Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

f YttÁRNSP, 158(1. MÁJUS 28. 9 H^TJ'U-111'HMU" •I -1-"'" .JALTWHLlIg A BOLSEVIK PÁRT UTJÁN Pártank a szocializmus építéséért vívott harcban elért sikereit nagyrészt annak köszönheti, hogy mindenkor és mindenütt követte nagy példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja példáját A Bolsevik Párt példája a munkásmozgatom tapasztalatainak gazdag tárházát nyújtja a mi Pártunk számára is. Ezeknek az útmutatásoknak felhasználása és követése biztosítja, hogy Pártunk egyre nagyobb sikereket ér el a szocializmus építéséért folytatott harcban Amikor Rákosi elvtárs február 10-én, a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédében feltárta Pártunk munkájának hibáit és fogyatékosságait, szilárdan a Bolsevik Párt harcainak tapasztalataiból merített, A Bólsevik Párt útján jár Pártunk akkor, amikor a kritika és önkritika fegyverével feliárja a hibákat és fogyatékosságokat — amint tették ezt alapszervezeteink a vezetősékújjáválasztó taggyűlésen * teszik ma a pdrtérlekezleten Szeged legjobb kommunistái. A Bolsevik Párt útjának követése egyet jelent Pártunk megerősödésével, egyet jelent a szocializmus építésének napról-napra növekvő sikereivel. Minden kommunistának kötelessége, hogy megismerje a Bolsevik Pártot, hogy a Bolsevik Párt tapasztalatainak felhasználásával újabb és újabb sikereket érhessük el a békéért és a szocializmus építéséért folytatott harcban FárloiÉeiiü demokrácia a Bolsevik Pártban városi bizottság eleven kencsolate az alapszervekkel A Bolsevik Párt rendkívüli rugalmasságát és cselekvési egységét a vezetés centralizmusa és a szigorú pártfegyelem biztosí'íja. Szervezettségét tekintve a Párt felülmúlja a legjobban tömörített és legfegyelmezetUebb hadsereg szervezettségét is. De hiba volna az gondolni, hogy a Párt centralizmusa hasonlít a hadsereg centralizmusához. A hadsereget — mint ismeretes — a parancsnokság hozza létre, az alakítja meg. A Párt viszont alulról, az önkéntesség elve alapján épül fel. „A Pártnak — mondotta Sztálin elvtárs — szintén van vezérkara, ezt azonban nem felülről nevezik ki", hanem alulról, az egész Párt választja. Nem a vezérkar alakítja meg a Pártot, hanem ellenkezőleg, a Párt alakítja ki saját vezérkarát." A hadseregben minden parancsnok kinevezése alapján veszi át helyét. Ezek személyesen adják ki a parancsokat és cselekedeteikért esák feletteseiknek felelnek. 'A' Pártban minden vezetőszervet alulról felfelé választanak és azok Időnként számadással tartoznak munkájukról. A pártszervezetek nem alsó, közép és felsőfokú intézmények rendszerében helyeződnek el. Sztálin elvtárs antimarxistának tartja azt a nézetet, amely a Pártot nem önálló harci szervezetnek, hanem intézmények bizonyos rendszerének tekinti. Sztálin elvtárs azt tanílja, hogy a pártszervezeteknek harcos, tevékenven gondolkodó, öntevékeny szervezeteknek kell lenniök, amelyek teljesértékű eszmei és gyakorlati életet élnek. I'nnen ered a pártonbeliili demokrácia különös jelentősége, amelynek célja az, hogy a kommunistákat bevonja a Párt politikájának rendszeres megtárgyalásába és a Párt egész gyakorlati munkásságának irányításába. A Párt egész belső élete, széles demokratikus alapon épül fel. A Pártnak valamennyi vezető szervét alulról felfelé választják meg és valamennyi számadással tartozik. A Párt szervezeti szabályzata minden tagjának biztosítja a pártszervezetbe való választás és választhatóság jogát, emellett a Párt minden tagjának korlátlanul jogában áll visszavonni a jelölést, illetve megbírálni a jelölt munkáját. A Párt demokratikus rendjének az a célja, hogy minden párttag számára biztosítsa a pártszervek választásában és a Párt munkájának irányításában való résztvéteíét. E részvétel tehát nem korlátozódhátik arra, hogy a Párt tagjai meghatározóit időpontokban meghallgatják a vezető szervek beszámolóit és értékelést adnak a vezető pártszerv, illetve annak egyes munkásai tevékenységéről azzal, hogy az új vezetőségbe beválasztják, vagy nem választják be őket. A párttagoknak állandóan részt kell venniök a Párt gyakorlati munkájában is. Tevékeny működést kell kifejteniök a pártéleten kívül a gazdasági és kulturális életben, a tömegszervezetek életében és a rendszeresen összehívott aktivagvűléseken — amelyeket nem parádé kedvéért és nem formálisan kell összehívni — tevékenyen kell közreműködniök. „ A pártonbelüli demokrácia egyik legkifejezőbb megnyilvánulása az, hogy a pártszervekben a vezetés gyakorlása kollektív. Minden fontos kérdést egy-egy vezető szerv tagjai tárgyalnak meg és döntenek el. Ha a Párt határozatát kollektíven fogadják cl, a kidolgozásban minden párttagban megnő a felelősség érzése a vezelő szerv munkájáért. Sztálin elvtárs tanítása szerint ahhoz, hogy a pártszervezetek vezetői ne kövessenek el hibákat, szoros kapcsolatban kell állnlok azokkal, akiket vezetnek, tanácsUozniok kell a dolgokban járatosabb emberekkel, meg kell hallgatmok az egyszerű kommunisták megjegyzéseit. A pártmunka gyakorlatában ezért alkalmazzák oly széleskörűen az értekezleteket, gyűléseket, hogy tisztábban lássanak egy vagy más kérdést, hogy kicseréljék a tapasztalatokat. Az egész vezetésnek arra kel! irányulnia, hogy minél több kommunista kapcsolódjék be a munkába, fejlődjék a kommunisták öntevékenysége és kezdeményezőkészsége. Ez a pártszervezetek bolsevik vezetésének legfontosabb elve. A kommunista fejlődés mozgató ereje - a kritika és önkritika A Bolsevik Párt történetének " egész folyamán, a szocialista építése minden szakaszában felhasználta a kritika és önkrilika kipróbált fegyverét. Különös jelentőségűvé vált a kritika és önkritika a munkásosztály hatalomrajutása után, amikor a Bolsevik Párt a Szovjetunió egyetlen kormányzó pártjává lett. Ekkor mutatott rá Sztálin elvlárs, hogy amikor a kommunisták pártja nem osztja meg és nem oszthatja meg a hatalmat más pártokkal, a kommunistáknak maguknak kell feltárni és kiigazítani hibáikat, gyengeségeiket, fogyatékosságaikat. L

enin és Sztálin azt tanítják, hogy egy párt politikai erejének és a tömegekkel való kapcsolatának egyik legnagyobb és legbiztosabb ismertetője a pártnak a saját tévedéseihez vató viszonya, képessége, hogy gyökeréig feltárja a hibák okait és idejében kijavíthassa ezeket a hibákat. Csak a kimúló és pusztulásra ítélt pártok félhetnek a világosságtól és a kritikától, a bolsevikok sem az egyiktől, sem a másiktól nem félnek, mert a Boise. vik Párt a győzelem felé haladó párt, tanítja Sztálin. A kritika és önkritika a szovjet társadalmi rendszer kimeríthetetlen erejének és életképességének jele, kulcs, amelynek segítségével feltárják és kiküszöbölik á szocialista építkezés fogyatékosságait és következetcsen haladnak előre. A z új, kommunista társadalom " építésének minden résztvevője a saját szemével láthatja, hogy a kritika és önkritika segíti a Pártot, a kormányt, a népet, az emberek öntudatában lévő kapitalista maradványok, a régi társadatomból örökölt szokások és nézetek elleni harcban. 'A' kritika és önkritika segít napvilágra hozni mindazt, ami használhatatlan, korhadt, roskatag, hogy megtisztítsuk az utat az új, az élenjáró, a haladó előtt. Elsöpörve az útból a bürokrácia, rutin, közönyösség alakjában felbukkanó minden akadályt, a kritika és önkritika politikusán neveli a tömegeket, emeli kulturális színvonalukat, neveli bennük az érzést, hogy ök a gazdái országunknak. A gazdasági és kulturális építés újabb sikereiért folyó harcban döntő jelentőségű a pártszervezetek szerepe. A pártszervezeteknek nemes: k a széles dolgozó tömegekhez fűződő kapcsolataikat kell állandóan erősíteni, hanem ezzel egyidejűleg rendkívül fontos' feladatuk van a dolgozók termelő aktivitásának növelésében is. Az alapszervek munkájának megjavítására Len nagy hatással van a párt kerületi és városi bizo,tságainak irányító munkájr. A városi é3 kerületi bizottságoknak sohasem szabad megfeledkezniük Sztálin elvtárs tanításáról, hogy a pártvezetéssel összeegyeztethetetlenek az adminisztratív módszerek, mivel ez azt a veszélyt rejti magában, hogy pártszervezeteink, amelyek öntevékeny szervezetek, üres bürokratikus intézményekké válnak. A párt azt követeli, hogy a pártszervek állandóan fokozzák a kommunisták aktivitását, vonják be őket a párthatározatok megvalósításával kapcsolatos gyakorlati munkába, erősítsék az alapszervekhez fűződő kapcsolataikat. A Párt csernyigovi városi bízót' sága ezeknek az utasításoknak szem előtt tartásával az utóbbi időben bizonyos javulást ért el munkamódszereiben. Egész munkájában ma már szilárdan az alapszervebre támaszkodik. Es ez észrevehető módon meglátszik a város egész gazdasági és politikai életén. A városi bizottság tagjai azelőtt rengeteg időt pocsékollak különböző üres levelezgetésre. Csak „különösen fontos" esetekben látogatták meg az alapszerveket, amikor például a városi bizottság irodáján tartandó beszámolójukra készültek, vagy a területről riasz'ó jelentések futottak be. Érthető, hogy a városi bizottság ilymóden nem vehette észre és nem javíthatta ki idejében a hibákat és az alapszervek munkájában mutatkozó fogyatékosságokat. A városi bizottság munkájában ma már mindenütt rendkívül eleven a kapcsolat az alapszervekkel. A városi bizottság titkárai és má3 tagjai nem esetről-esetre, hanem rendszeresen látogatják az alapszerveket, behatóan foglalkoznak munkájukkal, a helyszínen nyújtanak nekik segítséget a hibák kiküszöbölésére. Az alapszerveket azonban nem kizárólag a városi bizottság apparátusának segítségével irányítják. Ceernyigovban 175 alapszerv működik. Bárhogyan is szeretnék, a városi bizottság aránylag csekélyszámú funkcionáriusával szinte lehetetlen mindennapos gyakorlati segítséget nyújtani minden alapszervnek. E feladatot cs kis a pár.aktíva és mindenekelőtt a városi bizottság tagjainak segítségével oldhatják meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő irányítás mellett a váro.ú bizottság tagjai és néhány tapasztalt alsóbbfokú pán.munkás is sikeresen végzi el a rábízott munkát. Az r'alibi példa : agyon jól rávilágít arra, milyen eredménnyel jár, ha a városi bizottság az alapszervekkel eleven kapcsolatot létesít. A Villanylámpagyár pártszervezetének munkáját hosszú időn keresztül komolv hibák jellemezték. A pártnapoka*. crak időnként tartották meg. A polittkii tömegruunkát elszakították a termelési feladatoktól. A Párt erőtlenül ellenőrizte a vállalat vezetőségének gazdasági tevékenységét. Ez pedig károsan befolyásolta az üzem termelési tervének teljesítését. Azok az utasítások, amelyeket az üzemi pártszervezet titkára a városi bizottságtól kapott, nem voltok eredményesek. Lényegesen megváltozott a helyzet azután, hogy a városi bizottság behatóan kezdeti foglalkozni az üzemi politikai pártmunka megjavításával. Részletekbe menően tar., tmányozták a pártszervezet gyenge munkájának okait. E munkában jelentős segítséget nyújtottak a kommunisták. A helyszíni vizagálatok eredményei alapján sikerült konkrét intézkedéseket kidolgozni az üzemi pártszervezet munkásságának megjavít áeára. Azonban távolról sem elegendő intézkedéseket hozni. A városi bizottság határozatát szervező munkával támasztotta alá, saját funkcionáriusait küldte ki a gyárba. Az ő segitségükkel a pártszervezet a legcélszerűbben elosztotta a termelésben a kommunista erőket, jobban irányította a szocialista versenyt. Végeredményben, a gyár sikeresen teljesítette ez elmúlt evi tervet és a folyó év első negyedeinek előirányzatát. A pártszervezetek jó munkájának eredménye így muta kőzik meg a politikai munka mellett a gazdasági munki területén is, ami azt bizonyítja, hogy a gazdasági vezetőknek ahhoz, hogy eredményesen lá..hassák el felv adataikat, állandóan a Párt irányttására kell támasrkodniok. így valósulnak meg a kommunisták javaslatai A cskalovi területi pártszervezetben az év elején tartották meg a beszámolói és választási gyűléseket, amelyek mindenütt a széleskörű kritika és önkritika, a bolsevik elvszerűség és a fogyatékosságokkal szembeni kérlelhetelienség jegyében folytak le. A kommunisták felszólalásaiban világosan kifejezésre jutott a párttagok tömegeinek fáradhatatlan gondoskodása a pártmunka további fellendítéséről, valamint a gazdasági és kulturális építés színvonalának emeléséről. A kerületi, városi és területi pártkonferenciák is mindenütt Sztálin elvtárs ama tanítása jegyében látták el feladatukat, mely szerinit ..... figyelembe kell venni nemcsak a kritikát, hanem a kritika eredményeit is, azt a fejlődóst, amely a kritika hatására megmutatkozik." A Párt területi bizottsága ezért nyomban a javaslatok átvizsgálása ut'in formális álláspontot foglalt el az ipari váltai a tok szocialista versenyének kiértékelésével kapcsola'ban. Az elhangzott felszólalások u;án a területi bizottság Taizetes tanulmányozás alávette gyakorlati intézkedéseket dolgozott ki a javaslatok megvalósítására, meghatároz a teljesítésük időpontját és kijelölte a megvalósításért felelős személyeket. A területi pártkonferencia befejezése óta eltelt 3 hónap alat1 máris a gyűlésen felvetett számos kérdést elintéztek. A pártkonferencia egyik felszólalója kifogásolta, hogy a területi szervezetek nem kielégítő módon foglalkoznak a dolgozók leveleivel és panaszaival. Egy másik felszólaló hibáztatta, hogy a területi szakszervezeti tanács a panaszokat és minden alkalommal helyszíni vizsgálatokon állapította meg a panaszok jogosultságát. Miután nyomban intézkedtek a jogos kifogások okának megszüntetéséről, állandóan figyelemmel kísérték, hogy a kiadott utasításokat a megfelelő szervek kellő módon teljesítették-e. A pártszervezetek vezetői között tudatosították, hogy a pártkonferenciák határozatainak és a kommunistáit bírálatának gyakorlati területre való á'ültetése nem rövid ideig tartó kampány, hanem valamennyi pártszervezet mindennapos kötelessége. A Párt területi bizottsága munkájában azt tűzte ki célul maga elé, hogy állandóan figyelemmel kíséri a kommunisták értékes javaslatait és egész tevékenysége'- úgy irányítja, hogy e javaslatok gyakorlati megvalósítása mielőbb megtörténjék. A cskalovi területi pártszervezet a tömegekhez fűződő kapcsolatok erősítésével, a pártonbeliili demokrácia általános fejles ítésevel, a kritika és önkritika kibontakoztatásával biztosítja ujabb ós újabb sikereit mind a gazdasági, mind a politikai és kulturális építésben. Tökéletesítsük a pártszeivezés módszereit A körzeti pártbizottságok munkája rendkívül fontos láncszem a kolhozok, gép- és traktorállomások és a szovhozok irányításában. A pártbizottságok rendszeres pártértekezletet tartanak, ahol megvitatják az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket. A fejlődés természetesen mndig új feladatokat áUit a pártszervezetek elé. ezért szükséges a vezetés színvonalának emelése, a pártmunka módszerenek tökéletesítése. A Voronyezs-terüleii pártértekezleten például rámutattak arra. hogy a jevdakovai körzeti bizottság még nem tudta kiküszöbölni a tanácsok és a gazdasági szervezetek feladatainak összecseréléséből származó hibákat és szem elől tévesztette az ideológiai-politikai nevelés feladatait. Ugyanez a körzeti bizottság nem fordít kellő figyelmet • kolhoz-páttszervezetek megerősítésére, valamint a kritika és önkritika kifejlesztésére: Rámutattak arra, hogy egyes körzeti pártbizottságok, ahelyett, hogy egyik, vagy mási'k kolhoz lemaradottságának okát kutatnák és ezek nyomán határozott lépéseket tennének a h'bák leküzdésére, megelégszenek a határozat-hozatallal és a kü'önbözö értekezletekkel. Egyes helyeken nem támaszkodnak a munkában az, aktívára, az alapfokú pártszervezetekre és túlságosan eladminlszbtrá'ják tevékenységüket, ahelyett, hogy közvetlenül felvennék a kapcsolatot a tömegekkel. Az értekezlet küldöttei felszólalásaikban rámutattak arra, hogy a területi pártbizottság nemcsak nem küzdött a helytelen munkamódszerek el'en, hanem maga is Ilyen módszereket alkalmazott.