Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-30 / 149. szám

PÉNTEK. 1!>S0. JÚNIUS 30 3 Apátfalván is befejeződött az aratás fl sárcdorfalvi Népfront Bizottság ülésén elhal írozfák, hogy julius 23-ig befejezik a cséplést (Kiküldött tudósítónk esti telefonjelentése) Nagymágocs A nagymágocsi Állami Gazdaság dolgozói az aratást junius 28-án, szerdán délelőtt 10 órakor befejezték. A jó és gyors munka biztosítására már előre három ifjúsági . munkacsapatot is szerveztek. A Czakó.féle munkacsapat átlagosan 170, a Csontos munkacsapat 130, a Kötelesféle munkacsapat 100 százalékos munkateljesítményt ért el. A gazdaság dolgozói most mindén erejükkel a termés gyors behordására vették az irányt. A mun ka jó megszervezésével biztosították azt, hogy julius 5_re a cséplésit is befejezik. Ennek a munkának biztosításában részt vesznek az állami gazdaság népnevelői és a DÉFOSz tizesbizaimiai is felvilágosító munkájukkal. Pitvaros A földművesszövetkezet aktivá i állandó felvilágosító munkával ismertetik a szállítási szerződéskötés előnyét és kötnek szerződéseket. Ebben a munkában kitűnt Budák János, a szövetkezet ügyvezetője, aki 110 cs Kovács Mihály boltkezelő, aki 82 mázsára köttetett szerződést. A község dol teljesítették és megkezdték a behordást. Sándarfalva A Népfront Bizottság szerdán késő este tartott ülést. Ezen megállapították, hogy Sándorfalva határában a legfontosabb kérdés a cséplés legrövidebb időn béliül való megindulása. Homokpusztán, Alsószérün és Szaporhegyen. Né. meth József elvtárs, a gépállomás vezetője bejelentette: azon lesznek, hogy julius 23-ra a cséplést Sándorfalván teljesen befejezzék és ezt jelenthessék Rákosi Mátyás elvtársnak. A Népfront Bizottság minden tagja örömmel fogad, ta a bejelentést és elhatározták, hogy fokozott nevelő és felvilágosító munkát végeznek ennek sikere érdekében. Sándorfalván egyébként hét főn a másik határrészen is megkezdődik a cséplés. Sövényháza Egymásután kötik meg a sövényházi dolgozó parasztok a földművesszövetkezettel a terménybeszállítási szerződést felesleges gabonájukra. Végh pozói csütörtök estig 96 száza- Sándor 7 mászára Vincze Jólékig fejezték be az aratást. Elsőnek a „Vörös Csillag" termelőcsoport fejezte be az árpa és rozs aratása után a búza aratását is. Csütörtök reggel pedig két géppel a cséplést ís megkezdték. Makó Nagy lendülettel halad az aratás Makón és környékén. Élen. járnak ebben a munkában a termelőszövetkezeti csoportok, melyek a gépállomás segítségével jóval a határidő előtt fejezik be az aratást. Ugyanakkor a tarlóhántást is. A „Szabadság" termelőcsoport példamutató munkával szerda esltig befejezte a hordást is. A mai, pénteki napon pedig megkezdte a cséplést. Apátfalva A község dolgozó parasztsága lelkes munkája nyomán befejeződött Apátfalván az aratás. A dolgozó kis- és középparasztok közül kitűnt Veréb János, aH nemcsak learatta búzáját, ha nem a tarlót felszántotta és valamennyit másodnövénynyel vetett be. Példát mutat Veréb János a szállítási szerződéskötésben is. Tizenöt mázsa gabona szállítására kötött szerződést. Ambrózfalva A község becsülettábláján első helyen a Dimitrov.termelőszövetkezeti csoport áll. Elsőnek fejezte be a csoport az aratás munkáját. A dolgozó parasztok közül Gyurkó Mihály és Krisztóf Pál fejezte be az' aratást, az ő nevüket is hirdeti a becsülettábla. Kontár Zoltán középparaszt pedig a másodnövényeit is elvetette. Példamutatóan jár elöl Faragó Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja népnevelője mind az aratásban, mind a behordásban. A község dolgozói a.rozs és árpa aratásán kivül már 90 száza, lékig elvégezték a buza aratását. Megszervezték a behordást és a hiányzó fogatokat a gépállomás vontatója pótolja. Nagymsjlét Az elmúlt évben aratás, cséplés és terménybe gyűjtésben élenjárt özv. Kurai Lajos né dolgozó kisparaszt s a be gyűjtésben elért kiváló teljesítményéért jutalmat is- kapott. Most is példamutatóan jár elöl és már elvégezte az aratást. Alig marad el mögötte özv. Balog Jánosné és Csontos István. Az aratást Nagymajláton 92 százalékig zsef dolgozó paraszt 13 mázsára, G. Kiss Imre 4 múzsára, a „Szántó Kovács" tszcs 75 mázsára, Gyergyádus Pál 5 mázsára, Kósa Mihály 6 mására kötött szálfitási szerződést. De kisebb-nagyobb menynyiségre »is még sok dolgozó paraszt kötött szállítási szer ződést a földművesszövetkezettel Szöllős A Szöllősi Állami Gazdaságban a még lendületesebb munka érdekében a Rákosi-brigád Kossuth.munkacsapata versenyre hívta ki a Liszenko munkacsapatot. A verseny folyamán az alábbi eredmény született: a Kossuth-munkacsapat átlagosan 183 százalékot teljesített (napi kereset 43.81 Ft), a Liszenkomunkacsapat teljesítménye 149 százalék (napi kereset 34.65 Ft) volt. Ezt az eredményt azonban még fokozni akarják. A legszebb eredményt a vasárnap szervezett rohambrigád érte el, mely. nek sikerült elérnie a 207 százalékot. Ferencszállás A községben 28-án este befejeződött az aratás. Az TJttörö tszcs 24-én készült el az összes aratással. Klárafalva község 29-én délben végezte el az aratást, Az utolsó 4 és félhodat a DlSzbri gád aratta le. Eredményeiket bejelentették Rákosi elvtársnak és megA tarlóhántás időben való elvégzésével jövőévi kenyerünkért Állami gazdaságaink, termemelöszövetkezeti csoportjaink, dolgozó parasztságunk ország szerte, így megyénkben is hatalmas lendülettel végzi az aratást. Már vannak olyan területek, ahol sztázszázalékig le is arattak. Sok helyen mái* a hordást végzik, hogy minél előbb megkezdhessék a cséplést és azután a magtárba hordhassák felszabadulásunk óta eltelt idő legnagyobb terméseredményét. Dolgozó parasztságunk az idei jó terméseredményt Pártunk irányításával, a munkásosztály segítségéve] érte e] s most a gabonaszállítási szerződések kötésével erősíti tovább népgazdaságunkat. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeti csoportjaink dolgozói, de dolgozó parasztságunk sem feledkezik meg ezen nagy dologidőben jövőévi kenyerünkről, növénytermelésünk további fejlesztéséről ós az időben elvégzett tarlóhántással veszi fel harcot a magasabb terméseredményért. legesen. De a tarlóhántással a termőtalaj nedvességét is megőrizzük, ugyanakkor a tarlóbántott földön a gépi munkáink is könnyebbek és minőségileg jobbak. Ilyen esetben pontosabban lehet szabályozni szántásaink mélységeit, a trágyázások esetén annak elkeverése is könnyebb. Ügyelnünk kell arra, bogy a tarlóhántás csak forgatásnélküli talajpOThanyilás legyen. Tehát tárcsával egész sekélyen végezzük, kerüljük el az ekének az alkalmazását. A fel göröngyölt tarló a talajkiszáradáshoz vezet. A mélyen végzett tarlóhántás ezenkívül azt eredményezi, hogy az apró magvak mélyre kerülve az idén még nem kelnek ki, majd esalc tavasszal és jövőre is megfertőzik területünket. Használjunk a tárcsa után henegert vagy fogast, hogy a rögök összetörésével megkapjuk a kívánt porréteget. A tarlóhántás igen jelentős és nagyfontosságú mezőgazdasági munka. Termelőcsoportjaink, de dolgozó parasztjaink A tarlóhántásnak ame- i8 megértettek ennek fontássályet allami gazdasagainknak „At - i_A1-*<ix0t te 10, termelőcsoportjainknak 14, egyénileg dolgozó parasztoknak 18 napon belül kell elvégezni aratás után. a minisztertanács határozata szerint — nagy jelentősége van mezőgazdaságunk továbbfejlesztésében. A tarlóhántással a gyomok egyrészt elpusztulnak, másrészt a kipergeti gyomköszönték az útmutatást, , magvak a földbe kerülve kiamelynek nyomán ilyen bő kelnek, amelyek az őszi mélyterméshez jutottak. J szántással pusztáinak el végA BEINDULT KEREK SEM GURUL MfíGRTÓL As aratás kezdeti lendülete után a maroslelei Népfront Bizottságnak körültekintőbb sxerveső munkát kell végesnie a behordás, a cséplés sikere érdekében Két hét óta a felkelő nap kinn a határban, a búzatáblákban ta lálja Marosié]© dolgozó parasztjait. Még fel nem száll a harmat, kötelet készítenek napi munkájukhoz, de mire feljön a nap, már suhognak a kaszák, dőlnek a rendek. Junius 28.a, szerda. Más években aratásra való készülődéssel szoktak eltelni a Péter-Pál körüli napok. Ha most végignézzük Marosiéi© határát, csak itt-ott ritkán találni búzatáblákat. De van olyan része, mint a „Vitézi sor", ahol még talpon áll a gabona. Gazdáik, a Horthy-rendszer vitézei, még a dülőfelelősök felszólítására sem fogtak hozzá az aratáshoz. Megütközve állnak meg a dolgozó parasztok a talponálló búzatáblák mellett, akik befejezték az aratást. Szinte a szemük láttára szabotálják el az aratás munkáját. Hogy juthattak el idáig, hogy merészkedtek enynyire? — vetődik fel önkéntelenül is a kérdés. A község főjegyzője igy beszél róluk: — Felszólítottuk a dülőfelelősön keresztül őket, hogy kezdje, nek hozzá az aratáshoz, de még ma is tétlenül nézik. Még várunk, de ha nem fognak hozzá, levágatjuk az MNDSz é DISz-brig)ádokkal. Ezek készen állanak már erre a munkára. A Népfront Bizo'.ts?" ellenőriz, te a határt, feltűnt nekik is, hogy a Vitázi.soron húzódik, halasztódik az aratás. De csak eddig jutottak, mert a központi kérdés a közös szérű szervezése volt Marosielén. Az aratás kezdeti lendülete megelégedéssel töltött el mindenkit, a Párt helyi szervezetét és • a Népfront Bizottság tagjait egyaránt. Ugy gondolták, hogy beindult a kerék és ez gurul magától s nyugodtan hozzákezdhetnek a következő feladathoz. A minisztertanács felhívta a dolgozó parasztságot, hogy a le. aratott szálasgabonát az aratás befejezése után minél gyorsabban hordják össze asztagokba, hogy elkerüljék ezzel a csirásodást és elősegítsék a gyorsabb cséplést. Ezt a felhívást megszívlelték Marosleién elsősorban a népnevelők, de maguk a dolgozó parasztok is. Többen ígéretet tettek: hogy ugy végzik el ezt a munkát is, mint az aratás munkáját: időben, gyorsan, minél kevesebb szemvesz. eséggel. Az aratás kezdeti sikereit elősegítő dolgozó parasztok lelkesedése és fogadalma nem mutatkozik meg most Marosleién, amikor teljes lendülettel kellene folyni a behordás munkájának. Hogy mi oka ennek, könnyen megkaphatja a választ az érdeklődő, csak meg kell hallgatni a falu dolgozó kis- és középparasztjait. A Népfront Bizottság ugyanis a minisztertanácsnak azt a felhívását. hogy a dolgozó parasztok törekedjenek arra, hogy a cséplési közös szérűn végezzék a csépi (igének jobb kihasználásáa, az üzemanyag megtakarítás, továbbá a vontatási időveszteség és a tűzveszély csökkentése érdekében — roszszul értelmezték és diktatórikaan akarták a közös szérűn vaó cséplést bevezetni. Később, a nyomaték kedvéért még ki is dobolhatták és csak a Párt felhívására fordultak más meggyőző eszközhöz. Agitáció alatlt sokan az aratás munkáját végez.ék, igy nem tartózkodtak odahaza, nem hallhatták meg az igazat, a valót a népnevelők szájából és tovább megmaradt bennük a kulák, a klerikális reakció által elhintett bizalmatlanság a közös szérű iránt. „Ne hordja.ok a közös szérűre, mert ott felgyuj.ja az ellenség" — terjedt a hir Marosleién. Forrása, mint minden rémhírnek, enmek is kulákok voltak. Ilyen fondorlatos módon igyekeztek elidegeníteni a falu népét a közös szérűtől. Az utóbbi napokban ujabb do. bolás követte az előbbieket Maroslelén. De ez sem tisztázta a bizalmatlanságot, nem járult hozzá, hogy a dolgozó parasztság megkezdje a behordás munkáját, — Az, aki saját házánál, az udvarában akar csépelni, jelentse be, kérjen engedélyt a község, házán — hangzott a kisbíró szava az utcasarkokon. Megindult az emberek áradata a községiháza felé. Ki az aratást, ki egyéb más fontos munkáját hagyta abba és sietett, hogy en. gedélyt kérjen, illetve kapjon. , A községházán még mindig csak annyit tesznek, hogv felírják a dolgozó nevét és ezt a névsort külön bizottsághoz továbbítják, amelyet a Népfront Bizottság hívott éleire. A Népfront Bizottság nagy akarása mellett nem veszi észre, hogy saját maga a munkálatok fékezője. Őmiatta késik az aratás, mert csak egy irányba lát: a közös szérűk felé, ugyanakkor a „vitézek" földjén túlérik a gabona. A dolgozó parasztokat, akik már az utolsó kaszacsapásoknál tartanak, azzal vonják ki a munkából, hogy a községházára járatják őket, engedélykérés végett. A maroslelei Népfront Bizottságnak változtatnia kell eddigi szervezési módszerén. A dobszó helyett inkább törekedjenek a még fokozottabb népnevelő munkára és ha így sem érnének el sikert, akkor sem szabad kényszeríteni a közös szérű kialakítását. Állandóan tartsa szem előtt, hogy csak a kulákság elleni fokozott politikai harc. cal biztosíthatjuk az aratási, cséplési és begyűjtési kampány sikeres végrehajtását Nagy Pá! gát és többen szerződést is kötöttek a gépállomással a tarlóhántás elvégzésére. Ter melőcsoportjaink — amelyek teljes egészében lekötöttek tarlójukat a gépállomásnál — már végzik is a munkákat, hogy eleget tegyenek a minisztertanács határozatának. De végzik a tarlóhántási munkákat az egyénileg termelő dolgozó parasztok is. A tarlóbántásra gépállomásaink is felkészültek. A gépállomások népnevelői naprólriiapra járják a határt s felvilágosító munkával azon vannak, hogy minél több dolgozó paraszt géppel végezze ej a tarlóhántási munkálatokat. En nek eredményeképpen idáig közel 2000 dolgozó paraszttal kötöttek szerződést gépállomásaink. A doszki gépállomás — amely elindította versenykihívásával szerződéskötési kampányunkat — már öt állomás előzte meg a szerződéskötésben. Árpádhalom és Batida tervét már 75—75, Cserebökény, Vásárhelykutas 55, Hódmezővásárhely 47 százalékban biztosította, míg Des/.k tervét szerződésileg csak "9 százalékig biztosította. Meg kell állapítanunk azonban, hogy megyei viszonyaiban a gépállomások kiemelkedő eredményei sem elegendők és a fenti gépállomásoknak is azon kell lenni, hogy a szerződést mennyiségileg minél magasabbra emelve biztosítsák a minisztertanács határozata tarlóhántásra vonatkozó részének sikeres végrehajtása" Megyénkben vannak azonban ojyan gépállomások, ame lyck sokkal rosszabbul állnak a szerződéskötéssel. Ezen gépállomások hiányosságaira nagyrészt már az előző napokban Pártunk sajtójában, a Viharsarokban megje'ent cikkek rávilágítottak. Szükséges tehát, hogy minden gépáljo más haladéktalanul nézzen körül területén, állapítsa meg, hogy hol követtek e) hü át„ hiányosságot és haladéktalanul javítsák ki. Gépállomásaink a hibák és hiányosságok kijavításával, a szerződóskó tések növelésévei, a felvilágosító munkán keresztül a Párttal és a népi szervekkel szorosan együttműködve érjék el azt, hogy megyénk doigozó parasztságának jórésze géppel műveltesse meg földjét, amely nagyban elősegíti mezőgazdaságunk fejlődését. Rózsik Tibor vez. mezőgazdász Elsőnek lenni a sportban, elsőnek lenni a munkában I Ehhez segít az MHK -sportmoigalom !