Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

69 VASÁRNAP, 1950. MÁJUS 28L 1 Kiolthatatlan, forró szeretetünket fejezzük ki a Magyar Dolgozók Pártja iránt Levelek százaiban üdvözlik a szegedi doigozók a pártértekezletet A szegedi dolgozók Pártunk Iránt! szeretetét és ragaszkodását fejezik k| azok a levelek, amelyek százával érkeztek a Magyar Dolgozók Pártja szegedi pártbizottságához a Pártér­tekezlet alkalmából. A levelekben az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói, az iskolák tanulói, pártta­gok és pártokíviiliek egyaránt ki­fejezésre juttatják, megértik a Pártértekezlet nagy fontosságát, ugyanakkor megigérik, hogy min­den erejükkel és igyekezetükkel tá­mogatják Pártunk célkitűzéseit, még fokozottabb mértékben veszik ki részüket az ötéves terv megvaló­sításáért és a békéért folyó harc­ból. Ezek az üdvözletek mindennél ékesebben bizonyítják, mennyire erős a mi Pártunk, milyen nagy bi­zalommal és ragaszkodással tekinte­nek a munkásosztály élesnpatára a szegedi dolgozók ezrei. „— Kiolthatatlan, forró szerete­tünket fejezzük ki a Magyar Dol­gozók Pártja iránt, a szegedi párt­értekezlet alkalmából — írják a Magyar Kcndér élmunkásai. ígér­jük, hogy a termelésben és politikai munkában példamutató munkával visszük előre győzelmes harcunkat az ötéves terv megvalósításáért, a világbéke biztosításáért". A levelekben számos munkafel­ajániással találkozunk. A szegedi dolgozók megfogadják, hogy több es jobb munkával juttatják kifeje­zésre a Párt iránti szeretetüket. So­káig sorolhatnánk azokat a munka­feiajánlásokat, amelyek az üzemek­ben, hivatalokban, Intézményekben, iskolákban elősegítik a dolgozó nép szocializmus építéséért folytatott harcát. A Gyógyszertani Intézet dolgozói például a pártértekezletet üdvözlő levelükben a következőket Írják: „Felajánljuk, hogy a júniusban tartandó élettani kongresszusra be­jelentett előadásokat újabb kísérle­tekkel támasztjuk ald, az előadások témakörét kibővítjük. Felajánljuk, hogy az előadások rcsumejét orosz nyelvre lefordítjuk és a dokumen­tációs központnak meg!züldjük. Egyik előadásunk az elért kísérle­tek eredményei folytán a kongres­szus díszelőadása lesz, amit szin­tén a pártértekezlet alkalmából ajánlunk fel'. A szegedi 12. számú Gépipari gim­názium pártcsoportja és tantestü­lete levelében a kővetkezőket írja: „Tudjuk, hogy a Pártértekezlet újabb és még lendületesebb erőt ad a pártépítés munkájának. Mi a pártcsnpnrt és a tantestület tagjai Ígérjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja irányításával felszámoljuk azokat n hibákat és hiányosságo­kat, amelyek a VKM szabotázsese­lekményel következtében a ml Isko­lánkban ls fennállónak." Még számtalan ezekhez hasonló levelet idézhetnénk, amelyek mind­egyike egy-egy kifejezője a Pártunk iránti szeretetnek, a dolgozó nép építeni akarásának és elszánt béke­akaratának. Mégis csak fejétől büdösödik a kai A magyar dolgozó nép szeme a szocializmus építésének egyiik fontos alapján, az építőiparon van. Éppen ezért nem közömbös egyetlen egy dolgozó számára sem, hogy az építkezésre szánt összeggel és anyaggal hogyan gazdálkodnak, hogyan csökkentik a selejtet és miként akadályoz­zák meg a pazarlást. A szocializmus felé haladó őr­szagunkban a kezdeményező és irányító erő a Magyar Dolgozók Pártja, amely éberen őrködik a dolgozó nép vívmányai felett. A Párt szeme mindenütt ott van.. Az elért eredményeket, valamint a hibákat a pártsajtón keresztül tudatosít ja a széles dolgozó töme­gekkel, hogy a meglévő hibákat a termelés minden frontján ki le­hessen küszöbölni. Ezt persze Vedres László úr. a Budapesti Gyárépítési NV építésvezetője nem akarja tudo­másul venni és feneketlenül gyűlöl minden kritikai hangot, ami személyével, vagy munkájá­val van összefüggésben. Ennek el­lenére meg kell említeni néhány dolgot, ami ismét Vedres úr sze­mélyével van összefüggésben és a legutóbbi termelési értekezle­ten látott napvilágot, még hozzá Dancsó Imre sztahanovista mu­tatott rá. Vedres úr keskenyre ásatta az alapot, a tégla viszont széles volt, így a nruniyi nem haladt s még hozzá sok volt a 'selejt is. Az épí.ésvezetőnek meg kellene lát­nia azt is, hogy a munkálatok­nál hogyan pazarlódik el a nehe­zen beszerezhető deszka. A szép szál deszkákból egyszer ia lefű­részelnek 50 centit, máskor is 40-et és végül úgy jár, mint a bibliai kereszt, amely elfogyott és hasznavehetetlenné vált. De, hogy az ilyen hibák fel­színre jöjjenek, meg is kell nézni a munkál. Mikor azonban a Détmagyaror­szág munkatársa ezeket a dol­gokat közelebbről is meg akarta nézni és fényképes igazolványán nak felmutatásával bebocsátást kért, mintha megannyi hétfejű sárkánnyal találta volna magát szemben — akár János vitéz tün­dérország kapujában. — Ez az éberség már túlnőtt a határon annál is inkább, mert mint ahogy kiderült, „különösen" a Délma­gyarország, a pár'sajtó munka­társaira korlátozódott. És jött a szemrehányás a kötelességüket elmulasztó kapusok részéről iiyen formában: „Nem szép a pártsajtótól, hogy ezt a múltkori éhertelenség ügyét kihozta, mert majdnem a kenyerünkbe került." Ugy látszik, az nem jutott az eszükbe, ha az ellenség ugyanr olyan könnyen bejutna igazolta­tás nélkül, mint munkatársunk a múltkor, sokkal több forogna kockán, minit egy kötelességét hanyagul végző ember kenyere. Aia de itt még nincs vége, a legfelsőbb „megtorlás" Vedres úr részéről a kritikai cikkért ez­után jön. Szinte érezni lehetett minden szaván, amit mondott, hogy hosszút akar állni mindenféle hivatalos formákra hivatkozva a legutóbbi kritikai cikkért. Gőgös fölénnyel beszélt, mint aki ugy véli, hogy „csak egy firkásazal" van dolga. Szinte tá_ madó modorban kérdezte Vedres ur: „Mit akar maga beszélni ve­lem?!" — Majd kereken kijelen­tette, őt nem érdekli, hogy a pártsajtó munkatársa-e vagy sem, ide ugyan a lábát be nem teszi, (hogyisne, ínég majd va­lami ujabb disznóságot fedezne fel megint). De nem ám, még ak­kor sem, ha a „fejéről büdösö­dik a hal" — tette hozzá. Ugyanis ez volt a múltkori kri­tikai cikk befejezése és akinek szólt, ugylátszik, nagyon is megértette és most forr benne az indulat a pártsajtó iránt, amely figyelmeztette az éberség hiá. nyára. Ahogy Vedres ur maga­tartásából következtetni lehet, legszívesebben pokolba kívánna mindenkit, aki a hibákat meg­látja, vagy fel akarja kutatni és az egyik főok ez volt, amiért a pártsajtó munkatársát nem en­gedte be. Pedig ezelőtt egy hét­tel is ugyanilyen fontos építke­zés volt már ott és mégis fény­képésszel együtt Igazoltatás nélkül sétálhatott ki-be a Délmagyaror. szág munkatársa. Vedres ur kicsit túllőtt a cé­lon, nagyon, nagyfontosságunak tartja saját személyét és fölé­nyesen kezeli a Párttal össze­függő jelenségeket. Nyilván azt gondolja, hogy az ő személye nélkülözhetetlen és pótolhatat­lan ennél az építkezésnél. Ez a megnyilvánulása, a dolgozókkal szemben is fennáll. Ékesen bizo­nyltja ezt a legutóbbi termelési értekezlet, ahol az építésvezető, mint valami kapitalista vállaliko­zó, kihangsúlyozta a dolgozók felé: „Ahogy maguk támogat, nak a munkámban, én ugy támo­gatom magukat." Magatartásával, a dolgozókhoz való viszonyával Vedres ur csak szégyent hoz a többi értelmiségi dolgozóra, akik igyekeznek a szocializmus építésében minden téren kivenni a részüket. Éppen ezért nincs helye olyan fontos I építkezésnél, mint ahol van. Állít­sanak helyére olyan embert, aki­nek a magatartása nem olyan, mint Vedres Lászíóé, aki kijelen­tette: „Lássátok, tt egyszerű dolgozók, minden, ami itt törté­nik, az érdeketekben, nekem kö­szönhetitek". Körülbelül erre le. Jhet következtetni hangjából és magatartásából, amit a dolgozók, kai szemben tanusit. Hogy a kapuban lévő dolgozó­kat igy „felheccelték" a párt­sajtó munkatársai ellen, az is­mét megerősíti azt az állításun­kat, hogy mégis csak „a fejétől büdösödik a hal." Munkaerőtartalékok hivatalának felhívása A munkaerőtartalékok hivatala a következő felhivsát bocsátotta ki: Az ötéves terv hatalmas fel­adatot ró az építőiparra, enneK megvalósításához több tízezer uj építőipari szakmunkásra van szükség. A tervszerű szakmun­kásképzés keretében pár héten belül ujabb 2000 ipari tanulót kell az építőiparba beiskolázni Felhívással fordulunk azokhoz a fiukhoz és leányokhoz — mondja a felhívás —, akik isko­láikat az 1948—49. tanévben vagy még előbb elvégezték, hogy jelentkezzenek építőipari tanuló­nak a Munkaerőtartalékok Hiva­tala, Ullői-ut 31. szám alatti ipa­ri tanuló közvetítő kirendeltség, nél az alábbi szakmákra: kőmű­ves. ács, bádogos, épület- és ut­burkoló, festő, mázoló, mükőké­szitő, tetőfedő, üvegező, vízszi­getelő, épületasztalos, épületlaka­tos, szegező lakatos, parkettázó. A felsorolt szakmák többségé­ben a tanulóidő másfél év. A könyvek az idei könyvnapokon a falvakba is eljutnak. Szegeden is, mint. az országban a Szikra és a Könyv­terjesztő NV rendezi meg a könyvnapokat. Bevonják azon­ban a rendezésbe a SzOT-ot, if­júsági szervezeteket, Magyar­Szovjet Társaságot, MNDSz-t és a többi társadalmi szervezete­ket, hivatalokat és intézménye­ket is. Az üzemekben a Szákra állít fai könyvsátrakat. A Szikra „mozgókönyvtárai" járják be Szeged lakótelepeit. Szegeden június 15-én, 16-án, 17-én és 18-án, a környék közsé­geiben, falvaiban pedig június 28-án és július 4-én, tehát két egymást követő vasárnapon ren­dezik meg a könyvnapokat. Ki­jutnak a könyvek ezen a két na­pon Pusztaszerre, Kistelekre, Tápéra, Gyálára, öszentivánra, Ujszentivánra, Kübekházára, Klárafalvára és a saegedkörnyé­ki éj. községekbe. JHitideíLÜit meqátlják Ildijükéi A KOMSZOMOL-TAGOK A magyar ifjúság most készül uj, nagy szervezetének: Pár­tunk milliós ifjúsági tömegszervezetének megalakítására. Az if­júmunkások, dolgozó parasztfiatalok és diákok munkafelajánlásai, kiváló teljesítményei mutatják, hogy a magyar fiatalság való­ban magáénak érzi a Dolgozó Ifjúság Szövetségét. Az előkészület nagy munkájában is éppenúgy, — amint majd a további munká­ban — a hós szovjet ifjúság példamutatása -irányítja őket és a hős len'ni Komszomol gazdag tapasztalatai segítik eredmé­nyeik elérésében. A Komszomol minden tagja kötelességének tart­ja, hogy munkateljesítményének fokozásával, jobb és tökéletesebb munkával legyen méltó a Komszomol tagságára. kő L rL ^tef-7-0' Vl!cí°r Timockó, Vaszilij Serbacsen­rŐn JÍ 0-Ua M?xlmov? homszomolok. a kievi rÍZ" w'' mnvkásni, a tervben előirányzott mun­kamennyiseget hónapokkal hamarabb teljesítettéjt Vaszilij rAr'emenkó vájár a Komszomol kongresszusra úgy készült fel, hogy munkateljesítményét 200 százalék fölé emelte. Munkatársával, Aiexavdr Tomkeviccsel együtt szo­cialista lelkesedéssel dolgoznak a föld mélyén, a terv mielőb­bi teljesítéséért. A 45. kievi leányiskola harmadik osztályát kitűnő ered­ménnyel tanítja Kaplun komszomolka tanítónő, akit gyer mekek, felnőttek egyformán szeretnek és becsülnek nagy­szerű pedagógiai módszeréért és szerető bánásmódjáért. Kellemes pihenés a dolgozóknak Munkanapon, ünnepnapon frissít egy pohár fris­sen csapolva, SÁNDOR BÉLA sörözőjében, a Főpostánál. SZÁNTHÓ MIHÁLY cipőkereskedő, Lenin-utca. KARÁCSONYI ISTVÁN papucské­szítő mester és dolgozói. CSÓR BÉLA divatárukereskedő és dolgozói, Károlyi-utca. RÁTKAI SÁNDOR papucskészítő mester és dolgozói, Kölcsi-utca. FRANKÓ 'ANDOR gyógyszerész. VASVÁRI-FOTÓ és dolgozói Szeged, Kígyó-utca. LÁSZLÓ BAZÁR és dolgozói. ROSNER JÓZSEF villanyszerelő­mester és dolgozói. KNITTEL KONRÁD kalaposmester Szeged, Lenin-u. 3. ÖRLEI GYÖRGY vaskereskedő zn unka társai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom