Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-29 / 148. szám

CSÜTÖRTÖK, 1050. JÚNIUS 29. PÁ R T É L E T Hogyan segit a Pált a diákság fanulmányi színvonalának emelésében A Hősök Kapujától majdnem a Tisza partjáig húzódó hatalmas kétemeletes épülettömb az egyház kezében hosszú évtizedeken keresztül szinte jelképe volt a kizsákmányoló osztály művelődési monopóliumának. 'Alig akadt itt a kiváltságosok gyermekein kívül a dolgozók fiaiból. Ha akadt, azokat is igyekeztek saját osztályuk elnyomására nevelni. Ez a hatalmas épület ma az ötéves Terv egyik legfontosabb területének, az építőiparnak a fejlődését szolgálja. Az építőipari gimnázium és a vele kapcsolatos kollégium most fejezte be első tanévét. A kollégiumban is most tartották meg a beszámolót öl niunkás-paraszttanuló évi munkájáról. Pártunk lépten-nyomon megnyilvánuló segítségéről kapunk képet a tanulmányi színvonal emeléséért vívott küzdelemben. Az év első negyedében novemberben 3.9 volt az átlageredmény. De a fegyelem sem volt megfelelő. A Belváros VI. pártszervezet segítségével megindítottuk a küzdelmet a tanulmányi színvonal emeléséért. A VKM szabotázsa miatt jóllehet egész márciusig kollégistáink 5—6 százalékának volt csupán tankönyve, mégis már Sztálin elvtárs születésnapjára 4.4 re emelték tanulmányi állagukat. Ezt a fejlődést a helyi pártszervezet pártnapjainak, Szabad Nép baráti körének rendszeres látogatása, a Szabad Nép olvasása eredményezte azzal, hogy tanulóink előtt világossá vált: miért kell jól tanulni? Ezek mellett Pártunknak és helyi pártszervezetünknek gondoskodása révén a jótanulás valamennyi alapfeltélele is biztosítva volt. A rászorult jótannlók többször részesültek tankönyv, tanszersegélyben, ágyneműt, mosást, varrást kaptuk és olyan élelmet, hogy többen 8—10 kg-ot Is híztak 10 hónap alatt. 'A' tanulmányi színvonal egész tanévben állandóan emelkedett. Április 4-re 4.5, háromnegyed évre 4.6, év végén 4.9-re az éveleji 3.9-ről, úgyhogy év végén senki sem bukott egy tárgyból sem a csupa 1, osztályos műszaki gimnazistákból álló kollégiumban. Az iskola átlagát 4 tizeddel multa felül kollégiumunk átlaga. Bár kollégistáink az iskolának csak egyharmadát teszik ki, az év végi tanulmányi versenyben mégis 10 legjobb közül 7 kollégista volt. A kiosztott 30 jótnniilást érem. bői 20 at kollégistáink kaptak. Ezzel válaszoltak tanulóink á VKM-ben történt szabolázsra, igy fogadták Pártunk felhívását, amely már 1948 szeptemberi bírálatában a jó tanulmányi eredmény elérését tűzte ki kollégistáink legfőbb feladatául. Eredményeink mellett a még évközben felbukkant hiányosságokat felszámoltuk. Ilyen volt az első tavaszi hónapban mutatkozó m ii nka f egy elem lazulás, a nevelökkel szembeni itt-ott megnyilvánuló avantgardista magatartás, amely még országos viszonylatban is többhelyütt jelentkezett. Ezekről is szól Pártunk 1948-as és 1950-es határozata és tárgyalja a Társadalmi Szemle március-áprilisi szánra. Az év utolsó felében pártszervezetünk segítségével a fentebbi hiányosságokat kiküszöbölve, minden erőt sikerült n tanulásra összpontosítani, amely fentebbi, viszonylag kedvező eredményt hozta magával. Igy tükröződik az építőipari gimnáziumi kollégium munkás-paraszt származású tanulóiban, hogy megértették a Pártunk alkotta ötéves Terv ama célkitűzését, mely „az építőipart kpmoly teljesítőképességű nagyiparrá fejleszti" és magukévá tették a Szovjetúnió II. ötéves Tervének e jelszavát: „a technikai káderek mindent megoldanak." Patik István az Építőipari Kollégium vezetője. Jugoszláviában fasiszta módszerekkel meg akarják fosztani nemzetiségüktől az albánakai A „Zeri I Popul'it", az Albán Munkáspárt központi lapja ismerteti, hogy a belgrádi fasiszta klikk egyre nyíltabban cs gyülölködöbben albáneHenes politikát folytat. Ezért a Jugoszláviában élő albán állampolgárok nagy része vissza akar térni hazájába- Kiutazás! kérelmükre azonban a belgrádi banditák nyomással, zsarolással és embertelen intézkedésekkel válaszolnák. A kérvényezőket behívják az UD3 őrszobájára és arra kényszerítik, hogy felvegyék a Jugoszláv állampolgárságot. Ha nem hajlandók meg tagadni albán állampolgárságukat, akkor Rankovics bandája különféle ürügyekkel elkobozza a legszüksé* gesebb munkaeszközeiket, megvonja iparengedélyüket és munkakerülök' nek bélyegezve őket, elveszj tőlük az élelmiszer-, textil- cs kenyérjegyet és családostul az utcára löki eket. A lap hozzáteszi, hogy a jugoszláviai a'bán állampolgárok nem rettennek meg az elnyomástól <s a Júdás-Titóban az albán nép legvadabb. legelszántabb ellenségét láti, ják. Közel van már a nap, amikor Tito és hóhérai Jugoszlávia népei előtt számot adnak veres tetteikről Befejeződön a Schuman-lerv vitája az angol alsóházban A londoni rád;ó jelentése ;;o9 szavazattal 289 ellenében szerint a Schuman-tervvel kapor,olatban kétnapos vita befejeztével az angol alsóház jóváhagyta az angol kormány] állásfoglalását. KOREA Az újjáépült Tisza-malom várja AZ ÚJ KENYÉRGABONÁT 'Az egész országban folyik as aratás de legtöbb helyen már búgnak a cséplőgépek is. ömlik a zsákokba az acélos mag. Itt is, ott is, szerit az országban könnyebbé váli már a dolgozó parasztság munkája, segíti a gép, a kombájn, hogy minél előbb odakerüljön a dolgozók asztalára az új kenyér. Hosszú a kenyérmag útja ősztől, mig a földbe kerül, addig, amíg felhasadt, mosolygós cipó vóiik belőle s ennek az útnak igen jefen. tős állomása az, amikor a meg, éret; kenyérgabona a zúgó, malomkövek közölt válik hófehér lisztté. Itt válik el, milyen lesz annak a kenyérnek a minősége, mely a dolgozók asztalára kerül. flz uilávsrázsolt üzam Ennek az útnak fontosságát tartották szem előtt a szegedi Tiszamalom NV dolgozói is, amikor elhatározták; úgy vigyáznak a dolgozó parasztság által megtermelt gabona minden cseppjére, mint a szemük fényére. Elhatározták, hogy megjavítják a maJora megrongálódott gépeit, megteremtve ezáltal annak a lehetőségét is, hogy jó szerszámok birtokában még jobban ki tudják venni részüket a szocialista munkaversenyből, a termelés raeuynyiségi és minőségi emeléséből. Május 15-én kezdődött meg ez a nagy munka, amelynek keretében megmozgatták úgyszólván valamenynyi gépét az üzemnek. A szükséges javítási munkálatokat maguk a dolgozók végezték, hiszen tudták most már. Hogy nem a tőkés zsebét tömik a többtermeléssel, hanem a több, jobb áru termelésével saját életszínvonalukat emelik. Ugyanúgy brigádokban végezték a javítás munkálatai] ia. mint az őrlés munkáját s június 19-én megindulhatott az újjávarázsolt üzem, előkészülve az új termés, a jó termés által rájuk háruló megnövekedett feladatok ellátására. fl hangsúly a minőségen van Büszkén mondja Becski elvtárs vállalatvezető, hogy nem lesz ezután panasz a liszt minőségére, mert a javítások alkalmával sikerül] módot találni arra, hogy kicseréljék azt a két kisméretű hámozógépet, mely a minőség terén szük keresztmetszetei jelentett az üzemben. — Nem mondom, hogy eddig különösebb baj lett volna az üzemben a munkafegyelemmel — mondja —, de most, a Párt segítségével sikerült kiküszöbölni ezen a téren is az esetenként megmutatkozó kisebb hiányosságokat. A dolgozók nehezeo értették a bérezésit, sokszor nem tudták az órabéres rendszerben meg. találni azt a közvetlen kapcsolatot, mely az újüipusú munkást a munkájához, a sajátjává vált üzemhez fűzi. Hétfőtől kezdve darabbérben dolgozunk s a darabbérezés nagyot lendített a termelésen. II darabbérezés eredményei Érdemes ezt megnézni pár adaton keresztül. Azelőtt a malom nem tudott felülemelkedni a 100—101 százalékon, most az átlagteljesítmény 107 százalék, állandóan emelkedő tendenciával. Búzából eddig lb mázsa volt az óránkénti teljesítmény, most már meghaladták a 18 mázsát. Rozsból szintén 2 mázsás óránkénti emelkedés mutatkozik. A gépek újjáépítése következtében most kisebb energiával nagyobb teljesítményre képes az üzem, a:ni igen Jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy olcsóbá vált a termelés. Mag kell oldani a raktár kérdését A dolgozók azonban arra törekednek, hogy még további megtakarításokat érjenek el. Itt ütköztek egy olyan nehézségbe, mely még megoldásra vár, hogy az új mag őrlésével kapcsolatos előkészületeket hiánytalannak lehessen mondani. Ez a nehézség a raktár kérdése. A Tisza-malom pillanatnyilag nem rendelkezik megfelelő raktárral. Meglévő raktárán átalakításokat kellene végezni, hogy a megjavult liszt minőségét állandósítani tudják. Az ismét fényesedö garat mellett, melyről állandóan mozgó szalag viszi a búzát, számítgatjuk a dolgozókka', mit kellene elvégezni. A meglévő raktár terjedelmében elegendő, azonban az új kenyérgabonát csak úgy lehet benne elhelyezni, ha átalakításokkal megszüntet fit a szennyeződést lehetőségeket, lehetővé teszik az ömlesztést, a forgatást. A munka 24.211 forintba kerülne, a Magasépítési N-V-azonban éppen pár nappal ezelőtt adta tud' tunkra, hogy nem áll módjában, elvégezni a szükséges munkálatokat. — Elég hiba az — mondja Dániel József, az élenjáró brigád vezetője —, hogy ismét kénytelenek leszünk olyan raktárral dolgozni, amely messze van az üzemtől s a szállítási költségen elveszítjük »zf, amit behoztunk a termelés emelésével. A raktár kérdését a vállalatvezetőség a felszínen tartja és Igyekszik lehetőséget találni arra, hogy az újjáépült Tisza-malom elöl ez a nehézség is elháruljon. Bz éberság fontossága A kisebb-nagyobb nehézségek ellenére az üzem dolgozót mindent megtettek, hogy minél sikeresebben tegyenek pontot annak a harcnak a végére, mely most szerte az egész megyében, az egész országban a gabonaföldeken, a cséplőgépek mellett folyik az új kenyérért. A müszakonkinti 40 mázsa tenmelésemelkedést még tovább akarják növelni, elhatározták, hogy azzal támogatják a dolgozó parasztság lelkes versenymozgalmát, hogy minden üzemzavart kiküszöbölnek, éberen ügyelnek arra. hogy nc fordulhasson elö az üzemben olyasmi, mint a múltban, amikor még a 'géptörés sem ment ritkaságszámba az üzemben. Fegyelmezett jó munkává' veszik elejét az ellenség támadásainak. Igy mondták ki egyöntetűen valemennyien: „Méltó folytatói akarunk lenni annak a nagy munkánakmelyet most dolgozó paraszl ságunk végez az új kenyérért, az ötéves terv további sikeréért!" Szabotáló kulákok Szerte az országban nagy szorgalommal folyik mind az aratási, mind a cséplési, behordási munkálat. Természetcsen a reakció ezen a téren 5» igyekszik minél jobban betölteni a kerékkö'ő szerepét Csengelén például Kocsó János előbb vágta le rozsvetésének egy jó részét, Bálint Péter 36 holdas kulák úgy akarta szabotálni a terménybetakaritást, hogy részeseket egyáltalán nem akart szerződtetni. Ezt természetesen azonnal észrevette a DÉFOSz és meg is tette a kellő intézkedéseket Balogh József szinten csak a DÉFOSz figyelmeztetésére kötötte meg a szerződtetést és így természetesen nem a kellő időben kezdett az aratáshoz. Magyar János, a régi világ nagyszerű szónoka, szintén nagyon lemaradt az aratási munkálatok elvégzésében. Ezeket a kulákokat, de a többieket is a dolgozó nép fokozott figyelemmel ellenőrzi és nem tűri, hogy bánni visszaélést elkövessenek. Kovács Ferevo DÉFOSz-titkár. a 38. szélességi kőrtö' kettéválasztott két részből áll. Amikor a Szovjet Hadsereg 1945. nyarán Mandzsúriában megsemmisítette a japán erőket, Koreát is felszabadította a félévszázados japáni gyarmati uralom alól. Észak-Koreában létrejött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, az lutóLag partraszállt amerikai csapatok pedig a potsdami szerződés értelmében az ország déli részét szál'ták meg és ezen a területen a japán gyarmati elnyomást az amerikai monopolkapitalisták uralma váltotta fel. A Szovjet Hadsereg 1948. végén kivonu't Észak-Koreából és a szovjet kormány a koreai nép kezébe adta az ország ügyelnek intézet. A Szovjetunió többízben tett javaslatot arra, hogy az USA is vonja kt rtáffíitait, az' amerikai kormány azonban visszautasította a szovjet javaslatokat és -"Dél-Koreát háborús előkészületcinek támaszpontjává igyekezett kiépíteni. Az ország déli részében a hazaáruló Li-Szin-Man amerikai zsold* ban átló bábkormánya fasiszta tor* roruralniat létesített az amerikai szuronyok védelme alatt. Dél-Korea népe pariizánharcokkal, sztrájkokkal és tüntetésekkel fejezte ki dé* gedetlenségét az amerikai uralom* mai szemben. Li-Szin-Man bábkor* mánya tudatosan szítja a poígárhi« ború tüzét és hosszabb ideje nyil* tan hirdeti az Észak elleni hadjá* ratot. Egész Korea lakossága közel 2S millió. Ebből 8,229.000 lakos él á Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 125.530 négyzetkilométernyi területén, a délkoreai bábállam területén pedig 19,370.000 lakos él. Korea agrárjellegű áUam. Főtermé* kei a rizs, gabonafélék, gyapot éí a dohány. Legfontosabb- ipari termékei: nyersvas, acél, színesfémek és textíliák. j ÁXMJ. Mii* "jt minden nap 2*fogkpemmei