Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-24 / 144. szám

VII. ÉVF. 144. SZAM ÁRA 50 FILL£R Több szegedkörnyéki fermelőcsoportban befejeződött az aratás faéves tervünk két szabotáló ját ítélte fegyházbüntetésre a szegedi megyebiróság ötöstanácsa SZOMBAT, 1960. JÚNIUS 24. Feladataink a DISz Kongresszus után Néhány nap telt el azóta, hogy a Dolgozó Ifjúság Szöveisége I. kongresszusán Pártunk útmutatásával és irányításával a magyar ifjúság küldöttei megtárgyalták az ifjúsági mozgalom eddigi eredményeit, hibáit, a mozgalom fejlődését a felszabadulás óta napjainkig. A kongresszuson a magyar ifjúság úimutatást kapott a további teen dőkre, megismerte az előtte állíó hatalmas feladatokat Ennek ellenére mutatkoznak egyes helyeken komoly veszélyek nz ifjúsági mozgalom munkájában. Ezek között az egyik legfigyelemreméltóbb veszély az, hogy az ifjúsági szervezetek vezetői és tagsága helyenként kampányszerűen végezte munkáját, június 18-ra — n kongresszus napjára — „tett fel" mindent, erre a napra összpontosította erejé't. Ért is el komoly sikereket, de azt hitte, hogy most már megkönnyebbülnek a feladatok. Szerepet játszott ennek a hibának bekövetkeztében a bizonyos tokig megnyilvánuló önelégültség egyes ifjúsági funkcionáriusok és a tagok részéről. A hibák ellenére meg kell a;tonhan állapítani, hogy ifjúsági moz galmunk szervezeti és politikai té ren komoly mértékben megerősödött és nagy tekintélyre tett szert a magyar ifjúság előtt. Mutatja ({zt a többezer kongresszusi munkafql ajánlás és az, hogy megyei viszonylatban június 18-ig, hai hét alaflt négyezerrel szaporodott szervezettünk taglétszáma Az előttünk álló feladatokat sze-retett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs négy főpontban foglalta öszsze: Dolgozz, tanulj, harcolj, nevelj. Ezeknek a feladatoknak a megoldása állandó alapos, szívós munkát követel. Ugyanakkor azonban arra is ügyelni kell ifjúsági szervezeteinknek, hogy a feladatok megoldása során időszerűségüknél, fontosságuknál fogva előtérbe került munkákat a legalaposabban, a leggyorsabban végezzék el. A munka frontján elért eredményeinket is tovább kell fokozni. A kongresszusi felajánlások során kiszélesedett munkaversenyt még tovább kell erősítenünk, hogy még több élmunkás és sztahánovista, kiváló dolgozó kerüljön ki a fiatalok sorából. 'A' fiataloknak valóban a termelő munka rohamcsapatává kell válni, elsők közt kell lenni a termelékenység fokozásában, az önköltség és selejtcsökkentésben, a minőség megjavításában és a fegyelmezettségben. A felajánlások pontos kiértékelésén keresztül tájékoztassuk a fiatalokat eredményeikről, a verseny nyilvánosságának biztosításával adjunk újabb lendületet a fiatalak munkaversenyének. Ezzel párhuzamosan be kell vonni az ifjúmunkásokat a hosszúlejáratú versenyszerződések megkötésébe, amelyek biztosítják a tartós eredmények el&rését. Nagyobb gondot kell fordítani a dolgozó parasztfiatalok aktivizálására. Bizonyos fokig ej:t a munkát rlhanyagoltuk, s éppen ezért most, amikor dolgozó népünk előtt egyik legfontosabb feladatként áll a mezőgazdasági munkák sikores, időben elvégzése, ifjúsági mozgalmunknak az a feladata, hogy ehúez komoly segítséget nyújtson. Alakj'tsanak ifjúsági szervezeteink önkéntes arntóhrigádokat, amelyek a szabotáló kulákok földiét learatják és segf'(enek azoknak a szegénye,>arasztoknak aratási munkáját időben elvégezni. akik koruknál fogva nem tudnák sa.iátmneuk ezt bijztosftani. Szervezzenek ifjúsági cséplőbrigádokat. akik egymással Versengve fejezik be mielőbb munkájukat és szállítják a beszolgáltatandó gabonát a magiárba. Az ellenség dolgozó népünk kenyerére is tőr, tehát a tűzőr csoportok kiépítésével, az őrszem-mozgalom megszervezésével, illetve megerősítésével járuljanak hozzá a dolgozó parasztfiatalok a kulákság és a klerikális reakció aljas szabotázscselekményei megakadályozásához. Ifjúsági szövetségünk előtt állandóan ott kell hogy álljon Lenin elvtárs tanítása, a tanulás jelentőségéről. Nem lehet harcos tagja mozgalmunknak az a fiatal, aki nem igyekszik elsajátítani a marx izmus-leninizmus elméletét, nem tanul szüntelenül. A tanulást azon Jian nem lehet elválasztani a gyakorlattól, a tanulás alatt nemcsak jelszavak és tételek bemagolását kell érteni, hanem olyan elméleti képzést, amelyik összekapcsolódik a gyakorlati élettel. Az ideológiai továbbképzés mellett feladatunk p munkás és dolgozó parasztfiatalok iskolai továbbképzésének megszer vezése is. Különösen döntő feladat ez mos'í, a beiskolázások idején Nagyjelentőségű még a szakmai to vábbképzés biztosítása is. Ifjúsági szervezetünknek oda kell hatni hogy ifjúmunkásaink, dolgozó parasztfiataljaink szüntelenül javítsák munkájukat azáltal, hogy egyre több és Vöbb szakismereteket sajá titanak el. Könyörtelen gyűlöletre kell ne vélnünk ifjúságunkat az imperia listák és dolgozó népünk minden ellensége ellen. Minden fiatalnak harcolnia kell a kulákság, a klerikális reakció, a jobboldali szociál demokraták, a norma- és bércsalók aljas aknamunkája ellen. Minden fiatalnak tudatában kell lennie an inak, hogy épülő szocializmusunk tnegvédéséért, boldog jövőnk birto sításáért minden erőnkkel harcolni Kell a Párt irányítása és útmutatása mellett. Elő kell segítenünk i Pártot az újtipusú ember kinevelé sében. Ki kell irtani ezért elsősorban a burzsoá szokások és gon dralkodásmód maradványait. Olyan nát kell nevelni ifjúságunkat, hogy az szeresse hazáját, szeresse népét s minden erejével népi demokráciánk és a nagy Szovjetúnió-vezette békictábor megerősítéséért harcoljon Mutatkoznak biztató jelek fiatal jajuk körében arra, hogy ezek a célkitűzések sikeresen megvalósul nak. Mutatják ezt az ifjak levelei nek százai, melyekben több, jobb munkát fogadnak meg, hogy mél '(ók legyenek a DISz tagságára „Mint DISz tagok, fegyelmezettek leszünk, fokozzuk termelésünket jó munkát végzünk, hogy méltók lehessünk példaképünk, a hős leni ni Komszomol útját járó ifjúság szervezetünk tagságára" — írta pél dául a sok 'többi között Tápai 'An na, a szegedi Pick-szalámigyár ifjú munkása. Tervezgetnek, kiértékelik munkájukat, feltárják a hibákat szövetségünk tagjai, hogy megtud ják javítani működésüket, be tud jak tölteni hivatásukat. A Szeged Keuderfonögvárban, a Gyufagyár ban, a többi üzemekben és falvak ban mindenült újult erővel, nagy lendülettel kezdtek bele a munkába a fiatalok. Célunk az, hogy kikii s/öbölve eddigi hibáinkat, mind újabb és újabb sikerekre, győzel mekre vezessük megyénk ifjúságát a termelés, a szocializmus építése és a béke megvédése frontszaka szán. Bizakodva végezhetjük mun kánkat, hiszen ségft és támogat bennünket szeretett Pártunk, mu tatja az utat, amelyen haladnunk kell. Budapestre érkezett a német kormányküldöttség Pénteken este Budapestre érkezett a Német DemokTaticus Köztársaság kormányküldöttsége, Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes vezetésével. A küldöttség tagjai a köekezők: Georg Handtke, külcereskedelnii és anyagellátási miniszter, Anton Ackermantt íülügyi államtitkár, Willi Rumpf pénzügyi államtitkár, Bruno Leuschner tervminisztériumi államtitkár és Greta Kuckhoff, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályának vezetője. A kormányküldöttséget a ferihegyi repülőtéren a ma gyar kormány fogadó bizottsága ünnepélyesen fogadta. A kormány és a Magyar Dolgozók Pártja részéről megjelent Gerő Ernő államm/niszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese, Kállai Gyula külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter. Vas Zotán miniszter, a Tervhivatal elnöke és mások. Az Elnöki Tanács részéről megjelent Kiss Károly, az Elnöki Tanács alelnöke és Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára. A német kormányküldöttség tagjainak életrajza: Walter Ulbricfit, a Német Demokratikus Köztársaság helyettes miniszterelnöke, iz uj demokratikus közigazgatás iépitösének egyik -nzetSje és a 'tétéves terv egyik legjobb kezieményezője, 1893 junius 30-án született. Már 15 éves korában agja lett a lipcsei ifjumunkás zervezetnek, majd mint a fanunkások szövetségének tagja, '9 éves korában belépett a Szociáldemokrata Pártba. Tanoncidejének lejártával bejárta Csehszlovákiát, Ausztriát, Olaszországot, Svájcot, Belgiumot, Hol'andiát és saját tapasztalatai alapján ismerte meg más orszárok munkásosztályainak harcát. Következetes internacionalista magatartása miatt az első világíáboru folyamán ellenzékbe került a Német Szociáldemokrata Párt háborút támogató politikájával. Résztvett Liebknecht Káoly röpiratainak és leveleinek íerjesztésében és a Spartakus Szövetség munkájában. 1918-ban Ulbricht elvtárs résztve'.t a Német Kommunista Párt megalakításában, amelynek csakhamar vezető funkcionáriusa lett. L923 óta tagja a Német Kommunista Párt Központi Bizottságálak és 1928-ban Szászország tarományi képviselőjeként bekerült a német birodami gyűlésbe. Hitler uralomraju't'ása után .Valter Ulbricht illegálisan dolgozott Berlinben. Később Pártja Politikai Bizottságának határo je volt és tagja a Párt Politikai Bizottságának. Georg Handtke, bel- és külkereskedelmi és anyagellátásiminiszter. Született 1894ben a majnamenti Hassauban. A felsőkereskedelmi iskolai tanulmányok elvégzése után 1913-ban tagja lett a Szocialista Ifjumunkás Szövetségnek, 1917-ben a Független Szocialista Pártnak, majd a Német Kommunista Pártnak, amely beválasztotta vezetőségébe és képviselőként küldte be a német birodalmi gyűlésbe. A munkás-sajtóban és a szövetkezeti mozgalomban kilejtett tevékenység ismertté tette a dolgozó nép körétien. 1934 júliusában Megárts tevékenységéért 15 évi fegyházra Ítélték, ahonnan csak 1945 áprilisában szabadították ki. Zwickau város polgármestere 'eft, majd 1945 augusztus 15-én a német kereskedelmi s ellátást szervezetnek első alelnöke és 1948 április 1. óta a német gazdasági bizottság helyettes elnökeAnton Ackermann 1906 december 12-én stökjjett az Érchegységben lévő Thalheimban. textümunkás fia. 1920-ban belépett a Szabad Szocialista Ifjúság Szervezetélje, amely röviddel ezután csatlakozott a Kommunista Ifjúmunkás Szövetséghez, 1927 óta tagja a Német Kommunista Pártnak. 1933-ban hosszabb külföldi tanulmányok után visszatért Németországba. hogy résztvegyen a Hitlerfasizmus elleni illegális harcban. Ekkor hosszabb időn át vezette Nagy-Berlin Megárts kommunista szervezetét. A brüsszeli pártértekezleten (1935 október) beválasztották a Párt Központi Bizottságába és Politikai Bizottságába. Hosszabb időn áf Prágában élt, ahonnan irányította az i"egális Német Kommunista Párt berlini szervezetét. 1937 —38-ban a spanyol népfrontban dolgozott. A második világháború alatt a Szovjetunióban élt. 1945 májusában visszatért a Szovjetunióból és a szászországi demokratikus közigazgatás felépítésén dolgozott. A két munkáspárt egyesülése óta tagia a Német Szocialista Egységpárt vezetőségének és póttagja a Párt Politikai Bizottságának. A Német Demokratikus Köztársaság deiglenes kormányának megalakulása óta a külügyminisztérium államtitkáraWilli Rumpf 1903 április 4-én Berlinben született. Tűzoltótiszt fia, biztosítási Szakiskolát végzett. 1919-ben a magánalkalmazottak központi szövetsége, majd 1920-bau Kicserélték a szovjet-román hafáregyezmény ratifikációs okmányait 1950. június 20-án Bukarestben Lavtaradze, a Szovjet uniónak a Román Népköztársaságban működő nagykövete és Teohari Georgescu, a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, kicserélte a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Román Népköztársaság kormánya '.ata alapján külföldre ment és Sárvárt GySnsy onnan irányította a németorDISz megyei titkár. I , . ... J . , , . I ;zagi antifasiszta munkát. A •"•"•"•^^J második világháború alatt a Szovjetunióban tartózkodott, ahol akti van résztvett a német csapatok közötti felvilágosító mun kában, különösen Sztálingrádnál és a bjelorusz fronton. 1945-ben a berlini harcok befejezésével Walter Ulbrichjot Pártjának Politikai Bizottsága megbízta, hogy szervezze meg Berlin közigazgatását, ö vezette az egységes Szabad Német Szakszervezetek létrehozására irányuló tárgyalásokat. A Német Szocialista Egységpárt megteremtésének egyik kezdeményezöközőtt kötött és Moszkvában 1949. november 25-én aláírt egyezmény ratifikációs okmányait. Az egyezmény a szovjet-román államhatár rendjét szabályozza és azt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége 1950. június 3-án, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége 1950. február 13-án ratifikálta. a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja. 1925-ben lépett be a Kommunista' Pártba. 1934—38-ig terjedő időt fegyházban és koncentrációs táborokban töltötte. 1945 után a berüni városi tanács helyettes tanácsnoka, a pénzügyi osztály vezetője, később a német gazdasági bizottság pénzügyi osztályának vezetőjeA Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes kormányának megalakulása óta a pénzügyminisztérium államtitkára. Bruno Leuschnar 1910 augusztus 12-én született Berlinben. Apja cipész, anyja varrónő volt. ö mint kereskedelmi alkalmazott dolgozott, önképzés útján alapos politikai és gazdasági ismereteket szerzett. Már fiatal korában politikai tevékenységet fejtett ki. Az ifjúsági sportmozgalmon keresztül 1931-ben került a Kommunista Pártba. Illegális politikai tevékenység miatt 1936-ban letartóztatták és „hazaárulás előkészítésében való részvételért" 6 évi fegyházra ítélték. Ezt nz időt a Sonnenburg-ban lévő Goerden-fegyházban töltötte le, majd a sachsenhauseni és a mauthauseni koncentrációs táborokba került. A felszabadulás ntán megbízást kapott a Német Kommunista Párt Központi Bizottsága gazdasági osztályánnk kiépítésére. A két munkáspárt egyesülése után a Szocialista Egységpárt központi titkársága gazdasági osztályának vezetését vette át. 1947-ben n német gazdasági bizottság gazdasági osztályának megszervezésével bízták meg. 1948 után átvette a német gazdasági bizottság helyettes elnökének ügykörét és egyúttal a tervhivatal igazgatását. A Német Demokratikus Köztíir. saság ideiglenes kormányának meg. alakulása óta a tervminisztérium államtitkára. Grata Kuckhoff 1902 december 14-én Frankfurt an der Oderaban született, hangszerkí. szító lánya. 1924-ben középiskolai tanár lett. Közgazdaságtant tanult a berlini egyetemen, ahol 1927-ben doktorált, Küllöldi tanulmányai után 1933-ban visszatért Berlinbe, ahol hamarosaa megtalálta a kapcsolatot az antifasiszta ellenállási csoporttal, amelynek harcában aktivan résztvett. 1942 szeptemberében férjével együtt letartóztatták és halálra Ítélték. Férjén az ítéletet végre is hajtották, őt újabb tárgyaláson 10 évi fegyházra Ítélték, ahonnan 1945-ben a Vörös Hadsereg szabadította ki. 1945-ben először Nagy-Berlin városi tanácsában az élelmezési osztalyon dolgozott, majd a berlini rádió gazdasági kommentátorakén! működött. 1948-ban a német gazdasági bizottság titkárságába kerüli. 1949 november 3. óta a külügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályának vezetője. Franciaország népe ujull erővel kijelenti hogv sohasem fog háborúi viselni a Szovjetunió ellen A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának távirata Sztálin generalisszimuszhoz A Francia Kommunista Párt Köz- tására. „Egyetlen célunk: megőrizponti Bizottsága Sztálin generalisz- -* * " "" szimuszhoz, a Szovjet Hadsereghez és az egész szovjet néphez távirato'c intézett, amelyben a hitleri hordák gyalázatos támadásának évfordulóján végtelen hálájának ad kifejezést az annyi szenvedés árán aratott győzelemért. A táviratban a Francia Kommunista Párt Franciaország dolgozó népének nevében újul'c erővel kijelenti, hogy az Atlanti-tömb minden háborús uszításával szemben sohasem fog háborút viselni a Szovjetúnió ellen. A CGT vezetősége felszólította Franciaország dolgozóit és a többi szakszervezeti vezetősége'i a stockholmi felhívás aláírására és aláirani a békéi" — fejeződik be a CGT felhívása. A svéd szakszervezeti vezetők fel. hívták az ország valamennyi szakszervezetét és üzemét a békemozgalom támogatására. A svéd metodista egyház a nemzetközi leszerelést sürgető felhívással fordult az ENSzhez. Az amerikai Harward-egyetemcn Acheson külügyminiszter lesz nz évvégi oklevél átnyujtásának díszdoktora. A városban a külügyminisztert 'ilyen feliratú táblákkal fogadták: „Helyezzék törvényen kívül az atombombái!" — „'Acheson, munkát és nem bombát akarunk!"