Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-27 / 122. szám

Szolovjov elvtárs, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Bizottságának titkára és Le Léap elvtárs, a Francia Általános Munkás­szövetség (CGT) főtitkárának üzenete a „Délmagyarország" utján Szeged dolgozóihoz VII. ÉVF. 122. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. MÁJUS 27. BRIGADOKKAL A MAGASABB T ERMÉSEREDMÉN YEKER T Még alig két esztendeje, hogy Rákosi elvtárs híres kecskeméti beszédében irányt mutatott adok gozó parasztságnak a termelő­szövetkezeti mozgalom kialakítá­sára, rámutatott a nagyüzemi gazdálkodás óriási előnyeire, amellyel a magyar falvak ki­emelkedhetnek évszázados elma­radottságukból. Rákosi elvtárs beszéde óta még fokozottabban mégnőtt dolgozó parasztságunk érdeklődése a termelőszövetkeze­ti mozgalom iránt s egyre több és több azoknak száma, akik a nagyüzemi gazdálkodás biztos útján indultak el boldog, nyu­godit jövőjük felé. Hatalmasan megnőtt a magyar termelőszö­vetkezeti mozgalom, de nemcsak megszaporodtak termelőcsoport­jaink, hanem — különösen az ősszel lezajlott termelőcsoport­lá'.ogatások, felülvizsgálások után — igen nagy minőségi vál­tozás is következett be. Termelőcsoportjaink a közel­múltban országszerte a fejlődés újabb szakaszához érkeztek és — bár több helyen még sürgős kijavításra váró hibák és sürgős pótlásra váró mulasztások mu­tatkoznak — újabb szakaszuk­hoz érkeztek Csongrád megyében s itt, Szeged környékén is. Ez; az új szakaszt, amely a fejlődés­nek jelentős állomása, a brigá­dok, s ezen belül a munkacsapn tok megalakítása jelenti, a kö­zös munka megszervezése, amely döntően befolyásolja a munka fegyelmet, a munkáért való egyéni felelősség kialakulását, a vezetés egyöntetűségét és bizton­ságát, a szakszerűség biztosítá­sát. I A közös munka megszervezé­sét és a brigádok rendszerének kialakítását döntő módon szük­ségessé tette maga az a tény, hogy a termelőszövetkezeti tor gok — még azok is, akik az út­törő munkát vállalva, másfél év­vel ezelőtt léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára — napról­napra találkoztak olyan új kér­désekkel, amelyek körül a tagok között megindult a vita, mert ezeknek a kérdéseknek helyes vagy helytelen megoldása alap­vetően kihat a termelőszövetke­zet fejlődésére. Ilyen alapvető kérdés volt a közös munka meg­szervezése is, amelynél azonban — éppen úgy, mint már eddig is annyi sok kérdésiben — roppant nagy segítségre volt az a bősé­ges széleskörű tapasztalat, ame­lyet a szocialista Szovjetunió kolhozai szerezlek és nyújtottak át számunkra termelőszövetkeze­ti munkaszervezetünk helyes ki alakítása érdekében. A jó munkaszervezet a terme­lőszövetkezetek szocialista jelle­gű fejlődésének egyik fontos fej­lesztő eleme. Ennek viszont alap­feltétele az, hogy mind a tagok, mind dolgozó családtagjaik tu­datában mélyen gyökerezzék a munkához való új viszonyuk fel­ismerése. Minden termelőszövet­kezeti tag gazdája a termelőszö­vetkezeti gazdaságnak. Még az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparaszt gondos munkája is megmutatkozik a kisparcellák jól előkészített vetőágyain, jól kezelt szőlőtőkéin, jól művelt kapás­növényein. Mennyivel inkább hirde'ik ország-világ előtt a szö­vetkezeti nagygazdaságok hatal­mas táblái, csordái, fiaikái és ryájai, hogy a szövetkezetben a jó gazdák gondosságával és ész­szerűen végzik-e a tagok munká­jukat, vagy sem. Ezekért a jó eredményekért, a termésátlagok növekedéséért, a termelőcsoport fejlődéséért minden egyes 'ag személy szerint is felelős, mint ahogyan minden egyes tag sze­mély szerint is végzett munká­ja alapján, nem az „egyenlősdi". hanem a munkaegységek alap­ján, részesül a csoport jövedel­méből. Az igazságtalanságok kiküszö­böléséhez és a csoport még na­gyobb fejlődéséhez segített hozzá a brigádok megalakítása, ame Iyek a gazdaság munkaszerveze­tének alapegységeit jelentik. Ez a brigád olyan szervezeti alap­forma. mint az ipari nagyüze­mekben a műhely. A brigád is épe úgy, mint a műhely, bizo­nyos önállósággal rendekezik megvan a felelős vezetője, ál­landó beosztottjai, gazdálkodik a rábízott termelőeszközökkel, az üzemterv ráeső részét brigád terv­készítésével részlegesen kidolgoz­za s azt szervezetten maga hajt­ja végre. A munkacsapatokat a brigádokon belül szervezik meg azoknak a munkáknak elvégzésé re, amelyeket megfelelő gépek hiánya miatt egyelőre csak kézi­erővel lehet elvégezni, továbbá amely munkák irányítása, meg­szervezése és ellenőrzése feltét­lenül a brigádoknál kisebb mun kaszervezeti egységek alakítását kívánja meg. Ezért éppen most a növényápolási munkák idején, amikor ilyen kisebb munkaszer­vezeti egységekre van nagy szük­ség, igen fontos szerepet tölte­nek be a munkacsapatok. A brigádok és munkacsapatok szervezése terén Szeged környé­kén is több helyen mutatkoznak hiányosságok. Már a tavaszi munkálatok megkezdése előtt megismerték a csoportok a bri gádszervezés feladatát és már mindenütt megalakultak ugyan a brigádok, s a munkacsapatok, de akadnak olyan csoportok, ahol ez csupán csak papíron, vagy szóbeli megállapodásban maradit, de a gyakorlatban a mai napig sem valósult meg. Sürgő sen pótolni kell ezeken a he­lyeken a mulasztásokat, hiszen azoknak a termelőcsoportoknak a példája, ahol jólmüködő mun­kacsapatok vannak, megmutatta most a növényápolási munkák idején is, hogy így milyen ki váló eredmények érhetők el. A szatyn.azi Petőfi termelőcsoport „Lenin' munkacsapata például a tavaszi kapálásoknál 140 száza lékot teljesített. A mórahalmi „Vörös Október" termelőcsoport munkacsapata a burgonyakapá­lást teljesítette túl 46 százalék­kal. A jól megszervezett munka csapatok tömeges kiemelkedő egyéni munkateljesítmények meg. születését is magukkal hozzák amint a deszki „Táncsics" ter­melőcsoport példája mutatja. Itt például a cukorrépa egyelésnél a Petőfi munkacsapatban Hikk Imre 240 százalékot, Daróczi Pál, Leppár Júlia és Biró Etel pedig 150 százalékot teljesitett. A „Hajnalcsillag" munkacsa patban Fodor Benő és Agócsi Kiss Ferenc 150, Huszár Béla 145 százalékot teljesített. Aki szorgalmasabb volt, természete sen több munkaegységet is írtak be könyvecskéjébe és több jöve­delme is lesz az elszámolásnál. Termelőcsoportjaink további nagy fejlődéséhez és a csoportta­gok életszínvonalának még roha­mosabb emelkedéséhez vezet a brigádok és munkacsapatok mun­kájának jó megszervezése. Min­den termelőcsoport tanulmányoz­za, ismerje meg mégjobban a Szovjetunió gazdag tapasztala­tait, amelyek segítségükre lesz. nek számukra a munkaverseny­mozgalom kiszélesítésében, most a tavaszi növényápolási munkák­során is és hozzásegít termés­hozamunk fokozásához, a bő ter­més eléréséhez, s vele az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. II minisztertanács határozatot fogadott el az aratás, cséplés és terméoybegvüjtés végrehajtásáról Szobek András elvtárs az uj külkereskedelmi miniszter A' minisztertanács pénteken délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott. A minisztertanács elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsához Szobek András moszkvai nagy­követnek külkereskedelmi mi­niszterré való megválasztása iránt. A Népgazdasági TanácB elnö­ke javaslatára a minisztertanács lakásépítési szövetkezetek szer­vezéséről fogadott el határoza­tot. A minisztertanács a földműve­lésügyi miniszter élőterjesztésé­re határozatot fogadott el az aratás, cséplés és terménybe­gyüjtés végrehaj tátáróL A népművelési miniszter elő­terjesztésére a minisztertanács „József Attila" irodalmi díj lé­tesítését határozta el. A fejlődő és tehetséges fiatal írók és köl­tői: részére létesített irodalmi díj odaítéléséről öttagú bizottság határoz, at_elynek három tagját az írószövetség, egy-egy tagját pedig a .Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Dolgozó Ifjú­ság Szövetsége jelöli ki. A bi­zottság évente hat 6000 forintos, nyolc 4000 forintos és tíz 2000 forintos díjat oszthat ki. A kínai népforradalom világtörténelmi jelentősége Bevei Andor elvtárs, államtitkár előadása az MDP Politikai Akadémiáján A Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Akadémiája keretében csütörtö­kön délután Berei Andor elvtárs, államtitkár, az MDP Központi Veze­tőségének tagja tartott előadást a Zeneakadémia nagytermében. ,,'A' kí­nai népforradalom győzelmének vi­lágtörténelmi jelentősége" címmel. Bevezetőben kifejtette, hogyan vezetett az imperialista hatalmak vetélkedése, Kína formaszerinti függetlenségének fenntartása mel­lett, az ország tényleges feldarabo­lásához, hogyan lett Kina félgyar­mati ország, melyet kizsákmányol­lak és melyben útját állták a demokratikus fejlődésnek. ,,.A Kina korszerű, demokratikus átalakulásáért folytatott küzdelem ezért elválaszthatatlannak bizonyult az imperialistaellenes szabadság­harcról — mondotta Sztálin elvtárs 1926-ban. A klnal forradalom győzelme mindenekelőtt azt jelenti, hogy a külföldi imperializmus uralma Kínában egyszer s mindenkorra megdőli. A kinai népnek meg kellett küz­denie a belső ellenséggel. A kinai forradalom erői helytállottak az árulás által teremtett súlyos hely­zetben is. Ezek a sikerek tették lehetővé a kinai nép számára, hogy eredménye­sen vezesse a harcot az új támadó­val, a japán imperializmussal szem­ben, amelyet az USA és Anglia is támogatott, egyrészt azért, hogy Ja­pán végezze el a forradalom leve­résének „munkáját", másrészt ab­ban a reményben, hogy azután a Szovjetunió ellen fog fordulni. De Japánnak a nyolcéves háború fo­lyamán soha nem sikerült a kinai nép ellenállását megtörni. Ez nem az amerikaiak által pénzelt és tá­mogatott Kuomintang-kormány ér­deme, hanem a Kinai Kommunista Párt által vezetett népforradalomé, a néphadseregé, amely a kommu nista jelszavakat követve, az ellen­állás legkülönbözőbb formáival küz­dött a betörők ellen. Az Egyesült Államok győztes int' ptrla'izmusa, a Japán vetélytárs ki­küszöbölése után elérkezettnek lát­ta az időt, hogy egész Kínát saját uralmának vesse alá. Az amerikai Imperializmus ezért Kuomintang­kormánybeli elvetemelül't bérencet­nek közreműködésével a háború be­fejezését követő hónapokban hatal­mas, négymillió főnyi hadsereget szerelt fel, amelyben az ágyútölte­lék kínai volt, de amerikaiak vol­tak a fegyverek, amerikaiak a ki­képzőtisztek és katonai és gazdasá­gi tanácsadók, akik Csang-Kai-Seket a többi bábokat mozgatták­Ezt a háborút csak forma sze­rint folytatta Csang-Kai-Sek kor­mánya, ténylegesen az Egyesült Államok nagyméretű fegyveres beavatkozása indult meg a ki nai népforradalom ellen. Az amerikai Imperializmus a-be­avatkozásnak azt a módszerét al­kalmazta ez esetben is, amit Srtá­lin elvtárs úgy jellemez, hogy „az imperializmus polgárháborút szer- A szocialista és a kongresszusi párt harminckét vez a függő országokon belül, pén-j ° r ze\ az ellenforradalmi erőket". Az Egyesült Államok imperialis­tái 110 Kuomintatig hadosztályt sze­reltek fel a legmodernebb fegyve­rekkel. „Ez különben — Jegyzi meg Rerei elvtárs — más szempontból nem ls volt mecfdő vállalkozás, minthogy ennek az egész felszere­lésnek több mint 75 százalék" már 1948-ban a népi hadsereg kezébe ke­rült." A kínai népforradalom győzelme az amerikai imperializmus elleni há. borúban dőlt el. A győzelem legfon­tosabb előfeltételét a Szovjetunió termetette meg, amely 30 esztendőn keresztül felbecsülhetetlen segítsé­get nyú irtott a kina forradalomnak. A népforradalom győzelme, mint Mao-Ce-Tung elvtárs megálla­pította, „csak a német és a tá­volkeleti japán imperializmus­nak a Szovjet Hadsereg által való szétzúzása folytán vált le­hetségessé." A másik döntő tényező a széles nemzeti egység megvalósulása volt, amelynek élén a harcokban meg­acélozódott kínai munkásosztály és élcsapata, a ma már négymillió ta­got számláló Kinai Kommunista Párt haladt. A győzelem legfontosabb té­nyezőihez tartozott a néphadsereg, amely a második világháború végén már több, mint százmillió kínai ál­tal lakott felszabadított területre tá­maszkodott. A kínai népi forradalom győzel­me — Molotov elvtárs szavai szerint — a legerősebb csapás, amely az imperializmus rendszerét az Októ­beri Forradalom után érte. Az imperialisták kínai befekteté­sei egymagukban nem fejezik ki Ki­na fontosságát az imperialisták szá­mára. Az imperialisták Kínának nagy jelentőséget tulajdonítottak, mint tartaléknak és hátországnak gazda­sági, politikai és katonai szempont­ból, Mig az USA statisztikája sze­rint csak 250 millió dollárt fektet­tek be Kínába, hatmilliárd dollárt adtak ki az utolsó években a Kuo­mintang háborújára. „A két szám közötti különbség mutatja, hogy Kína nemcsak és nem annyira már létező érdekeltségeik szempontjából játszott oly nagy szerepet az impe­rialisták számításaiban, hanem ló­ként, mint felbecsülhetetlen tarta­lék, mint hasonlíthatatlan értékű támaszpont az imperializmus távla­tai szempontjából." Forradalmi hatást gyakorol a kinai nép győzelme a gyarmati és félgyarmati országok népeire, hozzájárul az imperializmus rendszerének bomlasztásahoz. Kina példája megrendíti az imperialista uralmat az ősz­szes gyarmatokon és függő országokban. A Csendes­Oceán medencéjében a gyar­mati és félgyarmati népek felszabadító harca új, maga­sabb fokra emelkedik. A gyarmatbirodalmak valami­kor hatalmas tőkefelhalmozások forrásai, egyre inkább kicsúsznak a kapitalista hatalmak lába alóL Sztálin lángesze jóelőre felmér­te a kinai forradalomnak ezt az imperializmust megrázkódtató távlatát, amikor már 1927-ben kijelentette, hogy Kínában „az imperialistaellenes harcnak mé­lyen népi és izzóan nemzeti jel­leget kell öltenie és lépésről lé­pésre e' kell mélyülnie, az impe­rializmussal való kérlelhetetlen Összecsapásig kell fejlődnie, meg­rázkódtatva az egész világban az imperializmus legmélyebb alap­jatt." Az imperialista politika zsák­utcába jutott. Ezt mutatják az ellenté.ek az új Kina elismeré­sének kérdésében Is. Az Egyesült Államok folytat­ják háborús készülődéseiket, Alaszkától Ausztráliáig építik katonai, haditengerészeti és légi­bázisaikat. Az USA legfontosabb bázisának Japánt tekinti. Japán­nak az Egyesült Államok Távol­Keleten körülbelül azt a szerepet szánják, mint Nyugat-Németor­szágnak Európában. Míg az imperialisták a kinai forradalom győzelmére tá­volkeleti agresszív politiká­juk fokozásával felelnek a gyarmati népek új, kedvező feltételek között folytatják harcukat szabadságukért. Előadásának utolsó részében Berei Andor elemezte a mai ki­nai-szovjet kapcsolatok törté­nelmi gyökereit és a Szovjetunió barátságának óriási jelentőségét az új Kína számára. A barátsá­gi, szövetségi és kölcsönös se. gélynyujtási szerződést áthatja a két ország közös békeakarata. A Szovjetunió és Kina népei­nek összefogása, amelyet kiegé­szít az európai népi demokráciák együttműködése, döntő tényező­je a békéért folyó harcnak. A Szovjetunió és Kína szövetsége végérvényesen lehetetlenné teszi az imperialisták régi álmát: a Szovjetunió bekerítését. A kínai népforradalom győ­zelme egyike a legdöntőbb eseményeknek, amelyek meg­határozzák az emberiség történelmének további mene­tét. A győztes kínai forradalom mérföldköve annak a történelmi korszaknak, „amikor — mint Mao.Ce-Tung mondja — a ka­pitalizmus és az imperializmus az egész világon a pusztulásba rohan, amikor a szocializmus és a demokrácia az egész világon a győzelem felé tör." tagja átlépett az Indiai Kommunista Pártba A „Naiy Sabera" közli az indiai szocialista párt és az indiai nemzeti kongresszust párt 32 tagjának közös nyilat­kozatát. — Ma a szocialista párt mint kémszervezet műkö­dik a kommunisták ellen és a provokátorok, 'árulók pártja. Mi nyíltan kilépünk ezekből a pártokból és belépünk az In­diai Kommunis'a Pártba, amely a dolgozók igazi pártja — mondják nyíltan nyilatko­zatukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom