Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-28 / 147. szám
"V SZERDA, 1950. JÚNíUvS 28. ború kirobbantására való speku. látásban, a norma és bércsalásért folyó agiiációban nincs különbség. Ezek mind a megvert tőkés rendszer maradványai, könyörtelen ellenségei dolgozó né. pünknek. A magyar nép nagy, bölcs Pártunk útmutatásával hatalmas eredményeket ért el az eltelt öt év alatt. Ezek az eredmények meggyőzték még a kételkedőket is, hogy a kommunisták ügye az az egész dolgozó nép ügye. Bebizonyosodott a kézzelfogható eredmények láttán, hogy amit a Párt tesz, az mind a magyar nép javára van. Ebből következik, hogy a mi világnézetünk, amelynek alapján megoldottuk a nehéz problémákat és rávezettük népünket a nagyszerű élet, a felemelkedés útjára, helyes és ki. próbált, az élet tapasztalataiból merített és a leghaladottabb tudományokkal alátámasztott világnézet. |\/]i nem rejtjük véka alá világnézetünket, hanem bátran, nyiltan hangoztatjuk mindenféle reakciós, burzsoá világnézettel, így a klerikális világnézettel szemben is. Mert mi semmi mást nem mondunk, csak azt. amit cselekszünk. Olyannak látjuk a világot, amilyen a valóságban, nem ködösítjük el, hanem arra törekszünk, hogy ne csak magyarázzuk a világot, hanem meg ie változtassuk. Megváltoztassuk dolgozó népünk javára' a minden rendű és rangú ellenség elleni következetes harcban. A mi világnézetünk harcos marxista-leninista világnézet, ami nem elvont fogalmak dogmája, hanem állandóan és szakadatlanul fejlődő valóságos eleven é'ő tudomány. De ezt tudják a dolgozók milliós tömegei is, jól megértik s jól alkalmazzák ezt a tudományt, mert ez a tudomány elősegí;i a felmerülő problémák megoldását, könnyebbé, érthetőbbé és világosabbá teszi napi mnukájukat. 'A' klerikális reakció tehát nem tud hatni ezekre a ha'talmas tömegekre, de anhál inkább igyekszik kiterejszteni befolyását azokra, akik nem szabadultak meg a tőkés időkből örökölt szokásoktól, hagyományoktól, előítéletektől, babonákból, akik nem igyekeztek megérteni, vizsgálgatni az újat, fejlődőt, az erősödőt, •— hanem maradiságukon nem tudták túltenni magukát. Ebből következik, hogy a mi feladatunk állandó, felvilágosító, nevelő munka. Nyilván senki sem gondol arra, hogy nevelés nélkül meg tudjuk győzni ezeket az embereket világnézetünk és politikánk helyességéről. Jó nevelő munkával ezek az emberek rájönnek arra, hogy sokkal gyorsabb tempóban javul sorsuk, ha lendületesen és olyan hősiesen veszik ki részüket a termelő és építő munkából, mint a kiváló munkások, a sztahánovisták, mert népgazdaságunk fejlődése és erősödése a dolgozók jólétének alapja. A mikor népi demokráciánk a klerikális reakció elleni önvédelmi politikát folytat, nem mást csinál, mint védi eredményeinket, biztosítja fejlődésünket, erősfti a béketábort, építi a szocializmust. Ebben az önvédelmi harcban különbséget kell tennünk a klerikális reakció és a néphez hű alsó papok közölt, akik tettekkel bizonyították, hogy a nép mellett vannak. Az ilyen alsó papok, akik segítik dolgozó népünk munkáját, nem vonhatók egy kalap alá a papi reakcióval. Dolgozó hépünk jól tudja, hogy a magyarság legjobbjai, Pe'tőfi, Arany, Ady, József Attila is dolgozó népünk felszabadulásának egyik legnagyobb akadályát, a papi reakcióban látták. A magyar népi demokrácia a legjobb történelmi tradíciónk szellemében cselekszik, amikor bátran és elszántan veszi fel a harcot a régi rend e megmaradt utóhadával, a klerikális réak"cióval. Strack János, Htné&eii kznácsadá í 1 klerikális reakció elleni karc kérdései Pártunk Központi Vezetősége május 31—június 1-i ülésén foglalkozott a klerikális reakció kérdésével és megállapította, hogy a klerikális reakció aknamunkájának az a nagymérvű fokozódása, ami az utóbbi időben tapasztalható, összefügg: a) az osztályharc élesedésével az országban, b) az imperialista háborús uszítók fokozódó agresszivitásóval. Figyelembe kell venni, hogy p szocializmus építésének sikerei mind nagyobb és nagyobb dühöt váltanak ki a belső és külső ellenségnél, — a volt uralkodó osztályok maradványainál, a kulákságnál és természetesen a klerikális reakciónál. A klerikális reakció ádáz ellensége mindennek, ami baladó, fejlődő. Ez adódik abból, hogy gyűlöli a dolgozó népet, gyűlöli a nép államát és igyekszik meggátolni a további fejlődést. A katolikus egyház mindinkább az imperializmust kiszolgáló nemzetközi szervvé lesz, az imperializmus felhasználja és szembeállítja a béke, a szocializmus táborával. A világméretekben folyó küzdelemben a nagy Szovjetunió-vezette hatalmas béketábor és az agresszív, a harmadik világháborút előkészítő nemzetközi reakció között a magyar klerikális reakció is az imperializmus oldalán áll. Ezt bizonyítja a Mindszentyféle összeesküvés, a Standardszabotázs, amelyben pap is résztvett, a kémkedés az imperialisták számára, a háborúra való uszítás. A magyar katolikus főpapok és rendfőnökök nem esküdtek fel a Magyar Népköztársaságra, de Horthynak valamennyien hűséget fogaltok, kiszolgálták a fasiszta háborút, segítettek a dolgozók tízezreit elpusztítani a véres imperialista háborúban. Odáig elmentek, hogy a nép leggyiilöltebb ellenségeiből, a csendőrökből papok lettek. Állandó szervezett agitációt folytattak népi demokratikus ájlamrendiink ejlen. Nem a magyar r,ép kormányának intézkedéseit és a nép érdekeit segítették. hanem az amerikai reakció és a Vatikán népellenes, háborúra uszító politikájának szócsövévé váltak. Ezek a főpapok. akiknek óriási földbirtokaik, sőt bankjaik voltak a múltban, a régi rend utolsó nyílt, szervezett erejét jelentik. Világossá vá]t, hogy a szétzúzott magyar reakció saját erőii el még egyszer nyeregbe nem juthat, most minden számítása az, hogy a nyugati imperialisták szörnyű, véres, veszteséges háború után visszaültetik őket a magyar nép nyakára. Az utóbbi hónapok során mind több és több dolgozónak nyilt ki a szeme és döbbent rá, hogy a klerikális reakció annak a hősies munkának az eredményét veszélyezte'-!, melyet 5 esztendő alatt végeztünk. Wilágossá vált dolgozó név pünk előtt, hogy népi deraokrác'ánk sikeres harca után, amelynek eredményeként felszámolta a nyilt, szervezetit ellensé. get, az elhaló ellenség uj, változott formában, burkolt, álcázott módon, d« még élesebben támad szocializmust építő népünkre. Világos, hogy a Nagy Ferenci kisgazdapárt, a Sulyok-, a Pfeiffer-, a Barankovics-féle és egyéb reakciós tömörülés szétverése után az amerikai imperializmus zsoldjában álló klerikális realc. ció jelenti az imperializmus 5-ik hadoszlopát. Világos az is dolgozó népünk e'őtt, hogy a munkásáruló jobboldali szociáldemokraták, a kulákság és a klerikális reakció között a nép elleni gyűlölködésben és aknamunkában, az uj háMagyar úttörő a Fekete-tenger partján Nagy kitüntetés számomra, hogy külföldre mehetek táborozni. Édesapám sem, de én sem gondoltam, hogy valaha tengerparton tölthetem a nyári szünidőt, mert a múltban a szegény ember számára csak álom lehetett a tergerparH nyaralás, hiszen ott a vagy urak töltötték él léhűtő napjaikat. , Népi demokráciánk a többi baráti demokratikus országokkal együtt lehetővé tette, hogy a munkások és gyermekeik kényelmes és egészséges pihenésben részesüljenek a jólvégzett munka után s felfrissülve új erővel induljanak el az új eredmények felé. Nekünk, úttörőknek legfontosabb feladatunk a tanulás, mert mi tanulással építjük hazánkat és tudjuk: a tudás fegyver minden dolgozó számára. Nem is tudom elmondani, milyen örömet okozott, amikor vezető pajtásom bejelentette: külföldre mehetek táborozni. És még azt is hozzátette, hogy nemcsak számomra kitüntetés ez a nyaralás, hanem az egész csapat számára, mert Szegedről mindössze csak ketten megyünk kölföldre. Valóban nagy kitüntetés ez számomra is, mert a Feketetenger partján a többi pajtásommal együtt én képviselem majd a magyar úttörőket és igyekszem ezt az időt úgy eltölteni, hogy nemcscak a magam, de a közösség számára hasznos legyen. Szeretnék nagyon sokat •tanulni a külföldi úton, hogy hazatérve, minél több tapasztalattal gazdagítsam. csapatomat, melynek jó, eredményes munkája után érdemeltem H ezt a megtiszteltetést. Köszönöm a Vártnak és forrón szeretett Rákosi pájtásnak, hogy lehetővé tette számomra ézt a kitüntetést. Igeiem, hogy továbbra is jó tanulásommal leszek hasznos tagja Népköztársaságunknak és minden erőmmel azon leszek, hogy megvalósuljon a mi boldog, szép jövőnk: a szocialista Magyarország. Előre! Bóka József VIII. ó. tanuló. Megjelent a Pártmunkás legújabb száma A Pártmunkás első cikként közli Rákosi Mátyás elvtárs beszédét, melyet a DISz alakuló kongresszusán mondot't. „A megyei és a nagybudapestí kerületi pártértekezletekről" címen Gergely Istvánné irt cikket, mely értékelését adja a megyei és kerületi pártértekezleteknek és megjelöli a pártértekezletek utáni feladatokat. Szurdi István elvtárs Pártbizottságaink munkáján ismerteti, a tanácsok munkájával kapcsolatban és különösen felhívja arra a figyelmet, hogy a tanácsok megalakítása egyben harc az ellenséggel. „Jó politikai munkával küzdjünk minden szem gabon.'grt" címmel Nyers Rezső elvtárs írt cikket. A cikk felhívja a figyelmet a fokozott feivilágosf tó munka jelentőségére, és arra, hogy a népfroni bizottságokat be kell vonni az aratás és cséplés! munkák irányításába, ellenőrzésébe. Horváth János elvtárs „A területi pártszervezet és vasu'cpolitikai osztály" címen írt cikket a vasűtpoíitlkai osztály feladatairól. Tisztázza a vasúti pártszervezetek és a vasút politikai osztály viszonyát s a politikai tisztek feladatait. Putnoki László elvtárs a szerencsi járási bizottság tilkára az aktíva szerepéről ir, a járási bizottság munkájában. Ezenkívül még sok érdekes útmutató cikk van a Pártmunkás legújabb számában. A magyar-német műszaki, tudományos és együttműködési egyezmény szövege A Magyar Népköztársaság kormánya és Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes kormánya attól a kívánságtól eltelve, hogy a műszaki, a tudományos és a gazdasági együttműködés minden területén megerősítse a két állam baráti kap csolatait és elősegítse a népgazdaság gyorsütemű fejlődését, a következő megállapodást kötő te: I. SZAKASZ. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Népköztársaság kormánya, a műszaki-tudományos együttműködés a műszaki tapasztalatok kicserélése útján, valamint a technika és á tudomány korszerű erecíménye'nek felhasználása terén kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. II. SZAKASZ. A s2erződő felek széleskörű együttműködés valósi,anak meg különösen eljárások, tervek, konstrukciós megoldások, technológiai módszerek átadásával, valamint műszaki tudományos dokumentációs anyag kidolgozásával és kicserélésével. Az együttműködés kiterjed a műszaki és tudományos kérdésekben adandó konzultációra, a termelőberendezések felszerelésének és tizembohelyezésének elősegítésére. valamint a tapasztalatok kicserélése és kölcsönös segítségre, a szakoktatás, a tudományos és technikai kutatás, valamint az üzemszervezés területén. Az együttműködés körébe tartoz'k a szakemberek kölcsönös kicserélése, betanítása, illetve eljárások -sajátí.ása cél-, jából. III. SZAKASZ. Az első szakaszban említett együttműködés megvalósítására szolgáló intézmények kidolgozására és a két kormányhoz előterjesztendő megfelelő' javaslatok előkészítésére magyar-német műszaki-tudományos együt működési bizo tsá-g alákul, amelyben mindkét kormány 5—5 tagot jelöl ki. A bizottság részletes szabályzatot dolgoz ki. amely a két kormány jóváhagyása után lép életbe. A bízottság üléseit éven*e legalább kétszer felváltva a Magyar Népköztársaság, Üle've a Német Demokratikus Köztársaság területen tartja. IV. SZAKÁSZ Ezen egyezmény aláírásának napján lép életbe és öt évig marad érvényben. Ha a szerződő felek közül egyik sem jelenti be az egyez-; mény érvényességének hatálytalanítására vonatkozó kívánságát, egy évvel az öt év lejárta előtt, ugy az egyezmény további öt évig érvényben marad. Készült 1950. junius 24-én, Bu„. dapesten két eredeti — magyar és német nyelvű — egyenlő ér* vényü példányban. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében: VAS ZOLTÁN sk. A Német Demokratikus Közfár-. saság ideiglenes kormánya névé* ben: B. LEUSCHNER sk. Vándorzászlóval tüntetik ki a Női Szabóipari Sző vetkezet legjobb dolgozóit (Tudósítónk'ól)". Szocialista gazdásági rendszerünk eredményességének egyik főpillére a munkaverseny, termelékenységünk fokozása legfontosabb feladataink közé. tartozik. Ennek elérése a dolgozók egyéni felelősségén alapul. Üzemünk a Női Szabóipari Szövetkezet dolgozói mindezzel tisztában vannak és igyekeznek újításokkal, kipróbált módszerekkel könnyíteni a munkameneten és fokozni termelékenységüket. Nálunk is. mint valamennyi üzemben, megindult a munkavérseny és csoportokat alakítottunk. Az üzemben három csoport dolgoz'k. A Rákosi, a Petőfi és a Béke csoport. Rövidesen kiértékeljük a csoportok munkáját és az egyéni teljesítményt is a csoportokog belül. A dolgozók kívánságár^ minőségi versenyt is indítunk, Tagságunk megígérte, hogy ez a verseny nem kampányszerű mozgalom lesz, hanem állandó, folyamatosan fejlődő és emelkedő termelési . grafikon vonal át fogja mutatni. A győztes csoport és az egyéni verseny győztesének vándorzászlót készítünk és munkája elismeréséül a vándorzászlót adjuk át a csoportnak, illetve az egyéni versenyben legjobb eredményt elért1 tagtársunknak. Ván. dorzászlóval ismerjük el a minőségi munkában kitűnt dolgozók jó munkáját is. Bacsó Lajos* Gazdag magyar anyaggal jelent meg az Ogonyok egyik legutóbbi száma Az Ogonyok című, remek kiállítású szovjet képes -folyóirat június 11-iki száma gyönyörű képekben és szövegben — majdnem egész terjedelmében — a magyarországi eseményekről számol be. A folyóirat első oldalán Rákosi Máiyásnak, a Magyar Dolgozók Pár i ja főtitkárának arcképét találjuk. A folyóirat fedőlapján a Gellért-hegyi Szabadság-szobor sokszínű képét látjük, a hátsó fedő-lap a mezőhegyes! állami gazdaság aratógépes aratását mutatia be. A lap „A mai Magyarország" címmel képes riportban ad ismertetést Magyarország életéről. Megelevenedik az egyik ünnepi felvonulás egy részlete, asszonyok és leányok felvonuló csoportja, amely magasra emeli a táblát, hogy meszszdre világító betűkkel hirdesse: „Örök hála Sztálinnak". A folyóirat bemutatja a hála-szobrot, az épülő Sztálin-hídgt, a magyar ipari munkások sztahánpvisla munkáját, a szovjet sztahánovisták munkamódszerátadásá;. Az egyik képen régi, kedves ismerősünket fedezzük fel, Pányin mozdonyvezetőt. Bőséges képanyag ismerteti a szövetkezeti útra lépett magyar parasztság új életét. A folyóirat megjegyzi, hagv a. .magyar traktorista nők a szovjet nők példáján fellelkesedve, nagyszerűen mégállják helyüket a mezőgazdasági munkában is. A lap megismerteti az olvasót a magyar művészet új törekvéseivel és bemutatja az egyenjogúvá lett és az ország vezetésében is résztvevő magyar nőket. Szemléltető leép mu'alja be a magyar élelmiszer-bőséget is. Egy képcsoport az épülő Magyarországot ismerteti, a nyíregyházi dohánygyár épitését és a Ganz új szerelőcsarnokát. A folyóirat „A demokrácia és szocializmus útján" címmel ismerteti a magyar népi demokráciának a felszabadulás óta meglelt útját. Tardos Tibor „Sztahánovisták1' című képes cikke a magyar Sztahánov-mozg&lojnmal foglalkozik. Doboza Imre a magyar földreformról és a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről ír. Rusznyák István professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke cikke a felszabadult magyar tudománnyal foglalkozik. A művészeti rovatban Somogyi László számol be a magvar zenei életről. A beszámolókat mai magyar írók és költők egy-egy műve egészíti ki. A folyóirat Leonid Martinov fordításában fiatal magyar írók verseit közli. j