Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

•ASÁRNAP, 1950. MÁJUS 28. 11 A DÉLMAGYARORSZÁG TUDÓSÍTÓI követik példaképeiket t a szovjet sajtó tudósítóit — „A szovjet sajtó azirt erős, meri álland& kapcsolatot tart fent oloasótáborávar — mondotta Lenin elvtárs. S arra, hogy es a kapcsolat valóban meglegyen is állandóan szélesedjen, erősödjön, maga Lenin elv­társ is nagy gondot fordított. Így váltak az Iszkra, majd a Pravda, ezt kővetően pedig az összes későbbi szovjet lapok kollektív propagandis­tává, agitátorrá és kollektív szervezővé. Így tadták a lapok feladatukat teljesíteni is ezen keresztül tudták támogatni az orosz munkásosztály, a parasztság harcát a forradalom idején. De otf volt a lap a dolgozók között később a termelésben, a nagy Honvédő Háborúban is hazaszere­tetre, az ellenség gyülölésért nevelte a szovjet embert. A Szovjetunió lapjait ma is elszakíthatatlan kapcsolatok fűzik a tömegekhez. A kapcsolat megszilárdítása érdekében a szerkesztőségek kiépítették maguk köri a tudósító és levelezőhálózatot s igy tudtak a lapok közvetlen összeforrni a tömegekkel. Számunkra utat a felemelkedés feli a Szovjetunió mutat. Éppen ezért lapjaink is követik a szovjet lapok vonalát is ma már ott tartanak, hogy kezdik betölteni a kollektív propagandista, agitátor is szervező szerepét. Ezt az utat követi a szegedi Pártbizottság lapja, a Délmagyar­ország is. A tudósítóin, levelezőin keresztül állandóan szélesíti kapcso­latát a dolgozókkal. A tudósitól, levelezői is tisztában vannak felada­tukkal is rendszeresen Írnak üzemük, hivataluk, munkahelyük életéről. Megtiszteltetésnek veszik azt, hogyPártunk helyt lapjának tudósítói le­hetnek is minf a »J'roletárközvélemény parancsnokai" büszkén is ön­tudatosan töltik bs hivatásukat_ Március hónapban Baráth János elvtárs, április hónapban Újvárt Nándorni, Klein Frigyes is Misán György slvtárs volt az, akt valameny­nyi tudósító és levelező közül kitűnt munkájávalm Baráth János elvtára, lapunk egyik élenjáró tudósítója a következőket mon. dotta: „Lenin elvtára a prole­táriátus nagy tanítója a aajtó feladataként azt jelölt© meg, hogy a sajtó kíméletlenül bélye­gezze meg a hibákat, nyíltan tárja fel gazdasági és politikai életünk fekélyeit. A bajok or­voslása és kiírása végett a dol­gozók kövéleményéíhez kell for­dulni a lapoknak. Büszke örömmel tölt el, hogy a szocialista újságírás úttörői között szerepelhetek s nagy ki­tüntetés számomra, hogy Pár­tunk helyi lapja, a Déimagyar­orazág engem is azok között a tudósítók között tart nyilván, akik ezt a munkát jól végzik el. Munkám jutalmául kapott ván­dorserleg már hozzám hasonló, vagy még jobb munkát végző elvtársnak továbbment, de nagy öröm számomra, hogy egyre töb­ben követik a mi úttörő munkán­kat. Remélem, hogy nálunk is úgy lesz, mint ahogy Sz'álin elv­társ mondotta: „öt irodalmárra ötszáz, vagy ötezer levelező fog jutni." — Március hónapban vettem először részt a Délmagyarország tudósítóinak negyedik értekezle­tén — mondotta Újvári Nándorné elvtársnő. — Itt az elvtársak a tudósitók figyelmébe azt aján­a szovjet sajtó az egész világ ha­ladó sajtójának példaképe. Ezt a szempontot magamévá tettem és egyre nagyobb mérték­ben tapasztaltam, hogy nekünk, üzemi tudósítóknak milyen fon­tos szerepünk van mind a mum­kaveraeny, mind a munka terme­lékenységének emelése terén. Mi­óta vállalatainknál a tudósítás működik, komoly eredmények ta­pasztalhatók a munkaverseny te­rén és megváltozott a dolgozók­nak a munkához való viszonya is. Nekünk, üzemi tudósítóknak meg kell írni a Párt lapjának minden szabotázst, hibát, büro­kráciát, meg kell azonban írni jó munkánk eredményeit is, mert ezzel a bajok orvoslását megkönnyítjük és meggyorsít­juk a szocializmus építését. Rákosi elvtárs február 10-i be­szédében rámutatott a kritika és önkritika alkalmazásának Szük­ségességére, a hibák és hiányos­ságok nyilt felfedésének jelentő­ségére — mondotta Klein Frigyes — Ezt tartottam szem előtt, amikor aktívan bekapcsolódtam a Párt helyi sajtójának, a DéL magyarország tudósítóinak so­rába. Megtiszteltetésnek és kitüntetés­nek veszem, hogy ebben a mun­kában résztvehetek. Büszke és boldog vagyok, hogy munkám­mal azok közi a tudósítók közé tartozom, akik öntudatosan járul­nak hozzá ahhoz, hogy a Dél­in agy arország is minél jobban megközelítse a példaképét, a bolsevik sajtót. Eddigi eredmé­nyeim alapján csak ezt ígérhe­tem, hogy ezután még fokozot­tabban veszem ki részem a mun­kából, még odaadóbban követem útmutató nagy Pártunkat és mindannyiunk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat. Misán György elvtárs szintén élenjáró tudósí­tója lapunknak. Már hosszú hó­napok óta példamutatóan végzi tudósítói munkáj;'. s mint alábbi szavai bizonyítják, a lappal fenn­tartott kapcsolata nemcsak az ő, hanem azoknak a munkáját is megkönnyítette. akikkel | az üzemben együtt dolgozik. 0 mi iövönk világos és biztos Szegedi orosz-szakos egyetemi hallgatók levele az érettségire készülő diákokhoz Kedves Barátaink! — Ismételten tapasztaltam — mondotta Misán elvtárs —, mi­lyen serkentően hal dolgozó tár­saimra, ha munkájuk eredmé­nyét a sajtón keresztül nyilvá­nosságra hozzuk. De ugyanilyen serken'ően hat az is, ha kritikát gyakorolunk- a hibák fölött, rá­mutatva arra, hogyan kell a hibát kijavítani, örülök annak, hogy ilyen módon szolgálhatom nemcsak a szocializmus építése ügyét, hanem a szocialista új­ságírás célkitűzéseit is. További jó munkámmal akarok rászolgál­ni erre a bizalomra. L evelünket ismerősként Írjuk nektek, most végző középis­kolásoknak. Tavaly még mi is kö­zépiskolások voltunk, ismertünk ti­teket, ismertük munkátokat, problé­máitokat. Éppen ezért tartottuk szükségesnek megírni ezt a levelet. A középiskolában, ahogy mi is, de még ti is tapasztaltátok, nem min­denütt a legmegfelelőbb szakembe­rek tanították az orosz nyelvet és nem voltak tankönyvek. Előttünk is úgy állt az orosz nyelv elsajátításá­nak kérdése, mint valami bevehetet­len erőd. Hogy mégis oroszszakos egyetemi hallgatók lettünk, ezt kö­szönjük a Pártnak, mert megmu­tatta értelmét a nyelv fontosságá­nak, de megmutatta ezentúl azt a felmérhetetlen lehetőséget is, ame­lyet az orosz nyelv birtokában el­érhetünk. A szovjet tudomány, kul­túra, művészet, a világon a leg­élenjáróbb. Tökéletesen ismerni, megtanulni s ami a legfontosabb átültetni a tömegekbe, mindezt a nyelv ismerete nélkül hiábavaló ábránd. Tudjuk, közületek Is nagyon ' sokan gondolkoztatok ezen a kérdésen, de gondolva a közép­iskolákban, sokszor talán kínosan eltöltött, unalmasan száraz nyelv­órákra —, borzongani kezdett a há­tatok. 'A' dolog pedig nem úgy áll, hogy nem lehet megtanulni a nyel­vet, vagy különös képességek kelle­nek hozzá. Azzal a szorgalommal, amellyel egyéb tantárgyakat szépen megtanultatok, könnyen elsajátítjá­tok az orosz nyelvet is. Különös képességek sem kellenek, hisz ezt magunkon tapasztaljuk. Szorgalma­san tanulunk, szereljük a nyelvet és eredménye ennek az, hogy már szépen olvasgatjuk az újságokat, elbeszéléseket. Étté megváltozott ma már a pe­dagógusok helyzete is. A Horthy-korszakban nem volt jövője a pedagógusoknak. Nézzétek meg azonban ötéves tervünket! 3800 pedagógusra van szükség a követke­ző tanévben és csak 800 végez. Mit jelent ez? Vájjon azt-e, hogy nem jut állás, vagy más pályára kell át­mennie a pedagógusnak? Biztosan azt jelenti, hogy az elkövelkezendő időben méginkább szükség lesz magasképzettségű pedagógusokra, igazi szocialista érzéssel és tudás­sal eltöltött pedagógusra, akiknek kezeire bízhatjuk a jövő emberei­nek nevelését, akik a most folyó kultúrforradalom igazi katonái, zászlóvivői lesznek. G yertek orosz-szakosnak, gyer­tek pedagógusnak. A mi ke­zünkben van az élet, a mi jövőnk világos és biztos. Hív és vár ben­neteket a Párt, a nép, várnak a jól felszerelt intézetek és mi, akik miinden tőlünk telhető segítséget megadunk nektek, az útbaigazítás­tól kezdve a szakmai kérdésekig. A sor rajtatok van, a kapuk nyit­va állnak, jó tanulást kívánunk! Szlovák Albert, Lengyel Géza, Strack Erzsébet orosz-szakos szegedi egyetemi hallgatók. Megváltozott utcanevek Szegeden Most érezzük csak igazán, hogy legtöbb érték az ember lot'.ák, hogy követaiök kell a szovjet sajtó tapasztalatait, mert Május 7-in nagy őröm ért, mert nagy öröm az, mikor dolgozókat ér­tesítenek srrót, hogy munkánk meg­érdemelt gyümölcseként nyaralni megyünk, A győzelmes Szovjet Hadsereg el­hozta számunkra a felszabadulást, s ezzel lehetővé tette, hogy építeni tud­juk népi demokratikus országunkat. Pártunk és annak bölcs vezére, Rákosi elvtárs irányítása melleit vált lehetővé, hogy 41 évi nehéz munkám után, 55 éves koromban meg­értem azt, hogy az ország legszebb üdülőjében, Galyatetőn tölthessek két hetet, ahol valamikor csak a régi rendszer kizsákmányoló urai veitek részt Most, miután miénk az ország, magunknak dolgozunk, mi dolgozók mehetünk erre a gyönyörű helyre üdülni, hogy újúlt erővel kapcsolód­hassunk be a termelésbe és azt fo­kozni tudjuk_ Az üdülés alatt nagyon jól éreztem magam, kitűnő ellátásban volt ré­szem, naponta négyszeri bőséges táplálkozás és sok szórakozás volt. Most érezzük csak igazán, hogy leg­nagyobb érték az ember, Ezt a gyö­nyörű élményt, amiben kéf héten keresztül volt részem, azzal igyek­szem meghálálni Pártunknak, hogy a termelést igyekszem fokozni, párt­hű magatartásommal kapcsolódom be a békemozgalomba, hogy eddigi elért eredményeinket meg tudjuk tartani. Az imperialisták újból há­borút akarnak Mi dolgozók tudjuk ezt és ígérjük, hogy életünk árán is megvédjük eredményeinket, mert most már mienk az ország, érdemes dolgozni és harcolni, mert magunkért tesszük. Héjjá János ' a Jutagyár élmunkása. Nagy változások egy ország életé­ben a legapróbb dolgokra is kihat­nak. Az a döntő változás, amely a felszabadulással Magyarország és így Szeged életében is történt, megmutatkozik az élet minden te­rületén, többek között egy olyan látszólag jelentéktelen kérdésben is, mint az utcaelnevezésekben. Persze ez a kérdés nem is olyan mellékes, mint amilyennek látszik. A nép ál­lama nyilván nem tűrheti azt. hogy utcáit Horthy Miklósokról, József „főhercegekről", Pallavicini „őrgró­fokról" és hasonló söpredékről is­merjék. Érdemes röviden megnézni, mi­lyen utcák változtatlak nevet Sze­geden a felszabadulás óta. A halhatatlan Lenin emlékének áldozott a város akkor, amikor leg­szebb utcáját, a volt Kárász-utcát Le­nin-utcának nevezte el. Sztálin nevét két utca is viseli ma Szegeden, a volt Tisza Lajos-körűt Sztálln-körút lett, a Stefánia-sétány, valamint a Dózsa György-utca első része 8s a Batthyány-utca pedig Sztálin-sétány. Ugyanakkor a Tisza Lajos-utca ne­vet kapta a volt Délibáb-utca (a Móravároson), a volt Zerge-utca nevét pedig Batthyány-utcára vál­toztatták. Felszabadulásunk emlé­kére a volt Boldogasszony-sngárút az Április 4-üt nevét kapta. A Belvárosban a volt Gizella-tér, — amit a Horthy rendszerben Kle­mogyi Béla-tér, a Feketesas-utcából Bajcsy Zsilinszky-utca, a Csekonics­utcából Nagy Jenő-utca, a Pallavi­cini-utcából pedig Kiss Ernő-utca lett. Kijjebb haladva a városból, a volt Fodor-utcában Juhász Gyula nevének állított emléket a város, a Korona-utca neve Hajnóczy-utcára, a Margit-utcáé Gutenberg János-ut­cára, a Gyertyámosi-utcáé Ságvári Endre ulcára, a Baross Gábor-utcáé Táncsics Mihály-utcára, a Szuková­thy-téré Ady Endre-térre, a Vitéz-ut­cáé pedig Partizán-utcára változott. A Rókuson a Mars-térből Marx Károly-tér, az Ujtérből Klapka­tér, Mőravárosban a Berlini-kőrút­ból Moszkvai-körűt, a Katona-utcá­ból Katona József-utca. a Vám-tér­ből Vértanúk-tere, Alsóvároson a Róka-utcából Bem tábornok-utca lett. A volt Somogyi-telepet ma Petőfi-telepnek nevezzük. Ezen a téren a legkiáltóbb hibák megszűntek. Mindent azonban még nem végeztünk el. Nem látjuk pl. sok értelmét annak, hogy a város egyik legősibb utcáját, a történel­mi nevezetességű Pskola-utcát mi­ért hívják ma gróf Apponvi 'Albert utcának. A különböző széniekről el­nevezett utcákat is sokaljuk s kü­lönösen fölöslegesnek tartjuk, hogy különböző 'imperialista és velünk szemben ellenséges politikát folytató országok fővárosainak nevét kör­utak (Bécsi-, Londoni-, Párisi-, Brüsszeli-, Római-körűt) viselik Sze­belsberg-térnek neveztek —, ma az j geden. Az pedig már szinte rem.é­Aradi vértanúk-tere nevet viseli, a ] szeti ügy, hogy a Dózsa Gvörgy­Horthy Miklós-utcából Dózsa ! utca 20. sz. ház bejárata fölött még György-utca, a Rudolf-térből Rno- mindig olt csúfoskodik Horthy sevclt lér, az Erzsébet rakpartból Miklós neve. Móricz Zsigmond-rakpart, a Ferenc I Biztos, hogy rövidesen egyetlen József-rakpartból József AttPs-rak- utcanév sem lesz Szegeden. ami part, a József főherceg-térből So- a mult kfsérteteit idézné. Munkafelajánlásaink feljesíléséve! erősítjük a héketáüort Mi, a TÜZÉP NV kirakodó-brigád dolgozói büszkék vagyunk arra, hogy a Szakszervezeti Világszövet­ség hazánk fővárosában tartotta üléseit. Jól tudjuk, milyen jelentő­ségük volt ezeknek a tanácskozá­soknak, amelyek a nemzetközi pro­letárszolidaritás jegyében még erő­sebben kívánják összefogni a világ öntudatos szervezett dolgozóit, a Irodagépet vesz, elad Irodagépkellékekkel szakszerűen ellátja Irodagép Értékesítő Nemzeti Vállalat szegedi kiiendeltsége, Széchenyl-tér 7. Telefon: 38-97. világbékét veszélyeztető imperialis­ta gonosztevők és cinkosaik ellen. Mi, a rakodó-brigád tagjai is har. colunk a tartós békéért. Munkafel­ajánlásaink teljesítésével erősítjük a béketábort, mert tudjuk, a rr.i győzelmünk a szabadságukért harcoló elnyomott népek harcait is erősíti. Soha nem feledjük el, hogy sza­badságunkat a nagy Szovjetunió­nak és népünk nagy barátjának, Sztálin elvtársnak köszönhetjük. Jó munkákkal igyekszünk méltókká válni arra a nagy áldozatra, melyet a szovjet nép hős fiai hoztak fel­szabadulásunk érdekében. \ Éljen a világbékét erősítő Szak­szervezeti Világszövetségi Éljen a legyőzhetetlen béketábor nagy vezére, Sztálin elvtárs! TÜZÉP NV. I. kirakodó brigádja. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom