Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-12 / 109. szám

4 PÉNTEK, 1950. MÁJUS 12. PÁRTÉLEI A vezetőségi tagodnak még igen sokat kell tanulniok A gyufagyári pártszervezet vezetőségi ülésének tanulságai Másodszor UH Ussze a Gyufagyár üzemi pártszervezetének újonnan vá­lusztott vezetősége. A régi vezető­ségből Szekeres János elvtársat, a pártszervezet titkárát választották újra, a többiek, Albert Antal, Orosz Teréz, Hell írén és Túri Vllmosné elvtársuk o\ost kapták megtisztelő, felelősségteljes funkciójukat. Az új vezetőségi tagok élenjárnak a ter­melésbea' Is, bizalommal tekintenek rájuk «z Üzem dolgozót, párttagok és pilrtonklvlillek egyaránt. Ez u bizalom és n vezetőségi tag­ság nagy feladatokat, kötelességekét felelősek azért, ami az üzemben j gyobb aktivitással kell dolgoznia. A történik. Hu jól dolgoznak, az Uze-J továbbiak során a titkár elvtárs tar­mi dolgozók mégjobbun felsorakoz­nak a Párt mögé, még lelkesebben építik a szocializmust, javnl a ter­melés, a szegedi Gyufagyár lá jó munkával járul hozzá az ötéves terv sikeres megvalósításához. » Az új vezetőség a második' ülé­sen mindenekelőtt megállapította, hogy a működésük első het'ére meg határozott munkákat általában el­végezték, azonban Szekeres János elvtárs párttitkár azt is felemlítet ró az elvtársakra. Végsőfokon ők a te, hogy a vezetőségnek még na­Harc a magasabb termésért Igen értékes, sok fényképpel gazdagított füzet jelent meg a „Falusi népnevelő kiskönyvtár" füzetsorozat első számaként. A füzet elme: „Harc a magasabb termésért, politikai felvilágosító munka a termelőszövetkezeti csoportokban." A füzet gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan kell végezni az agitációs munkát a termelőcsoportokban a jobb eredmények eléréséért. Célja, hogy átadja néhány termelőszövet­kezeti csoport pártszervezete népnevelő munkájának tapaszta­latalt az összes termelőcsoportok népnevelőinek, hogy ezáltal is megkönnyítse munkájukat. A füzetből közöljük az alábbi részletet: Nagyszénáson a „Dózsa" termelőcsoportban Frák Pál elvtárs felhasználja munkájában a szovjet tapasztalatokat zaviltih és otthon őrzik, minf ma­radandó emléket a Szovjetunióból. — Te ezeket a kalászokat kint­hogytad a földeken elrothadni. Kép­zeld el, ha mindenki ilyen hanyag lennef mint le, a sokmillió hektár földön sokezer vagon gabona menne tönkre, Ez sokezer szoo/etmunkás­nak jelenti a kenyerét. Hazádat ká­rosítod meg. És te erre azzal vála­szolsz; „Mit érdekel engem az az egy-két kalász." — Látjátok, elvtársak, — mon­dotta Frák elvtárs, — igy becsülik, igy vigyáznak a Szovjetunióban a kolhoz vagyonára. — Mi a tj véle­ményetek arról, hogy ti a sárba ta­possátok a kukoricát, amelyet a sertésekkel lehetne megetetni? Nem érzilek-e ti, hogy az egész csopor­tot és az egész országot kárositjá tok meg hanyag munkátokkal? A beszédnek meg lett a hatása. A sertéstenyésztők azóta minden szem takarmányra vigyáznak, gondosan ápolják állataikat. Versenyt indí­tottak egymás között, hogy ugyan­azzal a takarmánnyal ki ér el ma­gasabb súlygyarapodást. A sertéstenyésztő brigádnál ha­nyagságot észlelt. A sertések eteté­sérjél sok kukoricát szórtak el a sárba. Frák elvtárs beszélgetést foly­tatott a sertéstenyésztőkkel_ Elmon­dotta nekik, hogy az „Uj Világ" egyik számában olvasta, hogy a Szovjetunió egyik kolhozában ara­tás idején a kombájnista rosszul ke­zelte a gépet és búzakalászokat ha­gyott el. A kolhoz egyik agitátora mentát a földört, leszakított egynéhány bá­zakalászt. Megkereste a kombájnis­tát, odatartotta neki a búzakalászo­kat és azt mondotta; — Ezeket a bázakalászokat te hagytad kint a földön. Ezeknek az lenne a sorsuk, hogy kint elrothad nának. — Mi a te véleményed erről? — A kombájnista azt felelte: — Mit érdekel engem az az egy­két kalász! Az agitátor emlékeztette, hogy amikor klntjárt a Szovjetunióban a magyar parasztdelegáció, ezekből o búzakalászokból leszakítottak egy­kettöt, a kalapjuk mellé tűzték, ha­Lelkesen készülünk az ifjúsági Egyesítő Kongresszusra Lázas készülődés folyik a Ládagyár SzIT szervezetében. Még soha ilyen szép feladat nem állit előttünk. Még soha ilyen kitüntetés nem érte a magyar ifjúságot, mint most. Azt a fel­adatot kaptuk Rákosi elvtárstól, hogy teremtsünk a Komszomol­hoz hasonló egységes ifjúsági szervezetet, amely szorosan a Párthoz tartozik s annak irány­mutatását követi. Boldog érzés­sel gondolok én ls arra, hogy olyan lesz a mi szervejjetünk is, mint példaképünk, a szovjet if­júság szervezete, a hős lenini Komszomol. Nagy lelkesedéssel, munka­megajánlásokkal készülünk az Egyesítő Kongresszusra. A napi munka elvégzése után a kultúr­teremben rendszeresen próbát tartank és készülünk a „Mély­szántás" című színdarab előadá­sára. Vasárnaponként falura me­gyünk kultúrműsorral, hogy ez­által is mindjobban elmélyítsük falusi dolgozótársainkkal' a kap­csolatot. A falusi fiatalokat is felvilágosítjuk, azoknak is meg­magyarázzuk az Egyesítő Kon. gresszus jelentőségét, hogy ők is felismerjék fontosságát és mi­nél jobb munkát végezzenek en­nek érdekében. Igyekszünk jó munkát végezni s a Párt segítségével meg is tudjuk oldani a ránkváró továb­bi nagy feladatokat. Szilágyi Ilona ládagyári ifjúmunkás Trygve Lie főtitkár Magyarország felvételéről az Egyesült Nemzetek Szervezetébe Összevont termelési értekezletet tartottak a szegedi üzemek Nagyjelentőségű összevont termelési értekezletet tartottak a szegedi üzemek. Részt vetlek ezen az üzemek vezetői, üzeini háromszögek és négyszögek tag­jai, üzemi bizottságok, párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok, valamint a szegedi dolgozók leg­jobbjai, sztahanovisták, élmun­kások, úiít-k. de képviseltették magukat a hódmezővásárhelyi, szentesi, makói és csongrádi üzemek is. Az értekezleten Bite Vince elvtárs, a Szegedi Pártbizottság termelési felelőse értékelte ki a szegedi üzemek első negyedévi tervteljesítését és munkáját. Is­mertette az elért eredményeket, de rávilágított a hibákra is/meg­mutatva azok kijavításának az útját. A továbbiakban behatóan foglalkozott a SzOT elnökségé­nek május 7-i határozatával, ki­emelve azt, hog® azok a hibák, melyeket a SzOT feltárt, Szege­den is több üzemben megmutat­koztak. Bite Vince elvtárs be­széde után nagy számban szó­laltak fel az értekezlet résztve­vői. totta meg beszámolóját. Beszéde so rán ismertette a legfontosabb fel­adatokat, kiértékelte az eddigi mun­kát. Legelőször is a termelési kérdé­sekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a munkaverseny nem lany­hult, azonban ennek ellenére tovább kell fokozni a felvilágosító munkát. Vannak azonban még hibák is — mondotta. — Például a dobozosztá­lyon Még mindig sok a selejtpaplr. Ennek kiküszöbölése érdekében fi­gyelmeztetnünk kell az osztályveze­tőt, a dolgozóknak pedig meg kell magyarázni, milyen káros a sok se­lejt a termelésben. Kiértékelte Szekeres János elvtárs a tag- és tagjelöltfelvétellel kapcso­latos munkát. Ismertette a Központi Vezetőség határozatát, ezzel kapcso­latban rávilágított arra is, mennyi­ben hajtották végre azt saját terü­letükön. Komoly pozitívuma volt a vezető­ségi ülésnek az is, hogy a párttit­kár elvtárs részletesen rávilágított az egyes reszortok teendőire. De nemcsak általában ismertette azo­kat, hanem részleteiben 'is konkré­tizálta az üzem, a pártszervezet vi­szonyaira. Igen fontos, hogy új ve­zetőségeink minden egyes tagja pontosan Ismerje feladatait, mert csak így tudja azokat végre­hajtani. A munkák részletes meg­beszélése után bizonyára eredmé­nyesebb működést fejt ki, már a következő héten is az új vezetőség. Foglalkozott Szekeres elvtárs a tömegszervezetek helyzetével, azok munkájával. Megállapította, hogy mutatkoznak hibák a tömegszerve­zeteknél és ennek a pártvezetöség is oka. Többet kell foglalkozni a Magyar-Szovjet Társasággal, a SzIT­tel, az MNDSz-el és a szakszerve­zeti vonallal is. Nagyobb figyelem­mel kell kísérni működésüket és több támogatást kell nyújtani szá­mukra. Rámutatott arra Szekeres elvtárs, hogy különösképpen nagy súlyt kell fektetni a szakszervezet propagandamunkájára és az üzemi bizottságnak a termelés vonalán ki­fejtett tevékenységére. A pártbizottság által megadott feladatok ismertetésekor a legidő­szerűbb munkák végrehajtására meghatározta a vezetőség az egyes munkák felelő s é Az elméleti pártnap jó előkészítésé­ért, a Szakszervezeti Világszövetség budapesti ülésezése jelentőségének tudatosításáért, a termelési felelős­sel való kapcsolat felvételéért, vala­mint a szombati összevont pártbi­zalmi értekezleten való részvételért Hell Prén elvtársnö a felelős. Ugyanígy kijelölték a többi fele­lősöket is a vezetőségi ülésen. A felvetett problémák és a felada­tok ismertetése után következtek a hozzászólások. Hell elvtársnő a pártbizalmiak átszervezésének fon­tosságáról beszélt és rámutatott ar­ra, hogy ezt a legsürgősebben végre kell hajtani a munka megjavítása érdekében. Túri Vilmosné elvtársnő a tagdíj­fizetés állását ismertette. Elmondot­ta, hogy neki még nehezen megy ez a munka, azért késett az elszá­molással. Ezután ismertette a párt­tagság aktivizálásával kapcsolato­san elvégzett munkát. Bejelentette, hogy a párttagság átvizsgálásakor megállapították azoknak az elvtár­saknak neveit, akik nem végeztek pártmunkát. Ezek felé felvilágosító munkát fejtettek ki, aminek azután az lett az eredménye, hogy már ed­dig is többen jelentkeztek és kéllek feladatokat. A vezetőségi ülésnek hiányossá­gául lehet felróni, hogy kevés volt a hozzászólás, a vezetőségi tagok nem vitatták ki kellőképpen a kér­déseket, csupán legtöbbször tudo­másul vették a feladatokat és hatá­rozatokat hoztak egyes kérdésekben. Annak lehet betudni ezt a nem kel­lő mértékű aktivitást, hogy a veze­tőség tagjai a titkár elvtárs kivéte­lévei mind újak. Éppen ezért helyes volt, hogy Szekeres elvtárs olyan részletesen konkrétízálta az egyes reszortok munkáját és ennek bizo­nyára meg is lesz az eredménye. A feladatok jobb megismerésével, a pártmunka megjavításával oda kell hatni a Gyufagyár üzemi párt­szervezete vezetőségének, hogy mél­tó legyen a párttagság bizalmára. Nagyon helyesen mondotta a párt­titkár elvtárs, hogy a vezetőség tag­jainak még aktívabbaknak kell len­niök, még igen sokat kell tanulniok, hogy el tudják látni azokat a ha­talmas feladatokat, amelyek egy űzetni pártszervezet előtt állanak. A londoni rádió jelentése sze­rint Trygve Lie, az ENSz főtit­kára kijelentette, hogy a Kelet és Nyugat közötti nézeteltérések rendezése érdekében szükség van kilenc európai állam felvételére az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. Ezek ae államok a követ­kezők: Albánia, Ausztria, Bul­gária, Finnország, Írország, Ma­gyarország, Olaszország, Portu­gália és Románia. Trygve Lie egyébként szerdán délután Prágában találkozott a csehszlovák és külföldi újság­írókkal s válaszolt az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcso­latos hozzáintézett néhány kér­désre. összetűzések Nápolyban egy amerikai hadianyagszállitó hajó érkezésekor A nápolyi kikötőbe megérke­zett az Andrea Costa nevű hajó ötezer tonna amerikai hadi­anyaggal. A hajó megérkezése után hatalmas tiltakozó tünte­tésre került sor a nápolyi kikö­tőben. A tüntetők ellen össze­vont rendőrerőket mozgósítot­tak, amelyek a fasiszta időkre emlékeztető durvasággal támad­tak a tömegre. Húsz tüntetőt le­tartóztattak. A Belgrád-Athén tengely sorsa nem lesz más, mint a Berlin-Róma-Tokíó tengelyé A" „Rabotnicseszko Delo" a Bolgár Kommunista Párt köz­ponti lapja az imperialisták bal­káni terveivel foglalkozva rámu­tat arra, hogy március végén Athénben tárgyalt Collins, az USA szárazföldi haderejének ve­zérkari főnöke, a moszkvai és belgrádi amerikai nagykövettel. Akkoriban a világsajtó a Bel­grád-Athén támadó tengely meg­valósításáról beszélt. Titóék és a görög monarchofasiszták egy. ideig hallgatásba burkolóztak, de. most a titóisták, amerikai parancsra nyilvánosságra hoz­ták az együttműködést, olyan­formában, hogy gazdasági együttműködésről beszélnek. Gö­rög részről azonban már céloz* tak arra, hogy a közeledés ka­tonailag is hasznos lesz mindkét országra. Ismert dolog az is, hogy az imperialisták a Belgrád­Athén tengely köré akarják cso­portosítani Törökországot, Olaszországot és mis csatlósál­lamokat. Ezek beletartoznak Trumanék háborús tervedbe. Egy „apróságról" azonban megfeled­keznek, és pedig a nagy Szov­jetunió vezette béketábor szilárd akaratáról és erejéről. Nem gondolnak arra, hogy ez az erő éppen úgy darabokra fogja tör. ni a Belgrád-Athén tengelyt, mint a Berlin-Róma-Tokió ten­gelyt. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGA1BOL foDI Blhánla iBvOje Az albán népgazdaság alap­ját az 1949 január 1-én meg­kezdett kétéves terv képezi. A legnagyobb beruházásokat — az összes beruházás 86—87 szá­zalékát — a kőolajtermelés, ipar és mezőgazdaság fejlesz­tésére fordítják. A Szovjet­unió és a népi demokráciák támogatják az albán népet a terv megvalósításában. 1950-ben a Szovjetunió Al­bánia részére gépeket szállít a további iparosítása, a mező­gazdaság gépesítése és a köz­lekedés kiszélesítése érdekében. A Szovjetunió segítségével nagy textilkombinátot, cukor­gyárat, két fafeldolgozó üze­met, famegmunkáló üzemet, kőolaj finomító berendezéseket állítanak fel. Lengyelország két, 5—600 regiszter tonnás hajót, három nagy Disel-mo­tort, kohókokszot szállít Albá­niának. Csehszlovákia teher­gépkocsikat, tűzoltóberendezé­seket, mezőgazdasági gépeket, üveget, kerámiát, • porcellárít, Magyarország távíró és táv­beszélő berendezést, fogyasztá­si cikkeket, Románia főleg se­gédanyagokat: fát, cementet, ablaküveget, Bulgária szarvas­marhát és különböző más apu­kat szállít Albániának. A kétéves terv során Szetté­ben új villamoserőmű épül, mely 1951-ben kezdi meg mű­ködését. Ugyanabban az év­ben helyezik üzembe a textil­kombinátot* amelynek évi ter­melési kapacitása 20 millió méter vászon lesz, a teljes al­bán textilfogyasztás mértéké­nek megfelelően. A maliti és korcsi cukorgyár már 1950-re elkészül. A meglévő kelmendi cukorgyárral együtt az új üzemek fedezni fogják Albá­nia teljes cukorsziikségletét. A mezőgazdaság gépesítésé­re 31 millió leket ruháznak be. A kétéves gazdasági tev bizto­sítja az albán nép kulturális fejlődését is. A fiatal Albánia a Kommunista Párt vezetésé­vel a szebb jövő, a szocializ­mus felé vezető úton halad. Száljában aláktáli a Mnár-rnnttn kiillnrsnvezmánv 1950-51 áyi a+al­mazftsl tervéi A Szófiában tartózkodó ro­mán küldöttség tagjai és a bolgár tudományos, művészc-i ós kulturális bizottság megbí­zottjai aláírták a bolgár-ro­mán kultúregyezmény 1950— 51. évi alkalmazási tervét. A' terv oéljia az, hogy elmélyít­se a kulturális kapcsolatokat a Bolgár és a Román Népköz­társaság között, irányítsa a két ország íróinak, művészei­nek és egyetemi hallgatóinak csereakcióját ós irányvonala­kat állapítson meg a bolgár és román filmgyártás együttmű­ködésének fejlesztésére. Mocsárvldék helyeit virágra élet «w csehszInváMai szBvetlmieHien A csehszlovákai Kolarov község mellett egy évvel ez­előtt kezdték a szövetkezeli mintafalu építését, ahol a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség parasztfiataljai gazdálkod­nak. Az elmúlt év áprilisában ez a terület még mocsaras, tüskés, vad növényeket termő vidék volt. Ma már 70 hektár termőföld van, amelyet kana­dai nyárfákból ültetett erdő­sávval védenek. Van traktor­állomásuk, korszerű iskol a ­épiilet, sertéshizlalda, baromfi­telep, két nagy közös lakóház, amelyek mndegyikében 3—300 ifjúmunkás lakik. Már ebben az évben 24 új lakóházat épí­tettek fel, az előirányzott Hő­ből. A falunak van már áru­háza, kultúrterme, filmszínhá­za s még ebben az évben be­fejezik a könyvtár ós a sport­telep építését is. Ovprs Illemben fellMllt a lilnal nlaitermelés A Kínai Népköztársaság olajiparának helyreállítása következtében az olajtermelés napról-napra emelkedik. Az Észak Kínában lévő yumeni olajmezők termelése már na­gyobb, mint a Kuomintang­uralom alatt volt, a Yen;"i melletti Jencsting-i olajmező: termelése a múlt évhez képe-' pedig megkétszereződött. Ezt a telepet erősen megrongálták a Kuomintang-csiapatpk. d * amikor a Kuomintag-hadei í Visszavonult, a munkások v's// szahozták a hegyekben elrej­tett gépeket és mer'nditot' \ a. termelést. I I 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom