Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-03 / 127. szám

Versenyben a szegedi fárás községei az aratás, cséplés, terménybegyüjtés sikeréért Megkezdődött a Magyar Higenikusok vásárhelyi vándorgyűlése VII. ÉVF. 127. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. JÚNIUS 3. ARATÁS ELŐTT V Szegeden és környékén is ha­talmas lendülettel indult meg az a nagyjelentőségű munka, amely a minisztertanács határozata alapján az aratás, cséplés és termény begyűjtés minél előbbi, minél sikeresebb végrehajtását igyekszik biztosítani Nem kis dologról van szó, hiszen ezektől a munkálatoktól függ dolgozó népünk kenyerének biztosítása, a dolgozó parasztság egész éri fáradságos munkájának sikere. Nem kis jelentőségű munkáról van tehát szó, de ugyanakkor nem kicsik azok a feladatok sem, amelyeket ezzel kapcsolatban végre kell hajtani. Döntően fon­tos azonban, hogy ezeket a fel­adatokat a legkisebb pontig is alaposan és lelkiismeretesen vég­rehajtsák, a minisztertanács ha­tározatának utasításait a leg­messzebbmenőkig teljesítsék mind a dolgozó parasztok, mind pedig azok, akiknek részük van az aratás, cséplés, terménybe­gyüjtés nagy munkájában. Sorrendben az első fontos fel­adat moss az aratási szerződései; megkötése, amelyeknek határide­je június 5-e. Örömmel állapú­batjuk meg, hogy Szegeden és környékén szép ütem,ben indul­tak meg a rzerzcdéskötések, de legnagyobb részükre még szom­baton, vasárnap keiül sor. Ügyel­nünk kell air'i, hogy az aratási szerződések1! mindenütt ez elő­írás szerint kössék meg, nehogy egyetlen munkavállaló, egyetlen mezőgazdasági munkás érdeke is csorbát szenvedjen az ellenség ravaszsága miatt, Ne felejtsük el ugyanis, hogy most nemcsak a munkaerő szám­bavételéről van szó, nemcsak az a lényeg, hogy a kitűzött határ­időig megkössük az aratási és csépiési szerződéseket. Súlyos hi­ba lenne, ha gazdasági évünk egyik legfontosabb munkáját csu­pán egyszerű adminisztrációs fel­adatnak tekintenénk. Ezek a munkák °gyúi tal a kemény poli­tikai harc feladatai is. Csak o*f folyhatnak sikerrel a szerződés­kötések, ahol oz aratás és csép­lés harci jelentőségét megértett ték és tudatod'.ották is a dolgo­zók széles rétegeiben A kulákok — biz'csak lehetünk benne — az idén is mindent el­követnek, hogy megakadályozzák ezeknek a íentos mezőgazdasági munkája oknak a sikerét. Ter­mészetesen gondolnunk kell ar­ra, hogy dolgozó népünk öntu­datban sokat fejlődőit az elmúlt esztendő óta, de sokat tanultak éppen a mult év tapasztalati alapján a kulákok is. Az idén tehát újabb fi ndorlatokhoz, űjabb ravaszságokhoz folyamod­nak majd, hogy kijá,sszák az öntudatos dolgozók éberségét, Fokozott éberségre van ezért szükség annál is inkább, mert máris érkeznek clyan hirek in­nen, Szeged környékéről is, hogy a kulákok arról suttognak: mi­nek úgy sietni az aratási szerző­désekkel, ráérünk aira majd ké­sőbb is, mint más esztendőben. Tudják ezek a kulákok, hogy éppen ezzel a suttogással a most következő munkák első lépésé­nek, az aratási szerződéseknek, az elszabotálásával okozhatják a legnagyobb kárt, hi-szen az idei esztendőben az eddigieknél sok­kal bőségesebb termés előtt áll a dolgozó paraszlt-á" olyan bő­séges termés eiőt., amilyen már hosszú évek óta nem volt. Ez teszi szükségessé, hogy az eddi­gieknél előbb kezdjünk hozzá az aratás és cséplés előkésztéséhez, tt aztán gyors, minden zökkenőtől men"Jes elvégzéséhez Számta'an fajtája akad a ku­lákravaszságnak. Erre figyelmez tet a többi között az egri dol­gozó parasztok ébersége is, mely­lyel sikerült leleplezn ek például Kovács István 40 holdas kuláko*. Kovács nem akart aratási munká­sokat szerződ tatai, mert arra spekulált, hogy az aratás meg­kezdésekor majd a DEFOSz­vádolhataja. amiért nem biztosí­tott részére munkaerőt. Más ku­lákok az idén maguk akartak aratni. Nem is az lenne a baj, hogy a kulákok esetleg megfog­nák a kaszanyelet-, de ezzel az aratást akarták húzm-halasztani, s vele népgazdaságunknak minél nagyobb károkat okozni. Ugyan­ezt akarják elérni azok a kulá­kok is, akik sokszor 15—20 hold­ra csupán egy aratopárt szer ződtotnének, ha a dolgozó pa­rasztság le nem leplezné ezt az aljas mesterkedés!. Pártunk segítségével minden dolgozó paraszt, de a falvak min­den más dolgozójának is köteles sége, hogy leleplezze ezeket a kulákszabotálásokat. Ügyeljenek éberen már most, az aratási szer­ződések megkötésénél, s u'ána a cséplőmunkások szerződésénél einelyeket június 10-ig kell le bonyolítani. A cséplőmunkás cso. portokat minden esetben a DE­FOSz munkástagozat vezetősége által kijelölt dolgozók állítsák össze. Szegeden elsősorban az Ope­ratív Bizottságra vár az a fel­adat, hogy eredményesen, zök kenők nélkül vigye előre a most következő fontos munkálatokat. Az Operatív Bizottsággal együt hasonlóan fontos feladat vár a községek Népfront Bizottságaira ls, amelyeknek Pártunk irányítá­sával, most minden erejüket en nek a munkának szolgálatába kell állítanlck. Igen dicséretre­méltó ezen a téren a deszki Nép­front Bizottság nagyjelentőségű kezdeményezése, mellyel verseny, re hívta a szegedi járás vala mennyi községét, hogy minél sí keresebb legyen az aratás, csép­lés, terménybegyüjtés na»v mun­kája. Az Operatív Bizottságoknak s a helyi Népfront Bizottságoknak mindent el kell követniök, hogy a falusi tömegszervezetek vala­mennyi tagját mozgósítsák a fel­világosító munkára, a munkála­tok helyes megszervezésére egy­aránt éa így ve lóban a falusi dol­gozók tömegmozgalmává váljék a minisztertanács határozatainak végrehajt a-a, vagyis az aratás, cséplés és terménybegyüjtés ered­ményes megvalósítása. Uj, meg­változott tennivalói vannak b mezőőröknek Még fokozottab­ban ke'.l vigyázniok a dolgozók kenyerére, a dolgozó nép vagyo nára és fbbe a fokozott vigyáz; munkáha alapvetően beletartozik a kulákok szigorú ellenőrzése, hí szan a kulákok törekvései irá­nyulnak elsősorban arra, hogy meglopják népünket, megsemmi­sítsék munkájának eredményeit. Az elkövetkező hetekben foko zott erővel és éberséggel kell dolgoznia a falvakban és tanyá­kon minden öntudatos becsületes dolgozónak, dolgozd parasztnak. Pártunk és Rákosi elvtára út­mutatásainak követésével, a nép nevelő, felvilágosító munka ki­szélesítésével, egy percre sem szűnő éberséggel tudjuk csak si­kerre vinni a minisztertanács ha tározttának célkitűzéseit", amely egyben új kenyerünk biztosítá­sát, a dolgozó nép életszínvona­lának emelkedését jelenti. „Jó könyvvel, tudással a békéért, a szocializmusért" Révai József elvtárs, népművelési miniszter megnyitotta az idei könyvnapot Pénteken délelőtt a Nemzeti Szín­ház előtt ünnepélyes keretek közölt Révai József elvtárs, népművelési miniszter megnyitotta a hatodik szabad magyar könyvnapot. A Nemzeti Színház épületét nemzeti­színű és vörös lobogók, népköztár­saságunk címere, Lenin, Sztálin és Rákosi Mátyás evtársak arcképei díszítették. Középütt a „Szikra" könyvsátra, fölötte hatalmas tábla: ,,Jó könyvvel, tudással a béké­ért, a szocializmusért". Balra a Magyar írók Szövetségé­nek könyvsátra felett Rákosi Má­tyás elvtárs szavai: „Művelt, erős népet a szabad, független hazában". Jobboldalt az Állami Könyvkiadó könyvsátrát a szovjet és magyar irodalom legjobbjainak arcképei díszítették. 'A megnyitó ünnepségen megje­lent: Rónai Sándor elvtárs, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Dobi István, a miniszterta­nács elnöke, Révai József elvtárs, népművelési miniszter, Ries István elvtárs, igazságügyminiszter. Bog­nár József belkereskedelmi mi­niszter, Szobek András elvtárs, kül­kereskedelmi miniszter, Pongrácz Kálmán elvtárs, Budapest polgár­mestere. Az ünnepséget Devecserl Gábor elvtárs nyitotta meg. Ezután Révai József elvtárs, nép­művelési miniszter mondott beszé­det. — A felszabadulás Ata megren­dezett könyvnapok évről-évre képet adnak arról, hogy meny­nyire haladtunk előre a kultú­ra útján — kezdte beszédét Révai József elvtárs. — Amennyiben számok eredmé­nyeket tükröznek, a magyar könyv­kiadás adatai tükrözik kulturális forradalmunk eredményeit. 1938­ban 7,800.000 példányban adtak ki könyveket. 1945-ben 6,500.000 pél­dányban. 1949-ben 46,700.000 pél­dányban, A könyvnek Magyarországon űj közönsége, új olvasótábora van: a dolgozó nép, amely a régi rend alatt kizsákmányol­va, tömegeiben úgyszólván nem olvasott könyvet és most ol­vas, jeléül annak, hogy van ideje, kedve és anyagi lehetősé­ge a művelődéshez. — Míg nálunk a könyvkiadás és vásárlás rohamosan nő, jeléül a kibontakozó kultúrforradalomnak, addig a nyugati tőkés világban esik, jeléül nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális visszaesésnek is. A stagnálást, sőt visszaesést is csak rémtörténetekkel, gyilkossá­gokról szóló és pornografikus mű­vek tömeges példányszámával tud­ják lassítani. Howard Fast, a nagy amerikai író keserűen panaszkodik arról, hogy ,,Ma az új könyvek az amerikai nép széles tömegei szá­mára elérhetetlenek." Nézzék meg ezzel szemben a mi könyvtármoz­galmunk rohamos növekedéséi, amely bizonyítéka annak, hogy irodalom és tömegek egyre inkább összeforrnak. — Az Idei könyvnapok sikert jeleútenek abból a szempontból is, hogy népi demokráciánk ér­dekeivel ellentétes művek az idén már végleg kiszorultak a könyvnap! sátrakból. A felszabadulás utáni első eszten­dőkben a könyvnap! sátrakban még jócskán árusították a nyugati imperializmus hanyatló és mérgező álkullurájának fércműveit Is, ame­lyeket az akkori tőkés kézben lé­vő könyvkiadó-vállalatok nagyon tudatos politikai célok szolgálatá­ban doblak a könyvpiacra. Az idei könyvnapokon csak olyan könyvek kerülhetnek a vásárlók kezébe, amelyeket a „Szikra" és az állami könyvkiadóvállalatok bo­csátottak ki. Köszönhető ez a ha­talmas eredmény azoknak a ke­mény harcoknak, amelyeket Pár­tunk vezetésével sikeresen vívtunk meg, s amelyeknek eredményeként a könyvet — ezt az tgen fon­tos fegyvert — hazánkban ki­csavartuk az Imperialista reak­ció és ügynökei kezéből s dol­gozó népünk kulturális fel­emelkedésének eszközévé tettiik. — Az idei könyvnap komoly si­kert jelent, komoly segítséget nyújt szocializmust épitö népi demokrá­ciánk 'további kulturális fejlődése számára. — Ezen a könyvnapon jelentek meg Lenin és Sztálin klasszikus írásai és Pártunk nagy vezérének: Rákosi Mátyás elvtársnak váloga­tott cikkei és beszédei. — Irodalompolitikánk örvendetes kezdeti sikere, hogy új tehetségek jelentkeznek a könyvnapon első műveikkel: A József Attila-pályá­zat fiatal díjnyertesei. — Petőfi, Arany, Mikszáth, Mó­ricz és József 'Attila művei jelzik, hogy népi demokráciánk mennyire megbecsüli múltjának baladó és nagy értékeit. A magyar szépirodalom mellett az olvasó az Idei könyvnapon megtalálja a szovjet szépiroda­lom művelt és a testvéri népi demokratikus országok új Iro­dalmának termékeit. — Az idei könyvnapokon nagy lépéssel előre akarunk menni azon az úton, hogy a haladó kultúrát, a szocialista kultúrát, az egész dol­gozó nép közkincsévé tegyük. Ez a törekvés jut kifejezésre abban, Budapesten száz ntcal könyvsá­tor mellett 850 üzemi könyv, sátor várja a dolgozókat. Az idén történik az első szervezett kísérlet a könyvnek nemcsak a vi­déki városokba, hanem a falvak­ba való lejuttatása érdekében is. — A műveletlenség összeférhetet­len a szocializmus építésének ha­talmas feladataival — mondo'ita Rákosi elvtárs — a szocializmus építése egyre komolyabb és bonyo­lultabb feladatok elé állítja a dol­gozókat. A béke védelme, o helyt­állás a munkában, az építésben, a termelésben, megköveteli art, hogy tájékozódni tudjunk a nemzetközi helyzetben, ismerjük más népek helyzetét és életét, tágitsuk szem­ha'iárunkat. Szemben e háborúra készülő imperialista kalandorokkal, akik a könyvet az új háború elő­készítésének, a dolgozók öntudata megmételyezésének, a barbárságnak és züllésnek eszközévé alacsonyít­ják, mi — az élenjáró szovjet Irodalom példáját és útmutatását követ­ve azt hirdetjük: „Jó könyv­vel, tudással a békéért, a szo­claizmusért." Ezután a rádió énekkara Szé­kely Endre vezénylésével magyar és szovjet tömegdalokat énekeli, majd Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója Petőfi Sándor „A XIX. század költői" című versét szaval­'ia el. Az ünnepség az Internacioná­lé hangjaival ért vége'i. Ünnepségek a főváros különböző helyein Lelkes ünnepségek zajlottak le a hatodik szabad magyar könyv­nap többi jelentősebb sátrainál is. Az Apponyi-téren a honvédség központi könyvsátra előtt Nóg­rádi Sándor elvtárs, altábornagy, a Magyar-Szovjet Társaság Et­zsébet-köruti sátránál Vas Zol­tán elvtárs, az Országos Terv. hivatal elnöke, a MINSz Kálvin­téri könyvsátránál Kádas lát­ván elvtárs, a MINSz főtitkárhe­lyettese, a Szaktanács Oktogon­téri sátránál Harustyák József elvtárs, a SzOT elnöke, az Urá­nia-mozi előtti MNDSz könyv­sátornál pedig Jóboru Magda eüivt&rsnő, az MNDSz főtitkára mondott beszédet. A csepeli könyvsátrakban a kora délutáni órákban kezd. ték meg a könyvek árusítá­sát. A Rákosi Müvek főka­puja előtt percek alatt kö­rülvette a „Szikra" könyv­sátort a dolgozók egész se­rege. A könyvek olyan gyorsan fogytak, hogy ha­marosan utánpótlást kellett kérni. A' könyvnapon mindenütt óriá­si érdeklődés mutatkozott. Le. nin és Sztálin: „Párt és pártépi­tés" magyar nyelven most meg­jelent munkáját, valamint Ráko­si elvtárs „Válogatott beszédek és cikkek" cimü kötetét vásárol­ták különösen sokan a dolgozók. Sztálin elvtárs távirata a Szabad Német Ifjúság Szövetsége Központi Tanácsához I. V. Sztálin elvtárs a következő választáviratot intézte a Szabad Német Ifjúság Szövetsége Központi Tanácsához: „Köszönöm a béke ifjú német harcosainak — az össznémet ifjúsági találkozó résztvevőinek üdvözletét. Uj sikereket kívánok a német ifjúságnak az egységes, demo­kratikus és békeszerető Németország tevékeny építőinek nagy munkájában. I. Sztálin." A szovjet anyák nyugodtan tekintenek fiaik és leányaik jövője felé A bókéért folyó harc jegyében ünnepelték szerte a világon a Nemzetközi Gyermeknapot Június 1-én a Szakszervezetek Székházában tartották meg a szov­jet főváros pedagógus nőinek ak­ti vaértekezle'iét. A nemzetközi gyermekvédelmi nap jelentőségéről Nagyezsda Parf­jonova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese be­szélt. Elmondotta, hogy a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség ha­tározata alapján most elsőízben rendezik meg a nemzetközi gyer­megvédelmi napot. A szovjet anyák nyugodtan te­kintenek leányaik és fiaik jövője felé. Parfjonova szembeállította a szovjet gyermekek boldog életével a kapitalista országok és gyarma­tok gyermekeinek szomorú sorsát. Meleg ünnepléssel köszöntötték a gyűlés résztvevői Ljubov Koszmo­gyemjanszkáját, Zoja Koszmogyem­janszkájának, a Szovjetúnió hősé­nek anyját. Az egyszerű emberek­nek nem kell háború — mondotta. — Harcolnak a békéért, gyermeke­ik boldogsága nevében. Szeretném megmondani határokon túli bará­tainknak: Harcoljatok. Ne féljetek. Velünk van Sztálini Az aktivagyűlés tes'ivéri szolida­ritását fejezte ki a béke valameny­nyi harcos hívével és nagy lelke­sedéssel üdvözlő táviratot intézett Sztálinhoz. Klcvben, Ukrajna fővárosában a dolgozók nagygyűlés! tartottak a nemzetközi gyermeknap alkalmá­ból. Az ukrán nép ezen a napon az egész szovjet éppel együtt fel­emelte hatalmas tiltakozó hangját az angol-amerikai imperialisták új, véres tervei ellen. Kisenev. Június 1-én Moldva sok városában és falujában tartottak gyűléseket. Megemlékeztek a kapi­talista országok gyermekeinek szo­morú sorsáról és büszkén számol­tak be a nagyszerű gondoskodás­ról, mellyel a szovjet állam a gyer­mekeket körülveszi. Uzsgorod. Kárpát-Ukrajnában, né­pes gyűléseket tartottak. 'A'z üze­mek munkásai, a mező és erdő­gazdasági dolgozók kifejezték hálá­jukat a nagy Sztálinnak, nagy gon­doskodásáért, mellyel biztosítja a kárpátukrajnai gyermekek oktalA­sá'i és nevelését

Next

/
Oldalképek
Tartalom