Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-26 / 121. szám

A X A J Csatlakoznák a szegedi üzemi bizottságok a DÉMA cipőgyári ÜB versenyfelhívásához VII. ÉVF. 121. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK,' 1950. MÁJUS 26. Szeged dolgozóinak óriási tömege tüntetett a béke megvédése mellett Szolovjov elvtárs, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Bizottságának titkára9 Le Léap elvtárs, a Francia Altalános Munkásszövetség főtitkára és Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára beszélt a békegyülés résztvevőihez A Szovjetunió, Pártunk és a béke melletti harcos kiállás napja volt Szegeden a csütörtöki nap. Vendégeket is vártak erre a napra Sze­ged dolgozót: a Szakszervezeti Végrehajtó Bizottságának néhány tagját, akik Budapesten üléseztek az elmúlt napokban a világbéke, a dolgozók harcos összefogása jegyében. Délelőtt és kora délután még éppen úgy iolyt az üzemekben, a hivatalokban és egyéb munkahelyeken a munka, mint más alkalommal, de azért a dolgozók már a délutánra gondol­tak, amikor kivonulnak majd, hogy együttesen, gyűlésen is hitet tegye­nek a béke mellett. Ez a gondolat tette mégis mássá a nap) munkát, ez ösztönözte még jobb, még több termelésre a dolgozókat, ez adott len­dületet a selejtcsökkentéshez, a minőségi és mennyiségi munka megjaví­tásához egyaránt. Még jobban, még fokozottabban gondoltak arra, hogy ezzel is n békét, a béke megvédését szolgálják, a Szovjetunió által ve­zetett hatalmas béketábort erősitik. A csillogó élüzem-jelvényes Le­mezgyárnál az országúton vörös zászlós, felvirágozott díszes diadal­kapu állt már a délelőtti órákban Ezzel köszöntötték Szeged dolgozói az érkező vendégeket; L_ N. Szolov­jov elvtársat, a Szovjetunió Szak­szervezeti Központi Bizottságának titkárát, valaminj A. Le Léap elvtár­sat, a Francia Altalános Munkássző­vétség fCGT) főtitkárát, a Szakszer, vezeti Világszövetség alelnökét és Apró Antal elvtársat, a SzOT főtit­kárát Amint megérkeztek, piros­nyakkendős úttörők vették őket kö­rül boldog örömmel és vörös szekfü­csokrokkal kedveskedtek nekik, majd a Szegedi Pártbizottság nevében Bite Vince elvtárs, a szakszervezet megyei, illetve városi titkársága ne­vében Ábrahám Antal elvtárs, megyei titkár és Kurlik Imréné elvtársnő, országgyűlési képviselő, a város ne­vében pedig Dénes Leó elvtárs, pol­gármester üdvözölte őketm Most a mi népeinket egy gondolat t a kéke megvédése vezeti — mondotta Szolovjov elvtárs az ujsxegedi Magyar Kenderben Megérkezésük után a Magyar Kenderbe látoga'itak el. A gyár ud­varán a legkiválóbb dolgozók és a SzIT-es lányok csoportja fogadta őket piros virágcsokrokkal. A gyár udvarán lelkes, közvetlen ünneplés zajlott le, éljenzésse! és baráti sza­vakkal fejezték ki szeretetüket a vendégek, a béketábor nagy harcosai iránt. Bite Vince elvtárs fejeztie itt ki valamennyi dolgozó szeretetét: — A Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Pártbizottsága, Szeged min­den szervezett és békeszerető dolgo­zója nevében meleg szeretettel kö­szöntöm a Szakszervezeti Világszö­vetség budapesti ülésszakáról váro­sunkba érkezett elvtársakat — mon­dotta. — Szeged minden becsületes dolgozója nagy figyelemmel kisérte a Szakszervezeti Világszövetség bu­dapesti tanácskozásait és nagy ér­deklődéssel várta azokat a határo­zatokat, amelyeket a világ dolgozói érdekében hoztak a tanácskozáson. Szeged dolgozói meg vannak győ­ződve arról, hogy ezeknek a határo­zatoknak maradéktalan végrehajtá­sával a Szovjetunió-vezette béketá­bor tovább erősödik és a háborús uszítók minden ármánykodása elle­nére mostani harcunkból is a világ dolgozói kerülnek ki győztesen. Eb­ből a harcból Szeged dolgozói — élükön a kommunisták — a Magyar dolgozók Pártja vezetésével aktivan kiveszik részüket és a magyar nép bölcs vezetőjének, Rákost elvtársnak útmutatását követve, helytállónak a békének rájuk eső frontján. Kása Andrásné elvtársnő a Ma­gyar Kender pártbizottságának tit­kára és Sebestyén János elvtárs, üb­titkár kőszöntöMe ezután a vendége­ket, akik közvetlen szavakkal fejez­ték ki örömüet a szíves fogadtatás­ért és azért, hogy meglátogathatták a szegedi dolgozókat, akik ugyan­csak részesei a békeharc nagy ügyé­nek, — Most a mi népeinket egy gon­dolat vezeti, — mondotta Szolovjov elvtárs. — Ez a gondolat, hogy meg­védjük a békét, új, még jobb életet építünk a dolgozóknak Ebben a nagy ügyben is a szovjet dolgozók mindig barátaitok lesznek. — A francia munkások is nagy fi­gyelemmel kisérik munkátokat, — beszélt a dolgozókhoz Léap elvtárs is. — A francia munkásosztály nagy örömmel értesült győzelmeitekről, amelyeket a Szovjetunió felszabadí­tása nyomán értetek el. A francia munkásosztálynak nincsenek olyan jó életkörülményei, mint nektek és nagyon nehéz harcokban van részük. De mi is el fogjuk érni, hogy a népi demokráciát építhessük országunk­ban és ez a nap falán nincs is na­gyon messze, Forró tapssal, barátságos, mosoly, gó kézrázásokkal adták tudtul a dolgozók, hogy bíznak ebben és se­gítségüket nyújtják ehhez a harchoz. Ezt az együttérzést láthatták, hall­hatták a különböző üzemrészek meg. látogatása során is, amint végignéz­ték a Magyar Kender dolgozóinak munkáját, megálltak egy-egy gép­nél és rövid ideig elbeszélgettek egy. egy dolgozóval. A Textilkombinátban Hasonlóan megelégedett arcokkal találkozunk a feldíszített Textil­kombinátban is. Nagy érdeklődés­sel nézték a munkaversenytáhlákat s a kiváló szovjet gépeket, ame­lyek megkönnyítik és még jobbá teszik az itt dolgozók munkáját. Szolovjov elvtárs boldogan hallot­ta, hogy milyen nagy segítségére vannak ezek a gépek a Textilkom­binát dolgozóinak, s mennyire elő­relendítik textilipari tervünk telje­sítését. „A Szovjetunió örömmel se. git a magyar népnek a szocializmus, boldogabb jövője építéséhez — je­tentette ki — s a magyar dolgosok további fejlődésükhöz ezután is mindig számíthatunk a* egcsz szov­jet nép együttérzésére, segítségére egyaránt." Mély, jóleső érzéseket vágott ki a vendégekből mindaz, aimit a két szegedi nagyüzemben láttak, ta­pasztaltak. Láthatták azt az óriási fejlődést, amelyet Pártunk vezeté­sével a dolgozók elértek, de láthat­ták azt a lelkes munkát is, amely­lyel a két üzem dolgozói éppen úgy, mint Szeged minden becsüle­tes dolgozója kiveszi részét ötéves tervünk teljesítéséből s ezzel is a béke megvédéséből. A két üzem dolgozóinak magatartása és meg­nyilatkozásai azt mutatták számuk­ra, hogy Szegeden is a béketábor erős íront szakaszába ütköztek a béke ellenségei, a háborús gyújto­gatók. Különösen meggyőződhettek erről a délutáni nagyszabású bé" kegyülésen. Hatalmas, lelkesen felvonuló tömeg a Széchenyi-téren és a Lenin-utcán Még erősen tűzött a délutáni me­leg nap, amikor a Szeged dolgozói gyülekezni kezdtek a város külön­böző pontjain, kezükben vörös és nemzetiszínű zászlókkal. Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak hatalmas arcképeivel, jelmondatos táblákkal. A táblák jelmondatai és a gyüleke­ző csoportok fel-felhangzó kiál­tásai a Szovjetunió és a béketábor melletti harcos kiállást fejezték ki. Ez zúgott végig a Széchenyi-téren összegyűlt óriási tömegen is és amint újabb és újabb csoportok ér­keztek oda, egyre erősebben hang­zott: — Megvédjük a békét! öt vi­lágrész összefog — béketábor győzni fog! — Éljen a Szovjet­unió, éljen Sztálin, éljen Rákosi! Délután fél 6-ra a gyűlés kezde­tére már tele volt lelkes ünneplő ujjongs közönséggel a Széchenyi-tér, de végig a Lenin-utca, a városháza környéke, sőt a környező utcák egy része is. Szeged dolgozóinak béke­gyűlését Ábrahám Antal elvtárs, a SzOT megyei titkára nyitotta meg. — Szeged több, mint 70 ezer dol­gozója a békeívek aláírásával méltó választ adott az imperialista halál­gyárosok gyilkos terveire, — mond­ta. — Ezen a békegyülésen megfo­gadjuk, hogy továbbra is a termelé­kenység emelésével, az önköltség­csökkentésével küzdünk a békéért, szabadságunk megőrzéséért, az egyre vidámabb és boldogabb életért. Megmutatjuk, hogy szorosan felzárkózunk a Magyar Dolgo­zók Pártja zászlaja mögé, és ki­fejezzük elszánt akaratunkat, hogy követve Rákosi elvtárs út­mutatásait, a Párt vezetésével minden erőnkkel megvédjük a békét. •— Megvédjük a békét! zúgott rá mintegy válaszul a gyűlés résztve­vővőinek felhangzó kiáltása, és a lelkesedés még jobban fokozódott, amikor Szolovjov elvtárs szólt az egybegyűltekhez. Beszédét újból és újból megszakította a lelkes éljen­zés, amelyekkel a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti szeretetüket fejezték ki Szeged dolgozói. A szovjet nép üdvözlete Szeged dolgozóinak — Melegen üdvözlöm önöket a szovjet szakszervezetek, a Szovjetunió minden dolgozója ne­vében — kezdte beszédét. A Szovjetunió dolgozói szív­ből kívánnak Magyarország dolgozó népének még na­gyobb sikereket az ötéves népgazdasági terv teljesíté­sében és túlteljesítésében, a kultúra és a jólét további emelésében­A továbbiak során Szolovjov elvtárs rámutatott arra, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjet­unióban és a népi demokratikus országokban a gazdasági élet szüntelenül élénkül, fejlődik és ezzel együtt a népek anyagi jó­léte is emelkedik, a kapitalista világ a fokozódó gazdasági vál­ság mocsarába süllyed, amely a dolgozóknak munkanélkülisé­get, éhezést és nyomort hoz. Be­szélt azokról a nagyszerű ered­ményekről, amelyeket a szovjet nép ért el a Párt vezetésével és amelyeknek nyomán növekedett a nemzeti jövedelem, a dolgozók anyagi jóléte emelkedésének alapja. A munkások és alkalma­zottak jövedelme az árakhoz vi­szonyítva és egy emberre számít­va 1949-ben 24 százalékkal ma­gasabb volt, mint a háborúelötti. 1940. évben. A parasztok jöve­delme pedig több, mint 30 száza­lékkal emelkedett. A legújabb 1950 március elsején végrehajtott és a háborúutáni harmadik ár­leszállítás után, amely az élek miszereket és iparcikkeket érin­tette, ismét jelentős mértékben emelkedett a rubel vásárlóértéke s komolyan megnövekedett a doL gozók reálbére. — A Szovjetunióban, vala­mint a Magyar Köztársaság­ban és a többi népi demok­ratikus országokban elért eredmények nem hagyják nyugodni az imperialistákat, állati félelmet és dühöt vált ki belőlük — mondotta —. Hazugságok és mindenféle rágalmak áradatával próbálják az imperialisták né­peik előtt elkendőzni a Szovjet, unióról, a népi demokratikus or­szágokról szóló igazságot. . — Békéért vívott küzdel­münk győzelmének záloga: a béke és demokrácia erőinek hatalmas növekedése, ame. lyek egyre szorosabban tö­mörülnek a Szovjetunió és az egész dolgozó emberiség békéért és boldogságáért küz­dő legnagyobb harcos szere­tett vezérünk, Sztálin elvtárs mögé, — Jelentette ki beszéde végén A francia munkásosztály nem hátrál, nem visel háborút a Szovjetunió ellen Le Léap elvtárs tolmácsolta ez-.a Szovjetunió, de hasonlóképpen ' a népi demokráciák dolgozóinak élete között. — Szívesen lennénk az Önök helyében — mondotta. — Ha visszatérek Franciaországba, el­mondom az elvtársaknak, hogy Szegeden is bc teltem elvtársak­kal, munkásokkal az üzemekben, akik valamennyien tudatában vannak annak: a munka becsület dolga és jelentősen emelhetik életszínvonalukat, ha emelik ter­melésüket. Irigyelni fogják Önö­után a francia munkások üdvöz­letét. — Sztálin — Thorez — Rákost! — zúgott fel a kiáltás már beszéde elején. Le Léap elvtárs rész'etesen ki­tért a francia munkásság helyzeté­nek Ismertetésére. Léap elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy magyar­országi tapasztalatai is meggyőz­ték róla, hogy milyen különbség van az imperialista országok és ket, elvtársaim, ís ez megacéloz­za majd a francia dolgozók aka­ratát, l.ogv hc aoljanak annak a kormánynak elkergetéséért, mely kizsákmányolja őket és, hogy másikat ültessenek a helyébe: a nép kormányát. A francia mun­kásosztály nem hátrál meg, mert teljesen tudatában van felelős­ségének és nem fog háborút vi­selni a Szovjetunió -lleu. Ehhez a fogadalmához a francia nép mindig hű marad. — Dokkmunkások, sztráj­kolók, mi mellettetek vagyunk! — hangzott a kiáltás Léap elvtárs szavaira egyre erősödő erővel a tömegbőL Minden embert meg kell győznünk, hogy a béketábor harcosa legyen Befejezésül Apró Antal elv­társ, a SzOT főtitkára beszélt a békegyűlés résztvevőinek. — Biztosak vagyunk abban — mondotta a többi között —, hogy abból a nagy küzdelem­ből, amelyet az egész ország vív a békéért, a szegedi dol­gozók, munkások, értelmisé­giek és a mezőgazdasági dol­gozók is kiveszik részüket. A' mai demonstráció is bebizonyí­totta, hogy Szeged munkássá­ga bátran, becsületesen áil helyt a békéért folyó harcban. A feladatunk most fokozni a termelést, többet, jobbat, ol­csóbban termelni. Az ország­nak több vasra, több szénre, több gabonára van szükségei mert tovább akarjuk emelni., fejleszteni országunk erejét, néphadseregünket, dolgozóink életszínvonalát. Ugyanakkor minden embert meg kell győz­nünk arról, hogy a béketábor harcosa legyen. Le kell leplez­nünk az imperialisták terveit, le kell lepleznünk a munkás­osztály árulóit, a jobboldali szociáldemokratákat, áruló szakszervezeti vezetőket és azokat, akiket éppen a tegnapi napon zártunk ki a Szakszer­vezeti Világszövetségből: a jugoszláv nép áruló vezetőit. — Nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió oldalán, a nagy Sztálin irányitásával értük el eddigi eredményeinket, büszke örömmel vállaljuk az uj felada­tokat. Az öntudatos magyar szervezett dolgozók itt Szegeden is a nemzetközi munkásosztály küldöttei előtt, a szovjet és fran­cia delegáció küldöttei előtt tesznek bizonyságot arra, hogy helytállnak a béke frontján. Apró elvtárs beszéde végén hosszú percek^ zúgott a tömeg tapsa és éljenzése. A zenekarok az Internacionálét kezdték ját­szani, amelybe bekapcsolódtak a gyűlés résztvevői, Ezzel ért vé­get Szeged dolgozóinak forró­hangú békenagygyűlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom