Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-23 / 143. szám

PÉNTEK, 1S.Í0. JÜNIUS 23. 3 A könyv milliók közkincse a Szovjetunióban Megnyílt a Szovjet Könyv kiállítása Moszkvában „A jó könyv szükséges és ért­hető. — nekem is, neked is. a parasztnak és munkásnak is" — írta a nagy szovjet költő. Vla­dimír Majakovszkij, aki már a maga korában ugy ír erről, mint a szovjet valóság magától ér­tetődő, szemmellátha.ó jelensé­géről. A milliók közkincsévé vált iro­dalom, a nép életével összeforrt, a minden szovjet ember mindeu­napi kenyerévé vált könyv — ez a tartalma a Moszkvában a kö­zelmúltban megnyílt könyvkiál­lításnak. Szovjet dolgozók tanulmányozzák a kiállításon a i kiadásban megjelent könyveket, ill uszt rációk-it. művé­szi Tizenegy lágas teremben táru' nak a lá ogatók elé a szovjet könyvkiadók legutóbbi években kiadott könyveinek mutatvány­számai ezen a kiállításon. A leg­különbözőbb ismeretágak köny­vei szerepelnek itt: politikai és szépirodalmi müvek, albumok és plaká.ok. 8őt még könyvillusztrá­ciók is. Meglehe:ős szemléltető képet nyújt tehát a kiállítás a szovjet nyomdaipar fejlődéséről és eredményeiről is. Részlet a könyvkiállitásről: Lenin el. társ művei. 1918 és 1949 között 970.823 könyv jelent meg a Szovjetunió­ban. összesen 12.6 milliárd pél­dányszámban. Tábláza.ok es grafikonok mut .ják, hogy a szocializmus országában évröi­évre fel artóztathatatlanul emel­kedik a könyvkiadás és halad a szovjet nép fokról-fokra egyre magasabbra a kultúra, tudomány és haladás csúcsai felé. Ízléses kiadású könyvek a moszkvai könyvkiállításon. 1945-ben 293 3 millió könyv jelent meg a szovjetunióban, 1947-ben e szám csaknem meg­ké szereződött. elérte az 541.2 milliót. Ujabb két év múlva — 1949-ben — pedig a kiadott könyvek száma már 683.5 millió­ra emelkedett. Az egy főre eső könyvek szempontjából a Szov­jetunió a legelső helyen áll a világon. "A pár'történet,, nyitja meg a kiállítást. Joggal mondhatjuk a könyvről, hogy benne korunk bölcselete össz­pontosul. Ez a mii, mint lobogó fáklya világítja meg a2 emberi­ség számára a kommunizmus magaslatai felé veze ő utat. 66 nép nyelvén. 238 kiadásban je­lent nieg eddig ez a mű és vált sok-sok millió ember tanítójává és igaz meghitt barátjává. A kiadások példányszáma 35899 millió. Ez m'nden szónál ra­gyogóbban bizonyítja a leniui­sztálini tanítás minden; legyőző erejét. Óriási sikerrel hangversenyezett Újszegeden á román népi zenekar A marxizmus-leninizmus klasz­szikusainak könyveit is megta­láljuk a kiállításon. A központi helyre „Lenin művei teljes kiadá­sának gyüj.eménye" és ..Sztálin müvei gyűjteményéinek ujabb kötetei kerülnek. Bemutatja a kiállítás Marx, Engels, Lenin és Sztálin müveinek igen nagyszámú külön kiadásait is. „Marx, Engels, Lenit és Sztá­lin nagy tanítása nálunk az egész nép tanává vált" — ön­kéntelenül is a felejthetetlen Zsdanov elvtárs e szavait jut­tatjuk eszébe a látogatónak a Szovjet Könyvkiállí ás politikai iradolmat bemutató termékei. A szovjet szépirodalom termékei tárulnak a látogatók elé a következő termekben. A kiadások példányszámát tekintve Gorkij müvei állnak első helyen. Óriási példányszámban jelennek meg azonban Majakovszkij. Solo­hov, Ósztrovszkij, Fagyajev, Szirnonov, Polevoj, Kolasz és a többi írók művei is. Az orosz és külföldi klasszi­kusok művei is igen nagy he­lyet foglalnak el a kiállításon, hiszen közismert, hogy a szovjet emberek milyen nagy szeretetlel és tisztelettel fordulnak a klasz szikus hagyomány — az orosz­és világirodalom minden igaz értéke felé. Nincs olyan kiadási forma, amelyben a nagy orosz realisták: . Puskin. Lermentov, Gogoly. Turgenyev. Nyehraszov, Csehov nem jelentek meg. Megtalálhatjuk a nagy orosz írók müvei mellett itt a világiro­dalom klasszikusainak nagyszá­mú kiadásait' is. Egymásután látha juk itt a nagv francia, an­gol. német, lengyel, olasz, cseh és m.agyar klasszikus írók mü­veit. Állandóan jelennek meg azonban orosz fordításban a mai haladó nyugat íróinak: Howard Fast, Louis Aragon. Pabló Ne­ruda, Anna Szegers. Din Lin stb új művei is. Külön termet szentel ek az if­júsági irodalomnak. Bemutatód­ra kerülnek művészeti, tudomá­nyos, műszaki és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó könyvek is, a termelési újítóknak a szta­hánovista tapasztalatcserére vo­natkozó brosúrái. tankönyvek, művészeti albumok és a szovjet könyvtermelés egyéb típusai. Az igazi művészet, egyszerűség, izlés jellemzik a szovjet nyomdaipar stílusát. A szovjet könyveknek nincs szüksé­gük rihító. tarka fedőlapokra-, amelyeknek célja: reklámszerűeu felhívni magukra a vevők figyel­mét. A művészi izlés l biztosítja, hogy bevonják a szovjet művé­szek legjobbjait a könyvek il­lusztrálására. Nagyon jellemző, hogy nemcsak a nagyobb művek tűnnek ki a művészi kiállítás magas színvonalával, hanem a tömegkiadásra szánt óriási pél­dányszámban megjelen;- könyvek is. Mélységes és örömteli lelkese­dés fog el minden látogató; a kiállításon. Ez a kiállítás ragyo­góan és szemléltetően számol be a szocializmus országában élő népek életéről és egyre maga­sabbra fejlődő kultúrájáról. Pintér Géza A harmincas években nagy „kul­túrbotrány" verte fel a Horthy-kor­szak kulturális tespedését Bartók Béla, a legnagyobb magyar zenei gé­niuszok egyike, kiváló népdalkutató megjelent könyvében kimutatta, hogy az erdélyi román és magyar népze­ne kölcsönösen hatottak egymásra, A dunavölgyi szomszédos népek ösz­szefogását és békéjét hirdető Bar­tókot nagy felzúdulássá; támadta a Horthy-reakció, hazat iatlansdggal, sőt hazaárulással vádolták, mert „foglalkozni merészelt" a szomszé­dos népek, a román és a nemzetiségi szegény paraszt ság dalaival! De lá­madta az akkori román reakció os­toba nacionalizmusa is. Petranu so­vinizmussal vádolta, mert kimutatta a magyar népzenének az erdélyi ro­mán népzenére gyakorolt hatását. Mennyire megváltozott ez a fonák helyzet azóta! A Szovjetunió felsza­badította a két szomszédos népet s ma már a magyar és román nép a mesterségesen szított gyűlölködés helyett testvéri békében él, Az új­szeged; szabadtéri színpadon román zenekar a román, nép dalaival liang­veresenyezett a szegedi dolgozók előtt s dolgozó népünkéi. Pár/unka', Rákosi elvtársat éltetve köszöntötték a szépszámú hallgatóságot. Szeged Ifjúsága és dolgozói a ha­talmas békegyűlés után az újszegedi szabadtéri színpadot zsúfolásig meg­töltve, lelkesen tapsolták a román népi együttes műsorát, melegen él­tették a magyar-román barátságot és a két nép nagy felszabadítóját, a Szovjetuniót A Román Folklór Intézet Népi Zenekara a felszabadulás után ala­kult ° szovjet népi együttesek pél­dája nyomán. Célja a népzenei ha­gyományok ápolása és terjesztése. A zenekar és munkatársai mintegy harmincezer népi dallamot gyűjtöt­tek össze, műsorukon Románia kü­lönböző nemzetiségi vidékeinek ze­néje is szerepel, igy pl az erdélyi magyaroké is. A zenekar rendkívül népszerű a román dolgozó nép körében Hogy mennyire a tömegekhez szóló, szé. leskörű művészi munkát végez, azt mutatja az is. hogy az együttes nyo­mán eddig negyven hasonló népi ze­nekar alakult. A zenekar összetétele is a nép/ hagyományok ápolását mii. tatja. A hegedűk, csellók s a szoká­sos zenekar; hanszerek mellett szép számmal láttunk a zenekarban népi hangszereket is. Ez Q kiváló népi együttes a cseh­szlovákiai, lengyelországi, budapesti vendégszereplések után jött a szege­di dolgozók közé, hogy rendkívül értékes román népzenei anyaggal is. mertessen meg bennünket, A kétórás műsorban az ősi újabb román népi dallamok, a doinák, hórák, élénk ritmusú körtáncok, finom dallamvi­lágú lirai dalok szólaltak meg Eze­kef a műsorszámokat az együttes rendkívüli virtuozitással, hatalmas rutint mutató hallás-utáni játékkal, rögtönzésszerű rendkívül gazdag cifrázatú, közvetlen előadásmódban szólaltatta meg. Az egész együttes művészetében az a feltűnő, hogy milyen átérzéssel szólaltatták meg a román nép jel­legzetes dalait, a földesúri elnyo­másról szóló havasalföldi dalt, a „mugur-mugureV'-t, a lázadó job. bágydalt s a műsoron szereplő szov­jet dalokat is. Az együttes minden tagja vérbeli művész, ez különösen a számtalan­szor megujráztatott szólószámokon látszott Fonica Luca az ős; pásztor, hangszeren, a pánsipon kivételes tu­dást árult A, Bolozan Rigu harmo­nikaművészt a lelkes közönség alig akarta leengedni a színpadról. Ami. kor a nyugat; zeneszerzők madár, hangot akarnak hallani zenekarukból, akkor a gramofonlemezre vett ma­dárhangot a zenekarból egyszerűen leforgatják Itf az egyik román népi zenész. Stanescu (aki különben az együttes karnagya is), olyan töké­letes pacsirta-hangokat varázsolt elő hegedűjéből, amely a hangszer­virtuozitás legnagyobb teljesítményei közé tartozik, Nagy sikerrel énekeli az együttes állandó énekesnője, Ma­ria Lateretu is, rendkívüli zenei közvetlenséggel előadott műsorából különösen a Sztálinról és a békéről szóló énej, emelkedett ki. A román népi zenekar hatalmas lelkesedéssel, állandó ujráztatások­kai fogadott szegedi hangversenye is mutatja, hogy a Szovjetunió fel­szabaditdsa nyomán a két szomszéd­nép, a román és magyar dolgozók testvéries barátságban megtalálták egymást. Egymás népi zenéjének, kulturális közkincseinek megismeré. sével és kölcsönös tiszteletbentartá­sával, testvéri összefogással harcol, nak a szocializmusért és a népehet egybefogó világbékéért Király J. Nem volt hiábavaló Tápén a népnevelő munka 'A kiállított örmény-nyelvű könyvek egy részlete. (Tudósítónktól.) A jó népne­velő munka eredménye a kasza pengése. Elérkeztünk az aratáa napjára. A gabonák jók és jó­nak ígérkezik az aratás, cséplés eredménye is. Tápé pártonkívüli dolgozó pa­rasztjai is a Pártnak és kor­mányzatunknak mondanak köszö. netet az éleslá.ásért és segítség­ért, amelyet nyújtott. „Tudjuk, — mondják —, hogy az ellenség igyekszik gátolni előrehaladásun­kat. Megmutatkozott ez ősszel is, a kenyérgabona ve ésidején, amikor azt terjesztették a kulá­kok. hogy ráérünk még, kará­csonyig el lehet vetni a buzál, árpát. Eleinte még hittünk is nekik, de amikor a helyi párt. szervezet gyűléseken és agitációs napokon rávilágított a kulákox aknamunkájára, akkor mi is át­láttunk a szitán. Megláttuk, hogy a kulákok azon vannak: nekünk, magyar dolgozóknak ne teeven semmi, ezért beszéltek le minket a vetésről. Meggyőződ­tünk, hogy félre akarnak minket vezetni. A Magyar Dolgozók Pártja nálunk is leleplezte ezt az aknamunkát. SZÍVÓS munkához látunk ezért, hogy jövőre még több termésünk legyen." Halad a munka Tápé határá­ban. A dolgozó parasztság be­látta. hogy Pártunk és kor. mányzaltunk az ő segítségére is siet. Dolgozó parasztságunk egyetért Pártunkkal. Ezt bizo­nyítja, hogy nem habozik már, hanem nekilátott a munkának. Igen szép számmal vannak őszi árpakeresztek mindenfelé ná­lunk. Tápéi réten mintegy 85 százalékát levágták, sőt már több helyen az ugarolás is kész. Rö­videsen ezt teljesen befejezzük és hozzákezdünk a buza aratásá­nak is. A dolgozó parasztság Tápén is helyesli Pár.unk iránymutatását és megígéri, hogy a tavalyinál sokkal előbb végzi el munkáját. Eredményeink mutatják, hogy a felviágositó munka nem voú hiábavaló és a jó népnevelő mun. kának mindig megmutatkozik a gyümötese. ifj. Bajta" Mihály Tápéi rét, MDP titkár Állami gyógyszertárakban nyernek elhelyezést a végzett gyógyszerész hallgatók A szegedi tudományegyetem utolsó éves gyógyszerész hallga, tói is befejezték tanulmányai­kat. Az évzáró vizsgán megje­lentek a népjóléti minisz tórium megbízottai, akik a végzett hall­gatóknak az állami gyógyszertá­rakban azonnali munkahelyet biztosító tak. A kormányzat intézkedése ujabb bizonyítéka annak, hogy a népi demokrácia a fiataloknak nemcsak tanulását segíti elő, ha­nem elnyert képesítésüknek meg­felelően munkaalkalmat is bizto­sít számukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom