Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-22 / 142. szám

^Fogyasztási láz" és hércsalás Ezerkötetes könyvtárat kapott a debreceni MSzT szervezet a szovjet nagykövetségtől A Szovjetunió budapesti nagykövetsége szovjet irók műveiből álló ezerkötetes könyvtárat ajándékozott a Magyar-Szovjet Társaság debreceni szervezetének A könyvátadási ünnepségen megjelent Sze­dih, a Szovjetunió debreceni konzulja is, aki a nagykövetség könyv­ajándékát átadta a MSzT debreceni szervezetének. A Komszomol küldöttsége meglátogatta a Rákosi ifjumunkásvárost Néhányévi távoliéi után újra Magyarországot járva, a legfeltű­nőbb jelenség az életszínvonal ro­hamos emelkedése a régivel szem­ben. A nagyszerű és Európában párutlanul olcsó kenyér; a rengeteg zöldség és gyümölcs; az üzemek­ben olcsó áron kapható ebéd; a munkásüdülök és kirándulások ug­rásszerűen megnőtt száma .,. Az emberek úgy elfelejtették az 1945 és 40-os, az értékálló foriní bevezetése előtti Ínséget, mintha sohusem lett volna: a rohanást a piacra a hetenkint kapott munka­bérrel, a keserves „faluzás'i", az utolsó fehérnemű odakinálását a kulákoknak egy kis élelmiszerért, az ezernyi embertömeget, amely batyuval a hátán naphosszat cipe­kedett az egyetlen Dunnhidon át. Egy ismerős egyetemi tanár pana­szolta akkortájt nekem, hogy egész havi fizetésén nem tudott egy kiló szalonnát megvonni. Ugyanazok az emberek, akik négy évvel ezelőtt boldogok voltak, ha egy kis krump­lit 'tudtuk szerezni, ma panaszkod­nak, hogy nincs elég vaj, hogy nem lehet „csak" disznóhúst kap­ni, holott ők borjúhúst szeretnének enni. Milyen jó iskola volna az ilyeneknek, ha egy hónapot a „gaz­dug" Angliában kellene tölteniök, vagy munkásjövedelemmel Nyugat­Németországban, Megtanulnák, mi­lyen jó az élei Magyarországon! 'A' munkanélküliség megszűnése, az élet biztonságának érzése valami sajátos fogyasztási lázat hozott lét­re az embereknél. Olyanok, akik régebben a fogukhoz verték a ga­rast, akik minden lehető fillért ösz­szekuporgat'iak, félve a munkanél­küliségtől és nz aggkori nélkülö­zéstől, ma vígan elköltik egész jö­vedelmüket. Nem takarékoskodik senki. Mindenki új ruhát, új bú­tort, jobb lakást, jobb kosztot haj­szolt A dolgozók életszínvonalának emelkedése a hároméves terv­ben gyorsabb üteuiű volt, mint a termelésé. Ezt részben nz magya­rázza, hogy a munkásosztály hatal­mának megteremtésével, a nagytő­kések és földbirtokosok kiszorításá­val a gazdasági életből, a dolgozók javára változott a nemzeti jövede­lem megoszlása. A földjáradék-jö­vedelem, amelyet Horthy idejében nz Esztcrházy és Pallavicini herce­gek, az Andrássy, Károlyi, Zichy stb. grófok húztak és lóversenyek­re, cselédségre, fényűzésre fordítot­tak, most a dolgozó parasztoknuk jut. A profit, amelyet a Weisz Manfrédok, Chorinok, Hatvaniak százezernyi proletár kizsákmányo­lásával szereztek, mn a munkásosz­tálynak jut. Az úri kastélyokban és városi palotákban munkások és miinkásgyermekek üdülnek. Do a nemzeti jövedelem megosz­tásának ez a megváltozásn a dol­gozók javára egyedül nem biztoslt­ja nz életszínvonal további tartós emelkedését. Ehhez nélkülözhetet­len a folyó termelés fokozatos emelkedése, mert semmiféle társa­dalom hosszabb időn át nem fo­gyaszthat többet, mint amennyit tagjai megtermelnek. Szimpla, ma­f; tói értetődő dolog ez. de bizony « dcan elfelejtikI A kapitaliznuisbnn a termelés fo­1 <zásának két útja-módja van: az e ;yik a munkásság fokozott ki­; ákmányolása, a munka intenzi­tásának "nz emelése, a munkások hajszolása, a munkaidő meghosz­s :ahhítása. A másik a munka ter­melékenységének az emelése, a ter­melőeszközük megjavítása és meg­• :iporitása útján. 'A népi demokrá­cában az első utat nem lehet kö­vtni; annál nélkülözhetetlenebb a második út, a munka termelékcny­s kének emelése, új, jobb termelö­c--kőzök alkalmazása, új vasmű­vek, új gyárak épilése, új szerszám­r tóek, traktorok termelése révén. V agyis, ha azt akarjuk, hogy az életszínvonal emelkedése foly­tonos és fokozott legyen; ha azt akarjuk, hogy a jövfi nemzedék míg jobban éljen, úgy gondoskod­nunk kell arról, hogy több új g'pet, épületet tudjunk termelni, • nelyek segítségével később még t bb lakás, fogyasztási cikk fog tormelődni, még jobban emelkedni (Ve a dolgozók életszínvonala. ' s még valamire szeretném n " gvaszlási lázban" szenvedő dói­tokat — akik között számos saj­s a párttag is — figyelmeztetni! "rmily nagyok is a szocialista tés eredményei Magyarországon, • nz eredmény még végleg nincs ' vtostlval Az ellenség a halárokon • I. Az ellenség mindenfelé bujkál e-, országban, a templomokban, hi­• tolókban, az üzemekben. Az or­• 'g nemzeti jövedelmét részben — r folyó fogyasztás rovására — nz i "'-nség elleni védelemre kell for­i' "anil A magyar dolgozóknak és külö­nösen a Párt tagjainak gon­itolkodniok kellene arról, mi lett volna Magyarország sorsa, ha a Szovjetúnió dolgozó népe nem kor­Irta : Varga Jenő látozta volna idejében fogyasztását és ezzel nem lette volna lehetővé ónnak a hatalmas, legmodernebb gyáriparnak a felépítését, amely nélkül a Vörös Hadsereget a szük­séges hadiszerekkel lehetetlen lett volna ellátniI Magyarország dolgo­zó népe ma a Hitler-fasiszták, gró­fok és nagytőkések jármát nyögné és azok a nők, akik ma a vaj elég­telen voltán, vagy a sajt hiányán siránkoznak, bizony mondom, a száraz kenyérnek is örülnének, mint négy évvel ezelőtt. A Szovjet­únió dolgozói a háború keserves éveiben elvonták a falatot is a szá­juktól, nem vettek se ruhát, se bú­tort és éjt-napot összetéve dolgoz­tak, hogy a Vörös Hadseregnek mindene meglegyen, ami a győze­lemhez szükséges volt. A magyar dolgozóknak Is be kell látniuk, hogy ha idejében nem for­dítják a folyó termelés egy jelen­tékeny részét a jövő termelékeny­ség emolésére, úgy nem tudjuk az életszínvonal fokozatos és folytonos emelkedését elérni és a már elért szinvonalat a fenyegető ellenséges támadás ellen biztosítani! A fogyasztási láz egyik fontos oka a bércsalás és normalazítás szomorú jelenségének is. Benne van ebben kétségtelenül a külső és bel­ső reakciós ellenség keze is. Foly­tatása ez titokban annak a politi­kának, amelyet a tőkések a stabili­záció kezdete idején nyíltan űztek, amidőn felbiztatták a szakszerve­zeti vezetőket, hogyecsak minél ma­gasabb munkabéreket szabjanak meg, oly célból, hogy több pénz kerüljön forgalomba, mint ameny­nyi az akkor még alacsony áru. termelésnek megfelelne és igy gaz­dasági zavarok, új pénzelértéktele­nedés következzék. 'Amidőn ma az ellenség elköveti vagy elősegíti és szervezi a bércsalást, ezzel fiktív fogyasztási képességet hoz létre, amely nem a termelés emelkedésén alapszik, nem reális és egészen biztosan gazdasági zavarokra vin­ne, ha idejében útját nem vágják. D e nyilvánvaló, hogy nem min­den béresaló van tisztában el­járásának erkölcstelen, az egész munkásosztályt károsító, a népi de­mokrácia jövőjét veszélyeztető vol­tával. A népi demokrácia fennállá- 1 sának néhány éve még nem tudta n dolgozók nagy részének önluda­tából a tőkés társadalmi rendben kialakult gondolkodásmódot kikii. szöbölni. Sokan még nem értették meg a tőkés társadalom és a népi demokrácia között fennálló alap­vető különbséget. A tőkés társadalomban, amely a munkásság kizsákmányolásán alap­szik, a bércsalás a munkásosztály szempontjából nem bűn, nem er­kölcstelen: a munkás csupán meg­kisebbíti vele a tőkés által kisajá tftott étéktöbbletet, leszállítja saját javára a kizsákmányolás fokát. A 'lökés társadalomban egyáltalán nem erkölcstelen, ha a munkás las­san dolgozik, ha nem igyekszik Csu-En-Láj, a Kinai Népköziársa. ság központi népi kormányának külügyminisztere táviratot küldött a japáni szövetséges ellenőrző ta­nács elnökének. A távira] követeli, hogy távolítsák el a reakciós Kuo­mintag-klikk maradványainak úgy­nevezett „képviselőit" a különféle William J. Donovan. amerikai vezérőrnagy, az amerikai kato­nai kémkedés főnöke, a svájci amerikai kulturális társaság meghívására előadást tartott Zürichben. Donovan most sr. eu­rópai országokat járja be, hogy munkatársait új utasí ásókkal lássa el. Edgár Woog svájci képviselő a következő interpelláció', intéz­te ebben az ügyben a svájci kor­mányhoz : „Junius 14-én a svájci) ameri­kai kulturális társaság nyilvános egyéni termelését fokozni. Ellenke­zőleg, ez a munkásosztály szem­pontjából erkölcsös cselekedet, mert munkástársainak munkalehetőségét javltja vele, korlátozza a munka­nélküliség növekedését. A magyar népi demokráciában, a szocializmus'! építő társadalomban a dolog egészen másként áll. Bér­csalást elkövetni becstelen, erkölcs­telen dolog, mert hisz nálunk a munkás nem a tőkés rovására sze­rez magának a bércsalással több jövedelmet, hanem saját munkás­társainak, a dolgozók összességé­nek rovására. Normalazitást mű­vélni, kevesebbéi dolgozni, mint munkástársai, kevesebbet termelni, mint lehetne, becstelen dolog, mert hisz nálunk ezzel nem munkaalkal­mat szerez más munkásoknak, — hisz nálunk munkáshiány, nem munkanélküliség van, mint a tőkés országokban —, hanem károsítja vele munkástársait, a dolgozók ösz­szességé'i; akadályozza vele az élet­színvonal további emelkedését; ve­szélyezteti a szocializmus további fölépítését. A jóhiszemű, de még a kapita­lista ideológiából ki nem szabadult munkásokkal meg kell és meg le­het értetni, hogy egye'ilen út a még jobb élethez — a tisztességes több­termelés és más út nem létezik. Meg kell és meg lehet a jóhisze­mű „fogyasztási láz"-ban szenve­dőknek magyarázni, hogy jövőbeli fogyasztásuk emelkedése megköve­'ieli, hogy most valamivel keveseb­bet fogyasszanakl r\ e amennyiben a felvilágosítás nem basznál, amennyiben a bujkáló ellenség befolyását felvilá­gosítással megtörni nem sikerül, keményebb eszközök alkalmazása is szükséges. A dolgozók összessé­gének maradandó érdeke megköve­teli a bércsalók, a közösség kárá­ra jogtalan jövedelmet szerzők szi­gorú megbüntetését! Még a Szov­jetunióban is, ahol a munkásság nagy többsége már 'teljes szocia­lista öntudattal vesz részt a ter­melésben, a törvény mégis szigo­rúan bünteti azokat, akik a szocia­lista állam megkárosításával pró­bálják egyéni jövedelmüke't gyara­1 pítani, fogyasztásukat a közösség megkárosításával fokozni. 'A' Szov­jetúnió takarékpénztárai mind a mai napig ötszázalékos kamatot fi­zetnek olyan beiéiért, amelyet tu­lajdonosa kötelezi magát egy egész évig ki nem venni Ilyen magasra értékeli a szovjet kormány polgá­rai készségét, hogy fogyasztásukat egy évre elhalasztják. Mennyivel szükségesebb Magyar­országon a fogyasztási láz korlá­tozása ma, a szocializmus építésé­nek kezdetén 1 Ennek a szocialista építésnek nincs más úlja, mint a többtermelés és a termelt javak egy részének elvonása a fogyasz­tástól termelőeszközök alakjában, a későbbi fokozott többtermelés ér­dekében. szervezetekből és a japáni szövetsé­ges ellenőrző tanács üléseiről. Csu­En-Láj külügyminiszter ugyanakkor tudomására hozta az elnöknek, hogy Csou-Szi-Ti tábornokot a japáni szövetséges ellenőrző tanács kínai küldöttségének vezetőjévé nevezték ki. gyűlésén előadást tartott: Wil­liam J. Donovan vezérőrnagy, az amerikai kémszolgálat igazgató­ja. Donovan kétségkívül a kato­nai titkok miatt elítélt Gerber svájci kém megbízója volt. Nem tarija-e a svájci szövetségi ta­nács botrányosnak, hogy az ame­rikai kémszolgálat főnöke nyíl. vánosan beszélhet Svájcban, ugyanakkor, amikor a világhírű Uja Ehrenburg szovjet írónak megtiltották, hogy akár csak zárt társaságban is felszólaljon? Kedden délután a DISz kong­resszusra Budapestre érkezett szovjet küldöttség tagjai meglá­togatták a Rákosi Mátyás ifju­munkásvárost. A komszomolistá­kat vörösinges ifiumunksok, sor­falat állva, hatalmas hurrázással fogadták, majd az otthon Jóta­nulási" ére: mel kitüntetett DISz titkára. Nagy Béla üdvö­zölte őket Ezután Fjodorova. a szovjet ifjúsági küldöttség veze­tője Komszomol jelvényt tűzött Nagy Béla mellére és a követke­zőket mondotta: — A komszomolisták és az ipari tanulók nevében üdvözöl­lek benneteket, é' munkátokkal és tanulás'O'kkal járuljatok hoz­zá ti is hazátokban a szocializ­mus felépítéséhez. Váljatok jó A Pomerol nevű francia teher­szállító hajó hétfőn hatvan tonna amerikai hadianyaggal Rouen kikö­tőjébe érkezett. A roueni dokkmun­kások megtagadták a hadianyag ki­rakásé]. Amerikai fegyvereket szállító ha­jó érkezett Antwerpenbe is. A dokkmunkások nem voltak hajlan­dók kirakni a fegyvereket. Az ant­szakembeirekké, akik mindig hí­vek a Párthoz és Rákosi elvtárs­hoz. Ehhez a munkátokhoz sok­sok sikert kívánunk. Szavaira az tetthon ifjúmunká­sai fergeteges hurrázással vá­laszoltak, xajd végigvezették kedves vendégeiket az otthonban. Az otthon megtekint/se után sportműsorral szórakoztatták a vendégeket, majd a szabadtéri színpadon kultúrműsort mutat­tak be. Az előadás végén hatal­mas virágcsokrot nyújtottak át a fiatalok Fjodorovának. a kül­döttség másik ':ét tagjának Pozd­nyának és Rumjancevnák pedig a DISz-be tömörülő munkás, dolgozó paraszt é3 értelmiségi fiatalok összefogását jelképező ajándékokkal kedveskedtek. werpeni dokkmunkások szakszerve­zete felhívást intézett a kikötő dol­gozóihoz és a béke valamennyi hí­véhez, hogy fokozzák harcukat és éberségüket a háborús gyuljtogafók mesterkedéseivel szemben A szállít­mányt a belga kormány katonákkal rakatta ki. A rakodóhelyeit csend­örök, rendőrök és polgári ruhás rendörügynökök vették körül. Szkladán nagykövet Moszkvába érkezett Június 20-án Moszkvába érkezett Szkladán Ágoston, a Magyar Nép­köz'íársaság nagykövete. A vnukovoi repülőtéren Szkladán nagykövetet F. F Molocskov, a Szovjetunió kül­lyának vezetője, a magyar nagykö­vetség tagjai, Andrásfi ideiglenes ügyvivővel az élén és több Mosz­kvába akkreditált nagyköve'ség és ügyminisz'tériuma protokoll osztá- követség vezetője fogadta, Csu-En-Láí kinai külügyminiszter távirata a japáni szövetséges ellenőrző tanács elnökéhez Donovan amerikai kémfőnök előadást tartott Zürichben Goli Ótok — a jugoszláviai Hakronizosz A ,,Szocialista Jugoszláviá­ért", a Szovjetunióban élő ju­goszláv politikai emigránsok lapja Jugoszláviából érkezett levelet közöl, amely a jugo­szláviai Makronizosz — a GoU Ótok szigetén lévő gyiijtőtá bor borzalmait tárja fel az olvasók előtt. „A goli-otoki gyüjtötábort a Tito-banda 1949 júliusában lé­tesítette. Mintegy négyezer személyt tartanak ott fogva, akiket a titóista, úgynevezett „pártbíróság" ítélt cl 2—20 évi kényszermunkára. Ilyen bíró­ságok egész Jugoszláviában működnek. Azok felelt ítélkez nek, akik hívek maradtak az internacionalizmushoz, a szo­cializmushoz és a Szovjetunió­hoz, akik gyűlölik a Tito— 7lankovics-fi le fasiszta klikket. Csattog az UDB-hóhérok korbácsa Az UDB különleges osztagai éjjel titokban, ablaknélküli va gónokban szállítják a goli­otoki haláltáborba a letartóz­tatottakat. A szögesdróttal be­kerített tábort ugyancsak az UDB különleges osztagai őr zik. Borzalmas és elviselhetetlen az élet a goli-otoki gyűjtőtó­borban. A foglyok naponta mindössze kétszáz gram ke­nyeret kapnak. Ivóvizet csak minden harmadik negyedik nap adnak nekik, akkor is sós vízzel itatják őket. Egy-egy barakban 180—200 embert zsú­folnak össze. A táborban a közelmúltban tífusz ütött ki. A gyüjtőtábor foglyait napi tizenhat órán leeresztül dol­goztatják. Munkájuk abból áll, hogy ötven kilogram súlyú köveket hordanak háromszáz méter távolságra, majd azután ismét visszahordják. Másokkal gödröket ásatnak, hogy újra betömessék azokat. jiz UDB terrorlegények korbáccsal a kezükben, pillanatnyi pihenőt vem engedve, hajtják őket, hogy minél gyorsabban dol­gozzanak. Ha a foglyok közül valaki nem köszön elég aláza­tosan az őröknek, borzalmasan megkorbácsolják. A kínzások legkülönbözőbb fajtáit alkalmazzák a foglyok­kal szemben. Az „enyhébbek" közé tartozik az, amikor négy napon keresztül étlen-szomjan n tengerből köveket kell szed­niök, vagy az, hogy egy hó napra egyes zárkába zárják őket, kezüket, lábukat megva­salva. Az UDB-martalócok a szerencsétlen foglyok kezét szöges láncokkal kötik össze, orrukba vizet öntenek, villany­áramot engednek beléjük, nagymennyiségű ópiumot ad­nak nekik, vagy pedig mezíte­lenül cementcellába zárják> amelyben derékig ér a víz. Halálra kinzott foglyok Minden barakban vagy cel­lában van egy pár provokátor is. Ezek kipuhatolják a letar­tóztatottak véleményét, bizal­matlanságot, ellenségeskedést szítanak stb. A provokátorok jelentése alapján visznek el az egyes barakokból minden éjjel 10—15 embert, akikel azután kegyetlenül megkínoznak es összevernek. A provokátorok segítségével sikerült a tábor vezetőségének lelepleznie a fíoli Ótok szige­tén lévő gyüjtőtáborban mű­ködő illegális kommunista cso­portot, amelyet Danilo Lap csevics elvtárs társaival egyült alakított meg. Lapcsevicset, Alja Nikocscvicset, a bjelo­poljei törvényszék titkárát. Miroszlav Tosics egyetemi hallgatót, Vaszka Vaszics egye temi hallgatót, Tone Logar ljubljanai tanárt és sok mást félholtra verték. Holttestét a szigeten földelték el. A GoU-Otok szigetén lévő haláltábor nem az egyetlen Jugoszláviában. Minden igazi hazafinak, minden becsületes kommunistának ilyen sorsot szánnak Titóék. Francia és belga kikötőmunkások harca az amerikai fegyverszállítás ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom