Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-24 / 119. szám

SZERDA, 1850. MÁJUS 24. 3 AZ IPARISKOLA KOMSZOMOLISTÁI A tanév elején Kuznyecovot, a gorkiji 2. sz. ipariskola •Komszomol-bizottságának titkárát fiatalember kereste fel. Antonin Scsekanov volt, aki elmondotta, hogy három bátyja már itt tanult: 'Alexandr a hegesztő, Vladimír a rézművesbádogos szakmát tanulta ki, míg Gennadijból szerelő-lakatos lett. Mindhárman az iskolában léptek be a Komszomolba és ma nagyszerűen megállják helyüket szakmájukban és a szervezeti életben is. Antonin Scsekanov kérése az volt, vegyék fel őt is az iskola tanulói közé, hogy fivérei példáját követhesse. d Sntkann a-(ioirtk Rukalej faluban nőttek fel. Antonin is az ipariskola növendéke lett, a rézműves-bádogos szakmát választotta és őt is felvették tagnak a Komszomolba. Esete nem kivételes. Az iskola padjaiban a végzett növendékeket felváltják testvéreik és ez az iskola tekintélyét bizonyítja. Kuznyecov Komszomol-titkár erről a következőket mondja: — Igyekszünk a kiérdemelt tekintélyt megszilárdítani és az iskola becsületét megóvni. Komszomolszervezetünk egész tevékenysége arra irányul, hogy segítsen az igazgatónak, a mestereknek, az előadóknak az új szakmunkás-káderek előkészítésében és nevelésében. Fő figyelmünket arra fordítjuk, hogy az ifjúságban öntudatos magatartást fejlesszünk ki a tanulás és a munka iránt. • A Komszomol segítsége révén kitűnő erdményeket érnek el az isA KONYVNAPOKAT június 15, 16, 17 cs 18-án tartják meg Szegeden. 'Az idei könyvnap jóval gazdagabb less, minden elősö cvi könyvnapndl. Az elmidl évek a magyar munkásosztály sorozatos győzelmeinek évei voltak. E győzet. mek nyomán kialakuló katiúriorra dalom egyre inkább növeli a dolgozó tömegek művelődési igényeit. Ez a kultúrf orr adatom, a széles néprétegek művelődési vágya jut kifejezésre a könyvnapi könyvek hatalmas példányszámában. 46 különböző mű jelenik meg 659 ezer ptidányban, ami 150 ezer. tel hatadja meg a tavalyi könyvnap összpélddnyszámát. A könyvek nagy mennyisége mellett azonban tartalmuk is azt bizonyltja, hogy kulturális életünkben igen mélvreha tó változás megy végbe. Pár évvel ezelőtt még a könyvnapokon is ?»egjelentek olyan szépirodalmi termékek, amelyek a dolgozók életétől idegenek. Az idei könyvnapon azonban már csak olyan művek kerülnek a könyvsátrakba a dolgozók elé, amelyek elért eredményeinkről tesznek bizonyságot és a szocializmus építését és a béke megvédéséért világméretekben toiyó hatalmas küzdelmet segítik elő. • Megjelennek a könyvnapokon a marxizmus-leninizmus klasszikus művei melleit dolgozó népünk és Partunk vezetőinek irdsai is. Tizennégy iV magyát szépirodalmi mii és több ifjúsági regeny várja a könyvsátrakban a dolgozókat. A magyar klasszikus irók és költök munkái mellett a baráti népek irodáimának, mindenekelőtt a szovjet irodalom alkotásai is megjelennek a könyvnapon. A KOMSZOMOL KIÁLLÍTÁSRÓL... A szegedi dolgozók és fantt'ó fiatalok nagy tömegekben, szeretettel látogatják meg a Komgzoimol-kiáHítást. Én is láttam má ezt a kiállítást. Én ls láttam már ezt a kiállfresztül még jobban megismertem a Komszomolt. A szemünk elé táruló képeken keresztül megismerkedünk azokkal az eredményekkel, amelyeket a Komszomol ért el 32 éves fenná'lása óta. De megismerjük azokat a komszomolcokat. akik a Nagy Honvédő Háborúban hőslesen küzdöttek szabadságukért. Láthatjuk azokat a szovjet ifjúmunkásokat is. akik a termelésben élenjárnák és munkamódszereikkel, újí'ásaikkal példát! mutatnak az idősebb dolgozóknak is. Most, amikor előttünk az egységes ifjúsági szervezet létrehozása áll szükségesnek tartom, hf>gy minden magyar ifjú, de felnőit is. akt imég nemn látta, szerdán aa; utolsó napon tekintse meg ezt a kiállítást. Egységes ifjúsági szervezetünket a Komszomolhoz hasonlóvá akarjuk tenni. Hogy ezt végre is tudjuk hajtani, szükséges, hogy még mélyebben, még közelebbről megismerjük a hős lenini Komszomolt. amely a harcban, a termelésben és tanulásban egyaránt é'enjár. Előre Gdlosi Teréz, Csongrádi-s.-útl isk. VIII. o. Délelőtti budapesti repülőjárat megindítását javasolták a szegedi dolgozók a MASzOVLET értekezletén Á Magyar-Szovjet Légiforgalmi Társaság a város hatóságai, intézményei és az üzemek képviselőinek bevonásával értekezletet tartott. Az értekezletnek az a célja — amint azt Zamek Vladimír elvtárs kifejtette —, hogy a MASzOVLET és a dolgozók kölcsönösen megtárgyalják a társaság működésével kapcsolatos kérdéseket. A szegedi dolgozók javasolták az értekezleten, hogy a délutáni légijárat helyett ve zeesék be a délelőtti repülőjá:atot, mert így a Budapestre utazó dolgozóknak van idejük arra. hogy ügyeiket délelőtt elintézhessék a fővárosban. Javasolták ezenkívül a résztvevők azt is, hogy szombaton és vasárnapokon indítsanak városközi kiránduló repülőjáratokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a különböző városok dolgozói felkeressék egymást. Zamek elvtárs válaszában kifejtette, hogy a délelőtti repülőjárat beindításával kapcsolatban a társaságnak nincs semmi kifogása, s ebben az ügyben felveszi a kapcsolatot az illetékesekkel. A hétvégi városközi kiránduló repülőjáratokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a társaság áttanulmányozza a kérdést. Junius 10-ig lehet jelentkezni as egyetemekre és főiskolákra Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra való jelentkezés határidejét a vallás- és közöktatásügyi minisztérium június 10-ig meghosszabbította. Eddig az időpontig töltsék ki és adják be jelentkezési lapjukat az idén érettségiző diákok, jelenlegi iskolájuk igazgatójánál. Akik régebben érettségiztek és most kívánnak egyetemi tanulmányokra jelentkezni, azok a lakásukhoz. legközelebb eső középiskola igazgatójánál jelentkezzenek, Jelentkezési lapok a középiskolák igazgatóinál kaphatók. A Magyar Történelmi Társulat délalföldi csoportja ma, szerdán délután 5 órakor az Ady-téri egyetem III. emelet 11. számú tantermében felolvasó ülésrt tart. Az ülésen Székely György elvtárs, a Magyar Történettudományi Intézel munkatársa tart előadást „Az 1514. évi parasztháború" címmel. Az előadáshoz dr. Bónis György egyetemi tanár szól hozzá, majd vita következik. A felolvasó ülésre minden érdeklődőt szívesen látnak. kólában. Zsonin mester maróscsoportjában tavaly nem volt egyetlen elégtelen osztályzat sem. A csoportot minden tekintetben mintaszerűnek tartják, különösen a lányok tanulnak és dolgoznak rendkívül szorgalmasan. A marós-növendékek figyelemmel kísérik a politikai eseményeket is, olvasnak, tevékenyen résztvesznek az iskola társadalmi életében. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy Valja Kozikova kettest kapott matematikából. Osztálylársnőit meglepte ez a körülmény, érdeklődtek, hogyan történhetett. Kiderült, hogy Kozikova nem értette meg az előadást, de ezt szégyelte bevallani. 'A'z esetet megvitatták a CKúfttszomfll-eiflpűrl qjqiiliűn. és Kozikovát megrótták helytelen magatartásáért. — Nem engedhetjük meg, hogy komszomolkák rosszul tanuljanak. Attól függ majd a gyárban is a munkánk, ahogyan az iskolában tanulunk! — szólt a határozat. A csoport titkára, Zina Karpicseva tiszta jeles. A gyűlés után felajánlotta segítségét Kozikovának, majd a csoport kérésére Zsonin mester is újra átvette vele az anyagot. A Komszomol Központi Bizottságának határozata alapján alakultak meg az iskolában a szakmánkénti csoportok. Ez a szervezési intézkedés nagyban elősegítette az iskola minőségi munkájának javítását. A csoportok a műhelyszervezetek jogaival rendelkeznek és működésük óta a Komszomol befolyása még érezhetőbbé vált az iskola életében. A csoportok vezetőségébe a legjobb szervezők mellett kitűnő tanulókat választanak be. 'A' csoportmunka kiszélesítette a politikai nevelést, a komszomolislák együttesen olvasnak és vitatnak meg könyveket, közös látogatásokat tesznek a múzeumokba, aktívabb sportéletet élnek. Ifx lenként eqtj órát a politikai tájékoztatásnak szentelnek és az elmúlt hét eseményeiről felváltva számolnak be a komszomolislák. A csoportokon belül gondot fordítanak arra, hogy a tanulók a legalaposabban megismerkedjenek az élenjáró technikával, a sztahanovista munka módszereivel. Az új szervezeti beosztásra való áttérés növelte a Komszomol vonzóerejét: az iskolának mindig több tanulója kíván belépni a Komszomolba. A növendékek érdeklődését és szeretetét szakmájuk iránt elősegíti a műszaki körök tevékenysége. A rádiótechnika, az esztergályos és lakatosmesterség, az elektrotechnika és fafaragás köreit alakították meg a Komszomol javaslatára. A köröket a mesterek és előadók vezetik. Megnyitották az „Ifjú technikusok termét" is. cÁ mitizáld körök kifejlesztik a tanulókban a tudásvágyát és az ötletességét, elmélyítik az órákon szerzett ismereteket. A körükben a növendékek az iskola felszereléséhez szükséges tárgyakat készítenek, ezzel növelik gyakorlati érzéküket is. Igv az elektrotechnikai-körben foglalatoskodik szemléltető eszközöket készítenek a villanyszerelői munkaterem részére, vagy motorokat szerelnek. De a többi körben is készítenek modelleket és a munkatermek technológiai felszereléséhez szükséges eszközöket. Rendszerint a Komszomol-csoporlok gyűlésein tárgyalják meg, milyen tárgyakat állítsanak elő. Benjámin Szazsin komszomolista javaslatára az iskolában műszaki értekezleteket tartanak. 'A'z első ilyen értekezlet tárgya az esztergapad története volt és körülbelül 300 növendék vett részt rajta. A növendékek szakismereteinek elmélyítésére a DComizfímol pálqázatot irt ki a tanulók által elkészített legjobb munkákra és tervrajzokra. A pályázati versenyben 150-en vettek részt, a legkülönbözőbb munkákkal. Kornyev, Kosztyirin és Anufriev esztergapadot terveztek, Zsukov és Carcv asztalos-gyalúpadot, Suvatov gyermekhútor-garni túrát, Karpunyin fényképezőgépet, Belov rádióvevőt. A gorkiji 2. sz. ipariskola az elmúlt évben 366 ifjút és leányt adott a termelésnek, akik közül 264 KomszomoI«4ng. A tavaly végzett növendékek közül Nyikoláj Kuzminov sztahanovista-brigádot vezet, Karabanov egy olyan részleg mestere, amely mindig túlteljesíti a tervet és számosan gyarapítják iskolájuk hírnevét, mint sztahánovisták, kiváló munkások, akik példát mutatnak a termelésben. r Ébred már a „Tjuzatáf' A napokban jelent meg a Tiszatáj irodalmi és művészeti folyóirat legújabb száma. Amikor az a feladatunk, hogy a folyóirat legújabb számát kiértékeljük, meghatározzuk a fejlődés vonalát és mértékét az előző számokhoz képest, a kiértékelésnél döntő szempontként áll előttünk Pár tunk tanítása, amely szerint az író művészi tökéletessége összefügg az élet komoly tanulmányozásával. az élettel való lelkiismeretes és nyílt foglalkozással, amelynek célja az életből vett témák leghűbb, legtökéletesebb művészi bemutatása. Mit jelent ez konkréten meghatározva 1 Azt, hogy amikor az írói alkotásokat a most a Tiszatáj legújabb számát bíráljuk el, az elbírálás mértéke az, mennyire tükrözi vissza a folyóirat azokat a döntő változásokat, azokat a fejlődési folyamatokait. amelyeknek nap mint narp szemtanúi vagyunk, amelyekben élünk; mennyire érvényesülnek az írásokban a saocialista építőmunka, az új embertípus kialakulásának döntő mozznnatai. mennyire ad feleletet a folyóirat az időszerű politikai, táisadalm.i, kulturális, irodalmi problémák megoldására E mennyire mutat fejlődést, perspektívát a folyóirat egésze. / Mindjárt elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a Tiszatáj legújabb száma az eddigiekhez képest ezen a téren fejlődést mutat, mert a folyóirat írásművei szorosan kapcsolódnak az építő munka, a politikai élet. a mindennapi élet problémáinak megoldásához. Ez mán denesetre igen lényeges pozitívuma a Tiszatáj legújabb számának, bizonyítóba a „Tiszatáj ébredésének". Bizonyítéka annak is, hojiy a Tiszatáj írói kollektívája a szerkesztés munkájában is igyekszik megtalálni a helyes utat. Bár n versek, novellák témái szoros kapcsolatban államk a mindennapi problémákkal, nz írásműveket általában nz jellemzi, hogv az írók nem tudják alkotásaikban a kiragadott Témákat a maguk történelmi konkrétságában és utánozhatatlan sajátosságukban bomu la**1!. (±: s itt mindjárt két igen lényeges problémát kell felvetnünk, amelyek mintegy előfeltételei annak, hogv az írásműveken keresztül hűen, a maguk teljességében. de ugyanakkor irodalmi igényekkel, művészi módon mutassuk be az életet, napjaink valóságát. Az egyik igen fontos előfo1tétel a mavxista-lenin'sta elmélet elsajátítása és következetes érvópvreiuttatác"1 az bi clalmi alkotásokban. Nem kétséges hogv íróink annál nagyobb sikereket tudnak elérni irodalmi alkotásaikban, minél nagyobb gondot fordítanak eszmei-politikai ^ színvonaluk emelésére. A má=ik igen fnnto° felad a*, amelyről szólnunk kell. az író és a dolgozó tömegek k"ncsolata. s továbbmenve, a Tiszatáj írói kollektívájának és a tömegek kapcsolata. Ec^ek a hiánya érződik általában a Tiszatáj legújabb számának írásaiban is. ermek a hiánya vezet el ,a problémák hiányo? ismeretéhez, vagy helyte'en beállításához s ez vezet el oda. hogy a novellák egyes alakiéinak ábrázolása nem teljes, nem hű. Ha nem ismerjük íz élet konkrét anyagát a maga Teljességében, lia nem ismerjük a bemutatandó típusokat a maguk teljességében. akkor ez a toldozgatáshoz, a szémtgpTéshez. formalista megoldásokhoz vezet. C 7p\ előrebocsátása után térünk rá a folyóirat írásműveinek értékelésére. Legelsősorban is ki kell emelj nünk Lődi Ferenc „Szeged" című költeményét, amelynek 1 élményszerűsége, politikai vonalvezetése, lendületes, egyre magasabbra szárnyaló és meggyőző ereje magávalragudj v az olvasót s méginkább megvilágítja előtte, mit köszönhetünk a Pártnak, a Szovjetuniónak, miiyen feneketlen melységből emelkedtünk fel a függetlenség, a szabadság s a jólét országába. A legteljesebb életöröm kifejezője ez a vers. amely eltölti a költőt s eltölti ma az egesz magyar ifjúságot, Somfay László „Szabó Imro elindul" című elbeszélése az ifjúmunkások továbbtanulásának problémájával foglalkozik. Hogyan jut el egy ifjú-^ munkás a gép meliől a szak-* érettségiig! A novulilának kétségtelen rozitivumai mellett egyik hibája az, hogy nélkülözi az élményszerűség, a valóság zamatát. Szabó Imre alakjában, az események formálásában, túlsá. gosan sok az írói elképzelés, az írói toldozgatás, ami az író és azi általa megrajzolt alak sokoldalú kapcsolatának hiányosságaira mutat. Hiba az is, hogy nem domborodik ki kellőképpen a novellában az, hogy itt nemcsak Szabó Imréről, hanem sokkal szélesebb réteeről, az egész magyar ifjúságról van szó. Hiányzik a novellából a perspektíva is, mert Szabó Imre ugyan elindul, de ez az indulá3 nem mutatja meg a jövő képét, a jövő feladatait. A Párt szerepe sem domborodik ki megfelelő formában a novellában, sőt bizo. nyos tekintetben a Párt egy személyben testesül meg. Az írónak közelebbről és közvetlenebbül kellett volna tanulmányozni a Szabó Imréket a munkapad mellett éppenúgy, mint az iskolában. így a novella politikai nevelő hatása mellett művészibb, realistább alkotást kaphattunk volna. • A folyóirat másik két novellája a falu problémáival foglalkozik. Szabolcsi Gábor: „Kulák Jankó támadása" és Seres József: „Utat keres az ifjúság" című elbeszélései a falusi osztályharc és a termeló'csoportok pro. blémáival foglalkozik. Sziabolcsi Gábor elbeszélésében a bosszúra éhes, vasvillával támadó kulákot ismerjük meg. Seres József el. beszélésében sokkal!a alaposabban kellett volna kidombarítani azokat a tényezőket, amelyek a fiatalokat a termelőcsoportba való belépésre késztetik s fel kellett volna tárni azokat az okokat is, amely, k megnehezítik az idősebbek meggyőzését, j Mindehhez hozzásegíti az írót a falu problémáinak elmélyültebb tanulmányozása, a falu dolgozóinak alaposabb ismerete. A folyóirat számos szegedi ^ fiatal költő versét közii, amelyek közül ki keli emelnünk Szokolay Károly „Vladimír Ma. jakovszkijhoz", Takács Tibor „Menetgyakorlat" és Pákolicz István „Szőlő" című versét. De a fiatal szegedi költők egyre inkább kibontakozó tehetségét mutatják Békés Virág, Szabolcsi Gábor versei és Szokolai Károly műfordításai is. A Szeged kulturális életerői írt összefoglaló igen helyes kezdeményezés. Hiányoljuk azonban, hogy nem foglalkozik a Nemzeti Színház munkájával, a bemutatott szovjet színdarabokkal, nem mutat rá Szeged irodalmi és művészi életének problémáira. A jövőben a fo'yóiratnak foglalkoznia kell az általános irodalmi, művész' problé. mákkal továbbá az üzemek és a falu kul.urális életével is. Az élenjáró szovjet irodalmat, a szovjet írókat nemcsak egykét műfordításban és könyvismertetéseken kell közelebb hozni a szegedi dolgozókhoz, hanem a jövőben sokkalta nagyobb teret kell bocsátani a szovjet irodalom ismer, etésére. Mindezen hiányosságok ellenére a „Tiszatáj" legújabb száma értékes és tanulságos olvasmányt nyújt a szegedi dolgozóknak s kétségtelen bizonyítéka annak a fejlődésnek, amelynek továbbvitelében igen nagy és felelősség, teljes feladat hárul a Tiszatáj írói kollektívájára. Faragó Jenő