Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-30 / 149. szám

Apátfalván is befejeződött az aratás Felszabadította Szöult a koreai néphadsereg VII. ftVF. 149. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950. JÚNIUS 30. KET EVVEL A TITO-BANDA LELEPLEZÉSE UTÁN Két éve, hogy nyilvánosságra hozták a Tájékoztató Iroda határozatát Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről. Két éve, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom —a Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs felbecsülhetetlen értékű útmutatása nyomán — kiverte az amerikai imperialisták jugoszláviai ügynökei kezéből azt a lehetőséget, hogy a „szocializmus építőinek", a „Szovjetunió szövetségeseinek" álarcában tovább végezzék hitvány kétkulacsos üzelmeiket, zavartalanul folytassák alávaló bomlasztó munkájukat a szomszédos népi demokráciákban és a Kommunista Pártok seraiban. A Tájékoztató Irodának ebben az időben még néhi álltak rendelkezésére azok n később napvilágra került — nem is csupán politikai, hanem valósággal bűnügyi jellegű — bizonyítékok, amelyek tanúsága szerint Tito és elvetemült bandája már jóval Jugoszlávia felszabadulása előtt az angol-amerikai imperialisták zsoldjába állt és azoknak fizetett kémcsoportjaként működött. De rendelkezésre állt a T.Io-banda néhány esztendős működésének mérlege, rendelkezésre állt a JUKP által követett politika „hibáinak" egész gyűjteménye és egy sor áruló jel, amely már akkor lehetővé tette a következtetést, hegy a Jugoszláviában uralmon lévő klikk csak szaval a szocializmus építéséről, csak szaval a Szovjetúnió és a nemzetközi munkásmozgalom iránti hűségről a valóságban a nép becsapásának, a marxizmus-leninizmus elárulásának, a Szovjetúnió és a nemzetközi munkásmozgalom megtagadásának politikáját folytatja. Csak össze kell vetni a Tájékoztató Iroda e határozatának zseniálisan előrelátó következtetéseit azzal a szégyenletes pályafutással, amelyet a népétől és az internacionalizmus eszméitől teljesen elrugaszkodott belgrádi gengszter-banda az elmúlt két év során ténylegesen megtett — és világossá válik e határozat egész történelmi jelentősége, kivételes fontosságú elméleli és gyakorlati értéke; világossá válik e határozat alapjául szolgáló sztálini elemzés egész éleslálása, a sztálini útmutatások mély bölcsesége Vájjon nem ez az előrelátás tukroződik-o a határozatból amikor megbélyegzi n Tito-klikk' szovjctellcnes magatartását és megállapítja, hogy e klikk tagjai „az imperialistacllenes egységes szocialista fronttól való elszakadás útjára, a dolgozók nemzetközi szolidaritása elárulásának útjára léptek", amikor rámutat, hogy ezek az árulók „a marxista-leninista útról a narodni'k kulákpárt útjára, térnek", amikor kimondja, hogy „Jugoszláviában irányzatok vannak a Kommunista Párt felszámolására" és hogy ez a politika „magát, a Kommunista Párt létét fenyegeti és végső soron a Jugoszláv Népköztársaság elfajulásának veszélyét rejti magában". Ez a történelmi határozat valamikor még félelmetes crcjü vádirat lesz a sokat szenvedett jugoszláv nép kezében, amikor lerázza magáról kinzóit és gyilkosait, végetvet hnzája gyarmati függőségének és számadásra kényszeríti a nép és a történelem ítélőszéke előtt arcátlan fasiszta zsarnokait, akiknek gazsága! méltán párosul a hitleri elnyomás szörnyűségeihez — akiknek gazságai ma csak a Wnll-Strect monopolistáinak cmbeftelenségéhez, az amerikai háborús gyujtogatók féktelen világuralmi terveihez, bűnös önkénycskedéséhcz foghatók! Nehéz volna felsorolni, mennyi mindent tanultak, hány fontos tanulságot vonlak le a Tito-banda leleplezéséből a békeszerető emberek százmilliói, a világ és különösképpen a népi demokratikus országok Kommunista Pártjai. A Kommunista Pártok ideológiai és politikai megerősödése, íclvérleződése az ellenség behatolási kisérletei ellen, tette lehetővé Tito olyan ügynökeinek leleplezését is, mint az albán Kocsi Dzodze, a bolgár Trajcso Kosztov és a magyar Rajk László. Hogy mit jelentett a népi demokráciák számára a Tájékoztató Iroda történelmi jelentőségű határoznia, az épp ezeknek a politikai és bűnügyi leleplezéseknek a nyomán vált világossá. Kiderült: a belgrádi gonosztevők nem érték be azzal, hogy a jugoszláv népet szerencsétlenségbe taszították. Titót és bandáit imperialista gazdáik „nemzetközi méretű" feladatokkal bízták meg. Titóéknak, hogy tengerentúli uraik zsoldját kiérdemeljék, be kellett hatolniok a szomszédos népi demokratikus országokba, meg kellett kisérelniök ez országok behálózását és az imperialista tervek szolgálatába való állítását. Feladatuk az volt, hogy a nyilvánosság előtt mézes-mázos szavakat hangoztatva a Szovjetúnió felé, titokban tőrt döfjenek a szocializmus hatalmas és dicsőséges országának hátába, hogy a nyilvánosság előtt váltig „nemzetköziségről" szónokolva, a valóságban leválasszák a népi demokratikus országokat a Szovjetúnió vezette békefrontról és az imperialisták rabságába döntsék. Vagyis a Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs, amikor leleplezték a belgrádi klikk kétkulacsosságát és a Tájékoztató Iroda messzire világító határozatának segítségével gátat emeltek az imperialisták ügynökeinek, Tito banditáinak további, még mélyebb behatolása elé, csapást mérve egész eddigi garázdálkodásaikra — felmérhetetlen jelentőségű szolgálatot tettek a béke ügyének s a legnagyobb veszélytől mentették meg a Jugoszláviával szomszédos népi demokratikus országokat, amelyek Tito orvtámadásának fő célpontjai voltak. Nem szocializmust építő, virágzó Magyarországot teremtő ötéves terv, hanem imperialista gyarmati szolgaság, vérünket kiszipolyozó Marshall-terv jutott volna osztályrészünkül, ha Titónak és amerikai gazdáinak terve sikerül. Rákosi elvtárs mondotta: „Ha Rajkék, Titóék és amerikai gazdáik terve sikerült volna, akkor a magyar dolgozó nép nyakára nem egyszerű vasjárom került vol na, hanem vasjárom éles szögekkel kiverve." Természetesen ugyanez érvényes a szomszédos népi demo krAciák dolgozóira is. Hogy Titóék leleplezése a leg nagyobb csapások egyike volt, amelyet az amerikai imperializmus nz elmúlt háború befejezése óta szenvedett, ezt már az a féktelen üvöltözés is szemléltetően bizonyí totta, amelyet a Wall Street sajtóiigynökei a Tájékoztató Iroda határozatát követőleg rendeztek és azóta is folytatnak. A washingtoni és londoni háborús gyujtogatók egyszerűen nem tudnak belenyu godni abba, hogy keleteurópai főügynökük, akibe nemcsak nagy reményekel, hanem még némi pénzt is fektettek, most szégyenszemre leleplezve, az árulók pőre meztelenségében áll a nemzetközi közvélemény előtt, a fizetett kém- és provokátor visszataszító látványát nyújtja ország-világ számára. A titóizmus „védőügyvédeinek" szánalmas erőlködése azonban csak növeli az árulók gyalázatát, egyszersmind élesíti azt a gyűlöletet, amellyel Kelet-Európa népei fordulnak feléjük, — gyilkosok pénzclői, orvtámadók felbujtói felél Tito, ez a leleplezett áruló, ez a népe által ezerszer megátkozott gyilkos e közben a végsőkig elvetemült bűntettek útján halad, mind mélyebbre és mélyebbre gázolva a megkínzott Jugoszlávia vérében, mind mélyebbre és mélyebbre merülve a népek elleni imperialista összeesküvés szennyében. A Tájékoztató Iroda tavaly novemberi értekezlete megállapította, hogy a Tito-klikk 1948 júniusa óta „a burzsoá nacionalizmustól végleg eljutott a fasizmushoz, Jugoszlávia nemzeti érdekeinek egyenes elárulásához... A jugoszláv kormány teljesen függő viszonyban van a külföldi Imperialista köröktől és azok támadó politikájának eszközévé vált, ami a Jugoszláv Köztársaság önállóságának és függetlenségének felszámolásához vezetett... 'A'zok, akik ma Jugoszláviában a hatalmat bitorolják, a demokrácia és a szocializmus táborából átszöktek a kapitalizmus és a reakció táborába, s az új háború gyujtogatóinak közvetlen segítőtársai lettek... A fasiszta terror következtében, amelyet a Tito-banda a Jugoszláv Kommunista Párt egészséges erői ellen alkalmaz, a Jugoszláv Kommunista Párt vezetése osztatlanul kémek és gyilkosok, nz imperializmus bérenCeinek kezébe került". Ez a gyalázatos fasiszta rendszer, amely a Kommunista Pártok ébersége következtében arra kényA SZOVJET NÉP AKTÍV HARCOSA VOLT ÉS MARAD A BÉKÉNEK Junius 30-án megkezdődik a stockholmi felhívást támogató aláírások gyűjtése a Szovjetunióban Nyikoláj Tyihonov elvtárs. a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnöke a TASzSz munkatársának adott nyilatkozatában közölte, hogy megkezdődik a Szovjet Békevédelmi Bizottság teljes ülése. A szovjet nép, híven a béke és a nemzetek együttműködése bölcs sztálini politikájának elveihez, aktív harcosa volt és marad a békének — mondotta. <— 'A'z egész haladó emberiség fontos láncszemnek tekinti a stockholmi felhívást támogató aláfrások gyűjtését. A békéért folyó harc elsőrendű feladata az egész világ népeinek, mert az amerikai uralkodó körök — mint az események mutatják —, Koreában már nem szorítkoznak az agresszió előkészítésére, hanem közvetlenül támadó cselekményekre térnek át. A szovjet nép békét védő egységes akaratának tükröződnie kell a stockholmi felhívást támogató aláírásokban. Június 30-tól kezdve egész országunkban kibontakozik az aláírásgyűjtési kampány. A Szovjet Békevédelmi Bizottságnak az a meggyőződése, hogy minden szovjet ember aláírja az atomfegyver betiltását követelő stockholmi felhívást — fejezte be nyilatkozatát Tyihonov elvtárs. Levélváltás Wilhelm Pieck és Rónai Sándor A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének magyarországi látogatása és a kormányküldöttség visszatérése után az alábbi levélváltás történt Wilhelm Pieck elvtárs, elnök és Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke között: Rónai Sándor Urnák, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Budapest, Igen Tisztelt Elnök Ur! A Magyar Népköztársaság kormányának képviselői és a Német Demokratikus Köztársaság kormány, küldöttsége között lefolyt tárgyalások eredményes befejezése arra indított, hogy kormányküldöttségünket hazatérése után azonnal fogadjam és jelentésüket meghallgassam. Nagy örömmel értesültem arról, hogy milyen szívélyesen fogadták kormányküldöttségünket és arról, hogy a tanácskozások az őszinte barátság szellemében folytak le. Ezért e levelemmel Önnek és az ön személyén keresztül a Magyar Népköztársaság kormányának és az egész magyar népnek szívélyes köszönete. % met fejezem ki. Azok a szerződések, amelyek országaink között létrejöttek, rendkivül értékesen hozzájárulnak a béke biztosításához és a legnagyobb békehatalom, a Szovjetunió vezetése alatt a nemzetközi béketábor megerősítéséhez, A múltban Magyarország és Németország között megkötött szerződéseket imperialista és fasiszta politika diktálta. A népek leigázásának és a háborúnak volt ez a politikája, amely teljes mértékben a népek érdekei ellen irányult. Ezzel szemben kormányaink képviselői olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek a béke biztosítását, a baráti kapcsolatoknak az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés alapján történő helyreállítását szolgálják és valamennyi békeszerető nép osztatlan helyeslésével táldfkoznak. A békének és barátságnak e szerződéseit azért köthettük meg, mert kormányaink a két nép bizalmának letéteményesei és mert a Szovjetunió iránti közös, szoros barátság fűz össze bennünket. A gazdasági, kultúrális cs műszaki 1tudományos együttműködésről s^óló megállapodások a magyar is a német nép életszínvonalának emelését és békés épitő munkáját szolgálják. Kétségtelen, hogy ezek a szerződések jelentős hatással leseriek egcsz Németországra és elő fogják mozdítani az egységes, deelvtársak közölt mokratikus, valóban békeszerető Németországért vivott harcot. Ezért a tárgyalások eredményes lefolytatásában és a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Népköztársaság kormányküldöttsége által megkötök szerződésekben a termékeny baráti együttműködés biztosítékát és a tartós békéért vívott közös harcunk nagy sikerét látom. Fogadja Ehök Ur baráti nagyra, becsüiésem kifejezését. Berlin, 1950. Június 27. W. PIECK. A Német Demokratikus Köztársaság elnökének, WILHELM PIECK Urnák, Berlin. Igen tisztelt Ehök Urt üszinte örömmel vettem kézhez ezévi, június 27-1 levelét, amelyben Ehök Ur megelégedésének acf kifejezést a Némát Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének budapesti fogadtatásával és a két ország kormánya között lefolytatott tárgyalások eredményességével kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében biztosithatom önt, hogy az a fogdatai'ás, amelyben a Német Demokratikus KöÁársasdg kormányküldöttsége Magyarországon része, stiit, az egész dolgozó magyar nép őszinte barátságának megnyilvánulása vott. Engem és az egész magyar kormányt épp úgy, mint Önt, Ehök Ur, a legőszintébb örömmel tölt el az a tudat, hogy a megkii'ött gazdasági, müszalú tudományos és kultúráUs egyezményekkel az új atar pókra fektetett német-magyar barátság szilárd pilléreit teremthettük meg s ezzel jelentékkenyen hozzájárultunk a két ország további békés építő munkájának biztosításához és a nagy Szovjetunió vezetése a'att álló békeldbor erősí'éséhez az irrn perialista háborús gyujtogatók agresszív tervei elleni harcban. A most lefolyta'ott tárgyalások és az azok eredményeképpen létrejött baráti egyezmények meggyőző erővel tanúskoának arról az óriási vdttozdsról amely a magyar, és a német nép egymáshoz való viszo. nyában bekövetkezett. Mindkét nép és mindkét ország közös nagy felszabadítónk, a Szovjetunió segítségével gyökeresen és véglegesen szakított a muú súlyos örökségével és eltökélten halod előre új útján, amely a demokrácia és a béke útja, az összes demokratikus és békeszerc'-ó népek baráti együttműködésének útja. — Kétségtelen, hogy a megkötött, egyezmények mhdkét ország és mindkét nép érdekeit ezyaránf. r'ő. segítik, mindkettő javát szolgátjak Szilárd meggyőződésem, hogy az a baráti együttműködés, amelyet a két ország kormánya ezeknek az egyez, ményeknek 'megkötésével még job. ban megszilárdíthat out, jelentékenyen elő fogja mozdítani országunk, ban a demokrácia és a szocializmus további építését épp úgy, mint az Önök fáradhatatlan munkáját cs törhetetlen harcait az egységes, demokrtikus Némát Köztársaság felépítése érdekében. Ma, amikor az Imperialista háborús gyujtogatók részéről a békeszerető demokratikus népek jövőjét új veszedelmek fenyegetik, a béke és a demokrácia őszinte híveinek sokszorozott erővel kell összefogniok a béke védelmére. Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar és német nép őszinte és elszakíthatatlan ha. rdtsága ehhez jelentősen hozzá fog járulni. Fogadja Elnök Ur őszinte nagyrabecsülésem kifejezését. RÓNAI SÁNDOR. Nyilvánosságra hozták a Schnman-fervre vonatkozó hivatalos francia javaslatok kivonatát Párisban nyilvánosságra hozták a Schuman tervre vonatkazó hivatalos javaslatok kivonatát, amelyből világosan kitűnik hogy a „főhatóság'' célja: korlátlan egyeduralmat bizlosítani Nyugat-Európában a háborút előkészítő amerikai mon.opolórdekeltségeknek. A francia kormány javasolja a ,, STuverénítás részleges fúzió, ját" egy közös „főhatóság" létesítésével. E hatóságnak „nemzetek feletti jellege" lenne. A szóbanforgó főhatóság tagjai nem lesznek alávetve kormányaik uínsí ásánah. Döntéseik törvényes kötelező erővel bírn.nk az érintett országokra és vállalatokra nézve. A „főhatóság" a kölcsönökön keresztül is biztosi, taná diktátori hatalmát. Az amerikai imperialistá': Schuman tervének ugynevezo < főhatósága természetesen a mur: kabérek meghatározását is ü"kényesen irányítaná. Valamely állam kilépése — mondja végül a javaslat — cs is a többi állam „megegyezés • útján válna lehetségessé. A í válás ebből a szövetségből „ne * történhetnék meg egyoldalú dii lés utján." szerűit, hogy Igazi ábrázatát megmutassa. ma az imperialisták legfontosabb keleteurópai katonai támaszpontja, hídfőállása. E rendszer urai és kiszolgálói, a népek szabadságának ezek az ádáz ellenségei most, mint a béke elvetemüli veszélyeztetői, az imperialista há. borús tervek mindenre elszánt kiszolgálói lépnek fel. Soha nem voll időszerűbb a harc ez ellen a gyalázatos rendszer ellen, az éber helytállás orvtámadásaik ellen, a kemény felkészülés minden támadó kísérletükkel szemben, mint most, amikor az imperialisták világszerte élezik provokációikat, világszerte fokozzák háborús készülődéseiket. A kínzásokban megedzett, egyre elszántnbb és egyro nagyobb öntudatra ébredő jugoszláv néppel, amely saját keserű tapasztalatai és a nemzetközi kommunista mozgalom útmutatása nyomán harcba indult a kegyetlen belgrádi diktátorok ellen, együtt kiáltja az egéz haladó világ; halál a Tito fasizmusra. amelynél gonoszabb elnyomója soha nem volt a jugoszláv népnckl