akik felismerték a Vorosin-mozgalom fontosságát. A Szegcdi Kenderben is jelentős változás állott be egy idő óta. Ha a mozgalom megindítása előtt valaki végigment az üzemben, majd felbukott a rendetlenül össze-vissza rakott ládák között. Nem beszélve arról, hogy a gépeken és környékükön rengeteg por, piszok volt. Most az üzem dolgozóinak több, mint 60 százaléka tisztasági versenyben van és ennek meg is látszik az eredménye, mert az üzemben fokozottan ügyelnek a rendre, a tisztaságra. Nincsenek a ládák és egyéb tárgyak útban, hanem minden a helyére van rakva. Ebben a mozgalomban az ifik járnak az élén. akik a szegedi pártértekezlet tiszteletére felajánlották, hogy szép virágos keretet létesítenek az irodák előtt és ezt meg is valósították. Ha megnézzük a Magyar Kendert, itt is látunk új dolgokat, ami a Vorosin-mozgalom megindulása óta jött létre. Nézzük meg talán előbb kívülről. A háború borzalmas nyomait már régen eltakarították, az utolsó bombatölcséreket is betemették és helyükön füves pázsit, fa virágos kert zöldéi. A tűzoltók például a bombázás által felszaggatott részt, ahol eddig csak bucka és gaz volt, szépen elegyengették és teniszpályát létesítettek. Az üzem körül 440 facsemetét ültettek el, azonkívül sok fu'Sónövénnyel és virággal igyekeznek széppé tenni munkahelyüket a Magyar Kender dolgozói. Ha szétnézünk az üzemben, kellemes meglepetéssel látjuk, hogy mennyivel tisztább környezetben termelnek a dolgozók, mint pár hónappal ezelőtt. A kopszoló ablakaiban és az üb-iroda előtt piros muskátlik nyílnak. Belül az üzemben, a gépek körül példás tisztaság van, A festöüzemrész és a stoppoló sem akar lemaradni, hiszen a dolgozók érzik, hogy tisztább környezetben még dolgozni is kellemesebb Ez a ludat az a hajtóerő, ami a dolgozókat arra buzdítja, hogy üzemüket kivül is, belül is széppé, kellemessé tegyék, így a gyár nemcsak munkahelye, de egyben barátságos otthona is legyen a dolgozóknak. II „Nemzetközi kérdések"előadássorozat második előadása: „A Szovjetunió békepotítikája sikereinek forrása" Nagy sikere volt a „Nemzetközi kérdések" címmel indított előadássorozat első előadásának Szegeden. Igen nagyszámú érdeklődő hallgatta meg ezt az előadást és ezt az érdeklődést igyekszik kielégíteni a vasárnap délelőtt 10 órakor, a Korzó Moziban kezdődő második előadás, mely a Szovjetunió békepolitikájával foglalkozik. Az előadás címe: „A Szovjetunió békepolitikája sikereinek forrása". Az előadás nyomán megismerhetik majd az érdeklődők { azt a küzdelmet, amelyet a' Szovjetunió folytat a második világháború óta a béke megvédése, a dolgozók békés jövőjének biztosítása érdekében. Feltárul az előadás nyomán, hogyan akarják megsemmisíteni békés építőmunkánk eredményeit a háborús uszítók, valamint az is, hogy a Szovjetunió hogyan fékezi meg az agreszorokat. Az előadás után kitűnő szovjet filmet mutatnak be a megjelenteknek. A vasárnapi előadásra a Pár* alapszervezetei nél adják ki a belépési engedélyeket. Szovjet orvosprofesszorok a közegészségügyi vándorgyűlésen Holnap, pénteken Hódmezővásárhelyen háromnapos közegészségügyi vándorgyűlés kezdődik meg, amely utat mutat a magyar higienikusok további munkájához. A vándorgyűlésen résztvesz Sapozskov elvtárs, az ismert szovjet sebészprofesszor és Petrovszkij elvtárs, szovjet, professzor, akik rendkívül nagy segítségére lesznek a magyar egészségügyi dolgozóknak a gazdag szovjet tapasztalatok átadásával. A vándorgyűlésen résztvesz dr Vikol János elvtárs, népjóléti minisztériumi államtitkár, dr Weil Emil elvtárs, tz Orvos-egészségügyi Szakszervezet főtitkára, Rostás Oszkár elvtárs, népjóléti minisztériumi főosztályvezető, ezenkívül több egyetemi tanár, az egészségügyi intézetek vezetői. az egészségügyi dolgozók küldöttei. Budapest közkórházainak igazgatói és főorvosai, az ország valamennyi tiszti főorvosa. /unius 24 és 25-én tartja meg hangversenyét a Szegedi Szabadtéri színpadon a Fegyveres Testületek 150 tagu fuvósegyüttese Június 24-én és 25-én este 8 órakor a szegedi szabadtéri színpadon a fegyveres testületek együttes hangversenyt rendeznek. Ezen a hangversenyen az Államvédelmi Hatóság. az Országos Pénzügyőri, valamint a szegedi Rendőr Zenekar 150 tagú fúvós egyiíttose szerepel és Csajkovszkij, Meyerbeer, Liszt, Erkel és Berlioz-műveket ad elő . A hangversenynek külön kiemelkedő iésze még az is, hogy az előadandó művekben megörökített csatajeleneteket a hon vódség tüzér- és gjalogsági egységei érzékeltetik. A do gozó poroszsag t boldog jövőjének útját mutatja a „Szabad Föld"