Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-04 / 102. szám

ÉVF. 102. SZAM. ARA 50 FILLÉR Fokozott lendülettel folyik világszerte a békeivek aláirása Diákok levelei a Párt Központi Vezetőségének határozatáról CSÜTÖRTÖK, 1950. MÁJUS 4. AZ IDEI MÁJUS 1 A MUNKA ÉS A HARCOS BÉKE ÜNNEPE VOLT Vidám, boldog, derűs május elsejében volt részük a magyar dolgozóknak. Budapesten és Sze­geden, Hódmezővásárhelyen és Miskolcon, városokban és fal­vakban kora reggeltől késő es­tig önfeledten ünnepelte a dol­gozó nép a hatodik szabad má­jus elsejét, olyan boldogan és vidáman, ahogy csak az a nép ünnepelhet, amely igazán sza­bad. De azért több volt ez a nap önfeledt ünneplésnél. Az a ha­talmas lendület, amelyet a béke­harc az elmúlt hetekben vett or­szágszerte, még fokozódott má­jus elsején. Nemcsak azzal, hogy a békeívek aláíróinak száma meg­közelítette a hétmilliót, vagyis az ország felnőtt lakosságának túl­nyomó többségét, hanem az ün­nepségre felvonulók magatartá­sával is. Ezer és ezer jelszó hir­dette: „Megvédjük a békét!", ezer és ezer hang kiáltotta ugyanezt, ezer és ezer transzpa­rens. dekoráció, színes felvonuló csoport mutatta a magyar dol­gozó'!- '-—cos békeakaratát, a há­borús uszítók elleni gyűlöletét és a béketábor nagy vezetője, a hazánkat felszabadító Szovjet­unió iránti szeretetét. Boldog örömünnep volt ez a nap nemcsak hazánkban, hanem a béke és a szocializmus táborá­ban is. Moszkvában önfeledten ujjongó tömeg üdvözölte a káp­rázatos díszfelvonulást és a vi­lág béketáborának nagy vezérét. Sztálin elvtársat, aki maga is megjelent a tribünön. A tizenhat szovjet köztársas?' fővárosában, a hős városokban s a nyugati és keleti végvidék városaiban tü­zérségi sortűz hirdette, hogy a szovjet nép már diadalra vitte azokat az eszméket, amelyeknek jegyében 1889-ben elhatározták a világ munkásosztályának kép­viselői, hogv május 1-ét a mun­kásosztály ünnepének nyilvánít­ják. S ugyanilyen örömünnep volt a Kinaí Népköztársaságban, a Mongol Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban, Bulgáriában, Albá­niában, Romániában, Lengyelor­szágban és Csehszlovákiában, azokban az országokban, ame­lyek a Szovjetunió tapasztalatai nyomán, a munkásosztály vezeté­sével a szocializmus felé halad­nak. Örömünnepe* ülték a Német Demokratikus Köztársaságban és a több mint 90 százalékban felszabadult Vietnám területén. Nyolcszázmillió ember soha nem látott lelkesedéssel tett hitet a béke, a szabadság, a demokrá­cia és a szocializmus eszméi mel­lett. Moszkva és Leningrád, Pe­king és Ulan-Bator. Föngjang és Szófia, Tirana és Eükarest, Bu­dapest és Prága, Varsó és Kelet­Berlin népe érezte ezen a napon, hogy a béketábor ereje ma már erősebb minden imperialista acsarkod ásnál és még egyre erő sebb lesz, De nemcsak a szabad világ országai ünnepeltek ezen a na­pon. Az imperialista országok­dolgozói és az elnyomott gyar mati népek sem feledkeztek meg a munkásosztály nagy ünnepé ről. Páris és Róma, London é­Brüsszel népe egy emberként kiáltotta oda a háborús uszítók rak: „SoháSem fogunk fegyver a Szovjetunió ellen." Francinor fezágban, Olaszországban, Nyu­gat-Németországban és az impe­rialista tábor többi országában is eddig még nem tapasztalt len­dületet vett a békeivek aláírása _ Nem folyt le a nagy nap gya­lázatos provokációk nélkül sem. Az olaszországi Celanoban De Gasper esendőre* és Torlone herceg fasiszta banditái mező­gazdasági munkások&t gyilkol­tak. A hitleri fasizmust is meg­szégyenítő faji törvényeket hozó fasiszta délafríkai Malan-kor­mány benszii!ö;feket gyilkolta­tott le. De sem Olaszország, sem Dél-Afrika dolgozóit, sem fehé­reket, sem színeseket nem tudott megfélemlíteni ez a terrorista erőszak, a kapitalista fenevad végső vonaglásának dührohama. Voltak országok, ahol tilos volt a május l-e megünneplése, A mouarch'ii'asiszta Görögor­szág, a ialangista Spanyolor­szág, a titoista Jugoszlávia né­pe, a még megszállás alatt álló vietnámi területek, a fasiszta uralom alatt nyögő Bolívia és Chile, a C?ar, g-Kai-Sek-banda terrorja alatt vérző Formoza dolgozó: csak titokban, lopva emlékezhettek meg a munkás­osztály nemzetközi szolidaritá­sának napjáról. Mi, magyarok, nagyon jól emlékszünk ínég az ilyen májusokra. 3920-tól 1944-ig mi is átéltünk huszonöt rab má­just. De a rabságnak vége lett, a dicsőséges Szovjetunió Vörös Hadserege elhozta számunkra a szabadságot Hasztalan vetik börtönbe, fizik ki hazájukból és gyilkolják le a kommunistákat, hazájuk legjobb fiait a madridi athéni és belgrádi hóhérok, el­jön majd a nao. amikor a mun­kásosztály lerázza magáról eze­ket a fasiszta szörnyeket és oda dobja őket a történelem szemét­dombjára. A szabad világ nyolcszázmil­liós tábora új munkasikerek je­gyében ünnepelt. Csak nemrégi­ben kerültek nyilvánosságra a szovjet ötéves terv legutolsó hó­napjainak gigászi eredményei. Most készült el a magyar öt­éves terv első évnegyedéről szóló kimutatás, mely szintén" a győzelem jelentése. A Szovjet­unióban és a népi demokráciák­flz Országos Tervhivatal jelentése az elsfi ötéves népgazdasági terv végrehajtásáról az 1950 január-márciusi időszakban Az ötéves terv első negyedévét népgazdaságunk erőteljes fejlő­dése és a szocialista szektor to­vábbi erősödése jellemezte. A Sztahánov-mozgalom, a munka­verseny kiszélesedése, a terme­lés további jelentős tartalékait hozta felszínre. Ipar Az 1950. év első negyedévének tervét a nehézipar 109.1 száza­lékra. a könnyűipar — mezőgaz­dasági ipar nélkül — pedig 106.3 százalékra az egész ipar 108.5 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése az első ávnewedben az 1949. év azonos időszakához képest 47.4 száza­lékkal emelkedett. Az iparon be­lül a nehézipar fejlődése a köny­nyűiparhoz viszonyítva erőtelje­sebb ütemű volt. Az egyes iparágakban a gyár­ipari termelés 1949. év első ne­gyedéhez viszonyítva a követ­kezőképpen alakult: Iparág: 19Í0 első negyedévi terme­lés az előző év első negyed­évér eV százalékúban Bányászat: 127.4 Vas-, fém- és gépipar 146.3 Villamosenergia termelés 140.7 Építőipar 173.6 Vegyipar 167.2 Nehézipar együtt? 148.4 Faipar 1 148.3 Bőripar 133.2 .Gumiipar 184.9 'Textilipar 148.0 Ruházati ipar 208.0 Papíripar 138.9 Nyomdaipar 151.6 Mezőgazdasági ipar 133.6 Könnyűipar együtt: 145.9 Gyáripar összesen: 147.4 Az iparágakon belül az egyes fontosabb cikkek termelése álta­lában meghaladta a tervben elő­irt mértéket és a mult év azonos időszakával szemben a követke­tőképpen alakult: 1950 első negyedévi terme­Iparcikkefc: lés az előző év első negyed­évének százalékában 115.5 119.8 103.3 106.0 120.5 125,0 190.8 161.2 121.3 124.6 232.2 111.0 209.2 156.7 107.0 165.6 107.5 107.5 116.2 155.7 A gyáripar tervteljesítése az ötéves terv első évnegyedéber iparáganként az rlábbiak szerint alakult: Vasérc Szén Ásványolaj Nyersvas Nyersacél Szerszámgép Traktor Motorkerékpár Villamosáram Kénsav Szuperfoszfát Pétisó Cement Iparág: ban a dolgozók milliói nagyszerű május 1-í felajánlásokat tettek íj Mész és hajtottak végre. A világ má-| Benzin sík felében, ahol a tőkéseknek | Bőrcipő termel még a gyár, a tőkéik I Sj^ffiKÍt zsebét gazdagítja a dolgozó pa-1 Műselyemszövet raszt verejtéke, nem lehetett szó § Len- ét, kenderszövet ilyenfajta ünneplésről. De közös volt az a hatalmas, mindent el­söprő békeakarat, amely meg­álljt kiáltott az imperialista há­borús uszítók felé Május 1-én a világimperializmus képviselői láthatták, hogy uralmuk napjai meg vannak számlálva. Hiába "olytatnak a kapitalista kormá­nyok egyre nyíltabban háborús ccIbikét, a népek papírrongy­nak tekintik azokat a szerződé­seket. amelyeket az ő megkér­dezésük nélkül kötöttek. Május 1-én megmutatkozott, hogy a népek nem hajlandók többé az ágyútöltelék szerepét játszani az mperialisíák profitjáért és ha a kapitalisták mégis megkísérel­nének háborút kirobbantani, az az egész világkapitalizmus sirja lesz, 107.7 112.3 108.5 Ruházati ipar Könnyűipar együtt: 106.3 Nehéz- és könnyűipar összesen: Mezőgazdasági ipar Ipar összesen: A gyáriparral együtt jelentő­sen megnőtt az építőipar terme­lése is. Az építőipari termelés egyedül március hónapban na­gyobb volt, mint az 1949. év el­ső negyedévének egéaz építőipari termelése. 1950 első negyedében az ipar­ban és az építkezéseknél foglal­koztatott fizikai dolgozók száma 27.000 fővel emelkedett. 1950 első évnegyedében került elsőizben sor a rövidített tanuló­idő alapján iparostanulók felsza­badítására. A nagyiparban ösz­iszesen 13.400 iparostanuló sza­badult fel, ebből 5300 a vas­iparban. Az átlagos órabérek a gyár­iparban 1950 január 1-től már­cius 31-ig 7.7 százalékkal emel­kedtek, míg a létfenntartási költségek változatlanok marad­tak. Ugyanezen idő alatt a ter­melékenység az iparban (a me­zőgazdasági ipar nélkül) 1949 decemberében elért, addig leg­magasabb termelékenység 102.2 százalékára emelkedett. A nehéz­ipar termelékenysége azonban a decemberinél 1.6 százalékkal ala­csonyabb, a könnyűiparé viszont 6 6 százalékkal magasabb volt. Mezőgazdaság A mezőgazdaság tavaszi ve­téstervét a főbb növényekben áp­rilis 29-ig a következőképpen teljesítette: Tavaszi árpa Zab Cukorrépa Napraforgó Burgonya Lucerna Vöröshere Kukorica százaliék. 97.9 108.8 101.6 97.9 97.2 161.0 85.0 81.6 Torvteljesités százalékban Bányászat 106.2 Kohászat 110.6 Nehézgépgyártás 104.0 Erősáramú berendezések gyártása 114.1 Híradástechnika 112.2 Finommechanika 126.9 Tömegcikk ipar 110.0 Közlekedési műhelyek 110.7 Villamosenerkiate-rrrelés 101.7 Építőanyagipar 113,2 Nehézvegyipar 114.5 Nehézipar együtt: 109.1 Könnyűvegyipar 106.5 Gumiipar 98.9 Faipar 104.5 Papíripar 105.9 Nyomdaipar 123.3 Textilipar 107.3 2 Bőr- és szőrmeipar 102.2 Ilymódon a tavaszi vetési mun­kálatok sikeresen, tervszerint folynak és befejezésükhöz köze­lednek. i A minisztertanácsnak a nö­vénytermesztés fejlesztéséről szóló február 9-i határozata eredményeként jelentős mérték­ben megjavult a mezőgazdasági munkák minősége. A tavaszi vetésterv teljesíté­sében élenjártak állami gazdasá­gaink és termelőszövetkezeteink, amelyek terveiket az előírt fej­lettebb agrotechnikai módszerek alkalmazásával határidőben túl­teljesítették. Az állami vajdaságok szántó­területe a tervidőszak végére elérte a 430 ezer kat. holdat, egész szántóterületünk 4.5 szá­zalékát. Termelőszövetkezeteink '-zárna az évnegyed vé.gére 1865­re nőtt, szántóterületük elérte a 393.000 kat. holdat, egész szántő-i területünk 4 százalékát. A gépállomások száma már­cius végére 275-re emelkedett, i A tavaszi munkák sikeres vég­rehajtásához jelentősen hozzá­járult a mezőgazdaság szocialis­ta szektorában kibontakozó mun­kaverseny, amelynek során több gépállomáson, állami gazdaság­ban kimagasló eredmények szü­lettek. Közlekedés Népgazdaságunk általános fej­lődése kapcsán a közlekedés a megnövekedett követelmények­nek mind az áru, mind a sze­mélyforgalom terén eleget telt. A vasúti áruszállítás terén a forgalom emelkedése az elmúlt év azonos időszakához viszonyít­va 35.2 százalék, az utasszállítás terén 22.5 százalék. Jelentősen emelkedett az évnegyedben a te­herautóforgalom és megnöveked­tek a posta teljesítményei is. Az 1949. első negyedévhez képest a levélküldemények száma 14.7 százalékkal, a csomagküldemé­nyek száma 9.9 százalékkal, az utalványforgalom 8.2 százalék­kal, a telefonbeszélgetések szá­ma a helyi forgalomban 28.3 százalékkal a távolsági forga­lomban 26.8 százalékkal emel­kett s 27.9 százalékkal nőtt meg a távbeszélő előfizetők és 12.1 százalékkal a rációéi őfizetők száma. Kereskedelem Az állami nagykereskedelem 1950. év élső negyedében 5 3 milliárd forint értékű árut for­galmazott, ami az előirányzatot 10 százalékkal haladta meg, Ez a nagyarányú forgalom biztosí­totta a kiskereskedelem folya­matos áruellátását -s megfelelt a dolgozók megnövekedett vá­sárlóerejének. Az állami nagykereskedelmi üzletek száma az elmúlt évne­gyedben az előző évnegyedhez viszonyítva 27.7 százedékkai, a kiskereskedelmi üzletek száma 36.2 százalékkal, a földműveSszö­vetkezeti boltok száma 23 szá­zalékkal növekedett Beruházások Az évnegyedben a beruházások az elmúlt év azonos negyedéhez viszonyítva 158 százalékkal emelkedtek. A tervidőszak alatt, az 1949. év első negyedében ál­lami erőforrásokból beruházott 0.7 milliárd forinttal szemben, több mint 1.2 milliárd forint be­ruházásra került sor, ami azon­ban még mindig az előirányzat alatt maradt. -A lemaradás jó­részt a kisebb beruházásoknál mutatkozik. A beruházásokat az államháztartás teljes pénzügyi egyensúlyának biztosítása mel­lett hajtottuk végre. Egé&z Hainan-szigefe felszabadult Április 30-án Hainan legna­gyobb kikötőjének, Julinnak elfoglalásával befejeződött Hainan-sziget felszabadítása. A győzelmes néphadsereg áp­rilis 17-i partraszállása óta, yagyis két hét alatt törte meg a Kuomintang szárazföldi, légi és tengeri ellenálllását és ez­zel az utolsó fegyverténnyel befejezte a sziget felszabadí­tását. A felszabadító néphadsereg felszámolta a Színkíangba visszahúzódott banditacsoportok nagy részét Á felszabadító néphadsereg­nek a banditák felszámolására kirendelt egységei a szinkiangi, katonai körzetben megsemmi­sítették Wusman és Jaolobos hírhedt banditavezérek pa­rancsnoksága alatt működő csoportok nagyrészét. A cso­portok tevékenységét Douglas S. Maciernan volt szinkiaingi amerikai alkonzul irányította. A banditák még megmaradt csoportjainak felszámolása to­vább folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom