Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-03 / 127. szám

SZOMBAT, 1950. JÚNIUS 8. Versenyben a szegedi járás községei az aratás, cséplés, terménybegyüjtés sikeréért Versenyfelhívást adott ki a deszki Népfront Bizottság, DEFOSz, EPOSst Jöldmüvesszövetkeuet és termelöcsoport A deszki Népfront Bizott­ság az aratási, cséplési és ter­ménybegyűjtési munkálatok előkészítésében példát muta­tott a környék többi Népfront Bizottságának. A legutóbbi gyűlésen versenyre hívta a szegedi járás valamennyi köz­ségéit a terménybegyűjtés mi­nél sikeresebb és minél előbbi végrehajtása érdekében. Ugyancsak a járás valameny­nyi községét hívta versenyre a DÉFOSz deszkj szervezete is az aratás, cséplés, termény­begyűjtés minél előbbi teljesí­tésére. Versenyfelhívásukban külön kiemelik, hogy a ter­ménybegyüjtésníd az előírt mennyiségen felül minél töb­bet akarnak teljesíteni, tehát minél többet akarnak beadni vételi jegyre. A deszki földművesszövet­kezet a szegedi járás földmű­vcsszövetkezeteit hívta ki ha sonló versenyre, a deszki „Kossuth" termelőcsoport pe­dig a deszki gépállomás terü­letéhez tartozó valamennyi termelőcsoportot. Az EPOSz deszki szerve­zete 20 tagu brigádot alakí­tott, hogyha valamelyik dol­gozó az aratás cséplés ideje alatt baleset vagy betegséi* miatt szerződésben vállalt kö­telezettségének nem tudna ele­get tenni, akkor a brigád tagjai közül végzik el helyet­te családja javára a munkát. A brigád ezenkívül vállalta a munkaerőnélküli többgyer­mekes családok gabonájának learatását társadalmi munka keretében. Még az úttörők is bekapcso­lódtak Deszken az aratási és cséplési munkálatok minél si­keresebb elvégzésébe. Az egészségügyi szakszervezet ugyanis a deszki szanatórium­mal állandó egészségügyi szol­gálatot tart az aratás, cséplés ideje alatt és a szolgálatba úttörőket osztottak be, akik a cséplőgépek és a szanatórium között tartják az összekötte­tést hogy baleset esetén nyomban gyors f -gélynyúj­tást kaphassanak a dolgozók. Néprádiói, zománcozott tűzhelyet, hízott sertést9 családi házat9 autót lehetne vásárolni A SELEJTBEMENT TERMÉKEK ÁRÁBÓL A Szegedi Kender dolgozói kul­túrtermükben selejtkiállítást ren­deztek. A kiállítást pénteken dél­után 3 órakor nyitották meg. A kíá'lftás anyaga szeinlé'te|ően mu­tatja, milyen hatalmas összegekkel károsltja meg népgazdaságunkat egyetlen száza'ck selejt is. Mennyi mindent lehetne építeni, vagy vá­sárolni azokból a súlyos ezrekből, amelyek a Szegedi Kenderben a gondatlan, felületes munka követ­keztében elpazarlódtak eddig. A kiállított, selejtes áruk közölt ott látható a finomkártoló részleg­ben készült egyetlen, helyenként túlságosan vékony, több helyen vas­tag sza'ag. Amint a fc'irás Is ma­gyarázza, az ilyen sza,ágból a fom1­mdhclybcn csak selejtes, rossz mi­nőségű fonalat lehel készíteni. Ez a fonóüzemi dolgozók teljesítményét átlagosan négy-nyolc százalékkal csökkenti. A selejtes áru mellett egy néprádió látható. Ez azt je­lenti, hogy a fonóiműhely dolgo­zói amennyivel kevesebbet keresnek a selejtes anyag miatt, azon az összegen évenként egy-egy néprá diót vásárolhatnának maguknak. Az üzemben többször előfordult, hogy gondatlanság folytán a nyers­anyagba fémdarabok kerültek, 9 ez több ízben tüzet, vagy géptörést okozott. Az ebből származó károk évente ötvenezer forint többletki­adást jelentenek az egész üzem v»­szonylaidra. Ebből a pénzből éppen egy családi házat és autót lehelne vásárolni. A nyakas és gubancos csévék a cémdzö munkáját nehezítik meg. A gépet gyakran le kell ámítani, a gubancot, kézzel kell kifejteni. Ez évente éppen egy zománcozott tíízhe'y, vagy egy hízott serlés árá­val rövidíti meg a Szegedi Kender cénuízó részlegének dolgozóit. A kiállítás bemutatja azt is, hogy a selejtes áruk gyártásával milyen nagy károkat okozhatunk mezőgaz­daságunknak is- Az egyik képen látható, amint a rossz, gubancos, szakadozott fonálból készült kocsir vontató istráng éppen munka köz­ben szakad el. Ez csak egy pc'da, de ezenkívül számtalan példa iga­zolja, hogy a selejt nemcsak egy tizem dolgozóit károsítja meg azzal, hogy kevesebb fizetést kapnak a hét végén, hanem egész népgazda­ságunkat is. Gondosabban kell megszervezni a dolgzók hétvégi kirándulásait 1 Számos levél érkezeti szerkesztő­ségünkbe a szegedi dolgozók lilla­füredi kirándulásával kapcsolatban. A kiránduláson résztvevő dolgozók ezekben a levelekben köszönlék meg Pártunknak, kormányzatunk­nak, hogy lehetővé tette számuk­ra ezt a kirándulást. Lehetővé tet­te számukra, hogy oda mehetnek üdülni, ahova akarnak és ilyen hétvégi kirándulások formájában megismerhetik azokat a gyönyörű helyeket, mely a múltban csak a kiváltságosok előtt volt nyitva. Megírják ezekben n levelekben a szegedi dolgozók azokat a nagy­szerű élményeket, melyekben a ki­rándulás során részük volt —min­den levél elismerőleg nyilatkozik úrról a szervezőmunkáról, mellyel a szegedi IBUSz-iroda és a kirán­dulás rendezői megszerveznék a ki­rándulást. Megnyilvánult ez a jó szervező munka már nbban is, hogy a jegyek számozottak voltak, fel voltak rajtuk tüntetve a vonat­indulás időpontjai, úgy Szegedről, inint Miskolcról. Lzzel szemben szinte egyetlen le­vél sem megy el szó nélkül azok mellett a hibák mellett, melyek Miskolcon a Lillafüreden megkese­rítették a kirándulást Győri Imre dohánygyári munkás leveléből jön­nek kl legjobban és legvilágosab­ban ezek a hibák. A megérkezéssel kapcsola'iban a következőket Írja Győri Imre: „Minden irányítás nélkül kilódul­tunk az állomás épületéből és meg­történő beszállást: „Egyszerre csak láttuk, bogv a közönség megindul és vadul rohan a két-háromszáz méter távolságban lévő szerelvény­hez. Még látni is rettenetes volt. Egymást tiporták az utasok. Aki birta, marta. Elemi erővel tört ki a keserű méltatlankodás a tömeg­ből az o'itani vezetőség ellen, mi­vel mindenki tudatában volt, hogy az ottani vezelőség az oka a fejet­lenségnek. Szegeden miért nem volt fejetlenség? Mert a vezetőség a legapróbb részletekig a legna­gyobb gondossággal járt el a ren­dezésben". Hogy a sok kellemetlenséget nem a tömeg fegyelmezetlensége okozta, arra, — mint a hozzánk érkezett levelekből kitűnik —, bizonyíték az, hogy amikor elhangzót? haza­induláskor a beszállást jelző hang, mindenki csendben, rendben elfog­lalta helyét a vonaton. A dolgozók levelei nyomán kiér­tékelve a lillafüredi kirándulást, ál­talában elmondhatjuk, hogy a ki­rándulás sok kedves élményt je­lentett a dolgozóknak és mint a móravárosi dolgozók Írják a leve­lükben, szeretnének több kirándu­láson is résztvenni, megismerni az ország előttük ismeretlen szépsé­geit. A hibákkal, hiányosságokkal kapcsolatban azonban erélyesen kö­vetelik a dolgozók, hogy az ille'ié­kesek vizsgálják ki azokat az ese­teket, melyek a lillafüredi kisvasúi­nál és a miskolci villamoson tör­téntek, vonják felelősségre azokat, akik hibát követlek el, hogy a jö­vőben ehhez hasonló körülmények ne zavarják a munka után pihp­nésre vágyó dolgozók szórakozá­sát, üdülését. A könyvsáttak előtt színes kultúrműsorral szórakoztatják a vásárló dolgozókat az idei könyvnapokon Mint már hírül adtuk la­punkbari, aiz idei könyv napo­kat Szegeden június 15. 16, 17-én rendezik meg. Felhív­juk a dolgozók figyelmét, hogy ez a dátum még nem végleges, lehetséges, hogy ez a dátum egy nappal későbbre kerül, vagy a három napig fartő könyvnapokat négy nap­ra bővítik ki. Az esetleges vá;­tozásokról idejében értesíteni fogjuk lapunk olvasóit. A könyvnapokat a Széche­nyi-téren nyitják majd meg s az idei könyvnapok igen. érdekes színfoltja lesz az esti árusítás, amikor a könyvsáf­rakat kivilágítják, a vásárló dolgozókat a könyvsátrak előtt színes kultúrműsorral szórakoztatják. A békeharc kérdésével foglalkozik a „Nemzetközi kérdések" előadássorozat második előadása Igen nagy érdeklődés nyllvá cimű előadássorozat Iránt a szeged résének Igyekszik eleget tenni az e mely napjaink legégetőbb kérdésév előadás cíine: „A Szovjetunió béke Éppen azt tudhatják meg a dolgo mán, hogyan harcol a Szovjetunió jövőjéért akkor, amikor szilárdan Vasárnap délelőtt 10 órakor zlban, utána egy nagyszerű szovj kaphatók az alapszervezcteknél. nult meg a „Nemzetkőzi kérdések" i dolgozók körében. A dolgozók ké­lőadássorozat második előadása, el. a békeliareca! foglalkozik. Az prlltikája sikereinek erőforrása**, zók ennek az előadásnak a nyn­a világ valamennyi dolgozójának áll őrt a béketábor élén. kezdődik az előadás a Korzó Mo­ct filmet matatnak be. Belépők Feldíszített teherautókon vonulnak fel a szegedi üzemi bölcsődék gyermekei a Nemzetközi Gyermeknap holnapi ünnepén Á Nemzetközi Gyermeknap holnapi ünnepe Szegeden is a gyermekek és szülők kiállása lesz a béke mellett. Lázasan készül­nek a szegedi gyermekek és dol. gozó nők erre az ünnepélyre, mely eleven, színpompás meg­mozdulása lesz a város egész dol­gozó népének is. A kerületi és üzemi MNDSz csoportok az ál-alános iskolák tanulóit virágokkal ajándékozzák meg. Igy az ujszegedi Kender­gyár az ujszegedi általános is­kola tanulóinak 200 csomó píros szekfüt ajándékoz. A Varga-féle kötél gyártóüzem 50 iskolésgyer­meknek, a Petőfi I., Móra és 'ossuth Zsuzsanna MNDSz cso­port pedig a kerületükben lévő ítolásgyermkeknek ajándékoz virágot. A színpompás felvonulás vé. gighalad a Lenin-utcán, a Taka­réktár-utcán, a Sztáliin-köruton, majd a. Pártbizottság székháza eiőiít a' Sztálin-sétányon. A fel­vonulásban az üzemi bölcsődék gyermekei is rész/vesznek. A Gyufagyár, a Szegedi Kender­fonógyár, a Magyar Kender, a Dohánygyár és a Hattyas.telepi MNDSz csoport feldíszített te­herautókon vonultaitja fel a böl­csődék gyermekeit. A gyermekek délutáni uzson­néztatását az üzemek és hivata­lok áldozatkészsége nagyban elő­segítetite. Hiszen nem kevesebb­ről van itt szó, mint 10.000 gyermek meguzsonnázta tásáról, megvendégeltetéséről. Maga a város 2500 gyermek uzsonnázta, tását vállalta el. Osxtatlan örömet keltett a darabbérexés bevezetése A PAMUTIPARI NV-BEN „Hogy méltóképpen fejezhessem ki hálámat a Párt és Rákosi elvtárs iránt.. Levét a galyatetői-üdiiléiröl László Pál elvtárs, a Gázgyár clmunkása Galyatetőn töltötte sza­badsiigdt és szerkesztőségünkbe ha­zaérkezése után a következő soro­kat küldte be: Két hetet tököltem Galyatetőn A Párt és a dolgozó nép állania jó munkám után Jutalomban részesí­kezdödölt a ,,hnrc" az autóbuszra tett. Ezzel felejthetetlen élményt való feljutásért. Családtagokat so-1 sZerez|ek számomra. Azelőtt csak a dórt szét egymástól az irányítás kiváltságosok mehettek el erre a nélkül rohanó tömeg. Gyűrte, gyom- ' rozta egymást n népi Az anyát fel­sodorlak" a kocsira, a gyermek le­maradt — vagy fordítva. — A'z autóbuszok indulásakor kiderült, hogy aki Tapolcára akart menni. gyönyörű helyre — de most aZo'K a dolgozók üdülnek Itt, akik a ter­melésben élenjárnak, öt évvel ez­előtt gondolni sem mertein volna, hogy egyszer eljutok ide. Es ano­ozt" éppen egy Lillafüredre induló Eyan az alkotmányban le van íek" kocsira sodoria fel a tömeg és for­dítva". Lillafüreden tovább folytatódott a kellemetlenségek sorozata. Minden­ki céltalanul bolyongott s véletle­nül talállak rá a helybeli kisvasút, ra, amivel Miskolcra visszautazhat­tak. A közönség türelmesen várt, viszont a szerelvényt megérkezés után kitolták az állomástól két­háromszáz méterre anélkül, hogy tetve, a dolgozók üdüléshez és pi henéshez való joga — ugyan úgy mutatkozott ez meg üdülésem alatt. Naponta négyszer kaptunk bőséges ételt. Műiden szobában hideg és melegvizes mosdó és gondos kis®o'­gálás biztosította kényelmünket. De ugyanigv gondoskodtak a szórako­zásról is. Társas játékokkal, ki­rándulásokkal, moziclöadásokkal a beszállni szándékozó irtásoknak , , , ... , valaki megmagyarázta volna ennek szórakoztunk szabad időnkben, az okát. Győri fmre fgy Írja le fiatalabbakat pedig esti táncokkal levelében a lillafüredi kisvasúira szórakoztatták. Amikor ezeket felsorolom, nem feledkezem meg arról, hogy kösr-ö nctet mondjak elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának azokért a re­lejthetetlen napokért, amelyeket ott töltöttem. Fogadom, hogy minden tudásommal azon leszek, hogy «z ötéves terv rárnesö részét minél ha­marabb befejezzem, hogy méltó­képpen fejezhessem ki hálámat a Párt és Rákosi elvtárs Iránt. Szabadság! László Pál, gáz-gyári élmunkás. MeqhaU Alekszandr Bojcsenko író Meghalt AleKszandr Bojasenko, a nogy ukrán regényíró. Boj­csenko ifjú korában a kievi vas­úti főműhelyben dolgozott. ö alakította meg ; - első Komszo­mol szervezeteket, majd az ukrán Komszomol központi bizottságá­nak egyik veze tője és az ukrán kormány tagja lett. „Az ifjúság" című könyve, amellyel híressé vált, emnek a korszaknak élmé­nyeit és hősi harcait örökíti meg. Megelégedett arccal, örömmel tá­voztak a bérfizetés napján a Pamut­ipari NV üzeméből a dolgozók. Hogyne lennének megelégedve, ami. kor mindenki rendesen megkapta becsületes munkája ellenértékét. Mi­óla a darabbérezést bevezették az üzetp'oen, azóta nem találgatják a dolgozók pénteken, hogy mennyi a bérük, mert egyszerűen előre ki tud­ják az-t számítani, jól tudják, hogy az elvégzett munkájukért mennyi jár. Akár a kártoló, akár a gyűrflsfo­nó, vagy más üzemrész dolgozóinak nézzük a hetifizetését, azt tapasztal­juk. hogy a darabbér óta a legtöbb esetben emelkedés következett be. Az előfonóban például Szilágyi lm. réné 168 forintot kapott a legutolsó bérhéten Az ezt megelőző időkben 133, 140, 130 forintokat kereseitt. Kmetykó Lajosnénak, aki a kártoló­ban dolgozik. 147 forintot számoltak el heti munkájáért. Tudtam, hogy mennyi lesz a bérem •— mondotta Kmetykóné — és már előre lejeleztem az uramnak, hogy tudjunk kalkulálni A darabbér előtt többszőr volf zavar a teljesítmé­nyünk kiszámítása körül, de ezek most mind megszűntek De nemcsak Kmetykóné gondol­kozik így és van megelégedve a da­rabbérezéssel, hanem a többi dolgo­zó is. — Mindnyájan őrülünk a darab­bér bevezetésének — jelentette ki Ceglédi Eszler. — A fizetésünk ls javult és mindig előre tudjuk, hogy ezért, vagy azért a munkáért ml jár. Ceglédi Eszternek is ifibb volt a heti bére legutóbb, mint bármikor azelőtt. Ugyanez a helyzet Szécsi Erzsébet esetében is, aki a gyűrtsfonóban dolgozik. Szécsi Erzsébet elmondot­ta, hogy bár álló órái is voltak, mégis magasabb volt a fizetése A Pamutipari NV-ben minden ki­lógram kész anyagnál akár jegyez­hetnék is a dolgozók, hogy mennyi értékű munkát végeztek, mert min­den kilógram árura ki van számKva az érte járó bérősszeg. Ennek örül Dékánv Mária is, aki mosolyogva mondta: „Olyan jó érzés az, hogy előre ki tudom számítani a fizetése­met ..." Határozott javulást hozott a darabbér bevezetése a Pamutipari NV-ben. A dolgozók hangulata megjavult, világosan meg­értették azt, hogy a darabbérezcs bevezetése egy újabb olyan intézke­dés, ami a dolgozók javát szolgálja. Az üzem emelkedő termelékenysége is azt muta'ija, hogy a dolgozók úiabb serkentő erőt nyertek a da­rabbérezéssel a több és jobb mun­kára. Az a sok fiatal itjúmunkás­lány, aki a kiváló szovjet gépek mellett dolgozik, egyre jobban meg­ismeri a munkafolyamatot, egyre jobban ki tudia használni a hatal­mas teljesítményű, értékes géoekct. Követik a Pártot Tudatában vannak a termelés fon­tosságának és a szocialista munka­versenybe való bekapcsolódással is megmutatják, hogy követik a Pár­tot, amelynek támogatásával szak­képzettséget nyertek és a termelés egy igen fontos és felelős helyére kerültek. Ehhez a lelkesedéshez most még az is hozzájárul és több, jobb munkára buzdítja a dolgozó­kat, hogy előre tudják, miért dol­goznak, mft kapnak munkájukért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom