Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-09 / 106. szám

KEDD, Í9Wf. MÁJUS 9. VfíN MIT ÍRNI fí „VILLAM"-RA Miért nem szervezték meg a „Villámu-ot a Szegedi Pamutipari IVV-ben ' 'Á. szegedi üzemek pártszervezeteinek, sajtófelelőseinek és faliújság szerkesztő bizottságainak többsége még most sem fordít kellő gondot arra, hogy munkája szerves részévé tegye a .,Villám"-ot, ezt a kiváló agitációs eszközt. A Szegedi Pamutipari NV-ben is másod, harmad, söt többedrangú kérdésnek tekintik a „Villám"-ok s a harcos röplapok terjesztését. Ez azt igazolja, hogy még a mai napig nem ismerik kellőképpen a bolsevik agitáció jól bevált fegyvereit és így nem is tudják hasznosítani azokat. Ha azt kérdezzük az üzem vezetőségi tagjaitól, hogy miért nem indították már el a „Villám"ok terjesztését, gyakran hivatkoznak, hogy „ez a gyár a termelés vonalán még csak most vhn fejlődőben, a gépek jelentős része még bejáratás alatt áll." ,— ,,Mi még nem beszélhetünk magas termelési eredményekről", vagyis nem lenne még mit írni a „Villám"-ra, De amint a helyzet mutatja, éppen ellenkezőleg, nagyon sok olyan dolog történik az üzemben, melyekkel elsősorban a „Villám"nak kellene foglalkozni. Először is nézzük meg a munkafegyelem kérdését. Alig telik el egy nap vagy hét, amikor ne lenne példa arra, hogy többen is súlyosan megsértik a munkafegyelem szabályait. A napokban például Nádas Vilmos, a gyürűsfonó egyik vezetője betegségére való hivatkozással nem kezdte meg napi munkáját, közben kiderült róla, hogy ittassága végett nem tudta azt elvégezni. Ezzel kárt okozott dolgozótársainak s a dolgozók államának. Egy ilyen kirívó esetet tudtára kell hozni az iizem valamennyi dolgozójának, hogy kollektiven tudjanak bírálatot mondani a hiba kijavítása érdekében. Ez az egyik feladata a ,,Villám"-nak, de emellett legfőbb feladata az, hogy rövid időn belül fényt derítsen a különböző szűk keresztmetszetek okaira s ezen keresztül megtanulják a dologozók idő előtt felismerni a szűk kersztmetszeteket s az ebből származó hibákat. A Pamutipari NV-ben nemrégen is súlyos nehézség uralkodott az előfonóban. Ugyam's az előfonógépek nem tudták kellő mennyiségű félkész anyaggal ellátni a gyűrűsfonót. Ez abból adódott, hogv a művezetők rosszul szervezték meg a munkamódszerátadást, az előfonók nem tudták teljesítményüket párhuzamosan emelni a gyűrűsgépekével. Bizonyos időre megkötötték a gyűrűsfonót a termelés emelésében. A gyűrűsfonó dolgozói csak mérgelődtek eipiatt, mert nem látták, hogy hol a hiba. De ha az üzemben van „Villám", nem lett volna ok erre a mérgelődésre, mert kellő elővigyázatossággal megelőzhették volna ezt a hibát. A kártolóban — mint Csepregi Győző elvtárs elmondja — még mindig magas a selejt. Ennek megszüntetésére egyik legalkalamasabb. leghathatósabb fegyver lenne a „Villám". Nemcsak hogy magasabb terméseredmény elérését tenné lehetővé, hanem ezen keresztül felmérhetetlen értékű erkölcsi hatással lenne a dolgozókra. A „Villám" ösztönözné a dolgozókat az elméleti színvonal és az öntudat emelésének fontosságára. A dolgozók már ma is gyakran felismerik a saját hibáik mellett a műszaki dolgozók munkájában előforduló hiányosságokat is. > De ezeket a hiányosságokat — mivel nincs „Villám" az üzemben — nem tudifk kellőképpen kiértékelni, nem tudják a hibákról véleményüket gyorsan nyilvánosság elé hozni Példlául az utóbbi időben egyes műszaki vezetők felületes munkája nagy lehetőséget nyújtott a munkabérezés körüli hibákra is. Volt eset, amikor nem vezették pontosan a dolgozók munkaidejét, a munka megkezdésének és befejezésének időpontját Igy az üzemben közel 40 olyan dolgozó van, akinek zavar volt, vagy van a fizetése körül. Az ilyen művezetőket a „Villám"-on keresztül ki lehet pellengérezni, a »,Villám" segíti mulasztásaik sürgős kijavítását. A gyár vezetőségi tagjai előtt még az sem egészen világos, hogy milyen is a „Villám" gyakorlati formája. Sokan összetévesztik a termelési grafikonokat ós a legjobb eredményt elért dolgozók neveit hirdető táblákkal a „Villám"ot. Az elvtársak azt mondják, hogy „ezeket napc&ta cseréljük újakkal, ez már magában véve is olyan, mint a „Villám." De ez a tévedés, mert így elsikkad az eredmények agitatív jellege. Az egyedülálló számok még nem sokat mondanak, a dolgozók nem tudják meg, hogyan érték el ezeket az eredményeket dolgozó társaik. A „Villám"-ot nagy ív papírra erős plakátbetűkkel írják ki s ezeket kifüggesztik azokban az üzemrészekben, ahol a hibák megmutatkoztak, vagy hiányzik a termelésből az állandó emelkedés. Az ilyen „Villám"-ok szövegeit géppel sokszorosítják, ezt a népnevelők dolgozó társaik kzött kéz röl-kézre adják, közösen vitatják meg a jelentőségét. Ha ez így lenne a Pamutipar NV ben, akkor ma már sokkal több olyan problémát megoldottak volna, amilyenekkel még most is küzdenek Dolgosé szülők beiskolázások sikeréért Segíti és neveli a falu dolgozóit AZ ALSÓKÖZPONTI GÉPÁLLOMÁS Erős dübörgéssel, hatalmas cséplőgépet vonva maga után, két traktor fordul be az alsóközponti gépállomásra. A traktoris'.ák bőrig ázva, de vidáman lépnek le a kormánykerék mellől. A cséplőgépeket most hozták, ki akarjá.; javítani, hogy mikor a bőnek ígérkező termést learatják, idejében el is tudják csépelni azt. Nyolc ilyen cséplőgépet javítanak és állítanak munkába ezen a nyáron. Azonkívül generáljavítják az ös?zes traktorokat is, hogy az aratás után rögtön hozzáláthassanak a tarlóbuktatáshoz, hogy a jövőévi termésnek is kellőképpen előkészítsék a talajt. Az alsóközponti gépállomás dolgozói a tavaszi szántási munkálatokból is alaposan kivették részüket. A gépállomásnak 39.600 pont volt előirányozva s ebből a nehéz vontatások és a rósz talajviszonyok ellenére is 18.500 ponfot teljesítettek. Az ősszel még a megye tizenöt gépállomása között tizeinnegyedikek voltak a versenyben, most pedig már a tavaszi szántás befejezése után húsz gépállomás között hetedik helyen vannak. Ezt főleg ennak köszönhetik, hogy a téli hónapokat sem töltötték tétlenül, hanem komoly szakmai és politikai képzésben vettek részt a gépállomás dolgozói. i A traktorok munkája mind szélesebb körben népszerűsödik a dolgozó parasztság között. Nemcsak a termelőcsoportoik dolgozói, hanem az egyénileg gazdálkodó kisparasztok is szívesen dolgoztatnak a traktorokkal. Dc nemcsak a gépállomás öszszességben, hanem a traktoristák egyénileg is szép eredményeket értek el a tavaszi szántás ideje alatt. Igy például Ördögh János 153 száza'ékra teljesítette a tavaszi tervét. Dobák Sándor 346, Hegedűs László pedig 116 százalékos teljesítményt ért el eldig. A tíz tagból álló „Béke" traktoros brigád átlagosan 104 százalékra teljesítette tavaszi munkatervét. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a gépállomás dolgozói is minden igyekezetükkel hozzájárulnak a többtermeléshez, ezen keresztül az ötéves terv megvalósításához A trak'orállomásnak már újítója is van. Vrana Marián személyében. Vrana Marián újítása Meghalt Ditrói Gábor professzor Dr. Dilrói Gábor egyetemi tanár 6fi éves korában meghalt. Ditrói Gábor szemész professzor igen eredményes kutatómunkát fejtett ki a szemészeti tudomány terén. Tudományos munkássága a szemészet minden ágára kiterjedt. 25 éven keresztül küzdött a súlyos népbetegrég, a trachoma'ellen. A szemfenéki megbetegedések terén folytatott vizsgálatairól, és megfigyeléseiről az egész világ orvosai tudomást szereztek és nagyra becsülik az orvostudomány érdekében kifejlett munkásságát. Szerény egyéniségéért, tudásáért nagyrabecsi'ilték és szerették betegei, orvos-kollegái és tanítványai. Temetése kedden délután fél négykor lesz a központi egyetemről. egyszerű, mégis jelentős megtakarítást eredményez, azonkívül sok. bosszúságtól óvja meg a traktoristákat. Eddig szántásnál az eke felemeléséhez egy drótkötelet használtak és három-négy is ciszakadt egy idénvben. Vrana most láncra szerelte át, ami eltart négy-öt évig is és nem okox fölösleges gépállásokat. Most alakítottak a gépállomáson egy hét tagból álló újító bizottságot, amely állandóan igyekszik könnyebbé és olcsóbbá tenni a munkát. A gépállomás a termelőszövetkezeti csoportoknak a kapálások megkönnyítésére lóvontatású ekekapákat ad ki egészen kevés használati díjért, hogy ezzel is elősegítse a kapásnövények szakszerű megmunkálását. A gépállomás politikai és gazdasági tanácsokkal is ellátja a termelőcsoportok dolgozóit. A mezőgazdászok és gépállomásvezetők is hetenként egyszer a kerületükben lévő összes terme őssö vetkezeti csoportokat lelátogatják, ott megbeszélik a termeléssel kapcsolatban felmerült problémákat és igyekeznek segítségükre síelni. A gépállomás la?san kultúrközponttá is változik A lról:özponton. A traktoristák műkedvelő kultúrgárdát alakiiottak és sz;íbgd idejükben szórakoztató, nevelő színdarabokat és műsorszámokat adnak elő Alsóközpont dolgozóinak, 3Őt egv-egv jó színdarabbal tormelcszövetkeze.i csoportokba is ellátogatnak. „Felhívjuk a dolgozó szülőket, hogy gyermekeik tovább, taníttatásával válaszoljanak a reakció támadásaira. Az iskolák padjai mindenekelőtt a dolgozók gyermekeié". Igy hívott fel minden dolgozó szülőt a közelmúltban Pártunk Központi Vezetőségének ismeretes határozata, amelyet a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban leleplezett szabotőrök aknamunkájával kapcsolatban adott ki. Ez a kérdés most az iskolaév végének közeledésekor még fokozottabban időszerűvé vált és a beiskolázás terén rendkívül nagy felelősség hárul minden egyes dolgozó szülőre. A reakció minden erővel arra igyekezett eddig is, hogy megakadályozza a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását s különösen a munkások, dolgozó parasztok fiait, lányait kiszorítsa az iskolapadokból. Pártunk leleplezte az ellenségnek ezt a mesterkedését a kultuszminisztériumban, de e® még nem jelenti azt, hogy vele megszűnt a rosszindulatú suttogó propaganda, az álhírek terjesztése, amellyel a reakció minden rendű és rangú képviselői a szülőket akarják elriasztani crvermekük továbbtaníttatásától. Napról-napra újabb rémhíreket találnak ki itt a megyénkben is, hogy megakadályozzák _ a beiskolázás sikerét, a dolgozók gyermekeinek tanulását. „Megváltozik a világ, papirrongy lesz a mostani oklevél", vagy „nem érdemes tanulni, a munkás itt most minden, a tanult embert semmibe sem veszik" — ilyen és ehhez hasonló rémhírekkel igyekszik a reakció, főként a klerikális reakció zavart kelteni. Ezekkel a rémhírekkel szemben elsősorban maguknak a szülőknek kell felvenniük a harcot, hiszen saját gyermekeik jövőjéről van szó. Népköztársaságunk kor. mánya az elmúlt tanévben és az új tanévben még inkább, komoly áldozatokat hoz a dolgozók gyer. mekeinek továbbtanulása érdekében. Ösztöndíjakkal, kojlégiumokkal, menzai ellátással és ehhez hasonló jelentős segítségekkel teremti meg népi demokráciánk a továbbtanulás lehetőségeit. Természetesen maradnak még emellett kisebb terhek a szülők számára is, de sok helyen maga az a körülmény _ is gondot okoz, hogy a család pénzkeresőtől esik el, ha a fiú vagy lány nem megy állásba, hanem továbbtanul. Öntudatos munkás- é? p arasz1 szülőknek azonban le kell küzdeniük a pillanatnyilag esetleg csábító, kényelmesebb megoldást, amelyet gyermekük „keresővé" válása jelentene. Meg kell hoz_ niok gyermekük s vele egész népünk érdekébein azt az áldozatot, amelyet a továbbtaníttatás esetleg jelent. Lényegében ugyanis nincs áldozatról szó, hiszen óriási lehetőségek nyílnak meg ezzel a munkás- és parasztszármazású fiatalok előtt. Vájjon melyik szülő az, aki nem akarja, hogy gvermeke minél műveltebb, minél hasznosabb tagja legyen társadalmunknak? Minden szülőnek elsőrendű kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke jövőjét, gondoskodjon annak fejlődéséről. Különösen döntő mód fontos ez éppen akkor, amikor az eddigi szakértelmiségiek mellett, az új értelmiségi dolgozók nagy táborára van szüksége tervgazdálkodásunk során mind gyorsabb ütemben fejlődő hazánknak. Azujtanévben még in* kább meg kell javítani a felsőbb iskolák szociális összetételét, arra kell törekedni, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság végre valóban számarányának s szerepének megfelelő arányszámban foglaljon helyet a diákok soraiban. A most végéhez közeledő tanévben már mutatkoztak jelentős sikerek ezen a téren. Az 3949—50-es tanévre a középiskolák első osztályaiba az országban harmincezer tanuló iratkozott be és ebből 33.6 százalék munkásszármazású, 21.1 százalék pedig dolgozó parasztszármazású, vagyis eevütt több mint 57 százalék. A főiskolák és egyetemek első évfolyamára, közel tízezer hallgató iratkozott be s ennek nagyobb fele — így a szegedi egyetem és főiskola elsőéves hallgatóinak is — munkások és dolgozó parasztok gyermekei. Pártunk Irányításával és állandó támogatásával jó uton indultunk el, de a megkezdett úton maguknak a dolgozó szülőknek tevékeny bekapcsolódásával, még nagyobb következetességgel, éberséggel és felvilágosító munkával kell továbbhaladni. Küzdenünk kell a lemorzsolódások ellen, amely nemcsak a középiskolákban és egyetemeken, de még az általános iskolákban is megmutatkozik. Ugyanakkor küzdenünk kell a továbbtaníttatások érdekében, hogy az általános iskola VTIL osztálya után a munkás- és parasztfiatalok minél nagyobb száma kerüljön magasabb iskolába. Azok az öntudatos szülők, akik belátták ennek a kérdésnek döntő fontossá0-?1 törekedjenek arra, hogy felhívják a többiek figyelmét is, milyen óriási lehetőségek nyíltak meg gyermekeik előtt és egyben miiven beláthatatlanul nagyjelentőségű ez a kérdés egész dolgozó' népünk számára. A szülői munkaközösségek már igen sok helyen nagy isrvekezattei végzik ezt a fontos felvilágosító munkát, amelynek további állandósítására, sőt fokozására van szükség. Népi demokráciánk számít a szülök tevékeny közreműködésére abban, hogy minél sikeresebben vívjuk meg a harcot a lemorzsolódás ellen és a beiskolázás érdekében. Mert harci kérdésről, harci feladatról van itt szó. Harcot kell folytatnunk nemcsak a reakció még meglévő erői ellen, de harcot kell folytatnunk a maradiság, a könynyebb ellenállást választó szülők rétegeinek meggyőzése érdekében is. A vizsgák után mindjárt elkezdődik a beiratkozás az iskolákba, a felvétel az egyetemekre. Minden szülő gondoljon már most gyermeke jövőjére és a vizsgák befejezésével nyomban írassa be magasabb iskolába. Különösen várják iskoláink, • egyetemeink a munkás és dolgozó parasátszülők gyermekeit. Pártunk éberségével továbbra is vigyáz arra, hogy a felsőbb osztályokba, felsőbb iskolákba kerülő munkás- és parasztfiatalok tanulásának lebtó^ó^eit ne gátolták a reakció zavart keltő tervei és az iskolák padjai valóban mindenekelőtt a dolgozók gyermekeié legyenek. M Április hónapban 107 százalékos teljesítményt éri el a MAV pályamunkás női brigádja (Tudósítónktól). Nemrég még a MÁV-nál az volt az általános felfogás, hogy a nők a pályamunkás nehéz fizikai munkáját nem tudják ellátni, s néhány hónappal ezelőtt több nő jelentkezett pályamunkára. Ezek a nők bebizonyították azt, hogy ezen a munkaterületen is fel tudják venni a versenyt a férfiakkal. A Szeged-Rendező pályaudvaron dolgozó „Kossuth" brigádban Rajki Piroska, a „Petőfi" brigádban Haller Erzsébet dolgozik. Ugyanazt a munkát ugyanolyan jól végzik, mint a brigád férfitagjai. 'A' brigádok április hónapban 123 százalékos teljesítést értek el. A Petőfi brigád tagjai közül különösen kitűnik Ilaller Erzsébet pályamunkásnö, aki szorgalmával, jó munkájával a brigád férfitagjainak is követendő példát mutat. A pályaudvaron a fűtisztítási munkákat 11 dolgozó nő egyéni versenyen végzi. Ezek közül "április hónapban Tőzsmagi Lajosné 187, Tandari Vincéné 109, Gyevi Mária pedig 162 százalékot teljesített. Gctgcr János.