Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-26 / 121. szám

2 PÉNTEK, 19Ö8. MÁJUS tL Louis Saillant elvtárs jelentése a jugoszláv szakszervezetekről 'A Szakszervezet; ViláííszÖ vétség Végrehajtó Bizottságának kedd délutáni tanácskozásain Louis Saillant, nz SzVSz főtitkára adta elő jelentését a jugoszláv szakszprvezeti vezetők egységbontó tevékenységéről. Louis Saillant elvtárs jelentésének első részében példákkal világította meg a jugoszláv szakszervezet; vezetők egységbontó, diverzáns tevékenységét. Kitért arra, hogy Szalaj, a jugoszláv szaktanács vezetője, nki a munkásosztály nemzetközi egysége leghűbb harcosának mondja magát, a valóságban gyalázatos aknamunkát folytat az SzVSz ellen. Bizonyíték volt erre az SzVSz milánói második kongresszusán tanúsított magatartása. ahol Szalaj a legaljasabb lágalmakkal teletűzdelt kiadványokat terjesztett a CG T és a CGJL vezetői és a francia, olasz demokratikus szervezetek és sajtójuk ellen. Szalaj nyomására az utóbbi öt hónap folyamán a jugoszláv szakszervezetek jelenlegi vezetői rágalmazó memorandumok. levelek, táviratok özö?-ét adtak ki a munkásság igazi érdekeiért küzdő szakszervezetek és azok vehetői ellen. Saját álláspontjának ráerőszakolása a jugoszláv szakszervezetekre, napnál világosabban rámutat arra a diktatúrára, amelyet a jugoszláv szakszervezetek felett gyakorol, Rámutatott jelentésében ezután arra, hogy az SzVSz soha sem szakította meg a kapcsolatokat sem a jugoszláv dolgozókkal, sem a jugoszláv szakszervezetekkel, hanem ellenkezőleg Szalajnnk az SzVSz-bőt való eltávolítása révén az SzVSz meg szorosabbra fűzi azokat a mély kapcsolatokat, amelyek a dolgozók közcs célkitűzésein, a békéért, a kenyérért, a demokratikus szabadságjogokért vívott közös, hősies harcon alapulnak. A továbbiakban Titónak, a nemzetközi reakció ügynökének árulásával foglalkozva megállapítja, hogy Szalaj és a többi jugoszláv szakszervezett vezető nem védelmezik a dolgozók érdekeit, nem bélyegzik meg Titokormányának fasiszta terrorját, hanem ellenkezőleg, támogatják. Saillant jelentésében ezután rámutatott arra, hogy Szalaj az SzVSz Végrehajtó Bizottságának 'agjaként minden igyekezetével ezon volt, hogy megbénítsál az SzVSz munkáját és többek között azt is követelte, hogy az SzVSz vegye pártfogásba Tito fasiszta kormányát Az SzVSz azonban nem hajlandó alávetni magát az ilyen diktátumoknak, annál kevésbbé, mivel alkotmánya a szövetség egyik legfontosabb feladatául tűzi ki a harcot a fasiszta kormányformak és a fasizmus minden megnyilvánulása gyökeres kiirtásáért, bármilyen név alatt, bármilyen formában álcázza is önmagát. A jelentés végül rámutat arra. hogy a Szalaj állal kiadott „dokumentumok" tömegében egyetlen egy sem található, amelyben a népet akcióra szólítanák fel a háborús gyujtogatók leleplezésére, vagy amelyik békebizotts.%goknak a munkahelyen való felállításáról szólna. Eziek azok a tények, amelyek jogossá teszik több ország szakszervezeteinek, közöttük a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának követelését, hogy zárják ki az SzVSz kötelékéből Szalajt, valamint az egyesült jugoszláv szakszervezeték közipont; tanácsának többi vezetőit. Nem tűrjük meg a szakszervezeti világmozgalomban a fasiszta ügynököket. A világ békéje megvédése érdekében a világ munkássága követett, hogy távolítsák el az SzVSz-ből a jugoszláv nép leleplezett ellenségeit. Az Albán Népköztársaság ellen Irányuló kémtevékenység főtámaszpontia Olaszország, Görögország és Jugoszlávia A Tiranában szerdán kezdődött kémtárgyalás három vádlottjának a vizsgálat során tett vallomásaiból kiderül*, hogy az amerikai titkos szolgálat ügynökei külön kémtanfolyamot végeztek Olaszországban. Tervüket a római görög követségen dolgozták ki az amerikai kémszolgálat utasítására, amelynek értelmében a görög határon át csempészték be ügynökeiket albán területre. Kiviláglik a vallomásokból, hogy Tito fasiszta kémszervezete az Olaszországba menekült albán árulókat és háborús bűnösöket az Albán Népköztársaság ellen irányuló tevékenységre toborozza. A titóista kémszolgálat fedőszerve az úgynevezett agrárpárt, amelynek elnöke Seitbey Kryeziu, a nótóriua kém. Vádiratot adtak ki három imperialista szolgálatba szegődött albán kém ellen Titoék gazdasági bázisa falun a kulákság A mai jugoszláv vezetők falusi politikája kulák kapitalista jellegű. A falusi lakosság egy tizenhetedét kitevő kulákság tartja kezében az ország összes gabonakészleteinek maidnem a felét. A elgjobb szántók az ö birtokukban vannak. Titoék a falvakban „szövetkezeteket" hoztak léire, erőszakosan, ami a kulákság gazdasági megerősítésének egyik formája. Ezév elején Titoék hetvenkedve közölték, hogy falusi ..szocialista" szektoruk 5246 „munkaszővetkezeilet" jelent, amelyek 250 ezer parasztgazdaságot foglalnak magukba. Meg kell néznünk, ki a gazda ezekben a Tito-féle „szövekezetekben" ? Az atapmérték a „szövetkezetekben" a iövcdelcm elosztása, az úgynevezett „paj" (birtok). Nyilvánvaló hogy a kulákok, akik legnagyobb birtokkal és mezőgazdasági berendezésekkel rendelkeznek, oroszlánrészét kapják az egész jövedelemnek. A föld közös megmunkálásának ürügyével ingyen munkaerőt kapnak s még kíméletlenebből kizsákmányolják a törpebirtokos parasztokait, mint saját gazdaságaikban. Titoéknak ezeket a jellegzetes burzsoá szövetkezeteit, melyeket a falvakban létesítenek, a kulákok egyéni meggazdagodásuk céljaira használják fel. Érthető tehát, hogv a törpebirtokosok és kisparasztok még a fenyegetések ellenére sem hajlandók belépni a „termelőszövetkezetekbe." fl ..hazafias" kulák ts az „Öntudatlan" kisparaszt A „Politika" cimű belgrádi lap a közelmúltban kiemelte egy Banics nevű kulák ..hazaliasságát", aki 24 hektár földet adott át a „munkaszővetkezetnek", ugyanakkor öntudatosság hiányával vádolt egy Gyorgyevics nevű szegényparasziíot, aki három hektáros földién továbbra is egyénileg gazdálkodik. A lap azonban arról nem tesz említést, hogy ez a bizonyos „öntudatlanság" a kisparasztság részéről honnan ered, hogy a jugoszláviai „termelőszövetkezet" nem a felemelkedésnek, hanem a kizsákmányolásnak egyik eszköze. Szemléltetően bizonyltja Titoéknak a kulákság felé mutató rokonszenvét az adózási és beszolgáltatás! politikája is. A Tito-kormány 1950cs és 51-es gabonabeszolgáltatási rendelete szerint a három hektárnál kisebb földdel rendelkező szegényparasztoknak hektáronként 450 kilogram gabonát kel) beszolgáltatni, a 15 hektárnál több földterülettel rendelkező kulákoknak pedig 2 mázsa 50 kilogram gabonát kell bcadniok. mult év őszén például aratás és be'takarftás után a beszolgáltatás! megbízottak a szó szoros értelmében kirabolták a jugoszláv parasztokat. Erőszakkal elvették tőlük a gabonakészleteket, elvitték az udvarukról az utolsó háziállatot is, hogy minél jobban ki tudják szolgálni angolamerikai gazdáikat, akik nyersanyag és terraényszolgáltatójukká teszik Jugoszláviáit. Egyedül a kulákokkal szemben tettek kivételt. Külön rendelet gondoskodott arról, hogy a kulákoktól ne vegyenek el sok gabonáit és háziállatot. ..Osztálybéke" Az iparcikkek és mezőgazdasági termékek árai között hatalmas aránytalanság mutatkozik Az a kevés iparcikk, ami még kikerül a falura, nagyrészt a kulákságnál halmozódik fel, A szegény- és középparasztok nem tudnak szövetet, lábbelit vásárolni, de még közszükségleti cikkekben is nagy hiány van. Például petróleumot^ gyufát sem tudnak beszerezni. Titoék igyekeznek elnémítani az osztályharcot és osztálybékéről prédikálnak, Azt akarják bebizonyítani, hogy Jugoszláviában nincs különbség szegény és gazdag paraszt között és Hogy valamennyien „szoros együttműködésben élnek. Neskovics, a belgrádi klikk egyik főkolomposa, a kulákságot igy védelmezte: „Nem kell kiélezni az osztályharc gondolatot, a kulákság segített nekünk a háborúban, ezért a dolgozó parasztsághoz kell sorolni." Titoék arról fecsegnek, hogy „megszüntették az osztályellenléteket", ugyanakkor terveiket falun a kulákságra épitik, amely hatalmuk biztositéka a falvakban, A falu gazdagjai gazdasági és politikai helyzetük megerősítésére minden rendelkezésre álló eszközt felhasználnak a dolgozó parasztok kifosztására. Vrotocsernack szerb falu. ban a helyi bizottságba beültetett kulákok 52 szegény, és középparaszt gazdaságot fosztottak meg földjeiktől. Egy másik faluban a csetnikek a helyi bizottságon keresztül 38 szegényparaszttól vették el a földet. Ha összehasonlítjuk a mi parasztpolitikánkat a Titoék , parasztpolitikájával", könnyen megállapíthatjuk, hogy Tito és klikkje a kevésszámú. de gazdag falusi burzsoáziára alapítja terveit, elnyomva és kizsák. mányolva a dolgozó kisparasztok százezreit. Belekényeszerítik őket a „szövetkezetbe", hogy méginkább kizsákmányolhassák. Nálunk vi. szont a dolgozó kisparasztokat a meggyőzés módszerével, az eredmények felmulatsával nyerjük meg a Az albán néphadsereg ügyésze a legfelső bírósághoz vádiratot nyújtott be Etehem Csako, Kasem Zsnpa és Lnkman T.utfi ellen, mert az olasz és német megszállók szolgálatában háborús bűncselekményeket követtek el az albán nép ellen, majd az imperializmus zsoldjában az Albán Népköztársaság ellen irányuló bűnös szervezkedésben vettek részt. Végső céljuk az volt, hogy erőszakkal és az USA kormányának segítségével megdön1sék az Albán Népköztársaság államszervezetét és Albánia területi épségét Görögország javára megsértsék. Etehem Csako 1928 óta a népellenes uralom csendőrségénél működött. Már Albánia fasiszta megszállása idején is olasz fasiszta hatóságok javára kémtevékenységet folytatott. Terrorista bandájával számtalan bűncselekményt követett el. Gyilkolta, kínoztatta a hazafiakat. Etehem Csako elmondotta vallomásában: „Az amerikaiak Görögországnak ígérték Korcet és Gjinokaszlert. szektorai" nem a dolgozó nép jobblétéit, felemelkedését szolgálják, hanem Tito gazdáinak, az angol-amerí. kai imperialistáknak az érdekeit és háborús céljaikat. A mi termelőszövetkezeti csoportjaink természetes fejlődését az önkéntesség és az a lelkesedés segíti elő, ami megnyilvánul termelőcsoportjaink legnagyobb részében, mert nálunk nem a föld nagysága, a gazdasági felszerelés, vagy a csoportba bevitt állatállomány mennyisége szabja meg a részesedést, hanem mindenkinek végzett munkája. A mi termelőcsoportjainkban nincsenek ki. „sákmányolók, kulákok, a csoportnak egyenrangú tagja minden becsületes dolgozó. A mi dolgozó kisparasztjaink nagyon jól tudják, hogy igenis van osztályellenség, kizsákmányoló, aki csak a saját hasznát nézi, a dolgozók kizsákmányolásából szeretne élni, a fejlődést igyekszik akadályozni. Ellenáll a jugoszláv dolgozó parasztság Nemcsak a magyar dolgozó kisés középparasztok ismerték fel ellenségüket, de a jugoszláv kisparasztság is, Titoék minden olyanirányú híresztelése ellenére hogy „náluk nincs különbség szegény és gazdag között", tudják, hogy ki az ellenségük, kinek köszönhetik elnyomásukat, kifosztásukat. A dolgozó parasztok széles tömegei egyre határozottabb ellenállást tanúsítanak Titoék bűnös falusi politikájával szemben, amely egyedül a falusi burzsoázia, a kulákság érdekeit tartja szem előtt. A parasztok úgy tiltakoznak a kirablás és a féktelen kizsákmányolás ellen, hogy nem vetik be teljesen földjeiket, nem teljesítik a gabona, hús és egyéb mezőgazdasági termékek beszolgáltatási kötelezettségüket. Megtagadják a belépést a „munkaszövetkezetbe" kivonják magukat az ipari munkára való mozgósítás alól. A dolgozó parasztok harca, amelyet a jugoszláv nép legjobb fiai, a kommunisták vezetnek, egyre inkább tömegjelleget ölt és egyre élesebb formában nyilvánul meg. A Szovjetunió déli részein megkezdődött az aratás 'A Szovjetunió északi részén most fejeződik he a tavaszi vetés. A legdélibb vidékeken máris megkezdődött, az aratás A Turkmén Szovjet Köztársaságban megérett a gabona és a kolhozparasztok megkezdték az arafást. Igen sok aratócsép lőgép és kaszálógép működik. Megkezdődött a cséplés is. Az első eredmények bizonyítják, hogy a Turkmén Szovjet Köztársaságban o gabonatermés kitűnő. Közeledik az aratás kezdete a Szovjetunió más déli viáé kein is. Közép-Ázsiában, a Kaukázuson túli vidéken, a Kubánban és Ukrajnában befejeződik az aratócsépiőg"r-('k és cséplőgépek javítása. Ujabb robbanás a gelsenkircheni halálbányában A gelsenkircheni (Nyugatnémetország) bányaszerencsétlenség halálos áldozatainak száma 77-re emelkedett. Az eltakarítási munkálatok folyamán a tárnában újabb bányalég-robbanás történt. 3 bányász megsebesült Sdhmann, a Német Demokratikus Köztársaság iparügyi minisztere utasftotta a köztársaság bányaüzemeit, hogy csütörtökön, a bányaszerencsétlenség áldozatainak temetése napján a gyász Jeléül félárbócra eresszék a zászlókat. A belgrádi vezetők éhínségre kár-j mezőgazdaság szocialista formájáhoztatják a dolgozó parasztságot. Álnak, Titoék állítólagos „szocialista li posta bélregsorozatot bocsát ki a nemzetközi Gyermeknapra A közlekedés- és postaügyi minisztérium postafűosztálya a Nemzetközt Gyermeknap alkalmából 1950 június 4-én 20, 30. 40, 60 filléres és 1 70 forint értékjelzésü emlékbélyeget bocsát ki. E bélyegek az összes postahivatalokban kaphatók. Június elején a Szeged l-es számú postahivatal a keletbélyegzőn klvfll első napi bélyegzőt használ. A 2 ito-klikk szabad hazatérést biztosított a volt király és Mihajlovics pribékjeinek Péter volt jugoszláv király és Miiiajjjovics, a jugoszláv nép hírhedt hóhérának hívei — a Tito-banda és Anglia közötti megegyezés alapján — most szabadon visszatérhetnek Jugoszlá. viába. A tárgyalások Belgrádban folytak. Az angol küldöttség vezetője Churchill bizalmi embere volt, aki a háború alatt összekötőtisztként teljesített szolgálatot az angol főparancsnokság és Mihajlovics között. Az angolok kérték, hogy Tito adjon közkegyelmet a monarchistáknak és Mihajlovics csetnikjeinek, akik még száműzetésben vannak. Az angolok mindezt azzal indokolták, hogy módot kell adni „a de. mokratikus emigránsoknak, hogy résztvehessek Jugoszlávia politikai életében" és ezzel „újabb bizonysága legyen az angol és amerikai közvélemény előtt a Tito-rendszer demokratikus jellegének." A jugoszláv áruló terImészetesen hozzájárult az angoI lok kívánságához. Tito leszállási jogot ad a monarchofasiszta repülőgépeknek Tito Görögországgal folytatott ,/békítőpolitikájának" legközelebbi lépéseként leszállási jogot síi a görög repülőgépnek a belgrádi repülőtéren. Májos 24-én volt az „AURORA" cirkáló 50. SZÜLETÉSNAPJA Május 24-cn ünnepelték az „Aurora" cirkáló 50. születésnapját. A cirkáló kiváló szerepet játszott az Októberi Forradalomban. Harcainak története a suzimai csatában kezdődik. A hajó legénysége nagy hősiességről tett tanúbizonyságot. A hajó 21 találatot kapott, de egy pillanatra sem szüntette meg a tüzet. Jcgorjev, a cirkáló parancsnoka harci őrhelyén esett eL 1917 októberében a petrográdi katonai forradalmi bizottság parancsot adotf az Aurora tengerészeinek, hogy fussanak a Nyéva folyóba és támogassák a Téli Palota ostromát. A cirkáló tüze lelkesítette a vörösgárdistákat és tengerészeket, és a Téli Palotát elfog'adták. Az Aurora rádiód'lomdsa volt a forradalom első rádióállomása. I