Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

•ASÁRNAP, 1950. MÁJUS 28. 11 A DÉLMAGYARORSZÁG TUDÓSÍTÓI követik példaképeiket t a szovjet sajtó tudósítóit — „A szovjet sajtó azirt erős, meri álland& kapcsolatot tart fent oloasótáborávar — mondotta Lenin elvtárs. S arra, hogy es a kapcsolat valóban meglegyen is állandóan szélesedjen, erősödjön, maga Lenin elvtárs is nagy gondot fordított. Így váltak az Iszkra, majd a Pravda, ezt kővetően pedig az összes későbbi szovjet lapok kollektív propagandistává, agitátorrá és kollektív szervezővé. Így tadták a lapok feladatukat teljesíteni is ezen keresztül tudták támogatni az orosz munkásosztály, a parasztság harcát a forradalom idején. De otf volt a lap a dolgozók között később a termelésben, a nagy Honvédő Háborúban is hazaszeretetre, az ellenség gyülölésért nevelte a szovjet embert. A Szovjetunió lapjait ma is elszakíthatatlan kapcsolatok fűzik a tömegekhez. A kapcsolat megszilárdítása érdekében a szerkesztőségek kiépítették maguk köri a tudósító és levelezőhálózatot s igy tudtak a lapok közvetlen összeforrni a tömegekkel. Számunkra utat a felemelkedés feli a Szovjetunió mutat. Éppen ezért lapjaink is követik a szovjet lapok vonalát is ma már ott tartanak, hogy kezdik betölteni a kollektív propagandista, agitátor is szervező szerepét. Ezt az utat követi a szegedi Pártbizottság lapja, a Délmagyarország is. A tudósítóin, levelezőin keresztül állandóan szélesíti kapcsolatát a dolgozókkal. A tudósitól, levelezői is tisztában vannak feladatukkal is rendszeresen Írnak üzemük, hivataluk, munkahelyük életéről. Megtiszteltetésnek veszik azt, hogyPártunk helyt lapjának tudósítói lehetnek is minf a »J'roletárközvélemény parancsnokai" büszkén is öntudatosan töltik bs hivatásukat_ Március hónapban Baráth János elvtárs, április hónapban Újvárt Nándorni, Klein Frigyes is Misán György slvtárs volt az, akt valamenynyi tudósító és levelező közül kitűnt munkájávalm Baráth János elvtára, lapunk egyik élenjáró tudósítója a következőket mon. dotta: „Lenin elvtára a proletáriátus nagy tanítója a aajtó feladataként azt jelölt© meg, hogy a sajtó kíméletlenül bélyegezze meg a hibákat, nyíltan tárja fel gazdasági és politikai életünk fekélyeit. A bajok orvoslása és kiírása végett a dolgozók kövéleményéíhez kell fordulni a lapoknak. Büszke örömmel tölt el, hogy a szocialista újságírás úttörői között szerepelhetek s nagy kitüntetés számomra, hogy Pártunk helyi lapja, a Déimagyarorazág engem is azok között a tudósítók között tart nyilván, akik ezt a munkát jól végzik el. Munkám jutalmául kapott vándorserleg már hozzám hasonló, vagy még jobb munkát végző elvtársnak továbbment, de nagy öröm számomra, hogy egyre többen követik a mi úttörő munkánkat. Remélem, hogy nálunk is úgy lesz, mint ahogy Sz'álin elvtárs mondotta: „öt irodalmárra ötszáz, vagy ötezer levelező fog jutni." — Március hónapban vettem először részt a Délmagyarország tudósítóinak negyedik értekezletén — mondotta Újvári Nándorné elvtársnő. — Itt az elvtársak a tudósitók figyelmébe azt ajána szovjet sajtó az egész világ haladó sajtójának példaképe. Ezt a szempontot magamévá tettem és egyre nagyobb mértékben tapasztaltam, hogy nekünk, üzemi tudósítóknak milyen fontos szerepünk van mind a mumkaveraeny, mind a munka termelékenységének emelése terén. Mióta vállalatainknál a tudósítás működik, komoly eredmények tapasztalhatók a munkaverseny terén és megváltozott a dolgozóknak a munkához való viszonya is. Nekünk, üzemi tudósítóknak meg kell írni a Párt lapjának minden szabotázst, hibát, bürokráciát, meg kell azonban írni jó munkánk eredményeit is, mert ezzel a bajok orvoslását megkönnyítjük és meggyorsítjuk a szocializmus építését. Rákosi elvtárs február 10-i beszédében rámutatott a kritika és önkritika alkalmazásának Szükségességére, a hibák és hiányosságok nyilt felfedésének jelentőségére — mondotta Klein Frigyes — Ezt tartottam szem előtt, amikor aktívan bekapcsolódtam a Párt helyi sajtójának, a DéL magyarország tudósítóinak sorába. Megtiszteltetésnek és kitüntetésnek veszem, hogy ebben a munkában résztvehetek. Büszke és boldog vagyok, hogy munkámmal azok közi a tudósítók közé tartozom, akik öntudatosan járulnak hozzá ahhoz, hogy a Délin agy arország is minél jobban megközelítse a példaképét, a bolsevik sajtót. Eddigi eredményeim alapján csak ezt ígérhetem, hogy ezután még fokozottabban veszem ki részem a munkából, még odaadóbban követem útmutató nagy Pártunkat és mindannyiunk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat. Misán György elvtárs szintén élenjáró tudósítója lapunknak. Már hosszú hónapok óta példamutatóan végzi tudósítói munkáj;'. s mint alábbi szavai bizonyítják, a lappal fenntartott kapcsolata nemcsak az ő, hanem azoknak a munkáját is megkönnyítette. akikkel | az üzemben együtt dolgozik. 0 mi iövönk világos és biztos Szegedi orosz-szakos egyetemi hallgatók levele az érettségire készülő diákokhoz Kedves Barátaink! — Ismételten tapasztaltam — mondotta Misán elvtárs —, milyen serkentően hal dolgozó társaimra, ha munkájuk eredményét a sajtón keresztül nyilvánosságra hozzuk. De ugyanilyen serken'ően hat az is, ha kritikát gyakorolunk- a hibák fölött, rámutatva arra, hogyan kell a hibát kijavítani, örülök annak, hogy ilyen módon szolgálhatom nemcsak a szocializmus építése ügyét, hanem a szocialista újságírás célkitűzéseit is. További jó munkámmal akarok rászolgálni erre a bizalomra. L

evelünket ismerősként Írjuk nektek, most végző középiskolásoknak. Tavaly még mi is középiskolások voltunk, ismertünk titeket, ismertük munkátokat, problémáitokat. Éppen ezért tartottuk szükségesnek megírni ezt a levelet. A középiskolában, ahogy mi is, de még ti is tapasztaltátok, nem mindenütt a legmegfelelőbb szakemberek tanították az orosz nyelvet és nem voltak tankönyvek. Előttünk is úgy állt az orosz nyelv elsajátításának kérdése, mint valami bevehetetlen erőd. Hogy mégis oroszszakos egyetemi hallgatók lettünk, ezt köszönjük a Pártnak, mert megmutatta értelmét a nyelv fontosságának, de megmutatta ezentúl azt a felmérhetetlen lehetőséget is, amelyet az orosz nyelv birtokában elérhetünk. A szovjet tudomány, kultúra, művészet, a világon a legélenjáróbb. Tökéletesen ismerni, megtanulni s ami a legfontosabb átültetni a tömegekbe, mindezt a nyelv ismerete nélkül hiábavaló ábránd. Tudjuk, közületek Is nagyon ' sokan gondolkoztatok ezen a kérdésen, de gondolva a középiskolákban, sokszor talán kínosan eltöltött, unalmasan száraz nyelvórákra —, borzongani kezdett a hátatok. 'A' dolog pedig nem úgy áll, hogy nem lehet megtanulni a nyelvet, vagy különös képességek kellenek hozzá. Azzal a szorgalommal, amellyel egyéb tantárgyakat szépen megtanultatok, könnyen elsajátítjátok az orosz nyelvet is. Különös képességek sem kellenek, hisz ezt magunkon tapasztaljuk. Szorgalmasan tanulunk, szereljük a nyelvet és eredménye ennek az, hogy már szépen olvasgatjuk az újságokat, elbeszéléseket. Étté megváltozott ma már a pedagógusok helyzete is. A Horthy-korszakban nem volt jövője a pedagógusoknak. Nézzétek meg azonban ötéves tervünket! 3800 pedagógusra van szükség a következő tanévben és csak 800 végez. Mit jelent ez? Vájjon azt-e, hogy nem jut állás, vagy más pályára kell átmennie a pedagógusnak? Biztosan azt jelenti, hogy az elkövelkezendő időben méginkább szükség lesz magasképzettségű pedagógusokra, igazi szocialista érzéssel és tudással eltöltött pedagógusra, akiknek kezeire bízhatjuk a jövő embereinek nevelését, akik a most folyó kultúrforradalom igazi katonái, zászlóvivői lesznek. G

yertek orosz-szakosnak, gyertek pedagógusnak. A mi kezünkben van az élet, a mi jövőnk világos és biztos. Hív és vár benneteket a Párt, a nép, várnak a jól felszerelt intézetek és mi, akik miinden tőlünk telhető segítséget megadunk nektek, az útbaigazítástól kezdve a szakmai kérdésekig. A sor rajtatok van, a kapuk nyitva állnak, jó tanulást kívánunk! Szlovák Albert, Lengyel Géza, Strack Erzsébet orosz-szakos szegedi egyetemi hallgatók. Megváltozott utcanevek Szegeden Most érezzük csak igazán, hogy legtöbb érték az ember lot'.ák, hogy követaiök kell a szovjet sajtó tapasztalatait, mert Május 7-in nagy őröm ért, mert nagy öröm az, mikor dolgozókat értesítenek srrót, hogy munkánk megérdemelt gyümölcseként nyaralni megyünk, A győzelmes Szovjet Hadsereg elhozta számunkra a felszabadulást, s ezzel lehetővé tette, hogy építeni tudjuk népi demokratikus országunkat. Pártunk és annak bölcs vezére, Rákosi elvtárs irányítása melleit vált lehetővé, hogy 41 évi nehéz munkám után, 55 éves koromban megértem azt, hogy az ország legszebb üdülőjében, Galyatetőn tölthessek két hetet, ahol valamikor csak a régi rendszer kizsákmányoló urai veitek részt Most, miután miénk az ország, magunknak dolgozunk, mi dolgozók mehetünk erre a gyönyörű helyre üdülni, hogy újúlt erővel kapcsolódhassunk be a termelésbe és azt fokozni tudjuk_ Az üdülés alatt nagyon jól éreztem magam, kitűnő ellátásban volt részem, naponta négyszeri bőséges táplálkozás és sok szórakozás volt. Most érezzük csak igazán, hogy legnagyobb érték az ember, Ezt a gyönyörű élményt, amiben kéf héten keresztül volt részem, azzal igyekszem meghálálni Pártunknak, hogy a termelést igyekszem fokozni, párthű magatartásommal kapcsolódom be a békemozgalomba, hogy eddigi elért eredményeinket meg tudjuk tartani. Az imperialisták újból háborút akarnak Mi dolgozók tudjuk ezt és ígérjük, hogy életünk árán is megvédjük eredményeinket, mert most már mienk az ország, érdemes dolgozni és harcolni, mert magunkért tesszük. Héjjá János ' a Jutagyár élmunkása. Nagy változások egy ország életében a legapróbb dolgokra is kihatnak. Az a döntő változás, amely a felszabadulással Magyarország és így Szeged életében is történt, megmutatkozik az élet minden területén, többek között egy olyan látszólag jelentéktelen kérdésben is, mint az utcaelnevezésekben. Persze ez a kérdés nem is olyan mellékes, mint amilyennek látszik. A nép állama nyilván nem tűrheti azt. hogy utcáit Horthy Miklósokról, József „főhercegekről", Pallavicini „őrgrófokról" és hasonló söpredékről ismerjék. Érdemes röviden megnézni, milyen utcák változtatlak nevet Szegeden a felszabadulás óta. A halhatatlan Lenin emlékének áldozott a város akkor, amikor legszebb utcáját, a volt Kárász-utcát Lenin-utcának nevezte el. Sztálin nevét két utca is viseli ma Szegeden, a volt Tisza Lajos-körűt Sztálln-körút lett, a Stefánia-sétány, valamint a Dózsa György-utca első része 8s a Batthyány-utca pedig Sztálin-sétány. Ugyanakkor a Tisza Lajos-utca nevet kapta a volt Délibáb-utca (a Móravároson), a volt Zerge-utca nevét pedig Batthyány-utcára változtatták. Felszabadulásunk emlékére a volt Boldogasszony-sngárút az Április 4-üt nevét kapta. A Belvárosban a volt Gizella-tér, — amit a Horthy rendszerben Klemogyi Béla-tér, a Feketesas-utcából Bajcsy Zsilinszky-utca, a Csekonicsutcából Nagy Jenő-utca, a Pallavicini-utcából pedig Kiss Ernő-utca lett. Kijjebb haladva a városból, a volt Fodor-utcában Juhász Gyula nevének állított emléket a város, a Korona-utca neve Hajnóczy-utcára, a Margit-utcáé Gutenberg János-utcára, a Gyertyámosi-utcáé Ságvári Endre ulcára, a Baross Gábor-utcáé Táncsics Mihály-utcára, a Szukováthy-téré Ady Endre-térre, a Vitéz-utcáé pedig Partizán-utcára változott. A Rókuson a Mars-térből Marx Károly-tér, az Ujtérből Klapkatér, Mőravárosban a Berlini-kőrútból Moszkvai-körűt, a Katona-utcából Katona József-utca. a Vám-térből Vértanúk-tere, Alsóvároson a Róka-utcából Bem tábornok-utca lett. A volt Somogyi-telepet ma Petőfi-telepnek nevezzük. Ezen a téren a legkiáltóbb hibák megszűntek. Mindent azonban még nem végeztünk el. Nem látjuk pl. sok értelmét annak, hogy a város egyik legősibb utcáját, a történelmi nevezetességű Pskola-utcát miért hívják ma gróf Apponvi 'Albert utcának. A különböző széniekről elnevezett utcákat is sokaljuk s különösen fölöslegesnek tartjuk, hogy különböző 'imperialista és velünk szemben ellenséges politikát folytató országok fővárosainak nevét körutak (Bécsi-, Londoni-, Párisi-, Brüsszeli-, Római-körűt) viselik Szebelsberg-térnek neveztek —, ma az j geden. Az pedig már szinte rem.éAradi vértanúk-tere nevet viseli, a ] szeti ügy, hogy a Dózsa GvörgyHorthy Miklós-utcából Dózsa ! utca 20. sz. ház bejárata fölött még György-utca, a Rudolf-térből Rno- mindig olt csúfoskodik Horthy sevclt lér, az Erzsébet rakpartból Miklós neve. Móricz Zsigmond-rakpart, a Ferenc I Biztos, hogy rövidesen egyetlen József-rakpartból József AttPs-rak- utcanév sem lesz Szegeden. ami part, a József főherceg-térből So- a mult kfsérteteit idézné. Munkafelajánlásaink feljesíléséve! erősítjük a héketáüort Mi, a TÜZÉP NV kirakodó-brigád dolgozói büszkék vagyunk arra, hogy a Szakszervezeti Világszövetség hazánk fővárosában tartotta üléseit. Jól tudjuk, milyen jelentőségük volt ezeknek a tanácskozásoknak, amelyek a nemzetközi proletárszolidaritás jegyében még erősebben kívánják összefogni a világ öntudatos szervezett dolgozóit, a Irodagépet vesz, elad Irodagépkellékekkel szakszerűen ellátja Irodagép Értékesítő Nemzeti Vállalat szegedi kiiendeltsége, Széchenyl-tér 7. Telefon: 38-97. világbékét veszélyeztető imperialista gonosztevők és cinkosaik ellen. Mi, a rakodó-brigád tagjai is har. colunk a tartós békéért. Munkafelajánlásaink teljesítésével erősítjük a béketábort, mert tudjuk, a rr.i győzelmünk a szabadságukért harcoló elnyomott népek harcait is erősíti. Soha nem feledjük el, hogy szabadságunkat a nagy Szovjetuniónak és népünk nagy barátjának, Sztálin elvtársnak köszönhetjük. Jó munkákkal igyekszünk méltókká válni arra a nagy áldozatra, melyet a szovjet nép hős fiai hoztak felszabadulásunk érdekében. \ Éljen a világbékét erősítő Szakszervezeti Világszövetségi Éljen a legyőzhetetlen béketábor nagy vezére, Sztálin elvtárs! TÜZÉP NV. I. kirakodó brigádja. 1