Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-14 / 111. szám

VASÁRNAP, 1Ö30. MÁJUS 14. 5 PÁRTÉLET * A tág jelöltek jogai és kötelességei Pártmunkásaink, pár.szerveze­tcink körében naponta számalan formábm felmerülnek a tagjelöl­tek jogaival és kötelességeivel kapcsolatos kérdések. A felme­rülő problémák egy részét a fel­sőbb pártszervek megbízot'.aiuak segítségével megoldják, másré­sze azonban megoldatlan mirad. A tagjelöltek helyzetére, jo­gaira és kötelességeire vonatko­zóan világos, elvi útmutatást nyújt Pártunk Szervezeti Sza­bályzatának 3. fejezete. Ennek a fejezetnek elmélyült tanulmányo­zása hozzásegít bennünket a gyakorlatban felmerülő problé­mák megoldásához. A Szervezeti Szabályzat 5. pontja kimondja a következőket: „A párttagság előiskolája a lagjelölíség. A tagjelöltség célja: lehetőséget adni an­nak. aki a Párt tagja akar lenni, hogv megismerkedjék programjával. Szervezeti Szabályzatával, politikájá­val, s hogv a Pártnak mód­ja legyen meggyőződni a je­lölt hűségéről a Pár! és a népi demokrácia iránt." A munkásosztály, a dolgozó tömegek politikailag legöntuda­tosabb, munkában legkiválóbb képviselőinek Pártunk tagjelölt­jeinek sorába történő emeléséve'., a párttagság előiskolájába ke­rülnek. Ebben az előiskolában. a tagjelöltek sorában kell elsajá­tí.aniok ezokat az elméleti isme­reteket és gyakorlati harci ta pasztalatokat, melyek alapján a Fárt tagjaivá válhatnak. A tag­jelöltség ideje alatt méltóvá kell válni a párttagság elnyerésére. Ez alatt az idő alatt tanulni és dolgozni kell an­nak. aki a Párt tagja akar lenni. Igy lehet lemérni, hogy ki meny­nyire veszi komolyan a párttag­ság elnyerésének kérdését. Meg kell ismerkedni a Párt program­jával, Szervezeti Szabályzatával, politikájával. Fontos, lényegbe­\ágó elvi követelmények ezek. A program ismerete teszi képessé a párt agság előiskolájába kerülő­ket arra, hogy tudatosan, büsz­kén vállalják a Pártot maguké­nak. A Párt Szervezeti Szabály­ait tanulmányozásával. Pártunk belső rendjével, felépítésével le­het megismerkedni. A tagjelölt, aki megismerte Pártunk politi­káját, tudatosan vállalja a reá háruló kötelezettségeket, a har­cot a Párt politikájának gyakor­lati megvalósításáért. Az eszmei-politikai ismeretek elsajátításán, a tagjelölt gya­korlati munkáján keresztül mu­tatkozik meg Pártunk é3 Nép­iköztárs; ságunk iránti hűsége. Pártszervezeti Szabályzatunk rtehát világosan, iránymutatóan tmegfelel arra a kérdésre, hogy mi a tagjelöltség és annak cél­.ia? De megfelel a Szervezeti Szabályzat a tagjelöltek jogaira, kötelességeire, a tag- és tagje­löltek közöt'.i különbségre is: ,.A tagjelölt kötelességei és jogai azonosak a tagok kö­telességeivel és jogaival, mégis azzal a különbséggel, hogy a tagjelöltek tanácsko­zó. de nem szavazati joggal vesznek részt a nártszerve­zc) taggyűlésein és értekez­letein és. hogv a pár bizott­ságba és a Párt egvéb ve­zető szerveibe nem választ­hatók." Ebből világosan látszik, hogy a párt [egeik és tagjelöltek kö­zött a kötelességeket illetően nin­csen különbség. jogok tekinte­tében az alapvelő különbség ott van, hogy a tagjelöltnek válasz­tó-, és_ választható joga nin­csen. Érdemes kicsit alaposab­ban szemügyre venni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a párttagság előiskolájába került tagjelöltekkel szemben Pártunk felállít. A tagjelöltek kötelessége be­bizonyítani, hogy a kommunisták rlapvető tulajdonságával rendel­keznek, szavaik és tettek közölt nincs különbeég. Amit mondanak. aszerint cselekszenek. Harcol­nak a Párt írásban lefektetett, szóban elmondott programjáért, célkitűzéseinek megvalósításáén. Öntudatos, áldozatkész munká­val bizonyítják a Párt, a mun­kásosztály, a dolgozó nép iráii: i hűségüket. Párthoz való tarto­zandóságuknak mérőeszköze az a munka és gyakorlati eredmény, amit személyes harccal kivívnak. Az állandóan fokozódó köve­telmények között a párttagság előiskolájában az a tagjelölt áll­ja meg a helyét, ki szakadatlanul fejleszti po­litikai tudását, emeli általá­nos műveltségét, elsajátítja a marxizmus-leninizmus alapvető tanításait. Az elmélet elsajátításán keresz­tül válik a tagjelölt széles látó­körrel, nagy felkészültséggel • rendelkező kommunistává, aki méltó a lenin-sztálini típusú párt tagságára. Az elmélet segít hozzá a napi gyakorlati feladatok jobb megoldásához, egyre na­gyobb és felelősségteljes ;bb pártfeladat ellátásához. A tagjelöltnek, miközben ál­landóan fejleszti elméleti tudá­sát, végzi gyakorlati munkáját, meg kell védenie a Pártot az el­lenség minden megnyilvánulásá­val szemben. A munkahelyén, a családi, baráti körben bárhol ie kell lepleznie, vissza kel] utasí­tania minden olyan kísérlatet, amely a Párt ellen irányul. Ami­lyen izzó lelkesedéssel szereti a Pártot, ugyanolyan gyűlölettel kell szembefordulnia a Párt min­den rendű és rangú ellenségeivel szemben. • , . 1 A politikailag képzett, a gya­korlati munkában jártas, harcos tagjelölt .tudatosan, önként vál­lalja a Párt belső rendűéből kö­vetkező fegyelmet és a Párt ha­tározatainak végrehajtását. Tu­dásának elmélyítésével- gyakor­lati munkájával, szüntelenül és eredménycsen erősíti kapcsolatait a Pár­tunkon kívülálló széles dolgo­zó tömegekkel. A Párt politikájának megmagya­rázásával, a dolgozó tömegek fel­világosításával, a Párt igazi, tényleges képviselője a tagjelölt. A tömegek barátjának, tanács­adójának kell lennie, hogy sze­mélyén keresztül a Pártot szeres­sék, tiszteljék, becsüljék egyre jobban a környezetében élő dol­gozó tömegek. A tagjelölt kötelessége, hogy személyes példájával, fegyelme­zettségével vezesse rá dolgozó­társait a szocializmus érdeké­ben végzendő nagyobb munkatel­jesítmények elérésének fontos­ságára. Soha egy pillanatig sem szabad megfeledkezni arról, hogy a legnagyobb erő, amivel a dolgozó tömegekre hatni lehet, 3 személyes példa ereje. A régi teljesítményeket megdöntő, sok­szorosan felülmúló új kezdemé­nyezések élére állni annak eléré­sében példát mutatni, ez tagje­löltjeinknek, párttagjainkkal együtt egyik legragyogóbb kom­munista kötelessége. A párttagjelöltek soraiba emelt elvtársainknak joga van a Párt politikai és szervezeti kérdéseinek megvitatásában résztvenni. Megjelenni a párt­szervezet taggyűlésem, értekez­letein és pártszerű bírálattal, ön­birálattal a Párt munkáját elő­segíteni. A tagjelölteknek szóles lehe[ őség van arra, hogy kezdeményezésekkel, javas­latokkal segítsék elő párt­szervezetünk jobb munkáját, az egész Párt tevékenységé­nek megjavítását. A pártélet, annak különböző megnyilvánulásai széles lehető­ségeket biztosítanak a tagjelöl­teknek, hogy a tagokkal együtt, egymást segítve, kifejthessék ké­pességeiket, felszínre hozzák bár­milyen irányú tehetségüket. A tagjelölteknek munkájukkal példamutató magatartásukkal kel] bebizon.vítaniok. hogy érde­mesek a Párt tagságára, érde­mesek arra,, hogy a munkásosz­tály élcsapatához tartozzanak. „A LEGNAGYOBB ÉRTÉK AZ EMBER" AGITÁTOROK JEGYZETEI párlszervezetünlc új vezetőségének megválasztása után engem is az a megtiszteltelés ért, hogy népnevelő lehettem. Én tudatában vagyok annak, hogy ez a munka igen nagy feladatokat ró rám és ennek tudatában dolgozom. Öt pártonkívüli elvtárssal foglalkozovi s már eddig is tapasztaltam, mennyire szükséges, hogy felvilágosító munkát végezzünk a pártonkívüli dolgozók körében. Az eddigi mun­kám során legfőként a béke kérdése volt az, amiről legtöb­bet beszélgettünk. Különösképpen sokat beszélgettünk a bé­ke megvédéséről akkor, amikor a mi üzemünkben is meg­alakítottuk a békebizottságot üzemünk dolgozói is a béke írek aláíásával juttatták kifejezésre, hogy elítélik a hábo­rús uszító imperialistákat s készek kiállani a békéért. Agitációs munkám során felvetődött egy kérdés, amit különösképpen meg kellett magyaráznom. A dolgozók közül voltak, alak nem értették meg kellőképpen, miért beszélünk mi olyan sokat a békéről. jjjindenekelőtt, megmagyaráztam nekik, hogy azért kell sokat foglalkoznunk a béke kérdésével, mert az im , perialisták napról napra fokozzák hábori'is előkészületeiket, j háborús uszításaikat s meg akarják akadályozni a békeszerető népek építő munkáját. Megmagyaráztam azt is. hogy nem elegendő szavakkal elítélni a háborús uszítókat, hanem a termelésben fokozott helytállással kell szolgálnunk a szo­cializmus építését. Feltették azt a kérdést is, hogy miben különbözik a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a nyugati, im perialista államok békeakarata. Megmgyaráztam nekik, hogy az imperialista elnyomás alatt élő országok dolgozói is békét akarnok, csak az imperialisták, a tőkések azok, akik új háborút karnak kirobbantani, mert arra számítanak, hogy a háború majd jó üzlet lesz számukra. Számításukban azon­ban csalódni fognak, mert a béketábor erői sokkalta erő­sebbek, mint a háborús úszítók. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok politikája szilárdan a béke megvédé­sén alapszik, mert a szocializmust csalcis békében lehet fel építeni. _ ' Jé gy másik igen fontos kérdés, amely napi munkámat J képezi, megmagyarázni az üzem dolgozóinak a tel­jesítménybérezés jelentőségét. tudniillik a teljesítménybért nbmsokára beiiezeük a mi üzemünkben is. Megmagyarázom a dolgozóknak, hogy a teljesítménybérezés alapja az, hogy mindenki az elvégzett munkája alapján részesül a munka­bérben. Ezzel együtt rámutatok az elvtársaknak arra, hogy ötéves tervünk sikere szempontjából milyen nagy jelentősége van a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének. Nagy örömmel és érdeklődéssel látom el népnevelői mun kámat, mert tudom, hogy ezzel Pártunk célkitűzéseivel is­mertetem meg a pártonkívüli dolgozókat és ezzel is elösegí tem Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását. Terhes Sándor a Vízműielep népnevelője. rA Szovjetunióban a legna gyóbb gondot fordítják az em­beri élet védelmére. A szüle tés pillanatától kezdve egész ségügyi intézmények ezrei vi gyáznak a dolgozók testi ép­ségére és boldog jövőjére. Leg­modernebb orvosi műszerekkel felszerelt szülőotthonok várják a szovjet anyákat. Kvarciám, pa és hősugárzó, ragyogó ágyacskák és gyönyörű baba­kelengye, tökéletes orvosi tu 3ás és melegszívű szeretet, ápolónői gondoskodás teszi bol­doggá a szovjet polgároknak már első napjait ezen a vilá­gon. Képünkön a moszkvai Clara Zetkinszülőotthon egyik új­szülöttjét kvarcfénykezelésben részesítik. 'A csecsemőket gyakran vi zsgálják orvosilag, így ellen őrzik, hogy fejlődésükben nem lépneke fel hiányosságok. Kitűnően szervezték meg a csecsemők anyatej ellátását. | Megfelelő s ragyogó tisztán ta rtva juttatják el az anyatejet I az arra rászorulóknak. Elméleti pártnapok beosztása Kerületek szerdán este 7 órakor; Belváros I—IV. Városháza. — Alsóváros I—II. Alsóvárosi kultúr­ház. — Felsöváros I—II. Felsővárosi postásotthon. — Móraváros I—II. Móravárosi kultúrház. — Petőfi-te­lep I—II. Petőfi-telep I. — Petőfi­telep 111. — Újszeged, Józseftelep, AVI. AVI. — Rókus I—II—111. Ró­kusi kultúrház, — Fodorrtelep. — Kecskés-telep. — AVO. Üzemek. Csütörtök; Lemezgyár, Szegedi Jutafonó. Le­mezgyár. — Konzervgyár, Villamos­vasút. Konzervgyár. — Szegedi Ken. der. — Magyar Kender. — Dohány­gyár. — Gázgyár. — Textilkombi­nát. — Szegedi Cipőgyár. — Lip­pai fűrész. — Ládagyár. — Gyufa­gyár. — Köztisztasági telep. — Szinház, Erdőigazgatóság. Erdőig. — Város. — Pick szalámigyár, Ori­on bőrgyár. Pick, Egyetem. — Rendőrség. — Magasépítési NV. — DÉMA ciitógyár. — MAV. Egyetemi nyilthéta szeged jogi karon A középiskolák a tanév befe­jeztével végiglátogatják az egyetem összes karait, hogy megismerkedjenek azokkal a pá­lyákkal, amelyek megnyílnak előt+ük. Az egyes intézetek ve­zetői szemléltető módon mutat­ják be a leendő hallgatóságnak az egyetemen folyó oktatást, Hétfőn az egyetem jogi karán, az egyetem hallgatói a szakpro­fesszor vezetésével büntetőjogi tárgyalást mutatnak be s kellő­képpen kiértékelik. Kedden a nemzetközi jogi szeminárium hallgatói bemutatják az ENSz Biztonsági Tanácsnak azt az ülését, ahol a Szovjetunió lelep­lezi az imperialista hódító poli­tikát Távolkeleten és a Koumin­tang kiküldött kizárására tesz javaslatot. Ez a tárgyalás szem­léli ően mutatja, hogyan pró­bál i az imperialista hatalmak a Biztonság: Tanácsot a maguk áljas céljaira felhasználni

Next

/
Oldalképek
Tartalom