Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-09 / 106. szám

KEDD, Í9Wf. MÁJUS 9. VfíN MIT ÍRNI fí „VILLAM"-RA Miért nem szervezték meg a „Villámu-ot a Szegedi Pamutipari IVV-ben ' 'Á. szegedi üzemek pártszer­vezeteinek, sajtófelelőseinek és faliújság szerkesztő bizottsá­gainak többsége még most sem fordít kellő gondot arra, hogy munkája szerves részévé tegye a .,Villám"-ot, ezt a ki­váló agitációs eszközt. A Sze­gedi Pamutipari NV-ben is másod, harmad, söt többed­rangú kérdésnek tekintik a „Villám"-ok s a harcos röpla­pok terjesztését. Ez azt igazol­ja, hogy még a mai napig nem ismerik kellőképpen a bolsevik agitáció jól bevált fegyvereit és így nem is tud­ják hasznosítani azokat. Ha azt kérdezzük az üzem vezető­ségi tagjaitól, hogy miért nem indították már el a „Villám"­ok terjesztését, gyakran hivat­koznak, hogy „ez a gyár a ter­melés vonalán még csak most vhn fejlődőben, a gépek jelen­tős része még bejáratás alatt áll." ,— ,,Mi még nem beszélhetünk ma­gas termelési eredményekről", vagyis nem lenne még mit ír­ni a „Villám"-ra, De amint a helyzet mutatja, éppen ellen­kezőleg, nagyon sok olyan do­log történik az üzemben, me­lyekkel elsősorban a „Villám"­nak kellene foglalkozni. Először is nézzük meg a munkafegyelem kérdését. Alig telik el egy nap vagy hét, ami­kor ne lenne példa arra, hogy többen is súlyosan megsértik a munkafegyelem szabályait. A napokban például Nádas Vilmos, a gyürűsfonó egyik vezetője betegségére való hi­vatkozással nem kezdte meg napi munkáját, közben kide­rült róla, hogy ittassága vé­gett nem tudta azt elvégezni. Ezzel kárt okozott dolgozótár­sainak s a dolgozók államá­nak. Egy ilyen kirívó esetet tudtára kell hozni az iizem valamennyi dolgozójának, hogy kollektiven tudjanak bí­rálatot mondani a hiba kija­vítása érdekében. Ez az egyik feladata a ,,Vil­lám"-nak, de emellett legfőbb feladata az, hogy rövid időn belül fényt derítsen a különbö­ző szűk keresztmetszetek okai­ra s ezen keresztül megtanul­ják a dologozók idő előtt fel­ismerni a szűk kersztmetszete­ket s az ebből származó hibá­kat. A Pamutipari NV-ben nem­régen is súlyos nehézség ural­kodott az előfonóban. Ugyam's az előfonógépek nem tudták kellő mennyiségű félkész anyaggal ellátni a gyűrűsfo­nót. Ez abból adódott, hogv a művezetők rosszul szervezték meg a munkamódszerátadást, az előfonók nem tudták telje­sítményüket párhuzamosan emelni a gyűrűsgépekével. Bi­zonyos időre megkötötték a gyűrűsfonót a termelés eme­lésében. A gyűrűsfonó dolgo­zói csak mérgelődtek eipiatt, mert nem látták, hogy hol a hiba. De ha az üzemben van „Vil­lám", nem lett volna ok erre a mérgelődésre, mert kellő elővigyázatossággal megelőz­hették volna ezt a hibát. A kártolóban — mint Csepregi Győző elvtárs elmondja — még mindig magas a selejt. Ennek megszüntetésére egyik legalkalamasabb. leghatható­sabb fegyver lenne a „Vil­lám". Nemcsak hogy maga­sabb terméseredmény elérését tenné lehetővé, hanem ezen keresztül felmérhetetlen érté­kű erkölcsi hatással lenne a dolgozókra. A „Villám" ösz­tönözné a dolgozókat az elmé­leti színvonal és az öntudat emelésének fontosságára. A dolgozók már ma is gyak­ran felismerik a saját hibáik mellett a műszaki dolgozók munkájában előforduló hiá­nyosságokat is. > De ezeket a hiányosságokat — mivel nincs „Villám" az üzemben — nem tudifk kellőképpen kiértékelni, nem tudják a hibákról véle­ményüket gyorsan nyilvános­ság elé hozni Példlául az utóbbi időben egyes műszaki vezetők felületes munkája nagy lehetőséget nyújtott a munkabérezés körüli hibákra is. Volt eset, amikor nem ve­zették pontosan a dolgozók munkaidejét, a munka meg­kezdésének és befejezésének időpontját Igy az üzemben közel 40 olyan dolgozó van, akinek zavar volt, vagy van a fizetése körül. Az ilyen műve­zetőket a „Villám"-on keresz­tül ki lehet pellengérezni, a »,Villám" segíti mulasztásaik sürgős kijavítását. A gyár vezetőségi tagjai előtt még az sem egészen vilá­gos, hogy milyen is a „Villám" gyakorlati formája. Sokan összetévesztik a termelési gra­fikonokat ós a legjobb ered­ményt elért dolgozók neveit hirdető táblákkal a „Villám"­ot. Az elvtársak azt mondják, hogy „ezeket napc&ta cserél­jük újakkal, ez már magában véve is olyan, mint a „Villám." De ez a tévedés, mert így elsikkad az eredmények agitatív jellege. Az egyedülálló számok még nem sokat mondanak, a dol­gozók nem tudják meg, ho­gyan érték el ezeket az ered­ményeket dolgozó társaik. A „Villám"-ot nagy ív papír­ra erős plakátbetűkkel írják ki s ezeket kifüggesztik azok­ban az üzemrészekben, ahol a hibák megmutatkoztak, vagy hiányzik a termelésből az ál­landó emelkedés. Az ilyen „Villám"-ok szövegeit géppel sokszorosítják, ezt a népneve­lők dolgozó társaik kzött kéz röl-kézre adják, közösen vitat­ják meg a jelentőségét. Ha ez így lenne a Pamutipar NV ben, akkor ma már sokkal több olyan problémát megol­dottak volna, amilyenekkel még most is küzdenek Dolgosé szülők beiskolázások sikeréért Segíti és neveli a falu dolgozóit AZ ALSÓKÖZPONTI GÉPÁLLOMÁS Erős dübörgéssel, hatalmas cséplőgépet vonva maga után, két traktor fordul be az alsó­központi gépállomásra. A trak­toris'.ák bőrig ázva, de vidáman lépnek le a kormánykerék mel­lől. A cséplőgépeket most hoz­ták, ki akarjá.; javítani, hogy mikor a bőnek ígérkező termést learatják, idejében el is tudják csépelni azt. Nyolc ilyen cséplő­gépet javítanak és állítanak munkába ezen a nyáron. Azon­kívül generáljavítják az ös?zes traktorokat is, hogy az aratás után rögtön hozzáláthassanak a tarlóbuktatáshoz, hogy a jövőévi termésnek is kellőképpen előké­szítsék a talajt. Az alsóközponti gépállomás dolgozói a tavaszi szántási mun­kálatokból is alaposan kivették részüket. A gépállomásnak 39.600 pont volt előirányozva s ebből a nehéz vontatások és a rósz talajviszonyok ellenére is 18.500 ponfot teljesítettek. Az ősszel még a megye tizenöt gépállomása között tizeinnegye­dikek voltak a versenyben, most pedig már a tavaszi szántás be­fejezése után húsz gépállomás között hetedik helyen vannak. Ezt főleg ennak köszönhetik, hogy a téli hónapokat sem töl­tötték tétlenül, hanem komoly szakmai és politikai képzésben vettek részt a gépállomás dol­gozói. i A traktorok munkája mind szélesebb körben népszerűsödik a dolgozó parasztság között. Nem­csak a termelőcsoportoik dolgo­zói, hanem az egyénileg gazdál­kodó kisparasztok is szívesen dolgoztatnak a traktorokkal. Dc nemcsak a gépállomás ösz­szességben, hanem a traktoris­ták egyénileg is szép eredménye­ket értek el a tavaszi szántás ideje alatt. Igy például Ördögh János 153 száza'ékra teljesítette a tavaszi tervét. Dobák Sándor 346, Hegedűs László pedig 116 százalékos teljesítményt ért el eldig. A tíz tagból álló „Béke" traktoros brigád átlagosan 104 százalékra teljesítette tavaszi munkatervét. Ezek az eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy a gépállomás dolgozói is minden igyekezetükkel hozzájárulnak a többtermeléshez, ezen keresztül az ötéves terv megvalósításához A trak'orállomásnak már újí­tója is van. Vrana Marián sze­mélyében. Vrana Marián újítása Meghalt Ditrói Gábor professzor Dr. Dilrói Gábor egyetemi tanár 6fi éves korában meghalt. Ditrói Gá­bor szemész professzor igen ered­ményes kutatómunkát fejtett ki a szemészeti tudomány terén. Tudo­mányos munkássága a szemészet minden ágára kiterjedt. 25 éven ke­resztül küzdött a súlyos népbeteg­rég, a trachoma'ellen. A szemfené­ki megbetegedések terén folytatott vizsgálatairól, és megfigyeléseiről az egész világ orvosai tudomást szerez­tek és nagyra becsülik az orvostu­domány érdekében kifejlett mun­kásságát. Szerény egyéniségéért, tudásáért nagyrabecsi'ilték és szerették betegei, orvos-kollegái és tanítványai. Temetése kedden délután fél négykor lesz a központi egyetemről. egyszerű, mégis jelentős meg­takarítást eredményez, azonkí­vül sok. bosszúságtól óvja meg a traktoristákat. Eddig szántás­nál az eke felemeléséhez egy drótkötelet használtak és há­rom-négy is ciszakadt egy idénv­ben. Vrana most láncra szerelte át, ami eltart négy-öt évig is és nem okox fölösleges gépállásokat. Most alakítottak a gépállomáson egy hét tagból álló újító bizott­ságot, amely állandóan igyekszik könnyebbé és olcsóbbá tenni a munkát. A gépállomás a termelőszö­vetkezeti csoportoknak a kapá­lások megkönnyítésére lóvonta­tású ekekapákat ad ki egészen kevés használati díjért, hogy ez­zel is elősegítse a kapásnövé­nyek szakszerű megmunkálását. A gépállomás politikai és gaz­dasági tanácsokkal is ellátja a termelőcsoportok dolgozóit. A mezőgazdászok és gépállomásve­zetők is hetenként egyszer a ke­rületükben lévő összes terme őssö vetkezeti cso­portokat lelátogatják, ott megbeszélik a termeléssel kapcsolatban felmerült problé­mákat és igyekeznek segítségük­re síelni. A gépállomás la?san kultúr­központtá is változik A lról:öz­ponton. A traktoristák műkedve­lő kultúrgárdát alakiiottak és sz;íbgd idejükben szórakoztató, nevelő színdarabokat és műsor­számokat adnak elő Alsóközpont dolgozóinak, 3Őt egv-egv jó szín­darabbal tormelcszövetkeze.i csoportokba is ellátogatnak. „Felhívjuk a dolgozó szü­lőket, hogy gyermekeik tovább, taníttatásával válaszoljanak a reakció támadásaira. Az iskolák padjai mindenekelőtt a dolgozók gyermekeié". Igy hívott fel min­den dolgozó szülőt a közelmúlt­ban Pártunk Központi Vezető­ségének ismeretes határozata, amelyet a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumban leleplezett szabotőrök aknamunkájával kap­csolatban adott ki. Ez a kérdés most az iskolaév végének köze­ledésekor még fokozottabban idő­szerűvé vált és a beiskolázás te­rén rendkívül nagy felelősség hárul minden egyes dolgozó szü­lőre. A reakció minden erővel arra igyekezett eddig is, hogy megakadályozza a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását s különösen a munkások, dolgozó parasztok fiait, lányait kiszorít­sa az iskolapadokból. Pártunk leleplezte az ellenségnek ezt a mesterkedését a kultuszminisztériumban, de e® még nem jelenti azt, hogy vele megszűnt a rosszindulatú sutto­gó propaganda, az álhírek ter­jesztése, amellyel a reakció minden rendű és rangú képvise­lői a szülőket akarják elriaszta­ni crvermekük továbbtaníttatásá­tól. Napról-napra újabb rémhí­reket találnak ki itt a megyénk­ben is, hogy megakadályozzák _ a beiskolázás sikerét, a dolgozók gyermekeinek tanulását. „Meg­változik a világ, papirrongy lesz a mostani oklevél", vagy „nem érdemes tanulni, a munkás itt most minden, a tanult embert semmibe sem veszik" — ilyen és ehhez hasonló rémhírekkel igyekszik a reakció, főként a klerikális reakció zavart kelteni. Ezekkel a rémhírekkel szemben elsősorban maguknak a szülők­nek kell felvenniük a harcot, hi­szen saját gyermekeik jövőjéről van szó. Népköztársaságunk kor. mánya az elmúlt tanévben és az új tanévben még inkább, komoly áldozatokat hoz a dolgozók gyer. mekeinek továbbtanulása érde­kében. Ösztöndíjakkal, kojlégiu­mokkal, menzai ellátással és eh­hez hasonló jelentős segítségek­kel teremti meg népi demokrá­ciánk a továbbtanulás lehetősé­geit. Természetesen maradnak még emellett kisebb terhek a szülők számára is, de sok he­lyen maga az a körülmény _ is gondot okoz, hogy a család pénz­keresőtől esik el, ha a fiú vagy lány nem megy állásba, hanem továbbtanul. Öntudatos munkás- é? p arasz1 ­szülőknek azonban le kell küzde­niük a pillanatnyilag esetleg csábító, kényelmesebb megoldást, amelyet gyermekük „keresővé" válása jelentene. Meg kell hoz_ niok gyermekük s vele egész népünk érdekébein azt az áldo­zatot, amelyet a továbbtanítta­tás esetleg jelent. Lényegében ugyanis nincs áldozatról szó, hi­szen óriási lehetőségek nyílnak meg ezzel a munkás- és paraszt­származású fiatalok előtt. Vájjon melyik szülő az, aki nem akarja, hogy gvermeke minél műveltebb, minél haszno­sabb tagja legyen társadal­munknak? Minden szülőnek első­rendű kötelessége, hogy biztosít­sa gyermeke jövőjét, gondoskod­jon annak fejlődéséről. Különö­sen döntő mód fontos ez éppen akkor, amikor az eddigi szak­értelmiségiek mellett, az új ér­telmiségi dolgozók nagy táborá­ra van szüksége tervgazdálko­dásunk során mind gyorsabb ütemben fejlődő hazánknak. Azujtanévben még in* kább meg kell javítani a felsőbb iskolák szociális összetételét, ar­ra kell törekedni, hogy a mun­kásosztály és a dolgozó paraszt­ság végre valóban számarányá­nak s szerepének megfelelő arányszámban foglaljon helyet a diákok soraiban. A most végé­hez közeledő tanévben már mu­tatkoztak jelentős sikerek ezen a téren. Az 3949—50-es tanévre a középiskolák első osztályaiba az országban harmincezer tanuló iratkozott be és ebből 33.6 szá­zalék munkásszármazású, 21.1 százalék pedig dolgozó paraszt­származású, vagyis eevütt több mint 57 százalék. A főiskolák és egyetemek első évfolyamára, kö­zel tízezer hallgató iratkozott be s ennek nagyobb fele — így a szegedi egyetem és főiskola el­sőéves hallgatóinak is — mun­kások és dolgozó parasztok gyer­mekei. Pártunk Irányításával és állandó támogatásával jó uton indultunk el, de a megkez­dett úton maguknak a dolgozó szülőknek tevékeny bekapcsoló­dásával, még nagyobb következe­tességgel, éberséggel és felvilá­gosító munkával kell továbbha­ladni. Küzdenünk kell a lemor­zsolódások ellen, amely nemcsak a középiskolákban és egyeteme­ken, de még az általános isko­lákban is megmutatkozik. Ugyanakkor küzdenünk kell a továbbtaníttatások érdekében, hogy az általános iskola VTIL osztálya után a munkás- és pa­rasztfiatalok minél nagyobb száma kerüljön magasabb isko­lába. Azok az öntudatos szülők, akik belátták ennek a kérdésnek döntő fontossá0-?1 törekedjenek arra, hogy felhívják a többiek figyelmét is, milyen óriási lehe­tőségek nyíltak meg gyerme­keik előtt és egyben miiven be­láthatatlanul nagyjelentőségű ez a kérdés egész dolgozó' népünk számára. A szülői munkaközös­ségek már igen sok helyen nagy isrvekezattei végzik ezt a fontos felvilágosító munkát, amelynek további állandósítására, sőt fo­kozására van szükség. Népi demokráciánk szá­mít a szülök tevékeny közremű­ködésére abban, hogy minél si­keresebben vívjuk meg a harcot a lemorzsolódás ellen és a beis­kolázás érdekében. Mert harci kérdésről, harci feladatról van itt szó. Harcot kell folytatnunk nemcsak a reakció még meglévő erői ellen, de harcot kell foly­tatnunk a maradiság, a köny­nyebb ellenállást választó szülők rétegeinek meggyőzése érdeké­ben is. A vizsgák után mindjárt elkezdődik a beiratkozás az isko­lákba, a felvétel az egyetemek­re. Minden szülő gondoljon már most gyermeke jövőjére és a vizsgák befejezésével nyomban írassa be magasabb iskolába. Különösen várják iskoláink, • egyetemeink a munkás és dol­gozó parasátszülők gyermekeit. Pártunk éberségével továbbra is vigyáz arra, hogy a felsőbb osztályokba, felsőbb iskolákba kerülő munkás- és parasztfiata­lok tanulásának lebtó^ó^eit ne gátolták a reakció zavart keltő tervei és az iskolák padjai való­ban mindenekelőtt a dolgozók gyermekeié legyenek. M Április hónapban 107 százalékos teljesítményt éri el a MAV pályamunkás női brigádja (Tudósítónktól). Nemrég még a MÁV-nál az volt az általános felfo­gás, hogy a nők a pályamunkás ne­héz fizikai munkáját nem tudják ellátni, s néhány hónappal ezelőtt több nő jelentkezett pályamunkára. Ezek a nők bebizonyították azt, hogy ezen a munkaterületen is fel tudják venni a versenyt a férfiak­kal. A Szeged-Rendező pályaudvaron dolgozó „Kossuth" brigádban Rajki Piroska, a „Petőfi" brigádban Haller Erzsébet dolgozik. Ugyan­azt a munkát ugyanolyan jól vég­zik, mint a brigád férfitagjai. 'A' brigádok április hónapban 123 szá­zalékos teljesítést értek el. A Pe­tőfi brigád tagjai közül különösen kitűnik Ilaller Erzsébet pályamun­kásnö, aki szorgalmával, jó mun­kájával a brigád férfitagjainak is követendő példát mutat. A pályaudvaron a fűtisztítási mun­kákat 11 dolgozó nő egyéni verse­nyen végzi. Ezek közül "április hó­napban Tőzsmagi Lajosné 187, Tan­dari Vincéné 109, Gyevi Mária pe­dig 162 százalékot teljesített. Gctgcr János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom