Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-12 / 109. szám

A minisztertanács rendelete a műszaki és egyes adminisztratív dolgozók prémiumrendszeréről VII. ÉVF. 109. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950. MÁJUS 12. Szervezet! segítséget kell adni az imperialista háborús készülődések ellen harcoló munkásoknak Boleslaw Gebert elvtára beszámolója a Szak­szervezeti Világszövetség csütörtöki ülésén A Szakszervezeti Világszövet­ség szakmai szövetségeinek má­jus 10-i délutáni tanácskozásán Boleszlaw Gebert elvtárs, a SzV­Sz titkára, számolt be a szövet­ségek működéséről és feladatai­ról. Boleszlaw Gebert elvtárs szám­bavette a szakmai szövetségek­nek a béke megvédése terén ed­dig elért eredményeit. Az utób­bi hónapok során a dokkmun­kások és más iparágak dolgozói­nak akciói a hadianyagszállítás ellen mind nagyobb méreteket öltöttek. Ezit az akciót ki kell terjeszteni, hogy szervezett segítséget vi­i gyünk az imperialista hábo­rús készülődések ellen élvo­nalban harcoló munkások részére. A szakmai szövetségek az ENSz és a Nemzetközi Munka­ügyi Iroda (ILO) számos nem­zetközi értekezletén képviselték a Szakszervezeti Világszövetsé­get, hathatós támogatásban ré­szesítették a sztrájkoló dolgozó­kat. Különös gondot kell fordíta­niok azon országok dolgozóival való kapcsolataik fenntartására és fejlesztésére, amely országok szakszervezetei nem csatlakoz­tak a szakmai szövetségekhez. A szakszervezetek nemzetközi egységéért folytatott harc fon­tosságáról szólva Gebert elvtárs hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom­ban nincs hely az imperia­listák ügynökei számára. Jellemzően mutatja ezt a londoni dokkmunkások legutóbbi sztrájk­ja, reakciós szakszervezeti veze­tőjük, Arthur Deakin ellen. A szónok rámutatott, hogy a szakmai szövetségek csak akkor végezhetnek valóban jó munkát, ha hatékonyan támogatják a gyarmati és függő országok sza­badságukért és nemzeti függet­lenségükért harcoló népeit Lé­nyeges feladat továbbá az is, hogy a szakmai szövetségek programját ismertessék a dol­gozókkal azokban az országok­ban, ahol az országos szakszer­vezeti központok kiléptek a Szak­szervezeti Világszövetségből. A tapasztalat azt mutatja. hogy az egyes szakmai szö­vetségeknek szorosabban kell együttműködniük a Szak­szervezeti Világszövetség központjával. Nagyobbfokf kollektív munkára van szükség az egyes szakmai szövetségek vezetősége tagjai között. Különösen segíteni kell munkájukban a kapitalista és gyarmati országok szakszerveze­teinek megbízottait. A szakmai szövetségek veze­tőségének foglalkozniok kell Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szakszervezeteinek adandó se­gítség kérdésével, hogy megala­píthassák országos központju­kat. Tájékoztató bulletineket kell kiadni, amelyek visszatükrözik a különböző iparágak dolgozói­nak életkörülményeit és pro­blémáit. Gebert elvtárs ezután javasol­ta, hogy a szakmai szövetségek veze>­tői hív'ák össze értekezletre egyazon nemzetközi tröszt­nél vagy kartellnél alkalma­zott dolgozók képviselőit, kö­zös követeléseik és akció­programjuk k'-,~,'--YBása cél­jából. Az ilyen értekezletek a dolgozók nemzetközi egysége és szolida­ritása megszilárdításának esz­közei. Ioaráeak szerint vizsgál­ják ki és hozzák nyilvánosságra a Marshall-terv Mhatásait és következményi't á különböző szakmákban. Az imperialista ter­veket a legmesszebbmenően le kell leplezni. A Gebert elvtárs jelentése fe­letti vitát F. Maurice, a bőripari munkások szakmai szövetségé­nek elnöke nyitotta meg. A. Fressinet elvtárs, a ten­gerészek és dokkmunkások nem­zetközi szövetségének titkára hangoztatta, hogv a dokkmunká­sok és tengerészek a békéért folytatott harc élvonalában ha­ladnak. Franciaonszág, Belgium. Hollandia és más országok dokk­munkásai hősiesen szembeszáll­tak egy újabb háború előkészü­leteivel és megtagadták az Egye­sült Államokból érkezett hadi­anyag kirakását. I. V. SZTÜL1N ELVTÁRS VÁLASZA OTTO GRQTEWOHL ELVTARSNAK A TASzS^-iroda közli I. V. Sztálin, a Szovjetunió minisz­tertanácsa elnökének válaszát Ottó Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének levelére. „Köszönöm önnek és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormányának üdvözleté1, amelyet a német népnek a far sizmus zsarnoksága alól tör­tént felszabadítása ötödik év­fordulója alkalmából küldött Bizonyos vagyok abban, hogy a Német Demokratikus Köz­társság és a Szovjetunió kö­zött a baráti kapcsolatok to­vábbra is sikeresen fejlődnek népeink javára és valamennyi békeszerető ország békéje, együttműködése érdekében. 7. V. Sztálin." Még ebben a hónapban az épitőipar minden munkahelyén áltérnek oz egyéni elszámolásra, a darabbérezésre Eddig az építőipari dolgozó, aki a csoport átlagteljesítménye után kapta a bért, hiába multa felül egyéni teljesítményével a csoport átlagát, nem a végzett munkája után részesült a kere­setből. Május 15-ig a szorosan vett építőipar minden munkahelyén és június 5-ig az építőipar min­den ágában áttérnek a tervfel­bontás, egyéni elszámolás, mun­kautalványozás és darabbérezés rendszerére. A világos, egyszerű bérezési rendszer országos beve­zetése nagyban hozzájárul majd az építőipari munkaverseny és Sztahánov-mozgalom tömegmoz­galommá való fejlődéséhez és az egyéni teljesítmények általános emelkedéséhez. A darabbérezés bevezetésével egyidőben egysze­rűsítik a besorolást is. A 22 bérosztály helyett hét kategóriát állítanak fel. Az ország minden építkezésén egységesen fizetik majd ki az azonos munkadara­bok után járó bért. A helyi tanácsok rendszere uj győzelme a magyar demokráciának Kádár János belügymintszter elvtárs beszéde az országgyűlés csütörtöki ülésén Az országgyűlés csütörtöki ülésén a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalását foly­tatták. A csütörtöki ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára. Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, valamint Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja. A törvényjavaslathoz elsőnek Harrer Ferenc (Magyar Radiká­lis Párt) szólt hozzá. Pártja ne­vében a törvényjavaslatot elfo­gadta. Szomolyai Ágostonná (MDP) rámutatott arra, hogy a helyi tanácsok megalakítása hatal­ma* változást jelent majd a fa­lusi dolgozók életében. A taná­csok támoga fogják a terme­lőszövetkezeti mozgalmat és an­na>. olyan segítséget nyújtanak, amit az eddig1' széttagolt köz­igazgatástól nem kaphattak meg. A falun dolgozó nők az eddi­ginél fokozottabb mértékben be­kapcsolódnak a társadalmi mun­kába. A Párt vezető ereje a biz­tosíték arra, hogy a tanácsokban is egyre nagyobb számban ott lesznek majd a dolgozó paraszt­asszonyok. A törvényjavaslatot Pártja és a dolgozó parasztság nevében örömmel elfogadta. Minőségi változás közigazgatásunk munkájában Ezután Kádár János elvtáns, belügyminiszter emelkedett szó­lásra. l — A helyi tanácsok létrehozá­sa gyökeresen, rendszerében fogja megváltoztatni egész alsó és középső államigazgatásunk, közigazgatásunk rendszerét — kezdte beszédét Kádár elvtárs. — Az Elnöki Tanács és a mi­nisztertanács feladatúnak, jog­körének kidolgozásával már megszüntettük állami szerveink burzsoá szerkezeti vonásait és a népi demokratikus állam jellegé­nek megfelelően átalakítottuk őket. Jelen törvény tovább viszi és befejezi ezt a változást mert tanácsok létrehozásával közép­ső és elsőfokú államigazgatási szerveink felépítéséből is kikü­szöbölődik a középkori feudális és burzsoá vonásokat és meg­adja a szervek népi demokra­tikus jellegét. — A helyi tanácsok rendsze­re új győzelme a magyar demo­kráciának. mert ezzel a történel­mileg új állam, a szocialista Szovjetunió létén alapuló, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom vívmányaira támaszko­dó. úi(ipusú állam, a proletariá­tus diktatúrájának funkcióit be­töltő, azt megvalósító, a szocia­lizmust építő népi demokratikus állam teljesen kialakul hazánk­ban. — A helyi tanácsok létrehozá­sa minőségi változást kell, hogy hozzon közigazgatósunk fanunk á­jában. Őszintén meg kell mon­danunk, hogy a felszabadulás után is a helyi közigazgatási szervek sokáig inkább a demo­krácia és reakció csatáinak vol­tak színhelyei, mint a dolgozók ügyét valóban szolgáló alkotó munka hivatalai. — 1945-ben, 46-ban a kommu­nisták támadni kényszerültek a közigazgatásban nyíltan terpesz­kedő reakció népellenes, önké­nyeskedő cselekedeteit. Az évek folyamán a rekció képviselői kezdtek panaszkodni a közigaz­gatás magatartására. Ez a fajta panasz a közigazgatásba került munkások, dolgozó parasztok, becsületes értelmiségiek, az új köztisztviselők egészséges mun­kájának kezdetét jelezte. A ta­nácsok egyik, talán legfontosabb feladata lesz a közigazgatásban még meghúzódó reakciós ele­mek és a aaakciós vonások ki­küszöbölése. A helyi tanácsok felállításának feltételei létrejöttek — A helyi tanácsok felállítá­sának feltételei a kormányzati szervek előkészítő munkájának vonalán nagyrészt már létrejöt­tek. Ötéves népgazdasági ter­vünk sikeres végrehajtása, nép­gazdaságunk erőforrásainak nagyarányú mozgósítása a terv érdekében, most már szinte kö­vetelik a helyi tanácsok rend­szerének létrehozását. De külö­níti hangsúllyal kell aláhúznom, hogy a helyi tanácsok felállítá­sának egyik leglényegesebb fel­tételét — a dolgozó tömegek ak­tív közreműködését illetőleg is teljesen megérett már a hely­zet A magyar munkásság, a dolgozó parasztság és az értel­miség tömegeinek politikai fej­lődése, a közügyékibe való aktiv bekapcsolódása, teljeséggel pél­da nélküli növekedést mutat fel. Ezt bizonyítják azok a nagysze­rű eredmények, amelyeket ipari munkásságunk a szovjet sztahá­novisták példái alapján fejlesz­tettek, a széleskörű szocialista munkaverseny és a magyar Szta­hánov-mozgalom is. — A rohamos fejlődésről be­szél az a fordulat, amely a ma­gyar faivak életében az elmúlt esztendőben, a most már közel kétezer közösen termelő szövet­kezeti csoport megalakulása és megszilárdulása során végbe­ment. Dolgozó parasztságunk legjobbjai határozttan és bát­ran a szocializmus építésének útjára léptek. — A technikai értelmiség, a tudósok, művészek és más értel­miségi csoportok is örvendetes módon, napról-napra nagyabb aktivitással kapcsolódnak be a szocializmus építésébe, -t — A magyar demokrácia erő­forrásai jelentősen megnöveked­tek a magyar dolgozó nők és if­júságunk lendületes előretörése következtében is. A munkások és dolgozó parasztok politikai színvonalának, öntudatának ma­gas foka és a tanácsok meg­szervezéséhez, majd azok műkö­déséhez elengedhetetlenül szük­séges tevékeny részvételük" le­hetősége — biztosítva van. — Az állami szerveinek mun­kájában a helyi tanácsok létre­hozása kapcsán azonnal javulás jelentkezik három fontod kér­désben: 1. A tömegek közvetle­nül bekapcsolódnak az állam­ügyek intézésébe; 2. A központi és helyi igazgatás egyesítésével. 3. A helyi államigazgatás szer­vei gazdasági irányító szerepé­nek biztosításával. — Ami f tömegek közvetlen bekapcsolódásának jelentőségót illeti az államügyek intézésébe, Lenin elvlárs a szovjetekről szólva a következőket mondot­ta: „A szovjet rendszer éppen azokat a tömegeket vonja be az állam demokratikus kormányzá­sában való feltétlen állandó, és­pedig döntő jellegű részvételre, amelyeket még a legdemokrati­kusabb burzsoá köztársaságok­ban is, jóllehet törvényszerint egyenjogúak, a valóságban a politikai életből és a demokra­tikus jogok és szabadságok gya­korlásából ezer fogással és mes­terkedéssel kizártak". Lenin elv­tárj ezen klasszikus megállapí­tásai lényegükben érvényesülnek a mi helyi tanácsaink munkájá­ban is. , — Ami a második kérdést, a központi és helyi államigazgatási szervek egyesítését illeti, a me­gyékben jelenleg a több mint negyven igazgatási szerv önálló, egymástól helyilet többé-kevésb­bé független működése, a me­gye igazgatását bonyolulttá és nehézkessé teszi. Könnyebbé vá­lik és meg fog javulni a megye ügyeinek intézésére, ha ezeket az igazgatási szerveket és funk­ciókat a megyei tanács hatás­körébe és szervezetébe egyesít­jük. — Ami a harmadik kérdést, a helyi államigazgatási szervek gazdasági funkcióját illeti, fel­tétlen szükséges, hogy minden egyes város, megye, falu. a köz­ponti állami támogatás és se­gítség mellett feltárja az igen jelentékeny helyi, gazdasági erő­forrásokat, népgazdaságunk fej­lesztése, r. dolgozók boldogulása érdekében. A helyi lehetőségek nagyok ezen a téren tó és vitat­hatatlanul szükséges, hogy eze­ket is tervszerűen az illető kö­zület és a végső fokon, az or­szág gazdaságának fejlesztése érdekében felhasználjuk. Harcot a bürokrácia ellen — A sokféle, egymástól he­lyileg független megyei állam­igazgatási szerv egyesítése jelen­tős mértékben meg fogja köny­nyíteni a bürokratizmus ellen megindítandó széleskörű harcot is. A bürokrácia elleni harc a tanácsokban komoly részét ké­pezi a reakciós politikai erők elleni küzdelemnek is. Erről a kérdésről Sztálin elvtárs azt mondotta: „A bürokrácia nem­csak a korlátolt formalizmus, ügytologatás és szokás, a büro­kratizmus a szervezeteinkre gya­korolt burzsoá befolyás megnyil­vánulása". — A bürokrácia felburjánzá­sáril igen jellemző adatokat ho­zott- a felszínre egy. a belügymi­nisztérium által mult évben el­végzett vizsgálat, A tanácsok létrehozásával ezen a téren is — semmi kétség — döntő javu­lás fog bekövetkezni. —" Az államigazgatásunkban . megnyüvánuló és mély gyöke­reket eresztett bürokráciát csak hosszadalmas, szívós harccal tudjuk leküzdeni, A bürokrácia nem egyszerűen csak a mult maradványaiból, hanem a Nép­köztársaságunk ellen harcot vívó reakció erőfeszítéseiből táplálko­zik napról-napra. Jelentős fel­adat vár az állami tisztviselők­re, akiknek saját mindennapi munkájuk közben kell harcolniok a bürokratikus tendenciák min­den jelentkezésével szemben. Szükséges r harc eredményes és sikeres viteléhez maguknak a dolgozó tömegeknek aktiv támo­gatása is. akiknek bírálatára és máj formában megnyilvánuló se­giiségükre elengedhetetlenül szükség van. A tanács létrejötte feltétlenül újabb lendületet kell, hogy adjon és fog is adni a bürokrácia elleni haichoz. Az előkészítő munka, amely már az Alkotmány törvénybeik­tatásával kezdetét vette a kor­mányzati szervek részéről a he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom